Kelet-Magyarország, 1963. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-29 / 200. szám

„A szocializmus a béke stratégiája*

Leontyev cikke a Pravdában

A Pravda szerdán terjedelmes cikket közöl „A szocializmus és a béke stratégiája" címmel. Leontyev, a cikk írója megállapítja, hogy a kínai vezetőknek a részleges atomfegyver-kísérletek eltiltásáról szóló moszkvai szerződéssel kapcsolatos álláspontja „valóban visszataszító képet nyújt.”

A Pravda „teljesen szokatlan és rendkívül sajnálatos jelenségnek” minősíti azt • a tényt, hogy egy szocialista ország kormánya „a nemzetközi kapcsolatok igen fontos kérdésében az imperializmus leg- agresszívebb köreihez csatlakozik.” A lap kifejezi azt a meggyőződését, hogy „a kínai vezetők esztelen lépése — amely jogos felháborodást kelt — nem hoz majd nyereséget a katonai business-nek, nem ássa majd alá a békeharc frontját, csupán meggyorsítja azok lelepleződését, akik szembe helyezkednek a kommunista világmozgalommal.” Elemezve a kínai vezetőknek a háború és a béke kérdésében elfoglalt álláspontját, Leontyev rámutat: „Szavakban

ők a béke hívei, de a valóságban ellenzik a béke megerősítését célzó gyakorlati lépéseket. Szavakban ellenzik a háborút, de gyakorlatilag a fékevesztett háborús gyújtogatok malmára hajtják a víziét. Szavakban a kommunista erők összefogása mellett foglalnak állást, de a valóságban szakadáshoz viszik az ügyet. Szavakban a két rendszer békés együttélését akarják, de a valóságban fellépnek ennek az elvnek egy olyan jelentős győzelme ellen, mint amilyen a moszkvai szerződés.’'

Azzal kapcsolatban, hogy az imperialista táborban a békés együttélés ellenségeinek állítása szerint ez az elv csupán a kommunisták taktikai fogása, Leontyev kijelenti: ez az állítás „az antikommunista propaganda rossz indulatú koholmánya. A két rendszer békés együttélésének elve nem ideiglenes taktikai fogás, hanem a kommunizmus stratégiájának alapja egy egész történelmi időszakra, amikor szocialista és kommunista államok vannak a világon1*.

E stratégia lényege, hogy politikai, gazdasági és Ideológiai területen kell harcolni a kapitalizmus ellen, növelni kell e harcban a szocializmus erőit, de ne fajuljon az államok közötti háborúig a helyzet, békés úton kell megoldani a nemzetközi kérdéseket.” Leontyev, miután megállapítja, hogy a béke és a háború erőinek megváltozott viszonyából levont igen fontos új megállapítás, hogy a jelenlegi viszonyok között megvan a háború elhárításának lehetősége, a következőket írja:

Ez a megállapítás „azért is

nagyon fontos, mert eddig a békéért vívott harc kilátásainak kérdését Sztálin vetette fel helytelenül. Mint ismeretes. Sztálin azt állította, hogy a békemozgalom siker esetén a háború ideiglenes elodázásához vezethet, de több ennél semmiképpen sem érhető el, mert amig fennmarad az imperializmus, a háborúk elkerülhetetlenek.

Sztálin megállapítása nem számolt a szocialista világ- rendszer és az egyéb forradalmi és demokratikus mozgalmak hatalmas arányú fejlődésével, sírni rövid idő alatt olyan mértékben megváltoztatta az erőviszonyokat a nemzetközi porondon, hogy lehetővé vált a népek békeakaratának rákényszerítése az imperializmusra. Ennek a megállapításnak volt a következménye, hogy a szocialista államok külpolitikáját nem mindig használták fel következetesen a béke érdekében, negatív álláspontot foglaltak el a tömböktől való távolmaradás semleges politikáját illetően még akkor is, ha a gyarmati függőségből nemrég felszabadult országok folytattak ilyen politikát és bizonyos mértékben megzavarta ez a béke világmozgalom sorait is.’

A nemzetközi kommunista mozgalom a világhelyzetben végbement változások mélyreható elemzése alapján egyhangúlag támogatta az S?KP XX. kongresszusának vonalát és elvetette a háború végzetszerű elkerülhetetlenségének tézisét, azt a tézist, amelyet „ma új életre akarnak kelteni a kínai dogmatikusok.”Leontyev miután megjegyzi, hogy a megváltozott erőviszonyok lehetővé teszik a békés együttélés politikájának ra- kényszerítését a kapitalista országokra, megállapítja: „ez is új mozzanat a kommunizmus stratégiájában”. „Tény, hogy a szocialista tábor — elsősorban a Szovjetuniónak az ipari termelés, a tudomány, a technika, a világűr meghódítása, stb. területén elért kiemelkedő sikereinek eredményeképpen — jelenleg hatalmas katonai erővel rendelkezik. Ez pedig azt jelenti, hogy a szocialista országok elleni agressziónak nemcsak arra nincs semmi esélye, hogy megtorlatlan marad, hanem az ilyen agresszió elkerülhetetlenül az agresszor teljes megsemmisülésével végződne.” A Szovjetunió katonai ereje igen fontos védelem a békeszerető népek számára az atomzsarolás és az imperializmus katonai kalandjai ellen.

