Kelet-Magyarország, 1963. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-18 / 193. szám
Események sorokban A délkarolinai Spartenburg- nál pénteken véget ért az Egyesült Államok fegyveres erőinek „Gyors rajtaütés 3.” nevű hadgyakorlata. A hadgyakorlaton —, amely a Reuter megállapítása szerint békeidőben az eddig megtartottak közül a legnagyobb méretű volt — mintegy százezer katona vett részt. Nyilatkozatban követelte a Német Kommunista Párt betiltásának felfüggesztését a párt betiltásának hetedik évfordulóján az NDK emberi jogok bizottsága. Lord Home külügyminiszter vezeti az ENSZ-közgyűlés szeptemberi ülésszakán résztvevő angol küldöttséget — közölte az angol külügyminisztérium szóvivője. A moszkvai Sztanyiszláv- szkij-Nyemirovics Dancsenko színház az új évadban bemutatja Kodály Háry Jánosát. Pénteken Delhiben közzétették a közös közleményt Sermarke szomáli miniszter- elnök és Nehru indiai miniszterelnök tárgyalásairól. A közlemény hangsúlyozza a béke megerősítésének és a nemzetközi feszültség enyhítésének fontosságát, üdvözli a háromhatalmi részleges atomcsend- egyezmény aláírását. A vilniusi Akmian cementgyár útnak indította az első szállítmány cementet Jugoszláviába a földrengés sújtotta Szkoplje számára. A rakomány jelentős részét terven felül termelték a munkások — közli az Izvesztyija vilniusi tudósítója. Mint a BTA jelenti, péntek délután Moszkvából visszaérkezett a bolgár kormányküldöttség, amely Todor Zsivkov vezetésével részt vett a moszkvai bolgár nemzetközi kiállítás megnyitásán. Hruscsov és Brezsnyev táviratot intézett dr. Sukarno indonéz elnökhöz és miniszter- elnökhöz az Indonéz Köztársaság nemzeti ünnepe — a függetlenség kikiáltásának 18. évfordulója alkalmából. Adenauer nyugatnémet kancellár szombaton fogadta McGhee amerikai nagykövetet és tájékoztatta az atomcsend- egyezményről tartott bonni minisztertanácsi ülésekről. A nagykövetet előzőleg Schröder külügyminiszter is fogadta. fiz Izvesztyija a békés együttélés politikájáról Külpolitikai széljegyzet Dlem elhatárol ••• A Paraguayi KP nyilatkozata Montevideo (TASZSZ) A Paraguayi Kommunista Párt Központi Bizottsága nyilatkozatban szólítja fel a paraguayi népet, hogy fokozza harcát Stroessner diktatórikus rendszere ellen. A paraguayi nép nemzeti felszabadító forradalmat akar a katonai diktatúra és az amerikai beavatkozás ellen, — hangzik a nyilatkozat, amely megállapítja, hogy az egyetlen kivezető út: az amerikai uralommal való leszámolás, agrárreform végrehajtása és alkotmányos demokratikus rendszer bevezetése. A nyilatkozat válasz azokra az „ünnepségekre”, amelyeket Stroessner elnöki teljhatalmának meghosszabbítása alkalmából rendeztek az ország fővárosában, s amelyek a terror, az ellenzéki és demokratikus erőik üldözésének légkörében zajlottak le. Egy madridi rögtönítélő bíróság rövid eljárás után halálra ítélte Francisco Gata és Joaquin Delgado Martinez 30 éves vádlottakat — jelentik nyugati hírügynökségek. Az ítéleteket hivatalos közlemény szerint szombaton végrehajtották. Azzal vádolták őket. hogy július folyamán Madridban „terrorcselekményeket” követtek el, a bírósági tárgyaláson azonban mindketten hangoztatták teljes ártatlanFerhat fibbaszt kizárták az FLN-böl