Kelet-Magyarország, 1963. július (23. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-13 / 162. szám
ÚJ 6ÉPEK ROZSDÁSODÁSRU ÍTÉLVE Magasabb minőségi követelményt a nyíregyházi gépjavítóban! Aranyat ér most minden használható, jó mezőgazdasági gép. Nagyon kellenek a Szabolcs-Szatmár megyei Gépjavító Vállalat gabonafúvói, morzsolói, szállít6szalagai és más gyártmányai. A gépek egy részét mégsem hasznosítják. Ott marja a rozsda a vállalat, illetve az AGROKER nyíregyházi kirendeltségének udvarán. A miértre keresünk választ, először a kereskedelemnél. Négy nagy teljesítményű gépi morzsoló áll a telepen. Szemet szúrnak a hibák. Felületes munkát végeztek a festők, mert mór most rozsda eszi a gépek alkaltrészeit. Selejtet gyártottak a hegesztők, akik átégették a védőrácsok vaspálcáit és azok elpattantak A szerelők görcsös farugókat építettek be a rázórészeknél, amelyek még a használat előtt összetörtek. Sajnos ilyen látvány nemcsak a telepen álló gépek sajátossága. Az AGROKER-nél elmondják: ritkán érkezik jó hír — hibajelentés annál gyakrababn — a gabomafú- vók, fülesztők, és más gyár- mányokról. Ezek a kifogások, a gyenge minőség késztették arra az AGROKER műszaki átvevőit, hogy a gépjavító vállalat első féléves termékeiből egy és negyed millió forint értékű gépet ne vegyen át. A gépek között 100 ön- etető, 11 mindent felhordó szalag, 8 kalapácsos daráló és 150 takarmányfüllesztő van. — A technológiai előírás törvény — mondja Unten er Kinek készült gép egymillióért? Pénz, vagy munka? Eső után köpönyeg MEO? Márton mérnök, a gépjavító vállalat technológiai osztályának helyettes vezetője. És ez szó szerint igaz. A technológus előírja a munkavégzés törvényét, amelyek annyit érnek, amennyit végrehajtanak belőlük. Ez esetben viszont baj van. a törvények, előírások teljesítésével. A sertés önetetők festésénél például csalc messziről mutatják meg a rozsdának a csiszolóvásznat és a festék alapozás sem tökéletes. Suták János és Kucsera András betanított munkások erre kijelentették, hogy a technológiai utasítás maradéktalan betartásával jelentősen csökkenne a keresetük. A technológus ekkor csak hallgat. És úgy tűnik, senki sem válaszolja meg ezt a problémát a munkásoknak. A hallgatólagos belenyugvás következménye: a rossz festés miatt a vállalat nyakán maradnak a gépek, nem teljesítették a féléves tervet. Ezen a vitás kérdésen — néA vencsellői Cipész KTSZ csinos, könnyedvonalú cipőit nemcsak hazánkban ismerik és kedvelik, hanem külföldön is. — Melyik országba exportál ebben az évben a ktsz? — Az első és második negyedévben Lengyelországnak készítettünk női cipőket, ösz- szesen 10 000 párat. Az év második felében a Szovjetuniótól kaptunk megrendelést. A harmadik negyedévben 5000 pár nagyon divatos, vágott orrú, csau színű, könnyű női félcipőt szállítunk — mondja Berecz Mihály elnök. — Hogyan választják ki a megrendelő országok a cipők fazonjait? — Hogyan teljesítik javítási tervüket? — kérdeztük Gombos Árpád főkönyvelőtől. — Összesen 8 javítórészlegünk van. Az első negyedévi tervünket 142,6 százalékra, a második negyedévit 130 százalékra teljesítettük, Ez is bizonyítja azt, hogy a lakosság meg van elégedve munkánkkal. A vencsellői Cipész KTSZ jó munkáját tükrözik az