Kelet-Magyarország, 1963. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-25 / 197. szám
Semmi az egész? — A kemény tél volt mín- dermek az oka. Hiába állítottunk kekszkályhákat az épületbe, a maitér és heten nem száradt ki eléggé, leszakadt a mennyeze.:. Ütban Fehérgyarmat felé, ez állami gazdaság kacsane- velő telepére ilyen vélemény hangzott el a gépkocsiban, de a tények mást bizonyítottak. Két kacsaneveló épületet készített az elmúlt év második felében m ÉM Szabolcs megyei Építőipari Vállalat. A két épület beruházási, költsége egymillió forint. Szerződésileg a munkát júliusban kezdték és december végére nóták át- A műszaki átadás- átvétel annak rendje és módja szerint megtörtént. Az épületben még a tél folyamán megkezdték a kacsanevelést. A mennyezet az átadásig, számított hat hónap múlva szakadt le, háromszáz kacsa elpusztult, ez a kár töb'o mint hétezerötszáz forint, Az egymillió forintos beruházási ósz- ezegből g mennyezetek elkészítése 26 ezer forintba került, ennek 30 százaléka anyagértékben elveszett. A népgazdaságot érintő effektiv anyagkár mindent egybeverve tizenötezer forintra tehető, Ki a fejelős? Érre a kérdés* re adott választ a helyszínt szemle, valamint az érdekeltek véleménye. ‘A felelősség megoszlik a beruházó és kivitelező vállalat között, a be* ruházó vállalat hibája, hygy nem bocsátott minden vonat- . kozásban elfogadható tervdokumentációt az építők részére, a kivitelező viszont egyrészt nem az előirt horgany- huzait alkalmazta a nádpai- lók felerősítésére, másrészt helyeként sokkal vastagabb malter és beton réteggel terhelte a nádpallókat, mjnt amennyi súlyt az elbírt. Hibát követett el a műszaki ellenőrzés is, mept sem menet közben a kivitelezésnél, sem az átadásátvételekor nem vette észre, yggy ha észrevette nem figyelmeztetett a nyilvánvaló' hibákra. Tizenötezer forint kár érte a népgazdaságot. Visszavonhatatlanul megtörtént ez és mint minden hasonló eset tanulságos és egyben intő példa: ha a beruházó vállalat átgondolt és minden vonatkozásban megfontolt műszaki utasításaiban is tökéletes tervek alapjár. építtet, ha az építőipar szakemberei legjobb tudásuk szerint hajtják végre a feladatokat, akkor minimálisra csökken a hibaszázalék, nem következhetnek be hasonló esetek, A szakemberek most megállapították, a béten- és szerfás keverék asm bírja el a nehéz beton és msítéf mennyezetet, könnyebb anyagból, perlitből kell áZt kész.'te- ni. Most, így ezzel a módszerrel végzik, el a javítást §s szebb lesz, tartósabb a munka. A szakemberek megállapítása jó gs helyes, csak az a hibája; hogy azzal 3 megáll»pításfal egy kicsit elkéstek, előbb kellett volna erre gondolni. Az egymással kooperáló tejek miután a hiba megtörtént, azt bizonygatták, nem olyan nagy dolog az egész. As építőipari vállalat, mert az ,essí garanciális időben történt, gyorsan elvégzi a javítási, — ez különben dicséretes —- az állami gazdaság megkapja a kötbérigényét és ezzel kimondják: minden rendben van Csakugyan?! Seres Ernő Az illetékes válaszol A Nyírbogát! olvasóink panaszolták, hogy községükben alig egy hónapja cukrászdát nyitották, de több a bosszúság, mint az öröm az új'létesítménnyel. A fagylalt, a hüsítőital ellátás nem kielégítő. A Szövetkezetek Megyei Központja és a Földművrs- szövetkezetek -Járási Központja vizsgálatot tartott a ©<?