Algír, (MTI) Hírügynölkségx jelentések szerint az Algériai Nemzeti Felszabadítési Front (FLN) pénteken kizárta soraiból Fer- hat Abbaszt, az algériai nemzetgyűlés nemrég leköszönt elnökét. Az algérai politikus bűnéül rótták fel, hogy bírálta a hatalmon lévő kormányt, ezzel megszegte a pártfegyelmet és a kiváltságait féltő kisebbség képviselőjévé vált. Pénteken délután Ferhat Abbasz el is hagyta Algírt és hazatért szülővárosába, a kelet-algériai Séttfbe. Moszkva, (TASZSZ): Az Izvesztyija L. Szegyin cikkét közli „A béke és a szocializmus érdekében” címmel. Az utóbbi időben — olvasható a cikkben — a békés együttélés lenini elvét támadások érik magukat marxistáknak nevező személyek részéről. A „balos” kritikusok szerepében a Kínai Kommunista Párt vezetői lépnek fel. Alaptalanul azt állítják, hogy a békés együttélés politikája az imperializmus elleni han megtagadását, az imperializmussal való „megbékélést” je lenti. A forradalmi frázisok ked velői nyitott kapukat dönget nek. Szándékosan keverik ösz- sze a különböző fogalmakat, s a különböző társadalmi berenságukat. Mint a Reuter iroda kiemeli, ellenük csupán a rendőrségen felvett jegyzőkönyv vallott, amely ismerve a spanyol rendőrség módszereit, semmit nem bizonyít. Az újabb terrorper általános megütöközést és felháborodást keltett. Megbélyegezte az ítéletet Saragat, az Olasz Szociáldemokrata Párt vezetője, s tiltakozó táviratot küldött Francónak Ungaretti olasz költő. alapján. A gázturbinás és a légcsavaros gázturbinás repülőgépekkel a hangsebességhez közeli sebességet, később pedig azon felüli sebességet lehetett elérni. A „levegő-föld” és a „levegő-levegő” rakéták a hangsebességnél gyorsabban haladó rakétahordozó repülőgépek vadászrepülők és vadászbombázók alapvető fegyvereivé váltak. A rakétahordozó repülőgépek képesek az ellenfél légelhárításának hatósugarán túlról nagy távolságról eltalálni nemcsak az egyhelyben lévő, hanem bármilyen földi vagy tengeri mozgó célpontot is. összehasonlíthatatlanul mef|iövekedett a légierők harcképessége azáltal, hogy rakétafegyverrel látták el. Kialakult minden feltétele annak, hogy meghiúsítsák bérmiféle agresszor esetleges támadását és hogy területére megsemmisítő visszacsapást mérjenek. Mi azonban —. tette hozzá — meg vagyunk győződve arról, hogy a békét meg lehet és meg kell őrizni, és a háború elkerülhetetlensége nein létezik. dezkedésű országok közötti nemzetközi, államközi kapcsolatok elveit kiterjesztik a belső, a szociális és az osztálykapcsolatokra. Pekingben ellenezték az atomcsendszerződést, sőt a nukleáris kísérletek betiltásában valamiféle kapitulálást látnak az imperializmus előtt „összeesküvést . a népek ellen.” „A marxizmus” milyen különös válfaját prédikálják s kínai vezetők, s ezzel egy- sorba kerülnek az óceánion túli dühöngőkkel, a bonni militaristákkal, a nemzetközi enyhülés francia ellenfeleivel akik szintén ellenzik a moszkvai szerződést. Kína kormánya attól az óhajtól vezérelve hogy maga is atomfegyver tulajdonosa legyen, nem írta alá a moszkvai szerződést, amely szerinte, kísérlet „Kína gúzsbakötésére.” Kínában lármás propagandahadjáratot indítottak a békevilágmozgalom ellen. A kínai vezetők a békeharcot csak szavakban ismerik el, a gyakorlatban nem