elismerő oklevelek, valamint az országos kiállításokon elért szép helyeslések is. (fogarasi) hány forinton, vagy csupán a meggyőzés hiányán fenekük meg tehát a technológiai előírás betartása. A festék művezetője, de Hermann László üzemvezető is abban látja a hibák legfőbb okát, hogy nincs megfelelő festőszakember, nincs a festőknek műhelye. A szabad ég alatt dolgoznak és tárolják az elkészült gépeket. A gépjavító vállalat festőműhelye és raktára valóban az udvar. Jelentős akadálya ez a jobb minőségnek, de nem lehet elfogadható ok az ilyen munkára. Homoki Sándor, a MEO vezetője is bizonyítja: az AGROKER által át nem vett 150 takarmány- füllesztőt mar másodszor festették az üzemben. A legtöbb leszorító kar alsó részén még a javítás után sem jutott egyetlen gramm festék és a csuklórészeknél virít a rozsda. A kalapácsos darálókra a negyedik festékréteget vonták, mégis átüt a korrózió. A MEO vezetője tehát látja a hibákat. Most szóvá is teszi — de ez már eső után köpenyeg. A minőségellenőrzés az első fél évben is tudott ezekről a hibákról. Mégis átvette a gépeket, sőt megküldte a készrejelentést felügyeleti szerveihez. A hegesztéssel kapcsolatos minőségi kifogás, a helytelen anyagkezelés bírálata is jogos. Az egyenetlen, dúrva varratok, az átégetés nemcsak a gépek tartósságát rontja le, de sérti az esztétikai hatást is. Kirívó hiba a helytelen anyagkezelés is. A füllesztő fedeleit úgy dobálták halomra, hogy azok elgörbültek, többnek a szára feltört, és az tetemes pótmunkát igényel... Elfogadható az anyag- és épülethiány miatti kifogás. Az objektív eredetű problémákat azonban súlyosbítják a szinte hemzsegő kisebb hibák, amelyek már a vállalaton, a dolgozókon és a vállalat illetékes vezetőin, legfőképpen a MEO munkatársain múlnak. A gépek minősége miatti károk a jövőben alaposabb munkaszervezéssel, a technológiai utasítások pontos betartásával. a betanított munkások és szakmunkások állandó és szervezett továbbképzésével kerülhetők el. A jelenlegi helyzet már komoly figyelmeztetés: a vállalatnál magasabbra kell állítani a minőségi követelmény mércéjét Seres Ernő MAGASBÓL Hammel József felvétele. TUDJÁK, HOGY JÓ, DE . . . A szervezésen múlik a kettős műszak alkalmazása Mind a termelőszövetkezetekben, mind a gépállomásokon a szakemberek jól tudják, milyen agronómiái előnyökkel jár a tarló- és a nyári mélyszántás. Mégis az a tapasztalat, hogy ez a fontos munka igen vontatottan halad. Sáfrány Ferenc, a Vencsellői Gépállomás főagronómusa is a nyári taiajmunkák előnyéről nyilatkozik, mégis a gépállomás erőgépei alig száz holdon végeztek nyári mélyszántást. Körzetükben jól érzékelhető, mennyire könnyen veszik ezt a munkát Talán azért, mert nem volna elegendő erőgépük? Nem! Kapásból harminc erőgépet számoltam meg a gépállomás udvarán. Ott állnak kihasználatlanul. Amikor az erőgépek sorsáról érdeklődöm, a főagronómus azt mondja: „Sajnos, nincs traktorvezetőnk...” A meglévő 136 erőgéphez is általában csak egy traktorvezető jut. Pedig a tél folyamán Vencsel- lőn hetven embert képeztek ki traktorvezetőnek. Vajon hová lettek ezek az emberek? Egy részük a termelőszövetkezetekben helyezkedett el, de a többségük máshová ment dolgozni. Sőt, olyanok is vannak, akik azóta sem ültek