- jelentés nyomán és megái' lapították, hogy a panaszok jogosak. A hiányosságok,. mulasztások miatt a felelős dolgozókat Írásbeli figyelmeztetésben részesítették. Ezzel azonban még nem oldódott mag a probléma, — amint ez a felettes szervek válaszából is kitűnik. Mert a folyamatos, kielégítő áruellátás ngm csupán a cukrászda vezetőin ás dolgozóin múlik. Ki kellene cserélni a fagylalt- gép keverőüstjének villany- motorját, mert emk így tudnák biztosítani a zavarta tan ellátást. A hűsítőitalok folyamatos szállítását a nag/káliói szikvizüzem nem tudja vállalni. a tájékoztatás szerint a VOSZK nyírbátori palackozó üzeme szikvíz és bambi palackozó részleggel bővül- Ez az üz«m látja el majd Nyír- bogátot is frissítő italokkalNyírtéti gondok — nyírtéti tervek Az 1 millió 200 ezer forint beruházást igénylő kul- túrházhoz a község lakossága eddig 10Q ezer forint értékű társadalmi munkát ajánlott fel. A községi tanács 370 ezer forintot tartalékolt e célra, és 20 ezer forint értékű saját anyaggal járult hozzá a terv megvalósításéhoz- A kivitelezést — a Költségek csökkentése érdekeben „házilag” végzik. Segítséget ígért a patronáló budapesti vállalat is az pi t kezeshezA hgjy kijelölést, a terep rendezését még ez évben, míg az építkezést tavasszal kezdik meg. Kricsfatussy gél» • tudósító MARGIT ORVOS LESZ Hél érvet testvér útja a boldogságig j 944-ben történt, Az egyik nyírbátori tanya sötét szobájában fekete hajú, sapadt, sovány asszony vívta utolsó harcát a halállal. A gyilkos kór teljesen felemésztette tüdejét. A 36 éves asszonynak már csak percek voltak hátra, magához- szólította hét gyermekét. Tizennyolc éves volt a legidősebb. Sírt az egész tanya Az anya szótlanul nézte éket, majd görcsösen megragadta g riadt tekintetű, vézna Margitkát. Szerette volna #t js a sírba vinni- A gyermek béna volt. A kínlódó ajka megremegett, de már nem tudott szólni. Fátyolos fekete szamából könny patakzott. Percekig tartott ez az élet- halai tusa. Aztán csontos ujjal elengedték a vézna kezecskét és élettelenül hanyatlott vissza. A hét árvából egyszerre tört ki a fájdalmas zokogás. Megkgnduif a lélekharang, mely hírül adta a tanyasi zselléreknek, hogy egy társuk elkötözött az élők porából. Fedetlen fővel álltak az emberek az alacsony házikó előtt. Sírt az egész tanya. Miért hagyott itt hét gyermeket? Mi lesz velük? Margit meséli: — Nem tudtam beletörődni, hogy elveszítettük- Átkoztam a kegyetlen világot, és a nyomorúságot, amely elvette tőlünk. Felelevenedett előttem amint meggörnyedve rohant, hegy egy darab kenyérrel több jusson nekünk- Fülembe cseng könyörgő szava: „Nagyságos úr, tessék nekem egy kiló zsírt adni. Nincs mit adjak a gyermekeimnek.’’ A nagyságos úr elfordította 3 fejét és megvetően válaszolt. „Nem bírom a cseléd szagot. Na, de nem bánom, kaphat egy kiló bél- zsírt.” — Anyám $leve fakadt, de nem fogadta e) az alamizsnát. — Kitört a háború, a nyomor egyre elviselhetetlenebb lett. Éheztünk, fáztunk, már ruha som volt rajtánk. Az egyik nap a család az országút mellett dolgozott. Leültünk pihenni, fáradtak és éhesek váltunk, Anyám lázas beteg volt, s nem bírt dolgozni. Orvost hívni nem volt pénzünk. A távolból hjntó közeledett, amikor odaért hozzánk, gőgösen kiszólt az egyik utas; „Miért nem dolgoztok, mim vártok!” . ív „Ember akartam lenni“ — A háború befejeződött, szétosztották a földet. Nővéreink férjhez mentek, marosak én és húgom maradtunk apám mellett. Elvégeztük az általános iskola nyolc osztályát. Újra anyagi gondokkal küzdöttünk- Apám erősen ah koholista lett, Álltunk tanácstalanul, próbáltunk megoldást keresni, hogy továbbtanulhassunk. Nehéz vojt a helyzetem, a lábam béna, a járás fárasztó. De ez nem tudott letörni. A tanulási vágy sokkal erősebb volt bennem. Ember akartam lenni. Elindultam szorongó lélekkel a megyei tanácsra. Vajon megértik-e kérésemet? El tudják-e képzelni, hogy nekem, a tanulás az életet jelenti? — Orvos akarok lenni. Tétován nyúltam a kilincshez, remegett a kezem- A művelődés} osztályon kedves emberek fogadtak. Elmondtam, mit akarok és kit keresek- Az előadó elvtárs nem volt a szobában. Várnom kellett, örültem is egy kicsit a várakozásnak, mert addig is rendezgethettem gondolataimat. Töprengtem, észre sem vettem, hogy bejött valaki- Megremegtem, amikor megszólított, kutatva néztem az arcát, s egyszerre elszállt minden félelmem. Elmondtam sorsom szomorú tragédiáját, e hogy tanulni szeretnék- A? előadó elviéi megsimogatta a fejem. csak ennyit mondott: ’Segíteni fogunk benneteket- A ti édesanyátokat mi és az állam helyettesítjük.” — A meghatot’ságtól köny- nyeztem. Állami gondozásba /ettek- Mindent megkaptunk. Ruhát, tanszert, gondtalanul anulhatmnk. Engem az első Ívben Budapestre a klinikára küldtek, hogy meggyógyítsák paralizisemet. Kiváló or* vésők dolgoztak fáradhatatlanul évpken keresztül, hogy járni tudjak Közben a kis» várdai gimnáziumban leérettségiztünk. Az odaadó gondoskodás tovább kísért az egyetem kapujáig. Mindketten elértük, amire vágytunk. A szeretetek a meleg otthont; az anyagi támogatást. Hygsm fogtechnikus lett, én most negyedéves orvostanhallgató vagyokEgy év múlva már ö is gyógyít Annak ellenére, hogy egy évben többször kell feküdnie kórházban, óriási akaraterővel tanul, mert egy év múlva gyógyítani akar. p. Margit, tudja, mit jejertt az éjeinek megmenteni egy anyát, és visszaadni az ember legdrágább kincsét, az egészséget. Erdelies Imre Láttam azt a fiatal lányt, aki kilépett a fodrászúzimböl' és a szemerkélő eső miatt haragosan vonta összo szemét. ' „Mire hazaérek szitázik a frizurám!” Hallgattam a strandotokat, akik nem éppen szívélyes szavakkal emlegették a „természetfelelost'’ a Nap elé gyulemip esőfelhők miatt. „így karácsonyig sem bámul le az ember”, Eg ott Ültem a stadionlelátóp, amikor a vesztésre álig mérkőzés második félidejében megeredt a? égi csatorna; „Micsoda balszerencse! A mieinknek nem pászol a vizes fű”, Látszólag úgy tűnik néha, hegy az eső megzavart randevút, sietős lépteket, apró bosszúságot, ernyőt és nyion- kabátet jelent. Utóbb, . különösen ezen a nyáron valahogy háttérbe szorultak ezek az esőismérvek. Árnyékban gs fok volt, jóg- behűtott sörre vártunk a kert- helyiségben. Barátom — statisztikus egy kereskedelmi vállalatnál — letöröl tg homlokát s azt mondta; „Elkelne gy zuhé. Vidéken voltam tegnap, látnátok, milyen szomjas a föld”. Hihetetlenül hangzik, de ebben a városi kert- jeiyiségben egyáltalán nem .