Kelet-Magyarország, 1963. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-27 / 198. szám

Szovjetellenes kampány a kínai sajtóban Moszkva, (TASZSZ) A Pravda pekingi tudósítá­sában írja: „A kínai sajtó sohasem for­dított annyi energiát a kapi- salista társadalom bűneinek Dírálatára, mint amennyit most fordít a Szovjetunió rá­galmazására”. A kínai lapok hosszú hetek 5ta traktálják olvasóikat azok- iak a bíráló anyagoknak a .kivonataival’*, amelyek külön- oöző időszakokban jelentek meg a szovjet sajtóban. Egyre fokozódó kampánnyá vált ez már. A kínai sajtó különös buz­galommal kapkod azok után a ríráló anyagok után, amelye­ket rendszeresen közöl a szovjet sajtó néhány szovhoz- oan. kolhozban és a kereske­delemben mutatkozó egyes hiányosságokról. A pekingi szerkesztőknek arra kellenek ezek az anyagok, hogy ezek segítségével támasszák alá a Pekingben levont új „elméle­ti” következtetéseket arra vo­natkozóan, hogy a Szovjetunió­ban továbbra is éles osztály- larc folyik. A lapok egy ku- Dacba ráncigálják a speku­lánsokat, naplopókat. kará­csotokat, és osztályt képeznek belőlük. A buzgó kínai újság­írók tolla alatt így nőnek tár­sadalmi jelenséggé egyes kü­lönálló tények. A Renmin Ribao a minap is egy teljes oldalt közolt a szovjet lapokban megjelent kritikai anyagokból, — hang­zik a tudósítás. — Még a „Harácsoló keze” című glosz- szát is közölte, amely múlt év márciusában jelent meg a Pravdában. Micsoda bőkezű­ség! A szovjet emberek mun­kagyőzelmei, — amelyekről el­ragadtatással beszél az egész világ — már régóta nem kap­nak helyet a kínai sajtóban, de a visszaélésektől nem saj­nálják a hasábokat. Mint a cikk írója megjegy­zi, egyes lapok még annak a spekulánsnak a fényképét is közölték, akiről írt az Izvesz­tyija, de a világ első űrhajós­nőjéről, Valentyina Tyeresko- váról egyetlen . fénykép sem jelent meg a kínai újságok­ban. A kínai sajtó, hogy elho­mályosítsa a Szovjetunió ered­ményeit és bizalmatlanságot ébresszen az egész szovjet nép iránt, e szennyes szovjetelle­nes hadjáratban a régi mondás szerint cselekszik: „há akarod, az ördögöt is becsaphatod”. Az életben azonban ez nem így van. Tenyérrel nem lehet el­fedni a napot. Soha senki előtt nem lehet eltitkolni a kommunizmust építő Szovjet­unió nagy győzelmeit. Cabot Lodge Diem elnöknél Manőverek a dél-vietnami lakosság becsapására — Diem államcsínytől tart Kennedy fogadta Dobrinyint Kennedy elnök hétfőn fo gadta Dobrinyint, a Szovjet unió Moszkvából állomáshelyé re visszaérkezett nagykövetéi A látogatás 50 percig tartott Kennedy dolgozószobájából kijövet Dobrinyin azt mondot ta az újságíróknak, hogy a lá­togatás alkalmával átadta a elnöknek Hruscsov szovjet mi niszterelnök üzenetét. Az üze netben Hruscsov megelégedő sét fejezi ki a moszkvai atom csendegyezmény aláírása miatt Ezenkívül elgondolásokat is mertetett olyan jövőbeni lépé sekről, amelyek tovább fejleszt­hetik a szovjet—amerikai kap­csolatokat. Saigon. (MTI): Saigoni jelentés szerint Ca- Dot Lodge, az Egyesült Álla­mok új dél-vietnami nagykö­vete hétfőn bemutatta megbí­zólevelét Ngo Dinh Diem dik- ;átornak, akinek egyben át- íyújtotta Kennedy elnök sze­mélyes üzenetét is. A dél-vietnami kormány va- lárnap újabb mesterkedéshez folyamodott, hogy elfojtsa az írszág túlnyomó többségben juddhista lakosságának a dik- atúrát ellenző megnyilvánulá­sait. Saigonban sajtóértekezle­tet