traktoron. Hogy miért? Mert idényjellegűnek tartják a traktoros munkát. Pedig a gépállomás körzetéhez közel 39 ezer hold tartozik. Az aratás idején a szövetkezetek gépeivel együtt 10 ezer hold kalászost kell learatni és közel nyolcezer holdon nyári Jól halad a munka az apagyi tsz-közi építőbrigádnál Még egy fél év-sem telt el, hogy megalakult az apagyi Hunyadi Termelőszövetkezet építőbrigádja. Az akkor még csak 20 tagú brigád a kisebb belső építkezéseket, a dohánypajták faanyagának hántolá- sát végezte. Ma már 120 tagot számlálnak, ehnek jelentős része szakember. Nyírkércsen a közelmúltban fejezték be öt pajtának a fedését. Apagy, Ór, Mágy, Székely, Petneháza, Öfehértő, Ramocsaháza községekben 99 dohánypajta fedésén. Apagy és Nyírkércs községekben pedig egy-egy 32 vagonos magtár építésén dolgozik a brigád. A befejezés előtt álló munkák mellett ez évben még jelentős feladat áll a brigádtagok előtt. Nyírkércs, Levelek, Nyíribrony, Öfehértő és Pusztadobos községekben 15—15 vagonos kukoricagórét, Petne- házán 500 férőhelyes juhho- dályt kell elkészíteniük. Ugyanakkor vállalták, hogy a járás termelőszövetkezeteiben 20 darab bővizű kutat ásnak. Tevékenységük kiterjed a járáson kívülre is. Szabolcs- bákán 8, Gyürén 3 és Ilken szintén 3 dohánypajta fedésén dolgoznak. •— kricsfalussy — talajmunkát végezni. A helytelen munkaszervezés miatt valóban idényjellegűnek tűnik a munka, mert a gépállomás vezetői meg a mai napig sem szervezték meg a kettős műszakot. Sajnos, a kettős műszak hiányában azok a gépek is ott állnak kihaszná- latlanulj amelyeknek vezetői most a kombájnok nyergében ülnek. A munka összehangolása, tervszerű irányítása ilyen nagy munkák idején előrelátást, rhegfontoltságot igényel; Sajnos, a gépállomás vezetői elkövették azt a hibát, hogy nem gondoskodtak előre. — Ugyanis ma már az aratást nem lehet különválasztani a nyári talajmunkáktól. Arra hivatkoznak, hogy a termelőszövetkezetek túlságosan bíznak erejükben, ezért nem szerződnek idejében a szántásra. S amikor látják, hogy nem bírnak a munkával, egyszeriben a gépállomástól várják a megoldást. Ha ebben van is igazság, akkor sem azt jelenti: engedjük szabadjára a dolgok menetét. A szövetkezet vezetőivel meg lehet értetni a nyári talajmunkák jelentőségét. Csak a gépállomás vezetőinek nem a munka közepén, hanem állandóan foglalkozi kell a dolgokkal. Igaz, még most sem késő. Kellő gondossággal rendbe lehet hozni, amit elmulasztottak. Mindenek előtt nem a nyújtott, hanem o kettős műszak megszervezése a döntőt Hisz maguk a gépállomás vezetői mondták el, mennyivel — A TANNIMPEX megrendelésére ebben az évben 26 pár különböző modellt készítettünk, amelyeket a külkereskedelmi vállalat bemutatott a megrendelőknek. Itt választották ki azokat, amelyeknek gyártását megrendelték. A ktsz nemcsak exportra termel. A belföldi fogyasztásra szánt cipőket a Baranya megyei Nagykereskedelmi Vállalat pécsi lerakata veszi át. A szövetkezetben készített cipők megnyerték a fogyasztók ízlését, minőségi kifogás, panasz még nem érkezett a ktsz-hez. A még jobb minőség elérése érdekében egy 15 méteres futószalag beszerelése szerepel a beruházási terveik között . A ktsz közvetlenül a lakosság részére ifi végez szolgáltatásokat é