„A tények mekkora semmibevevésére van szükség ahhoz, hogy a Szovjetuniót a szocializmus és a béke érdekei „elárulásának” és „feladásának” szörnyű vádjaival illessék í’

— Micsoda „békés egymás mellett élés” az, ami mellett mi éhen halunk. '•erő Sándor rajza;

Szakszervezeti vezetőket tartóztattak le Leopoldvilleben

szervezet végrehajtó titkárát. A vád szerint „lázító” röpcédulákat osztogattak egy Leopoldville közelében fekvő katonai táborban, s a lázadásra való izgatást a kongói törvények halállal büntetik. A röpcédulák követelték Gizenga ‘szabadon bocsátását is. A szak- szervezetek központjában házkutatást tartottak.

A két szakszervezeti vezető tagadta, hogy részt vett volna e röplapok szétosztásában, hangsúlyozták, hogy az ő röpcéduláik elsősorban a szak- szervezetek bérköveteléseit ismertették. A szakszervezetek tiltakoztak a letartóztatások ellen és közölték, egyelőre nem hajlandók tárgyalásokba bocsátkozni a kormánnyal.

A szakszervezeti központ főtitkára két évvel ezelőtt Adoula, a jelenlegi miniszterelnök volt.

A kongói hatóságok letartóztattak két szakszervezeti vezetőt, Remy Siwa-t, a Kongói Dolgozók Általános Szövetségének szövetségi titkárát és Valentin Chimangát, a

Nyolcvanegy aláíró W ashingtonban

Az Egyházak Világtanácsának vezetősége kedden nyilvánosságra hozott jelentésében a moszkvai szerződés mellett foglalt állást és hangoztatja, módot kell találni arra, hogy Franciaország és Kína is csatlakozzék a szerződéshez.

Az Egyesült Államok fővárosában kedden három újabb állam — Marokkó, Dahomey és Kamerun — diplomáciai képviselői írták alá az atomfegyver-kísérletek részleges megszüntetéséről kötött

moszkvai egyezménynek az amerikai külügyminisztériumban letétbe helyezett példányát. Ezzel 81-re növekedett az egyezményt Washingtonban aláírók eddigi száma.

Az amerikai szenátus külügyi bizottsága kedden befejezte ismert politikusok, közéleti személyiségek és tudósok meghallgatását a moszkvai atomcsendegyezménnyel kapcsolatban. A bizottság most értékeli az elhangzott véleményeket és azokból levont következtetéseit rövidesen a szenátus elé terjesztik.

Újabb politikai gyilkosság Göröaorszáaban

Görög sajtójelentések szerint egy csendőr öt golyóval leterítette Papatanasziu elöljáróság! tisztviselőt, csak azért, mert figyelmeztette, „a csend őrét”, ne bánjon durván a hivatali ügyfelekkel.

Ez az eset felháborította az ország közvéleményét mivel újabb bizonyítéka volt annak, milyen méreteket ölt az önkény Görögországban, ahol egyetlen bíráló szóért egy csendőr megölhet egy embert.

Később kiderült, hogy a gyilkosságnak politikai háttere volt. Tudniillik Papatanasziu feltehetően tudott; a Lambrakisz ellen elkövetett bűntény bizonyos részleteiről s nyilván ebben kell keresni meggyilkolásának igazi okát

A NEW YORK-I HADHPAROSOK KLUBJÁBAN

Hruscsov válaszai japán lapszerkesztők és kiadók kérdéseire

A Mezsdunarodnaja Zsizny legfrissebb száma közzétette azokat a válaszokat, amelyeket Hruscsov szovjet miniszterelnök adott a japán lapszerkesztők és kiadók egyesülete képviselőinek kérdéseire.