bíznak annak sikerében, s a békeharcot majdnem kommunistákhoz méitatlan tevékenységnek „illúziókeltésnek” tartják. Ez a kettős játék — írja befejezésül a cikk szerzője — nem méltó Marx és Lenin követőihez. Aki olyan jelszavakkal akarja mozgósítani a tömegeket, amelyekben maga sem hisz, az lebecsüli a tömegek tapasztalatát és értelmét. Aki a háborúk végleges kiküszöbölésének kérdését arra szűkíti le, hogy ez a probléma a világszocializmus győzelme után úgyis megoldódik, az a passzivitást és a fatalizmust hirdeti a korunk háborús veszélyével szembeni harcban. Sokkal nagyobb veszedelem fenyegeti a népek életét és jövőjét annál, hogy- sem a kommunisták a háború elhárítását taktikai kérdésként kezeljék. Dél-Vietnam ura és paran- csalója, Ngo Dinh Diem elnök- miniszterelnök- hadügyminiszter elhatárolja magát sógornőjétől, aki történetesen fivérének, az uralkodó párt főtitkárának, Ngo Dinh Nhu-nak a felesége. A nagy elhatározásra a buddhisták tüntetési és öngyilkossági hulláma adott okot. Mert igaz ugyan, hogy a hetek óta tartó tiltakozás-sorozatot éppen Ngo Dinh Diem kormányának intézkedései váltották ki, de az már Diem szerint is túlzás, amiket Nhu-né asszony állít. Hogy tudniillik tízszer annyi botütést kellene rámérni minden buddhista szerzetesre mint amennyi eddig „megillette” őket. Meg, hogy ha az utcán valaki éppen önkéntes máglyahalálra készülődő boncot találna látni, hát örüljön neki és tapsoljon a mutatványhoz. Mindez egyébként nem kitalálás, a New York Times írta meg augusztus 10-i Bonn, (MT): A hamburgi Die Zeit című tekintélyes polgári hetilap vezércikkében amellett száll síkra, hogy a nemzetközi politikának az atomcsendegyez- ményt követő új korszakában a nyugatnémet vezetők is reálisan ítéljék meg a helyzetet és vegyenek búcsút a megvalósíthatatlannak bizonyult illúzióktól. A lap a többi között így ír: Az NSZK fennállása óta a bonni külpolitika két alapvető tételen nyugodott: Nyugat felé aktivitás és integráció, Kelet felé passzivitás és elzárkózás. Magatartásunkat két fogalom jellemezte: atlan- ticizmus és antikommunizmus. Ez a koordináta rendszer pontosan megegyezett az amerikaival és biztosította a súrlódásmentes együttműködést. Legjobban funkcionált abban az időszakban, amikor Foster Dulles volt az Egyesült Álla- mok külügyminisztere. Kennedy világképe azonban más. A fejlődés láttán Bonnban két csoport alakult ki. Az egyik nem tud megválni a megszokott, régi hidegháborús sémától. Azt hiszi, hogy az újraegyesítést csak (szovjet) kapituláció hozhatja meg. Minden enyhülés, minden megegyezés megnemtámadás- ról, amely az érdekszférák elhatárolásával volna egyértelmű, csak örökössé tenné a kettészakítottságot. Ehhez a csoporthoz tartozik Adenaeur, Brentano, Strauss és Krone. Azokhoz, akik másképp gon- dolkodnak, a kormány tagjai közül valószínűleg csak Schröder külügyminiszter tartozik. Ö tudja, hogy a kapituláció, amely a hidegháború sémából fakad, mindig is utópia volt, és hogy azokban az években amikor ezt az illúziót kergettük, csak egyre jobban eltávolodtunk az egyesítéstől. ö megértette azt* hogy az NSZK ma már nem juthat tovább ezzel a politikával. Éppen ezért meg akarja akadályozni, hogy Bonn az „örökös békebontó” hírébe kerüljön, s azért