Kelet-Magyarország, 1963. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-11 / 187. szám
Reggel hattól déli tizenkét óráig a műtőben volt dr. Illyés Zsigmond, a nyíregyházi megyei kórház sebészeti osztályának főorvosa. Ez idő alatt nyolc embert operált meg. — Engem a munka soha nem fáraszt, inkább a nagy hőség viseli meg ' az embert, az 50 fok meleg, ami a műtőben van — vallotta, amint felkerestem a lakásán, miközben elnézést kért, hogy otthonában fogadott, ugyanis a kórházban annyira szűk a hely, hogy még neki sincs szobája. — Igazán nem lehet semmi panaszom, csupán az, hogy szűkében vagyunk a férőhelynek, s ezen próbálunk változtatni. Minden műtétet elvégeznek Jól ismeri a problémákat, hisz 1949 óta van Nyíregyházán. A világhíres sebész Ve- rebély professzor egyik kiváló tanítványának Körmendi Ékes Györgynek az invitálására került Békéscsabáról a Nyírség fővárosába. Szervezett, dolgozott, osztályokat alakított. — Itt meg is telepedtem, othonomnak érzem ezt a megyét. S van is mit cselekedni, hisz a legelmaradottabb megyék. egyike. Körmendinek segédorvosa voltam, sokat tanultam tőle, s aztán azok az idők a legkellemesebbek számomra, melyeket vele töltöttem. A sebészetnek, különösen két ágában a baleseti és az ortopéd sebészetben specialista Illyés főorvos. Az Eisert főorvos által vezetett I-es- osztállyal együtt évenként 4000 műtétet végeznek. — A két osztály minden, a legsúlyosabb eseteket is elvégzi, mint bárhol. Felszerelésünk kiváló, egyenrangú az országos traumatológiai intézettel. Modern röntgengéppel, műtéti felszerelésekkel rendelkezünk. Nemrégiben sikerült kapnunk egy nyugatnémet gyártmányú kézisebészeti felszerelést is, melyből az országban összesen 9 van. Van képerősítős röntgengépünk. Rendelkezünk gépi lélegeztető készülékkel, melyről elmondhatom, hogy segítségével a . legsúlyosabb mellkasi és koponyaműtéteket is el tudjuk végezni. Volt eset, amikor idegenkedtek, a nyíregyházi sebészekkel szemben bizalmatlanok voltak. De ez már a múlté. — Megtörtént, hogy konzíliumot tartottunk, Pestről jöttek le repülőgépnél, de ma már erre sincs szükség, ugyanis Faragó Lajos főorvos idegsebész itt dolgozik nálunk, s koponya vagy más súlyosabb esetekben rendelkezésünkre áll. S meg ke’l mondani, elég sok a balesetből származó koponyaműtét. A közúti balesetek 1962-ben, az előző évekhez viszonyítva a megyében 400 százalékkal szaporodtak. Ennek okát a következőképpen látja a sebész főorvos: Legátfogóbb a baleseti sebészet — Szaporodtak a gépkocsik, a motorkerékpárosok nagy része alkoholos befolyás alatt áll, de fegyelmezetlenek a gyalogos járókelők, biciklisek, különösen a szekeresek. Nagyon örülünk annak, hogy az iskolában bevezetik a KRESZ tanítását. Sokan nem tudják, hogy a motorosok bukósisakkal való ellátását osztályunk kezdeményezte. Egyik orvosom Oláh Vilmos tette ezt először szóvá az Ország-világ című folyóiratban. Ugyanis ■láttuk, s tapasztaltuk, hogy a motorosok elsősorban fejsérülést szenvednek, s ez vezetett bennünket a német tapasztalatok alapján, hogy kezdeményezzük gyártását, örülünk, hogy ez sikerrel járt. Mint minden, így a sebészet fejlődése is megköveteli a szakosodást, mellkas, szív, hasi, mozgásszervi és baleseti sebészetre. — Legátfogóbb a baleseti sebészet, itt minden eset lehetséges — vallja. S a legkomplikáltabb esetek nálunk Dömperek a kisvárdai utcán Van más megoldás is! Ma Kisvárdán minden második ember ezt a kérdést teszi fel ismerősének: „Vajon mi lesz már a dömperekkel? Figyelembe veszik-e több, mint kétezer ember egészségének, nyugalmának érdekét...?’’ A Szabolcsvezér utca olyan, mintha ezernyi akna tépte volna fel. Kora hajnaltól késő éjszakákig nehéz dömperek szállítják a talajjavításra kitermelt földet. Szállítás közben olyan port vernek, hogy valóságos porfelhők úsznak utánuk. Az utcára néző lakások ablakait kinyitni nem lehet. Például Pálfalvi László és Simon József lakásaikba, az állandóan zárt ablakon keresztül is beszáll a por, a bútorokon és a szekrényekben lévő ruhákon is ujjnyi vastagságú. Az egészségtelen levegőről nem is beszélve. Hisz szellőztetni nem lehet Mivel a dömperesek teljesítményben dolgoznak, a megengedett 20—25 kilométeres sebesség helyett gyakran 40— 50 kilométeres sebességgel száguldanak, ami veszélyezteti az emberek testi épségét, mi- •ed a nagy gödröket kerülve hol az egyik, hol a másik ütést oldalán hajtanak. Éjszaka pedig olyan zajt csapnak, hogy a gyerekek, de még a felnőttek is gyakran felriadnak álmukból. Az utcákat sajnos alig egy- szer-ketszer locsolják naponta, holott minden félórában kellene. Dr. Stangl József kórházi igazgató főorvos szerint ez fertőzések oka lehet. A járási tiszti orvos pedig ezt mondta: — A lakosság egészségének védelme érdekében más megoldást kell találni. Ezt mondják a járási és a, községi vezetők is. De mi! mond a vállalat? A talajjavító vállalat vezetői arra hivatkoznak, hogy a föld szállítása a szikes talajok javítására népgazdasági érdek. Ebben tökéletesen igazuk van. De más mód is kínálkozik. Csupán arra volna szükség, hogy a MÁV-val egyetértésben egy csonkavágányt építsenek a nagyállomás mellett, amiről már korábban is szó volt. Csóka László a vállalat igazgatója az augusztus 7-i tanácsülésen ezt mondta: „Több mint egymillió forint áll rendelkezésünkre, az illetékesekkel okosan megvitathatnánk a megoldást...” Ügy véljük a MÁV-nak is olyan érdeke lenne a csonkavágány építése, mint a vállalatnak. A kettőjük kooperációjának a népgazdaság látná a hasznát, mivel lényegében egy vonalon szállítják el az összes kitermelt földet. Emellett ki 1 elletne kapcsolni a drága dömpereket, ami szintén sok százezer forint megtakarítást jelentene a népgazdaságnak. S vissza lehetne adni a kisvárdai emberek nyugalmát is. Bálint Lajos. koncentrálódnak, a járások ide küldik a súlyosan sérülteket. Számuk elég sok. S ezért is szükség lenne egy baleseti ambulanciára itt a kórházban, amely az osztálj mellett foglalna helyet, velünk szoros kapcsolatban ' működne. Nyíregyházán először ortopéd sebészet — Miért van szükség baleseti ambulanciára’ — Elmondok egy esetet a sok közül. Behoztak egy beteget, aki kiugrott a vonatból, s fejsérülést szenvedett. Eszméiéinél volt, beszeitem vele. A fej sebét bevárták s lefektették. Három óra múlva a beteg nem reagál, eszméletlen. Azonnal a műtőbe. Operáció közben derült ki, hogy az agyhártyában átszakadt egy ér, az vérzett, s ha nem észleljük meghal. Hat heti kezelés után gyógyultan távozott. Ebből világos: sokszor a rendelőintézetben ellátják a beteget látják rendben van, s később derül ki, hogy még sem, de itt nem tudnak segíteni rajta, mert nincs mód az utókezelésre. Ezért szükséges egy baleseti ambulancia. Nyíregyházán először dr. Illyés Zsigmond főorvos foglalkozott az ortopéd sebészettel. Tizenhárom esztendeje foglalkozik azzal, hogy nyomorék, munkaképtelen emberekből derűs, vidám, dolgozni képeseket gyógyítson. — Azért választottam ezt a területet, mert tudom, hogy a sebészek többsége nem szeret ezzel foglalkozni, hisz ez nem mutatós, hanem hosz- szú évek munkáját igényli az embertől, hogy