üht stílszerűtlennek, hogy KRÓMKA ESŐ 1963. augusztus 25. 4 Közel egy évg már, hogy életveszélyesnek nyilvánították a nyírtéti kultúrházat, így agy fi«5 méteres volt tanterembe szorult a község kulturális élete, minder) rendezvénye. Itt kapott helyet a mag) js. Az 50 főt befogadó helyiségben esy-ogy rendezvény e 6Q=40Q ember szorongott.. A vasárnapi mozielódásokon, a forró nyári délutánokon, estéken gőzfürdőhöz hasonló volt a helyzet. Erősen kifogásolható a vetítés minősége is, Nem a MOKÉP, hanem az e célra alkalmatlan helyiség miatt, — a vetítőgép a közönség között van, Csaknem minden tanácsülésen szóvá teszik ezt az áldatlan állapotot. így született meg az elhatározás új, korszerű kulíúrház építésére. A helyi terme Lőszöveikeza - tet ea'ronáió budapesti 23, sz. Építőipari Vállalat mérnök kollektívája társadalmi munkában már elkészítette és el is küldte a mintegy 13 ezer forint értékű tervet. Kérdés Szeretem ezt a város*-, ezért őszintén örültem a hírnek, majd később a „látványnak” js, hogy közmüv€6itik, csatornázzák Nyíregyházát. Nem bosszantott! a por, a lezárt -útszakasz, és az ezzel járó kerülőséta, nem bántották szememet a feltúrt utcáké á kőrakások... Múlt az idő, az utcákat megnyitották, a felszedett kövek, a kiásott homok nagyjából visszakerült a helyére. A munkát befejezték a csatornaépítők, de a „takarítás" vajon .tire vár? Mindenütt, az építkezések helyért, homokfelhőket kavar a szél, és mostanában az esők után sártenger képződik. A legforgalmasabb helyeken: a Csemege Áruház, az Állami Aruház és a Luther ház előtti gyalogos átkelőknél. Pedig még csak nyári záporok áztatják az utakat. De mi lesz itt Ősszel? Soó Gábor Nyíregyháza Jó hírnévnek örvend a Nyírlugosi Állami Gazdaság népitánc együttese. Legutóbb Auorügeten szerepelt nagy sikerrel. 90-^100 mázsa dohányt tűznek fel naponta dőben már 40^50 mázsás az átlagtermés. A tsz 90 hold hevesi és 182 hold szabolcsi dmányültet vénye szépen fejlődött. Annyira, hogy a rendelkezésükre álló dohánypajták kevésnek bizonyultak. Ezért a vezetőség úgy határozott, hogy B háztáji gazdaságok üres dohánypajtáit kibérii, a rossz állapotban lévőket kijavíttatja. A Kákóe zi Termelő szövet* kezet odáig mintegy löüo mázsa hevesi dohányt szállított a telepre. A legjobb minőségű dohányt az I. sz. üzemegységből Bakonyi Miklós, Barna István, Csókási Bertalan, a II. sz- üzemegységből Belies Miklós, Katona Lászlómé és Fosán János tsz-te- gok adtak átNaponta 00—100 mázsa zölddohányt ás 15—20 mázsa száraz dohányt dolgoznak fel a telepen- Az elmúlt évben szeptember 8-ig összesen j 100 mázsát, az idén már eddig 2500 mázsa zölddohány feldolgozásával végeztek. Október íl-ig kell üzemeltetni a szárítót. Fügedj Imre Kivizsgálták A Kelet-Magyarország július 31-i számának Fórum rovatában „a sok határidő között elvész a tv” címmel megjelent bírálat alapján a Nyírbátori Általános Vegyes- javító KTSE-ben vizsgálatót tartottam- A vizsgálat során megállapítottam, hogy a nyíf- gelsei Béke őre Tsz kultúr- felelősének panasza, jogos, a ktsz a vizsgálat időpontjában sem javította még ki a bevitt ív-készütóket. A készüléket