száll síkra, hogy Bonn Amerikával és Angliával együtt kövesse Kennedy stratégiáját MINDEN RELATÍV Újabb terrorper Madridban Az NSZK-nak búcsút keli venni az illúzióktól Az utóbbi hat nap alatt nyolcvan halálos közlekedési szerencsétlenség történt Olaszországban és tizenkét* ember fulladt a vízbe. Egy hanoi katonai bíróság öt dél-vietnami katonai kémet hét évtől életfogytiglanig terjedő börtönbüntetésre ítélt. A kémeket ejtőernyővel dobták le, megbízatásuk adatgyűjtésre és szabotázscselekményekre szólt. VI. Pál pápa szombaton Castel Gandolfóban, a nyári pápai rezidencián leleplezte és megáldotta XXIII. János márvány mellszobrát. Egy szöuli kerületi bíróság úgy döntött, hogy szabadon kell bocsátani Szong Jo Csan ellenzéki politikust, a katonai junta egykori minszterelnö- két. akit a múlt vasárnap tartóztattak le, mert egy lapban nyílt levélben szólította fel Pák Csöng Hi diktátort: ne induljon a soron következő választásokon. 1963. augusztus 18. N. TOMAN: A „BIG JOE ‘ Fordította: Sárközi Gyula n. — Búcsúzóul még átadhatta volna nekünk a „Big Joe” üdvözletét... — Robinson Cruzonak pokoli szerencséje volt, hogy még jóval azelőtt került egy lakatlan szigetre, mielőtt az emberiség atombombákkal töltötte fel fegyverraktárait — filozofált Stowne ugyanakkor a tengernagy lombsátrában. A homokon ült Dixon hordágya mellett és a tengernagy pulzusát mérte. — Talán mégsem kellett volna elmondani mindent a matrózoknak — szólalt meg Dixon bágyadtan, amint Dudley belépett a sátorba. — Sajnos sir, ezt meg kellett mondani — jelentette ki Dudley meggyőző hangon. — A doktor úr igazolja szavaimat. — így van, Edgar — bólintott leverten az orvos. — Nem tudja, Dudley, hány atom és termonukleáris bombát robbantottak fel már a kísérletek megindulása óta? — 1945 óta napjainkig körülbelül százötvenet. Ugyanakkor a robbanáskor felszabadított energia egyenlő háromezer olyan atombomba erejével, amelyet annak idején Hirosimára és Nagaszakira dobtak le. — Most képzelje el, menynyi radioaktív bomlási termék gyülemlett össze ezalatt az idő alatt a levegőben! — mondta Stowne. — Aztán még mi is felrobbantottuk kétszáz kilométernyire innen a „Big Joe”-t. És most ezek a radioaktív anyagok nemcsak rátelepednek a föld felszínére, hanem elnyelik a növények is, amelyeknek a gyümölcsei radioaktívakká válnak. — Nem túlozza el maga és orvoskollegái a radioaktivitás veszélyességét? — kérdezte Dixon. — Ha jól tudom, a radioaktív por örök idők óta létezik. Sőt én azt mondanám, hogy a radioaktív por részecskéi mintegy a természeti viszonyok részét képezik, amelyekhez az életnek bolygónkon állandóan alkalmazkodni kell. — Bizonyos természetes radioaktív alap persze mindig volt —, értett vele egyet Stowne doktor. — A kozmikus sugarak és a hegyi kőzetek természetes radioaktivitása szüli őket. De mindezek a kisugárzások nem nagyok és az élet, amely rendkívül találékony vegyi struktúrája, nemcsak nagyszerűen alkalmazkodott hozzájuk, de valószinüleg meg is tanulta felhasználni őket saját örökölhető alkatának a megváltoztatására. — Lám, éppen ez az! — élénkült fel a tengernagy. — Bizonyára a radioaktivitásnak az örökölhetőség hordozójára gyakorolt hatására gondolt? — Igen, Edgar, a mutációra gondoltam. — És