eleje, se vége az egymásba rakott búzakévéknek. Ahány földhát, any- nyi sor kereszt — katonás rendben. Sárgállik a tarló, fullasztú meleg szél lebeg fölötte. Szép a termés, a tiszta búzakereszteket szekerekre rakják. A lovak dobognak, sörényüket rázzák, legyeket vernek le magukról. Szájuk szélén fűszínü nyál. A szekeret két legény rakja. — Elég — mondja az, amelyik fént van. Meghúzzák a köteleket, az oldalrúdhoz akasztják, és ellibegnek a megrakott szekérrel a porban az akácfák közt. Amikor az osztaghoz érnek, az egyik legény bediktálja: — Két! — Csak hat! — böki oldalba a másik, hogy más ne hallja. Mikor újra fordulnak az üres szekérrel, egymás kezt beszélgetnek. 'IDiizla bázaka'eizt — Hat ez csak, te! — Hét, ha mondom! Aztán kimennek újra a búzaföldre. Útközben elhatározzák, hogy megnézik a helyét, kinek van igaza, hányat pakoltak az előbb. <— Csakugyan hat — állapítja meg az, amelyik az előbb hetet mondott. — Hé! tudod mit! Mondjunk eggyel mindig többel. Nem számolja a lerakásnál a kutya se! Ahányszor fordulnak, egy- gyel-kettővel mindig többet mondanak be. A két legény még egy hétig hordja együtt a keresztet. Naponta f ordulnak hússzor. Ahogy számolgatják magukban, het- hétszáz forint lesz a többlet. Amikor az elszámolás megvan, szemrebbenés nélkül teszik zsebre a forintot. Azt a hétszázat is. •— Hogy lehet az — mondja néhány nap múlva az ag- ronómus, amikor az elszámolásokat nézi, hogy nekünk 38 ezer keresztünk volt, itt meg 49 ezret mutattak ki. Nem kell sokáig gondolkozni, rájönnek. A kocsisok többet diktáltak be. Hívatják a brigádvezetö- ket. Azok esküsznek, az 0 brigádjuk minden tagja anyagit hozott, amennyit bediktált. Az agronómus kerékpárra ül, végigjárja a határt. Megszámolja a keresztek helyét. Igen ám, de a fele tarlót felszántotta már a traktor. Összeül a vezetőség, és káromkodik. Behivatnak minden kocsist. Akkor hallja a két legény is: tizenegyezerrel több Win bediktálva. Amikor "kimennek az irodából, egymásnak esnek. — Hát' más is? — Látod! Aztán azt beszélik, ha ők tudták volna, lehetett volna már az első héten. Ok meg csak a második héten mondtak többet. — Maflák vagyunk — néznek egymásra. — Az! — ismerik el mind a ketten. Aztán ahogy mennek az istállóba a lovak közé, azon gondolkoznak, hogy jövő nyáron már ezt sem lehet. Ez volt az utolsó alkalom. Éppen felét szalasztották el Eszükbe sem jut, hogy hátha jövő nyáron már vem akarnák akkor sem, ha lehetne. Vajon ennek hány nyár kell még? És hány tiszta búzakereszt? Végh Antal nehezebb most az aratás, mint a korábbi években. Nemcsak azért, mert több a gyomnövény a kalászosokban, hanem azért is, mert két olyan munkafolyamatot kell egyszerre Végezni, ami azelőtt nem nagyon volt. Mert az időben végzett nyári talajmunka a jövő év bővebb termését biztosítja. A gépállomás vezetői akkor cselekednek helyesen, ha megkeresik azokat a traktorosokat, akik a traktorosképző tanfolyamot elvégezték. Nyilván jól ismerik ezeket. A szövetkezetek vezetőivel megbeszélve, jó munkaszervezéssel gyoisan változtathatnak a helyzeten, mert az idő sürget, egy pillanatig sem szabad tétlenkedni. Minden elmulasztott nap a jövő évi termesünket veszélyezteti. Bálint Lajos 1963. július UL Vencsellői cipő a Szovjetunióban