betege egészségessé váljon. No meg ez az egyik legelhanyagoltabb terület, s Szabolcsban sajno; sok az ilyen beteg. Úttörő munkát végzett, magától tanult, majd egy ideig Debrecenben. Lipcsében járt 3 hónapos tanulmányúton az európai hírű Matzen professzor ortopéd klinikáján, ahol sokat tanult. Egyikük már táncol — 1954-ben két órai szak| rendelést vezettem be ortopédiából, s ma már a hat órai rendelés is kevés — mondja. — A lelkikényszer vezetett rá. Láttam a sok nyomorék embert. Miért kell ezeknek az életet így, nyomorékon leélni? S fáradhatatlanul dolgozik. — Van egy betegem, K Margitka, aki 20 éves koráig a földön csúszott-mászott, több műtét után sikerült elérni hogy saját lábán jár. Egy másik csak ült, nem tudott lábára állni, dolgozni jelenleg bülcsődében dolgozik s jól ellátja a munkáját. Még szomorúbb volt két fiútestvér esete. Mindkettő csak ; külső bokáján tudott járni. Nem bíztak, bár 1947-ben próbáltam rábeszélni őket, hogy engedjék magukat megoperálni. Később aztán jelentkeztek. De előbb elmentek megnézni az egyik betegemet, aki meg gyógyult, s utána őket is megoperáltam. — Soha boldogabb nem voltam amikor egyikük elmesél te, hogy twisztelt a bárban Pesten, s már futballozik is. Van ettől nagyobb öröm és elégtétel egy orvos számára? — néz rám kérdőleg a főor vos. — Küldik a fényképeket, leveleket, s hálálkodnak. Néhány eset a sok közül. Olyanok, akik dr. Illyés Zsig mondnak köszönhetik, hogy örömet találnak az életben. — Nagy jövő előtt áll az ortopéd sebészet — mondja. — Kevés a specialista az országban. Néhányat már én is neveltem. s azok az ország különböző részein végzik tovább azt, amit együtt meg- kezdtünk. Kitartást követelmert bizony sokszor 10—15 esztendei orvosi munkára is szükség van. hogy valakinek örömet varázsoljunk az arcára. Farkas Kálmán Andrikó Borbála a tiszaberceli Bessenyei Tsz dinnyeföldjén kertészkedik. Hammel felv« Egyszerűen nincs időm töltsem el a kikapcsolódásra jutó órakat. Csak éppen ezekből az órákból jut kevés számomra. Gépkocsivezető vagyok, akinek havonta szépen összejön a kilométerpénze, napidija. Egyszóval állandóan úton vagyok, igen gyakran a késő esti órákban kerülök haza a családomhoz. /Ilyenkor már nagyon fáradt vagyok. Ha könyvet veszek a kezembe, elalszom felette. Mondhatom, hogy jóformán csak a vasárnapot mondhatom magaménak. Ilyenkor moziba, meccsre, olykor-olykor színházba megyünk. Délelőtt a gyermekeimmel foglalkozom, úgyhogy a vasárnapok nagyon rövidnek tűnnek nekem. Szeretném, ha valaki, aki hasonló helyzetben van, és okosabban tudja beosztani idejét, megírná ezt nekem. Z. J. gépkocsivezető, Nyíregyháza A jó munka jutalma; moszkvai utazás Nem hagyhatom szó nélkül ték el a növényápolási munkákat. Gondos munkájuk eredménye,- hogy a 154 hold kukorica holdanként! tőszáma eléri a 22 ezer szálat. A gazdaság állványon szárította pillangós szénáját, ennek betakarításában az ifjúsági brigád is példásan részt vett. Több esetben vasárnap is dolgoztak, hogy a takarmány idejében kazalba kerüljön. A gazdaság vezetősége most úgy döntött, hogy az ifjúsági brigád tagjait egynapos- kirándulásra viszi el a nyíregyházi Sóstóra jutalomként. A brigád legjobban dolgozó tagja pedig Moszkvába utazik üdülésre. Papp András tudósító A Kelet-Magyarország múlt vasárnapi számában „A család vasárnapja” rovatban olvastam egy cikket, amit nem tudok megjegyzés nélkül hagyni. „Kisasszonyt nevelnek a lányomból.” című cikk írójának, Sz. I-nek nagyon igaza van, amikor azt a megállapítást teszi, hogy sok olyan szülő van, aki kihasználja az állam bőkezűségét. Mint a kisvárdai nőtanács titkára sok olyan házaspárral találkoztam, akik gyermektelenek, és szívesen örökbe. /) - gadnának gyereket, akiről igaz szeretettel gondoskodnának. Találunk is mindig olyan gyereket az állami gondozottak között, ' akiről nem gon doskodnak szülei. De amikor hivatalosan is le kellene mondani a gyerekről, akkor nerr hajlandók erre. Mint népülnök, a bíróságon is találkoztam már hasonló szülőkkel. mint akikről Sz. J. ín cikkében. Az ilyen kényelmes szülőkkel szemben hathatósabb irtNagy jövő élőit az ortopéd sebészet 'Egy óra dr. Illyés Zsigmond főorvossal Évente összesen négyezer műtétet végeznek a nyíregyházi kórház sebészeti osztályain juk ki szabad időnket. Nem tudom, mit ért ő pontosan a lehetőségek alatt. Mert nekem például igényem és a ; lehetőségem is megvan ahhoz, ; hogy kulturált szórakozással A szerdai számban olvastam Kricsfalussy Béla hozzászólását a szabad idő vitához. Ö azt írta, hogy az igények és a lehetőségek szabják meg elsődlegesen, hogyan használAliol még villany sincs És hogy mégsem olyan „isten háta mögötti” ez a tanya, az is bizonyítja, hogy gyakran járunk moziba is. Illetve a mozi jár hozzánk. A Megyei Könyvtár művelődési autója mindig elhozza hozzánk a legújabb filmeket és könyveket is cserélünk. Nem panaszkodhatott!, hiszen annak ellenére, hogy távol van tőlünk a nagyobb település, megtalálom a szórakozási lehetőségeket és jól ki tudom használni a szabad időmet. L. J. tanító Tanyai tanító vagyok egy valódi „Isten háta mögötti” tanyán. Távol van a legközelebbi község is, ezért a szabad időm eltöltését leginkább a tanyára korlátozom. Sokan, különösen a városi emberek nem is tudják elképzelni, hogy itt is jól, sőt talán azt is mondhatnám kitűnően el lehet tölteni a szabad időt. Én pedagógus lévén tanítványaim között töltöm a nap legnagyobb részét. A hivatalos tanításon kívül is sokat vagyok velük. Kirándulunk, színdarabokat tanulunk együtt. Zenekart is szerveztem a gyerekekből, a szabad időm legkedvesebb perceit a kis muzsikusok tanítgatásával töltöm. Mondhatnák azt is sokan, hogy hiszen ez nem kikapcsolódás. Nekem az. Emellett azért van más szórakozásom is. Esténként olvasgatok és vezetékes rádiómat hallgatom. Villany még nincs a tanyánkon, de rövidesen bevezetik, s altkor majd veszek egy tv készüléket is. A Csengeri Állami Gazdaság növénytermelési ifjúsági brigádja versenyvállalását a napokban értékelte a gazdaság versenybizottsága. Megállapították, hogy Homonna István ifjúsági brigádja teljesítette vállalását. Mindig idejében és kifogástalanul végezOrszágjáró túrán a nyírbátori járás pedagógusai eredményeivel és kultúrájával. A kirándulás resztvevői két napot töltenek Szegeden, ahol megtekintik a szabadtéri já-1 tokok két előadását, ellátogatnak Pécsre, Dunaújvárosbai Székesfehérvárra, Budapestre és Egerbe. Az autóbusztűra tapasztalatait oktató-nevelá munkájukban kívánják hasznosítani. Kovács Gyűl? tézkedésekkel kellene fellépni. Ha képesek arra, hogy gyermeküket eltartsák, akkor gondoskodjanak róla, vagy végleg mondjanak le a gyerekről. Igazi otthonra találnának a nevelő szülök, az örökbefogadók otthonában. Tóbiás Istvánné Kisvárda Hatnapos tanulmányi kirándulásra indultak a nyírbátori járás legjobb pedagógusai. A túrát a járási tanács művelődési osztálya szervezte és hozzájárult a költségekhez is. A 34 főnyi csoportot elkísérte Kádár András slvtárs, a járási tanács elnöke is. A pedagógusok útjuk során megismerkednek hazánk je- entős ipari létesítményeivel, nás megyék mezőgazdasági