rendeztek, amelyen a dik­tatúrát támogató négy egyhá­zi személy bejelentette a buddhisták új szövetségének megalakítását. Mint ismeretes, a buddhista egyházak országos szervezetét a kormány a rendkívüli állapot bejelentése­kor feloszlatta. Dél-Vietnam Hűé városában a rendőrség vasárnap végig­járta a házakat és mintegy 15 000 embert terelt össze, hogy meghallgassák Diemék szónokait. A dél-vietnami nemzeti fel- „-zabadítási front vasárnap kiadott nyilatkozatában kife­jezésre juttatta az ország nő­nének felháborodását a Ngc Dinh Diem diktatúra terrorja felett és felhívta a világ min­den jóakaratú emberét, gya­korlati lépésekkel segítsék Dél-Vietnam lakosságát 3 ter­ror elleni harcban. Saigonban — mint hírügy­nökségi jelentések közük — a: ostromállapot bevezetése óta továbbra is pattanásig feszül a helyzet. A szigorú biztonsági intézke dések ellenére a diákok vasár nap a reggeli órákban a váró: három pontján rendezte! újabb tüntetést: az amerika katonai parancsnokság és a: egyetem igazgatási épület! előtt, valamint a központ piactéren. A katonaság és e rendfenntartó erők mind e három helyen azonnal beavat­koztak és szétszórták a tünte­tőket. A központi piacot és e város római katolikus kated- rálisát bezárták. A UPI amerikai hírügy­nökség tudósítása arról szá­mol be. hogy Dél-Vietnamban a feszültség a nagyobb váro­sokból átterjedt az egész or­szágra. Több helyről jelentet­tek fegyveres összetűzéseket buddhisták és a kormányt tá­mogató katonaság között. A UPI tudósítója kénytelen be­ismerni azt is, hogy Dél-Viet­nam lakosságának hangulata gyors ütemben fordul szembe az amerikaiakkal. Azzal vádolják az Egyesült Államok kormánycít, hogy el­néző a Diem-kormány terror­jával szemben és hangoztatják, Washingtonnak haladéktalanul rá kell kényszeríteni a diktá­tort arra, hogy eleget tegyen a buddhisták követeléseinek. A Reuter közölte, hogy Sai­gon körzetének katonai pa­rancsnoka vasárnap a rádió­ban közzétett felhívásában utasította a hadsereg és a biz­tonsági erők egységeit, hogy azonnal nyissanak tüzet min­den kormányellenes tüntetés, vagy gyűlés részvevőire. Az AP legfrissebb jelentése szerint a katonaság több ezer diákot letartóztatott. A piac közelében sok üzletet bezártak. Az elnöki palota elé légvédel­mi ágyukat irányítottak. A diemista hat-óságok államcsiny- kísérlettöl tartanak. A UPI hírmagyarázója úgy értesült, hogy a katonai ak­ciók teljhatalmú irányítója egy bizonyso Tung nevű ezre­des. Tung ezredes a bizton­sági szolgálat tisztjeként kezdte katonai pályafutását a franciák uralma alatt és hosz- szú évek óta ő irányítja az úgynevezett különleges kato­nai alakulatokat. Hírügynökségi jelentések egyöntetűen arról számolnak be, hogy a dél-vietnami fővá­ros — jóllehet a vasárnapi tüntetések nem ismétlődtek meg — hétfőn is ostromlott város képét mutatta. Az ut­cákon állig felfegyverzett ka­tonai járőrök cirkálnak és a biztonsági erők egész város­negyedeket zártak le, helyen­ként több mint két méter ma­gas drótakadállyal. Miután va­sárnap legkevesebb kétezer diákot letartóztattak, az egye­temi épületeket most megszáll- ; ta a katonaság. Saingonban zárva tartanak az összes is- . kólák és a rómEú katolikus - templomokban is csak rs£gel ! hét és tíz óra között savbad : istentiszteleteket tartani. Phan Thiet. Dél-Vietnam: Augusztus 4-én a 20 éves Nguyen Hong buddhista szerzetes önmagát