villám sújtotta, és olyan alkatrészt kell benn» kicserélni, amelyet — mivel a szövetkezet garanciás szerződéssel nem rendelkezik — megszerezni nem tud. A szövetkezet elnökét utasítottam, hogy a felelőtlen ígérgetőket vonja felelősségre, ég ugyanakkor tegye meg a szükséges intézkedést a készülék mielőbbi kijavítására. A határidőt szemptember 1 napjával határoztam meg. A vizsgálat napján a készüléket a nyíregyházi GEEKÁ-hoz szállította be a szöyetkezet javítás végett. Czimbalmos István KISZÖV elnök Az eddigi szokásoktól eltérően a nyírbogát) dobányszá- rító telepen már július 0-én teljes üzemmel magkezd'ék a dohány feldolgozását. Mivel mind a nyírbogát! Rákóczi Termelőszövetkezet tagságát, mind az egyénieket anyagilag érdekeltté tették a 40 százalékos dohánytermelésben, az idén megnőtt a ter- meíési^térv. At elmúlt évekében holdanként átlagosan csak 10—12 mázsa zölddohányt termeltek, ebben az eszteoKőzőis kirándulás P/Jdamutetóan dolgozik, és szocialista brigádhoz méltóan él is a kisvárdai öntöde' Ja- kus brigádja. Csak egy példa erre: a szocialista brigád tagjai, családjukkal együtt minden évben közös kirándulásra mennek. A költségeket a jutalompénzekből fedezik, amit a brigádtagok egész évben takarékban gyűjtögetnek ezekre az alkalmakra. Az idén — a munkásakadémia vizsgái után — a Sóstóra szorveztek kirándulást, Mindnyájan igen jól érezteti magukat — ahogy elmondjak Ezek a közös családi kirándulások megerősítik a brigádtagok barg#, dolgozótá-’sl kapcsolatát, Papp András tudósító összejöveteleken és a napi munka végzése közben. Mert ebben a társadalmi méretű esőért aggódásban mindany- n.yiunk óhaja css-ppntosui. Ugyancsak városi hivatalnok faggatott a napokban: mondja, miért nem lehet gyorsabb tempóban építeni azokat a? öntözőművek'et? Nem hittem, hogy olyan nagy figyelemmel tudja hallgatni magyarázatomat. Már előre sejtem, mit mond ; ez a városi hivatalnok .újból) találkozásunkkor, 'Hiszen az ■ eső most meg éppsnhogy ke- • rékkötőjéyé vgJt a sürgős , munlfáknak. Ügy mondta ká- . nikuiéban: csodálni lohet A ’ parasztembereket. Tudom, -a frizuráját féltő fiatal lány, s 1. a strandolás örömét élvezni : akaró ilyen közvetlenül nem > gondol erre. Csak örül, hogy hófehér kenyeret vehet a . boltban, hogy ízletes a frjss , paradicsomNézőm a permetező esőt. ■ Elég lenne már, mert földbe- kell tenni a termést, Érzem, nem csak Htot eg- , godnak a földeken. Mások is nézik az esőt, yá- : rpsi emberek, közös aggódás- sai, i Angyal Sándor bennszülött városi emberei latolgatni kezdték, mit jelentene' forintban 10 milliméter- nyi csapadék. Máskor a száguldó villa- nkosban így szóit egy utas f mellette ülő, tánczenei hallgat! táskarádióé fiatalemberhez „Két óra vgn, kapcsoljon máj át a Petőfire, hadd halljuk jön-e az égő”, A karúi ülői közelebb húzódtak s a bú után itt is megkezdődött > latolgatás: mi lenne, ha mos1 kát nap két éjjel esne s m tesz, ha nem esik. Ealujáró ember egyre többet hallja mór a földekéi , szergoskodóktól is; megembe Telhetné magát az idő, kézé , re játszhatna a szövetkezet nafe. Eső. Éltető, földet hizlaló - arcokat örömre derítő csapa dék. Mindig is ez volv, di i mostanában fokozottabban té 1 ma falun és varoson, család