hogyan vélekedik egy sor tudósnak arról az állításáról, hogy a radioaktív alap növekedése meggyorsítja a mutációt és ezzel megnyitja az emberiség előtt a zsenik születésének egyedül lehetséges útját? Dudley, aki alkalmatlannak tartotta ezt a tudományos társalgást a kialakult helyzetben, mégsem volt képes a tengernagy eme kijelentése után vitába nem szállni vele. — Nem tudom, ki állítja ezt, sir, viszont ismerem a világ nagynevű tudósai túlnyomó többségének véleményét, hogy a radioaktivitás okozta csaknem valamennyi mutáció káros. — Igen, ez így van, Edgar — igazolta Stowne doktor a mérnök szavait. — Az ember számára minden efajta mutáció elodázott szerencsétlenség. Ezt igazolja a tekintélyes tudósok többsége. A radioaktív sugárzás hatása az örökletes- ségre kétségtelen. Egyáltalán szomorú távlatok nemcsak az emberiség, hanem a mi számunkra is, — fejezte be Stowne doktor egy nagy sóhaj kíséretében. — És még hozzátenném: különösen a mi számunkra — toldotta meg Dudley az orvos szavait. — Miért éppen a mi számunkra? — csodálkozott Dixon. — Hát azért, mert ez a radioaktív alap szigetünkön nagyon is jelentős. Mindenesetre sokkal nagyobb a természetesnél. — Maga Dudley, kezeskedik a mérőműszerei mutatta eredményekért? — kérdezte Stowne aggodalmasan. — Hisz vízben voltak és elromolhattak. — A legpontosabb műszereim, sajnos, elpusztultak — felelte Dudley. — Csupán ez az egyetlen hordozható készülék maradt épen. Habár nem a legpontosabban mutatja a radioaktivitás fokát, azért egyelőre elég kifogástalanul működik. — Tehát e pálmák kókuszteje valóban radioaktív? — kérdezte Dixon csalódottan. — Valóban, sir. — Pedig úgy szeretnék inni valamit... sóhajtozott a tengernagy és fáradtan lehunyta szemét. Dudley eltűnődik. A Tabu szigetén való tartózkodás harmadik napján a matrózokat már nem lehetett visszatartani a kísértéstől, hogy megkóstolják a kókuszdió hűs tejét. De még maga Dudley sem volt biztos abban, hogy nem követi-e rövidesen a példájukat. A tengernagyot egyelőre remeterákkal táplálták. Ennek testében nem fedeztek fel jelentős mérvű radioaktivitást. (Folytatjuk) számában. Az amerikai újságtól tudjuk azt is, hogy Diem határozottan elhatárolta magát sógornőjének enyhén szólva tapintatlan kijelentéseitől. Ez pedig úgy történt, hogy a Saigont diiktátori rezidencia ura táviratozott washingtoni nagykövetének, aki történetesen a harcias sógornő atyja, hogy nyilatkozatban jelentse ki: a Diem-kormány nem osztja Nhu-né asszony nézeteit. Arról nem szól a krónika, hogyan fogadták a délvietnami helyzet alakulása miatt amúgy is gondterhelt washingtoni illetékesek Diem nagykövetének ünnepélyes kijelentését. De ha az amerikai fővárosban talán meg is nyugtatott valakit, odahaza, Dél-Vietnamban aligha veszik komolyan Diem „elhatárolási akcióját”. Tudják: Diem azért a családban marad. Mármint a saját családjában, amelynek tagjaival, a miniszteri, nagyköveti, párttitkári és püspöki posztokat betöltötte... Kraszovszkij légi marsall nyilatkozata Sztepan Kraszovszkij légi- marsall a szovjet légierők napja alkalmából, amelyet augusztus 18-án ünnepelnek nyilatkozatot adott a TASZSZ tudósítójának. — A háború után a szovjet légiflottát gyorsan átszervezték a sugárhajtású technika 2