égette el máglyán a Diem kormány megkülönböztető vallási politikája elleni tiltako­zásul. A képen: a mártírhalált halt szerzetes arcképét látjuk. MTI Külföldi Képszolgálat. Események sorokban A délarab szövetség terüle­tén állomásozó angol csapatok pénteken bombázták a határ közelében fekvő Darb Abu Tuheif községiéit, sok polgári személyt ölve meg. A bombá­zást a brit parancsnok ulti­mátuma előzte meg. amely 24 órát adott a jemeni haderők­nek a községből történő kivo­nulásra. A szanaai rádió köz­lése szerint az. angolok bom­bázták a határmenti Harib városától mintegy tíz kilomé­terre fekvő Khalvat Tavijeh községet is. A jemeni kormány utasította az ENSZ-nél és az Arab Ligánál működő képvise­lőit, hogy a legélesebben ítél­jék el az angolok durva ag­resszióját A szíriai külügyminiszté­rium vasárnap kiadott nyilat­kozatában hangsúlyozza, hogy Szíria csak abban az esetben fogadja el az ENSZ részéről az izraeli határon fennálló fe­szültség csökkentése érdeké­ben javasolt lépéseket, ha Iz­rael visszavonja csapatait a demilitarizált övezetekből. Mint ismertes, Szíria és Izrael egymást sorozatos határsérté­sekkel vádolja, és mindkét or­szág a Biztonsági Tanács köz­belépését kérte. Bonnban már készítik a ter­veket az október közepére ter­vezett kancellári őrségváltás­sal kapcsolatos ceremóniákra. A CDU-vezetők nagyszabású ..búcsúprogramot” állítanak össze: eszerint október elején a nyugatnémet nagyvárosok­ban rendezendő sorozatos nagygyűlésekkel, fogadásokkal és fáklyásmenetekkel búcsúz­tatják majd el a kancellári tisztétől megváló Adenauert, s október 15-én vagy lfi-án választja meg a parlament Erhard személyében az új 2 kancellárt. Adenauer azonbar nem vonul vissza teljesen e politikai élettől, megtartjE képviselői mandátumát éí CDU-elnöki tisztét, s e pozí­ciókból igyekszik majd to­vábbra is befolyást gyakoroln a kormánypolitikára. Leonyid Brezsnyev és Nyi- kolaj Podgornij, az SXKP Köz­ponti Bizottsága elnökségé nek tagjai, a KB titkárai hét főn az SZKP Központi Bízott ságában fogadták az Indoné: Kommunista Párt küldöttsé gét, amelyet Aidit, az Indoné: Kommunista Párt Központ Bizottsága elnöke vezet. Nem értem az angolokat dolguk nem volt, s ha Kelet­ről nem fenyegetné őket a bé­ke, semmi gondjuk nem vol­na. De így kénytelenek ott strázsálni és szórni csekélyke pénzüket a gazdasági csodá­ba. Bomba-üzlet ez, kérem. Persze, nem az angoloknak, akik sokallják saját katonák költségeit és szeretnék őket Albionban látni. Arra már nem is merünk gondolni, hogy — leszerelni. Nem, hát erről éppen nincs szó, de... Na jó, odáig még elmehetünk, hogy ebben megértsük az angolo­kat, de miért bántják Rusk urat? Mit akarnak tőle? Hogy máról-holnapra visszarendelje az amerikai hadsereg néhány dandárját Nyugat-Németor- szágból? Mi lesz akkor Krup- pék szabadságával? Ugye, nem olyan egyszerű a kérdés. És miért menjenek haza az amerikai katonák? Hogy eset­leg leszereljék őket és több amber legyen munka nélkül? Vagy netán a tüntetők közé keveredjenek? Jobban meg kell érteni Amerika helyzetét, kedves angol kollégák. Marthy Barna. alatti kísérletekkel, még azt hinné a világ, hogy leszoktak róluk. Diem, meg Csang Kaj- sek, meg a többiek a kétség- beesés szélére sodródnának és onnan már csak egy lökés lenne nekik, mehetnének nó­tafának. De más sem tetszik az an­goloknak. Rusk amerikai kül­ügyminiszter nem akarja