A nukleáris kísérletek részleges tilalmát kimondó egyezménnyel kapcsolatban Hruscsov kijelentette: „az emberek most világszerte örömüket fejezik ki annak láttán, hogy végre megvalósult a nukleáris kísérletek három fajtájának betiltása. Tudjuk, hogy ez a tény különösen nagy örömet okozott a japán népnek, amelynek nagy szerencsétlenség jutott osztályrészül — át kellett élnie egy barbár atom- bombázás katasztrofális következményeit.’5

Ez az egyezmény — állapította meg a továbbiakban a szovjet kormányfő — megnyitja az utat újabb megállapodások előtt a nagy jelentőségű nemzetközi kérdésekben, mindenekelőtt a leszerelés kérdésében és a német kérdés békés rendezésében.

„Realista módon kell megközelíteni a problémákat és meg kell érteni, hogy a nukleáris kísérletek betiltása önmagában még nem hárítja el a háborús veszélyt, mivel nem jelenti a fegyverkezési hajsza befejezését, még kevésbé a leszerelést. A szovjet kormány kész erőfeszítéseit külpolitikai téren az alapvető nemzetközi problémák mielőbbi megoldásáért folytatott küzdelemre összpontosítani.’5

A leszerelés távlataira vonatkozó kérdésre adott válaszában Hruscsov rámutatott: „vajon megvalósul-e a leszerelés, és ha igen, mikori — E kérdés eldöntése mindenekelőtt az összes népek, az összes jóakaratú emberek erőfeszítéseitől függ.

Ha ők szervezettséget, állhatatosságot tanúsítanak, ha olyan politikát követelnek kormányaiktól, amely biztosíthatja a leszerelési egyezmény

megvalósítását, ha leváltják azokat a kormányokat, amelyek nem hajlandók erre, és új embereket állítanak helyettük — már pedig a

■nép mindenre képes, a

néptől függ minden —, nos tehát, ha a népek képesek ilyen állhatatosságot, megértést és céltudatosságot tanúsítani, akkor a leszerelési egyezmény valósággá válik.

A japán lapszerkesztők és

kiadók képviselői megkérdezték a szovjet miniszterelnököt, mi a véleménye a két ország kormánya között a területi kérdésekben fennálló nézeteltérésekről. A szovjet kormányfő emlékeztetett arra, hogy „a jelenlegi helyzet az idevágó nemzetközi egyezményeken, köztük a San Franciscó-i béke- szerződésen alapul, amelyben Japán fenntartások nélkül lemondott a Kurili-szigetekre vonatkozó minden jogáról és jogalapjáról. Vajon ez - az okmány már nem kötelező erejű Japánra nézve?

Nem nehéz belátni, hogy az úgynevezett területi kérdést Japánban és az óceánon túl azok a körök erőszakolják, amelyek félnek a szovjet—japán kapcsolatok javulásától, nem óhajtják, hogy országaink között megszilárduljon a béke, a kölcsönös bizalom és a barátság”.

„A szovjet kormányt a két ország közötti jóviszony érdeki vezették — hangoztatta a továbbiakban Hruscsov —, amikor az 1956-os szovjet—japán közös nyilatkozatban kifejezte készségét, hogy a békeszerződés alapján átadja japánnak Habomai és Sikotan szigeteket.

Ha a japán kormány betartaná ezt a nyilatkozatot, amely meghirdette a Szovjetunió és Japán között a jószomszédi, barái kapcsolatok kialakítását, és hozzájárult volna a béke- szerződés megkötéséhez, akkor e szigetek problémája bizonyára már rendezve lenne...

A szovjet—japán kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlődéséről Nyikita Hruscsov elmondotta, hogy e kapcsolatok kiépítésének feltételei igen kedvezőek.

A szovjet—japán kereskedelem jelentős növeléséhez vezethetnek a közeli években a szovjet miniszterelnök szavai szerint, „egyrészről Szibéria ék a Távol-Kelet rohamos gazdasági fejlődése, másrészről a japán gazdaság eredményei”.

„Kölcsönös érdeklődésre tarthat számot véleményem sze- rint — folytatta Hruscsov — a japán technikai berendezések és egyéb anyagok felhasználása a szibériai és távol- l keleti iparfejlesztésben. Mi ‘ hajlandók lennénk ezen a te- _ rületen olyan üzemeket léte- r síteni, amelyeknek termékeire Japánnak szüksége van, ha a ’ japán társaságok részletvissza- i fizetés alapján rendelkezésünkre bocsátják az ehhez ’ szükséges műszaki eszközöket I és egyéb anyagokat”.

Nyikita Hruscsov hozzáfűzte, hogy egyéb területeken is nagy lehetőségei vannak a szovjet—japán gazdasági

együttműködésnek, például a halászatban és általában a tengeri iparágak tekintetében.

A laoszi helyzetről szólva a szovjet kormányfő megállapította, hogy egyes országok sajnálatosan megsértik a sa- játmaguk által is aláírt gen- t fi egyezményeket, amelyek jó alapot szolgáltatnak Laosz . békés és semleges fejlődésé- • hez.

i

. „Az amerikai külügymimsz- . térium nemrégiben nyíltan be- : ismerte, hogy az Egyesült Al- . lamok hadianyagokat szállít Laoszba. Ezenkívül az amerikaiak és SEATO-beli part- ' nereik nagyszabású erő-demonstrációkat tartanak a lao- ! szí határ mentén. Nemrégiben , zajlottak le Thaiföld területén, Laosz közvetlen közelé- ’ ben a SEATO eddigi legnagyobb hadgyakorlatai amerikai—thaiföldi—angol csapatok ' és más SEATO-tagországok csapatainak részvételével.

Természetesen az amerikai csapatoknak a laoszi határok közelébe való átdobásához, amint az elmúlt év májusában is, a japán területen lévő amerikai katonai támaszpontokat használtak fel.

így például az 53-as számú amerikai egységet Okinawá- ról irányították a hadgyakorlat színhelyére. Az ilyen cselekmények, amelyek ellentmondanak a genfi megállapodásoknak, kétségkívül a laoszi helyzet bonyolódásához vezetnek és bátorítják azokat az erőket, amelyek ebben az országban a béke és a semlegesség ellen lépnek fel”.

A KKP, valamint az SZKP és más kommunista pártok közötti nézeteltérésekről Nyikita Hruscsov a következőket mondotta:

„Mi a magunk részéről megtettünk és a jövőben is megteszünk mindent annak érdekében, hogy tekintet nélkül a fennálló véleménykülönbségekre, megállapodjunk és megszilárdítsuk az SZKP és a KKP, a szovjet és a kínai nép közötti kapcsolatokat”.

Események

sorokban

Az asturai bányászok folytatják sztrájkjukat. A felmondások és a tömeges elbocsátások sem törik meg őket. Még a francoista hivatalos adatok is elismerik, hogy Astoriában a bányászoknak több mint harminc százaléka sztrájkol jelenleg.

Az Antara Indonéz hírügynökség „a kormányhoz közel álló körökre” hivatkozva jelenti, hogy az Indonéz kormány szemmel láthatóan úgy döntött, nem küldi el megfigyelőit. az ENSZ ténymegállapító bizottságába, „tekintettel az angolok által előidézett technikai nehézségekre”.

Duncan Sandys angol nemzetközösségi és gyarmatügyi miniszter szerdán Singapore- ha utazott, hogy további megbeszélést folytasson a tervezett Malaysia — államszövetség politikai vezetőivel.

A török nemzetgyűlés parlamenti bizottságot jelölt ki, amelynek feladata, hogy vizsgálatot indítson 33 Dieselmozdonynak az Egyesült Államokban történő megvásárlásával kapcsolatos korrupció ügyében.

Az atomleszerelésért küzdő dán mozgalom 50 tagja kedden este fáklyás tüntetést rendezett a francia nagykövetség épülete előtt, miközben a nagykövetségen Pompidou francia miniszterelnök vacsorát adott Krag dán kormányfő tiszteletére. A tüntetők jelszavaikban követelték, hogy Franciaország írja alá az atomcsendegyezményt.

Az amerikai munkaügyi minisztérium kedden közölte, hegy június után júliusban is másfél százalékkal növekedtek a megélhetési költségek az Egyesült Államokban. Elsősorban az élelmiszer, az üzemanyag, a különböző fogyasztási cikkek és a szolgáltatások drágultak meg.

U Thant ENSZ-főtitkár elfogadna Cári Carlsson von Nőm vezérőrnagy lemondását. Az EÍNSZ jemeni megfigyelő bizottságának parancsnoka személyi okok miatt (kérte felmentését. Helyére ideiglenesen eddigi helyettese, Bran- bo Pavlovics ezredes lép.

NATO katonai körök közölték, hogy a belga—nyugatnémet határ közelében angol, francia, belga, olasz, nyugatnémet közös légi hadgyakorlatok kezdődtek.

Nyugat-Néfnetországban

1962-ben az előző évihez viszonyítva 10 százalékkal növekedett egy négytagú család létminimuma. Az ok: az élelmiszer ék közszükségleti cikkek árainak emelése, a lakbérek és a különböző közszolgáltatások drágulása.

Az angol építőipari munkások múlt heti figyelmeztető sztrájkját követően kedden kompromisszumos megállapodással végződtek a szakszervezeti vezetők és a munkáltatók egyeztető tárgyalásai. A munkások 18 pennys azonnali órabéremelést követeltek, a szakszervezeti vezetők azonban elfogadták a munkáltatók ajánlatált, amelynek értelmében három évre elosztva, ösz- szesen 5—9 pennys óraibéremelés lesz az építőiparban.

2