Kelet-Magyarország, 1963. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-29 / 200. szám

„A szocializmus a béke stratégiája* Leontyev cikke a Pravdában A Pravda szerdán terjedel­mes cikket közöl „A szocializ­mus és a béke stratégiája" címmel. Leontyev, a cikk írója megállapítja, hogy a kínai ve­zetőknek a részleges atomfegy­ver-kísérletek eltiltásáról szó­ló moszkvai szerződéssel kap­csolatos álláspontja „valóban visszataszító képet nyújt.” A Pravda „teljesen szokat­lan és rendkívül sajnálatos jelenségnek” minősíti azt • a tényt, hogy egy szocialista or­szág kormánya „a nemzetközi kapcsolatok igen fontos kér­désében az imperializmus leg- agresszívebb köreihez csatla­kozik.” A lap kifejezi azt a meggyőződését, hogy „a kínai vezetők esztelen lépése — amely jogos felháborodást kelt — nem hoz majd nyere­séget a katonai business-nek, nem ássa majd alá a béke­harc frontját, csupán meggyor­sítja azok lelepleződését, akik szembe helyezkednek a kom­munista világmozgalommal.” Elemezve a kínai vezetőknek a háború és a béke kérdésé­ben elfoglalt álláspontját, Le­ontyev rámutat: „Szavakban ők a béke hívei, de a valóság­ban ellenzik a béke megerősí­tését célzó gyakorlati lépé­seket. Szavakban ellenzik a háborút, de gyakorlatilag a fékevesztett háborús gyújtoga­tok malmára hajtják a víziét. Szavakban a kommunista erők összefogása mellett foglalnak állást, de a valóságban szaka­dáshoz viszik az ügyet. Sza­vakban a két rendszer békés együttélését akarják, de a va­lóságban fellépnek ennek az elvnek egy olyan jelentős győ­zelme ellen, mint amilyen a moszkvai szerződés.’' Azzal kapcsolatban, hogy az imperialista táborban a békés együttélés ellenségeinek állí­tása szerint ez az elv csupán a kommunisták taktikai fogá­sa, Leontyev kijelenti: ez az állítás „az antikommunista propaganda rossz indulatú ko­holmánya. A két rendszer bé­kés együttélésének elve nem ideiglenes taktikai fogás, ha­nem a kommunizmus straté­giájának alapja egy egész tör­ténelmi időszakra, amikor szo­cialista és kommunista államok vannak a világon1*. E stratégia lényege, hogy politikai, gazdasági és Ideoló­giai területen kell harcolni a kapitalizmus ellen, növelni kell e harcban a szocializmus erőit, de ne fajuljon az álla­mok közötti háborúig a hely­zet, békés úton kell megolda­ni a nemzetközi kérdéseket.” Leontyev, miután megálla­pítja, hogy a béke és a hábo­rú erőinek megváltozott viszo­nyából levont igen fontos új megállapítás, hogy a jelenlegi viszonyok között megvan a háború elhárításának lehetősé­ge, a következőket írja: Ez a megállapítás „azért is nagyon fontos, mert eddig a békéért vívott harc kilátásai­nak kérdését Sztálin vetette fel helytelenül. Mint ismeretes. Sztálin azt állította, hogy a bé­kemozgalom siker esetén a háború ideiglenes elodázásához vezethet, de több ennél sem­miképpen sem érhető el, mert amig fennmarad az imperializ­mus, a háborúk elkerülhetet­lenek. Sztálin megállapítása nem számolt a szocialista világ- rendszer és az egyéb forradal­mi és demokratikus mozgal­mak hatalmas arányú fejlődé­sével, sírni rövid idő alatt olyan mértékben megváltoztat­ta az erőviszonyokat a nem­zetközi porondon, hogy lehe­tővé vált a népek békeakaratá­nak rákényszerítése az impe­rializmusra. Ennek a megálla­pításnak volt a következmé­nye, hogy a szocialista álla­mok külpolitikáját nem min­dig használták fel következe­tesen a béke érdekében, nega­tív álláspontot foglaltak el a tömböktől való távolmaradás semleges politikáját illetően még akkor is, ha a gyarmati függőségből nemrég felszaba­dult országok folytattak ilyen politikát és bizonyos mérték­ben megzavarta ez a béke vi­lágmozgalom sorait is.’ A nemzetközi kommunista mozgalom a világhelyzetben végbement változások mélyre­ható elemzése alapján egyhan­gúlag támogatta az S?KP XX. kongresszusának vonalát és elvetette a háború végzetszerű elkerülhetetlenségének tézisét, azt a tézist, amelyet „ma új életre akarnak kelteni a kínai dogmatikusok.”­Leontyev miután megjegyzi, hogy a megváltozott erőviszo­nyok lehetővé teszik a békés együttélés politikájának ra- kényszerítését a kapitalista or­szágokra, megállapítja: „ez is új mozzanat a kommunizmus stratégiájában”. „Tény, hogy a szocialista tábor — elsősorban a Szovjetuniónak az ipari terme­lés, a tudomány, a technika, a világűr meghódítása, stb. te­rületén elért kiemelkedő sike­reinek eredményeképpen — je­lenleg hatalmas katonai erővel rendelkezik. Ez pedig azt je­lenti, hogy a szocialista orszá­gok elleni agressziónak nem­csak arra nincs semmi esélye, hogy megtorlatlan marad, ha­nem az ilyen agresszió elke­rülhetetlenül az agresszor tel­jes megsemmisülésével végződ­ne.” A Szovjetunió katonai ereje igen fontos védelem a békeszerető népek számára az atomzsarolás és az imperializ­mus katonai kalandjai ellen. „A tények mekkora semmi­bevevésére van szükség ah­hoz, hogy a Szovjetuniót a szocializmus és a béke érdekei „elárulásának” és „feladásá­nak” szörnyű vádjaival illes­sék í’ — Micsoda „békés egymás mellett élés” az, ami mellett mi éhen halunk. '•erő Sándor rajza; Szakszervezeti vezetőket tartóztattak le Leopoldvilleben szervezet végrehajtó titkárát. A vád szerint „lázító” röpcé­dulákat osztogattak egy Leo­poldville közelében fekvő ka­tonai táborban, s a lázadásra való izgatást a kongói törvé­nyek halállal büntetik. A röp­cédulák követelték Gizenga ‘szabadon bocsátását is. A szak- szervezetek központjában ház­kutatást tartottak. A két szakszervezeti vezető tagadta, hogy részt vett volna e röplapok szétosztásában, hangsúlyozták, hogy az ő röp­céduláik elsősorban a szak- szervezetek bérköveteléseit is­mertették. A szakszervezetek tiltakoztak a letartóztatások ellen és közölték, egyelőre nem hajlandók tárgyalásokba bocsátkozni a kormánnyal. A szakszervezeti központ főtitkára két évvel ezelőtt Adoula, a jelenlegi miniszter­elnök volt. A kongói hatóságok letar­tóztattak két szakszervezeti vezetőt, Remy Siwa-t, a Kon­gói Dolgozók Általános Szö­vetségének szövetségi titkárát és Valentin Chimangát, a Nyolcvanegy aláíró W ashingtonban Az Egyházak Világtanácsá­nak vezetősége kedden nyil­vánosságra hozott jelentésében a moszkvai szerződés mellett foglalt állást és hangoztatja, módot kell találni arra, hogy Franciaország és Kína is csat­lakozzék a szerződéshez. Az Egyesült Államok fővá­rosában kedden három újabb állam — Marokkó, Dahomey és Kamerun — diplomáciai képviselői írták alá az atom­fegyver-kísérletek részleges megszüntetéséről kötött moszkvai egyezménynek az amerikai külügyminisztérium­ban letétbe helyezett példá­nyát. Ezzel 81-re növekedett az egyezményt Washingtonban aláírók eddigi száma. Az amerikai szenátus kül­ügyi bizottsága kedden befe­jezte ismert politikusok, köz­életi személyiségek és tudó­sok meghallgatását a moszk­vai atomcsendegyezménnyel kapcsolatban. A bizottság most értékeli az elhangzott véleményeket és azokból le­vont következtetéseit rövide­sen a szenátus elé terjesztik. Újabb politikai gyilkosság Göröaorszáaban Görög sajtójelentések sze­rint egy csendőr öt golyóval leterítette Papatanasziu elöl­járóság! tisztviselőt, csak azért, mert figyelmeztette, „a csend őrét”, ne bánjon dur­ván a hivatali ügyfelekkel. Ez az eset felháborította az ország közvéleményét mivel újabb bizonyítéka volt annak, milyen méreteket ölt az ön­kény Görögországban, ahol egyetlen bíráló szóért egy csendőr megölhet egy embert. Később kiderült, hogy a gyilkosságnak politikai hátte­re volt. Tudniillik Papatana­sziu feltehetően tudott; a Lambrakisz ellen elkövetett bűntény bizonyos részleteiről s nyilván ebben kell keresni meggyilkolásának igazi okát A NEW YORK-I HADHPAROSOK KLUBJÁBAN Hruscsov válaszai japán lapszerkesztők és kiadók kérdéseire A Mezsdunarodnaja Zsizny legfrissebb száma közzétette azokat a válaszokat, amelye­ket Hruscsov szovjet minisz­terelnök adott a japán lapszer­kesztők és kiadók egyesülete képviselőinek kérdéseire. A nukleáris kísérletek rész­leges tilalmát kimondó egyez­ménnyel kapcsolatban Hrus­csov kijelentette: „az emberek most világszerte örömüket fe­jezik ki annak láttán, hogy végre megvalósult a nukleá­ris kísérletek három fajtájá­nak betiltása. Tudjuk, hogy ez a tény különösen nagy örömet okozott a japán népnek, amelynek nagy szerencsétlen­ség jutott osztályrészül — át kellett élnie egy barbár atom- bombázás katasztrofális követ­kezményeit.’5 Ez az egyezmény — álla­pította meg a továbbiak­ban a szovjet kormányfő — megnyitja az utat újabb megállapodások előtt a nagy jelentőségű nemzet­közi kérdésekben, minde­nekelőtt a leszerelés kér­désében és a német kérdés békés rendezésében. „Realista módon kell megköze­líteni a problémákat és meg kell érteni, hogy a nukleáris kísérletek betiltása önmagában még nem hárítja el a háborús veszélyt, mivel nem jelenti a fegyverkezési hajsza befejezé­sét, még kevésbé a leszerelést. A szovjet kormány kész erőfe­szítéseit külpolitikai téren az alapvető nemzetközi problé­mák mielőbbi megoldásáért folytatott küzdelemre össz­pontosítani.’5 A leszerelés távlataira vo­natkozó kérdésre adott vá­laszában Hruscsov rámu­tatott: „vajon megvaló­sul-e a leszerelés, és ha igen, mikori — E kérdés eldöntése mindenekelőtt az összes népek, az összes jóakaratú emberek erőfe­szítéseitől függ. Ha ők szervezettséget, állha­tatosságot tanúsítanak, ha olyan politikát követelnek kor­mányaiktól, amely biztosíthat­ja a leszerelési egyezmény megvalósítását, ha leváltják azokat a kormányokat, ame­lyek nem hajlandók erre, és új embereket állítanak helyet­tük — már pedig a ■nép mindenre képes, a néptől függ minden —, nos tehát, ha a népek képesek ilyen állhatatosságot, megér­tést és céltudatosságot tanúsí­tani, akkor a leszerelési egyez­mény valósággá válik. A japán lapszerkesztők és kiadók képviselői megkérdez­ték a szovjet miniszterelnököt, mi a véleménye a két ország kormánya között a területi kérdésekben fennálló nézetel­térésekről. A szovjet kormány­fő emlékeztetett arra, hogy „a jelenlegi helyzet az idevágó nemzetközi egyezményeken, köztük a San Franciscó-i béke- szerződésen alapul, amelyben Japán fenntartások nélkül le­mondott a Kurili-szigetekre vonatkozó minden jogáról és jogalapjáról. Vajon ez - az okmány már nem kötelező ere­jű Japánra nézve? Nem nehéz belátni, hogy az úgynevezett területi kérdést Japánban és az óceánon túl azok a körök erőszakolják, amelyek fél­nek a szovjet—japán kap­csolatok javulásától, nem óhajtják, hogy országaink között megszilárduljon a béke, a kölcsönös bizalom és a barátság”. „A szovjet kormányt a két ország közötti jóviszony érdeki vezették — hangoztatta a to­vábbiakban Hruscsov —, ami­kor az 1956-os szovjet—japán közös nyilatkozatban kifejezte készségét, hogy a békeszerző­dés alapján átadja japánnak Habomai és Sikotan szigete­ket. Ha a japán kormány betar­taná ezt a nyilatkozatot, amely meghirdette a Szovjetunió és Japán között a jószomszédi, barái kapcsolatok kialakítását, és hozzájárult volna a béke- szerződés megkötéséhez, akkor e szigetek problémája bizonyá­ra már rendezve lenne... A szovjet—japán kereske­delmi és gazdasági kapcsola­tok fejlődéséről Nyikita Hrus­csov elmondotta, hogy e kap­csolatok kiépítésének feltéte­lei igen kedvezőek. A szovjet—japán kereske­delem jelentős növelésé­hez vezethetnek a közeli években a szovjet minisz­terelnök szavai szerint, „egyrészről Szibéria ék a Távol-Kelet rohamos gaz­dasági fejlődése, másrész­ről a japán gazdaság ered­ményei”. „Kölcsönös érdeklődésre tart­hat számot véleményem sze­- rint — folytatta Hruscsov — a japán technikai berendezé­sek és egyéb anyagok felhasz­nálása a szibériai és távol- l keleti iparfejlesztésben. Mi ‘ hajlandók lennénk ezen a te- _ rületen olyan üzemeket léte- r síteni, amelyeknek termékeire Japánnak szüksége van, ha a ’ japán társaságok részletvissza- i fizetés alapján rendelkezé­sünkre bocsátják az ehhez ’ szükséges műszaki eszközöket I és egyéb anyagokat”. Nyikita Hruscsov hozzáfűz­te, hogy egyéb területeken is nagy lehetőségei vannak a szovjet—japán gazdasági együttműködésnek, például a halászatban és általában a tengeri iparágak tekintetében. A laoszi helyzetről szólva a szovjet kormányfő megálla­pította, hogy egyes országok sajnálatosan megsértik a sa- játmaguk által is aláírt gen- t fi egyezményeket, amelyek jó alapot szolgáltatnak Laosz . békés és semleges fejlődésé- • hez. i . „Az amerikai külügymimsz- . térium nemrégiben nyíltan be- : ismerte, hogy az Egyesült Al- . lamok hadianyagokat szállít Laoszba. Ezenkívül az ame­rikaiak és SEATO-beli part- ' nereik nagyszabású erő-de­monstrációkat tartanak a lao- ! szí határ mentén. Nemrégiben , zajlottak le Thaiföld terüle­tén, Laosz közvetlen közelé- ’ ben a SEATO eddigi legna­gyobb hadgyakorlatai ameri­kai—thaiföldi—angol csapatok ' és más SEATO-tagországok csapatainak részvételével. Természetesen az amerikai csapatoknak a laoszi hatá­rok közelébe való átdobá­sához, amint az elmúlt év májusában is, a japán te­rületen lévő amerikai ka­tonai támaszpontokat hasz­náltak fel. így például az 53-as számú amerikai egységet Okinawá- ról irányították a hadgyakor­lat színhelyére. Az ilyen cse­lekmények, amelyek ellent­mondanak a genfi megállapo­dásoknak, kétségkívül a laoszi helyzet bonyolódásához vezet­nek és bátorítják azokat az erőket, amelyek ebben az or­szágban a béke és a semle­gesség ellen lépnek fel”. A KKP, valamint az SZKP és más kommunista pártok közötti nézeteltérésekről Nyi­kita Hruscsov a következőket mondotta: „Mi a magunk részéről meg­tettünk és a jövőben is meg­teszünk mindent annak érde­kében, hogy tekintet nélkül a fennálló véleménykülönbsé­gekre, megállapodjunk és megszilárdítsuk az SZKP és a KKP, a szovjet és a kínai nép közötti kapcsolatokat”. Események sorokban Az asturai bányászok foly­tatják sztrájkjukat. A felmon­dások és a tömeges elbocsá­tások sem törik meg őket. Még a francoista hivatalos adatok is elismerik, hogy As­toriában a bányászoknak több mint harminc százaléka sztráj­kol jelenleg. Az Antara Indonéz hírügy­nökség „a kormányhoz közel álló körökre” hivatkozva je­lenti, hogy az Indonéz kor­mány szemmel láthatóan úgy döntött, nem küldi el meg­figyelőit. az ENSZ ténymeg­állapító bizottságába, „tekin­tettel az angolok által előidé­zett technikai nehézségekre”. Duncan Sandys angol nem­zetközösségi és gyarmatügyi miniszter szerdán Singapore- ha utazott, hogy további meg­beszélést folytasson a terve­zett Malaysia — államszövet­ség politikai vezetőivel. A török nemzetgyűlés par­lamenti bizottságot jelölt ki, amelynek feladata, hogy vizs­gálatot indítson 33 Diesel­mozdonynak az Egyesült Ál­lamokban történő megvásár­lásával kapcsolatos korrupció ügyében. Az atomleszerelésért küzdő dán mozgalom 50 tagja ked­den este fáklyás tüntetést rendezett a francia nagykö­vetség épülete előtt, miköz­ben a nagykövetségen Pom­pidou francia miniszterelnök vacsorát adott Krag dán kor­mányfő tiszteletére. A tünte­tők jelszavaikban követelték, hogy Franciaország írja alá az atomcsendegyezményt. Az amerikai munkaügyi mi­nisztérium kedden közölte, hegy június után júliusban is másfél százalékkal növeked­tek a megélhetési költségek az Egyesült Államokban. El­sősorban az élelmiszer, az üzemanyag, a különböző fo­gyasztási cikkek és a szol­gáltatások drágultak meg. U Thant ENSZ-főtitkár el­fogadna Cári Carlsson von Nőm vezérőrnagy lemondását. Az EÍNSZ jemeni megfigyelő bizottságának parancsnoka személyi okok miatt (kérte felmentését. Helyére ideigle­nesen eddigi helyettese, Bran- bo Pavlovics ezredes lép. NATO katonai körök kö­zölték, hogy a belga—nyugat­német határ közelében angol, francia, belga, olasz, nyugat­német közös légi hadgyakor­latok kezdődtek. Nyugat-Néfnetországban 1962-ben az előző évihez vi­szonyítva 10 százalékkal nö­vekedett egy négytagú csa­lád létminimuma. Az ok: az élelmiszer ék közszükségleti cikkek árainak emelése, a lakbérek és a különböző köz­szolgáltatások drágulása. Az angol építőipari munká­sok múlt heti figyelmeztető sztrájkját követően kedden kompromisszumos megállapo­dással végződtek a szakszer­vezeti vezetők és a munkál­tatók egyeztető tárgyalásai. A munkások 18 pennys azonnali órabéremelést követeltek, a szakszervezeti vezetők azon­ban elfogadták a munkáltatók ajánlatált, amelynek értelmé­ben három évre elosztva, ösz- szesen 5—9 pennys óraibére­melés lesz az építőiparban. 2

Next

/
Thumbnails
Contents