csökkenteni a Ny ugat-Német­országban dolcevitázó ameri­kai katonák számát. Ezen az­tán igazán nem akadnék fenn az angolok helyében. Hát hol tartsa a katonáit Amerika? Talán bizony Amerikában? Ugyan, kérem. Az emberek szeretnek világot látni, meg­ismerni más országokat — ép­pen az amerikai katonáktól sajnálja ezt a passziót az an­gol sajtó? Hiszen díysm jól berendezkedtek már ott, is­merik őket minden bárban, gyámhatóságnál meg a közle­kedésrendészeten. Második otthonuk lett Nyugat-Néniet- ország, s a kancellár is szívé­be zárta őiket, soha ilyen jó egész készlet. Hadd fogyjon nem igaz? És ha éppenséggel az aláírás után jött rájuk a robbanthatnák, hát talán visz- szatartsák? Ki tudja, milyen baj származna belőle. Még a2 is előfordulhatna, hogy a sze­nátus okvetetlenkedik és nem megy bele a nemzetközi megállapodásba. Meg kell nyugtatni a kardosabb szená­torokat, hogy még nem ve­szett el a hon, van még mit a tejbe robbantani, s a hadi­anyaggyárosok se veszítsék el a kedvüket, mert bizony már sírva törölgették a részvényei­ket. Ejnye, gyerekek, nem szabad őket így megijeszteni. Meghát. a katonáknak se tet­szik a dolog, csúnya szavakat mondanak a kormányra az egyezmény miatt és szégye­nükben a föld alá bájnak robbantani. Ezek az angolok meg azt a nyomorult kis föld alatti robbantást is sajnálják tőlük. Biztosan az irigység be­szél belőlük. Meg aztán be kell látniok: ha Amerika most várna egy-két hónapot a íöld Az angolokat gentlemanek­nek ismerem, akik követik barátjukat j óban -roszban, s inkább nem szólnak egy szót sem, de nem kiáltják oda a hibáit ország-világnak. De most olyan dolgok történtek, hogy megáll az ember esze és nehéz újra megindítani. Mégis mi történt? Az atomcsendegyezmény aláírása után Amerika gyor­san végrehajtott két föld alatti robbantást, mire a Dai­ly Héráid és a Guardián egy­szerre tüzet fúj, hogy így meg úgy, mégse kellett volna az enyhülés kezdetén mindjárt robbantani. Teljesen érthetet­len az angolok álláspontja, nélkülözi a belátás legpará­nyibb elemeit is. Először is azért érthetetlen, mert hol robbantson Amerika, ha nem a föld alatt? A le­vegőben? TU06! A világűrben? Tilos. Hol nem tilos? A föld alatt. Sietni kell, ez is termé­szetes, máskülönben honnan tudja meg a világ, hogy föld alatti robbantásokra nem vo­natkozik az egyezmény. KI kell használni minden percet, hátha jön a végeladás és ak­kor a nyakukon marad az dináv turistacsoportok például azelőtt okvetlenül útbaejtették Hamburg nevezetességét, ma már azonban messze elkerülik környékét. A lokáltulajdono­sok aggódva keresik a megol­dást és különböző szenzációk­kal csalogatják befelé a negyed központi utcáján, a Reeper- bahnon sétálókat. „Itt látható a legperverzebb mutatvány, amit csak elképzel!” „Ötven vegyileg tisztított pásztor­lányka!” „A nők itt az ön combjába harapnak!” —■ kiáltják a mulató portásai. De a legváltozatosabb pro­dukciók sem tudták kellőkép­pen fellendíteni a forgalmat, s ezért néhány mulató- és vendéglőtulajdonos elhatároz­ta, hogy lemossa St. Pauliról a gyalázatot. Három szakasz­ból álló programot fogadtak el, amely szerint az idei ham­burgi nemzetközi virágkiállí­tással egyidőben propaganda­hadjáratot kezdenek. Közös erővel és közös költséggel igyekeznek visszaszerezni a negyed ,, jóhírét“ igyekeznek biztosítani a kö­zönséget, hogy nem kell tar- taniok az alvilág embereitől. Közös plEikátot nyomtattak, amelyben üdvözli k a vendé­geket és közük vele, hogy St. Pauliban „nincs sem tolvaj- lás, sem verekedés”. Egy híres és gazdag bár­tulajdonos azonban nem volt hajlandó csatlakozni ehhez az akcióhoz. Tizennégy lokál tu­lajdonosa. Weisledemek hív­ják. Alakját titokzatosság le­begi körül. Legnagyobb lokál­jában, a Start-ldubban mind­össze másfél márkába kerül egy üveg sör, vagy egy ko­nyak. mégis nemzetközi ran­gú dzsesszzenekarokat és éne­kesnőket szerepeltet horribilis gázsikért. Weisleder feltétle­nül ráfizet a S'ar-klubra. Va­jon miért, s főleg miből? És miért nem akart csatlakozni lokáltulajdonos kollégáinak alvilágellenes szövetségéhez? Csupa rejtélyes kérdés, biz­tosat senki sem tud, csak sejt, és sejtet. Az utóbbi na­pokban mindenesetre a rendőrség nagy apparátussal kiszállt St. Pauliba, a nyu­galom biztosítására, annak el­érésére, hogy az idézett pla­kátnak valóban igaza legyen: hpsz fegyveres, két rádiós autó és harminc tisztviselő. Ezt hallva Weisleder is csat­lakozott kollégáinak „becsü­letklubjához...” zűrzavarban kilopják a láto­gató pénztárcáját. A ham­burgi lapok arról panaszkod­nak, hogy a régi, a helyi szü­letésű társaságokhoz — a Nyu- gat-Németországban dolgozó külföldiek salakjaként — mos­tanában olasz, török, marok­kói és görög bandák is csatla­koztak, kihasználják a német lányok vonzódását a fekete férfiakhoz, kitartottjaikká vál­nak, s ennek következtében az utcai merényletek során „a germán ököil mellett munkába lépett a kés, sőt a revolver is”. Egy helyi lap • „Amor­gengsztereknek“ nevezte őket, mire a negyed rendőrfőnöke kijelentette, hogy ez túlzás: St. PauU nyugodt hely, nem igaz, hogy revolveres bandák alakulnak, hamisak a kábítószerekről, a leánykeres­kedőkről és a fegyvercsempész ■ társaságokról terjesztett hí­rek”. A lapok közlik ugyan a rendőrfőnök véleményét, de idézik egy pincér szavait is, akit egy halálos merénylet bírósági tárgyalásán hallgattak ki tanúként: „Törvényen kívül élünk, állandóan nyakunkon ül a félelem — a félelem va- valakitől...” St. Pauli rossz híre az utób­bi időben kihatott a mulató­negyed látogatottságára. Skan­Nemrégiben haslövéssel kór­házba szállították a hamburgi St. Pauli negyed egyik mulató­jának üzletvezetőjét. Az illető azt vallotta, hogy gondatlan­ságból ő sebesítette meg saját magát — a beavatottak azon­ban jól tudták, hogy másról van szó. Mégis — mindenki hallgatott. A sebesültnek két oka is volt erre: tarthatott az újabb golyótól és nem akarta, hogy St. Pauliról újabb rossz, riasztó hírek terjedje­nek el. E hallgatás azonban nem sokat segített.™ St. Pauli, a nagy kikötőváros híres hírhedt szórakozónegye­de, a tobzódó neonfények és a női mosolyok világa, az „örö­mök kikötője” ahol fél négy­zetkilométernyi területen 285 mulató 24 szálloda és 18 nyil­vánosház zsúfolódik össze. St. Pauli azonban nemcsak az erotikus látványosságok és vá­sárolt szerelmek központja, he- nem az utóbbi esztendőkben a bűnözésé Is A rendőrség tavaly 8500 bűn­tényt, merényletet és lopást jegyzett fel. Nők vagy férfiak — attól függgen, hogy milyen nemű vagy vonzódású az ál­dozat — sötét mellékutcákba csalogatják az idegent, ott le­ütik és kirabolják. „St. Pauli- galerik” veszekedéseket, össze­tűzéseket provokálnak és a Alvilág az „örömök kikötőjében*1 ÜJABB BUDDHISTA ÁLDOZAT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents