Kelet-Magyarország, 1963. július (23. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-07 / 157. szám
és a magyar vízügyi előírások <özott Az előadást követő vitában ezen gondolataimnak hangot is adtam. Nézzük a paragrafusokat Beszereztem a minisztérium Utal hivatkozott rendeletet és neglepetéssel tapasztaltam, rogy a minisztériumi állásfoglalás tévedésen alapul ugyanis a 2. paragrafus 2 bekezdése már elkerülte az illetékesek figyelmét, holott ebben a következők olvashatók: Az új nagyszabású Arany János utcai lakótelep látképe. elengedhetetlen, hogy napjainkban létesülő fontosabb objektumok mindig a legkorszerűbb, legmodernebb és legvonzóbb megoldásban épüljenek meg, hogy a belföldi és külföldi látogatók ez által is érdemesnek találják városunk felkeresését Remélem, hogy az Egészségügyi Minisztérium V/l osztálya az elmondottak után megérti a víztorony kilátóhoz kapcsolódó ragaszkodásunkat és hozzásegít oen- nünket ahhoz, hogy a víztorony is méltó helyet foglaljon el azoknak a nyíregyházi alkotásoknak a sorában: (színház, szabadtéri színpad sóstói termál strand, dohánygyár, almatároló, Zrínyi gimnázium, véradó állomás, konzervgyár, tanárképző főiskola, közművesítés) melyek már eddig is méltán vívták ki a helyi lakosság és a fővárosi szakemberek őszinte elismerését. A víztorony kivitelezési technológiája önmagában is a haladást, jelképezi, csúszózsaluzással alig másfél hónap alatt készült el a víztoronypalást. Már a belső munkálatok is megkezdődtek. Ezéit halaszthatatlan számunkra, hogy a minisztérium illetékes osztálya álláspontjának revi- diálása néhány napon belül megtörténjen. A beleegyező hozzájárulás kiadását megkönnyítheti az a körülmény, hogy az építkezés jelenlegi stádiumában már amúgy is csak kompromisszumos megoldás valósítható meg. A víztorony tövében eszpresszó, a víztorony tetején kilátó, a kettő összekötésére gyorslift. Kalocsai István főmérnök, ÉTÉ titkár. 1970. július A déli alközpont ultramodern tranzit szállodája előtt már felsorakoztak a városnéző autóbuszok. Körülöttük már gyülekeznek a bel és külföldi turisták. A színes forgatagot néhány pillanatra lecsendesíti az idegenvezető program ismertetése. Gyorsan kialakulnak a csoportok és a legfiatalabbak elindulnak. Átvágnak a színekben gazdagon pompázó parkon a víztorony irányába. Csak néhány perc idejük jut arra, hogy megcsodálják a 45 méter magas víztorony tölcséresített legyezőre emlékeztető könnyed, játékos formáját. A gyorslift másodpercek alatt röpíti fel őket a magasba. Megérkezve csak futólag szemlélik meg a tetőteraszon elhelyezett víz- tcrony-presszó ízléses berendezéseit, még arról is megfeledkeznek, hogy az ország első ilyen vendéglátó egysé- ségében vannak, valamennyiü- ket csábítja és hatalmába keríti a gyönyörű panoráma; Az üvegezett, mellvédekhez nyomulnak, ahol teljes szépségében tárul fel a Nyírség fővárosa. Mintha csak repülőgépről szemlélnék az utcák kanyargó vonalait, a rajtuk mozgó, parányi embereket és autókat, a piros háztetők változatos formáit, melyekből szigetekként emelkednek ki; aa új nagyszabású Arany János utcai lakótelep, az almatároló, a dohánygyár, a konzervgyár, templom tornyaival a belváros, az északi alközpont; a stadion, a sóstói erdő és a zöld lombok sátora mögé bújt megyei kórház. Még a álláspontját. Lássuk a tényeket: \ 1961. áprilisában adtuk ki a 800 köbméteres nyíregyházi víztoronyra az építési engedélyt, a Szabolcs Megyei Tanács tervosztályának beruházási csoportjának. A szakmai észrevételeinken kívül ebben azt javasoltuk, hogy a víztorony kilátói feladatkört is kapjon, továbbá, hogy az összevont rendeltetésű építmény terveit úgy módosíttassák, hogy abban tömegközlekedésre is alkalmas gyorslift legyen elhelyezhető. A beruházó határozatunkat megfellebbezte, egyrészt arra hivatkozva, hogy a víztoronyban idegenek nem tartózkodhatnak, másrészt, hogy a változtatásokra nincs költségfedezete. Ezen utóbbi indokra való hivatkozással megyei tanács építési osztálya másodfokon kénytelen volt helyt adni a fellebbezésnek, bár a Mélyépítő Tervező Vállalat írásban is hajlandónak mutatkozott elfogadni a tervmódosítási megbízást; Kezdeményezésünk előtt úgy látszott végleg bezárultak a kapuk. A téma felújításához később a Kelet-Magyarország 1961. szeptember 10-i, vasárnapi számában a városi mozaikok című rovatban közölt kroki adott újabb lehetőséget. A cikk tárgyilagosan vázolta a feladatot és különösen Nyíregyháza alföldi jellegére való tekintettel méltatta a kilátó idegenforgalmi jelentőségét A műszaki és költségráfordítási áldozatvállalást, az egészségügyi és üzemvédelmi előírások betartását megoldhatónak ítélte. K. J. szerkesztő a beruházótól várta a javaslat ismételt megvizsgálását és valóraváltását. Elhamarkodott elutasítás A cikk hatása nem maradt eL A beruházó változtatott korábbi szemléletén, és egyévi késedelemmel 1962. szeptember 19-én kiadta a póttervezési megbízást, és a műszaki kívánalmakon kívül azt is közölte az érdekeltekkel, hogy a tervezési és kivitelezési póthitelek rendelkezésére állnak. Egyidejűleg pedig megkérte az Egészségügyi Minisztérium hozzájárulását, mely az áttervezés egyik feltételét képezte. Az Egészségügyi Minisztérium válasza igen gyorsan, már 1962. szeptember 22-én megszületett. Az V/l osztály írásbeli elutasítása a következőket tartalmazta: „A közcélú vízvezetéki ivóvíz ellátásra szolgáló víznyerőhelyek védőterületéről és védősávjárói szóló 11/1961. (Eü. K. 7.) Eü. M. és OVF utasítás 2. paragfusa 1 bekezdés j. pontja szerint víztároló műtárgynál a belső védősáv határa annak szélétől mért 10 méter sugarú kör. A vízszolgáltató berendezések műtárgyainak megközelítése, vagy rendszeres látogatása a védőövezeten belül a lakosság részéről nem engedhető meg. Fentiekre való tekintettel a tervezett megoldáshoz közegészségügyi szempontból nem járulok hozzá.” Nagymértékű bizalmatlanság kellett volna ahhoz, hogy a minisztérium döntésében kételkedni merjünk. Később azonban ez mégis bekövetkezett. Az ÉTÉ nyíregyházi csoportjának 1963. I. félévi SZEKERES KÁROLY: Fiatalok a lejtőn Egy bíró naplójából A nyíregyházi víztorony. élt születésének pillanatától kezdve. Jóskának zsebpénz problémái nem voltak, mert a szigorú apa által szűkebbre méretezett zsebpénzt az engedékeny anya titokban rendszeresen kiegészítette. — Kérem, a mi családunkban rosszat nem láthatott — mondja az apa a tárgyaláson és szavai meggyőzően hangzanak. Valóban igaz: a nyomozás és a tárgyalás adatai szerint a szülők ellen a legcsekélyebb erkölcsi kifogás nem emelhető. Eddig tehát mintha semmiféle hiba nem mutatkoznék . a szülők magatartásában. De nézzük meg az érem másik oldalát s hallgassuk meg az anyát is. — Férjem nagyon elfoglalt ember volt — vallja az anya a tárgyaláson. — Előfordult, hogy napokig nem beszélt a gyerekekkel. Amikor hazajött, a gyermekek már legtöbbször aludtak. így a gyermekekkel való foglalkozás gondja rám szakadt A többi hárommal nem volt különösebb baj, de Jóskával annál több. Csak olyankor, amikor már valami nagy bajt csinált a Jós lm, vette elő az apja. Időnként meg is verte. Lassanként észrevettem, hogy nem bírok vele. Emlékszem, harmadik általánosba járt, amikor egyszer rossz fát tett a tűzre. Azzal büntettem, hogy néhány órára kiültettem a WC-re, hadd gondolkozzék a bűnén. Ettől kezdve mindig így büntettem, ha rosszat művelt. (Folytatjuk) Utolsó alkalom! Nyílt levél az Egészségügyi Minisztérium V/l osztályához Víztorony-kilátót kér Nyíregyháza programjában szerepelt egy vetítettképes olaszországi beszámoló. Az előadó Kaszta Dénes építészmérnök kollegánk többek között bemutatta a római olimpiai sportlétesítményeket is. Ezek között szerepelt az olimpiai városrész víztornya is, melyet a híres olasz építész, Nervi tervezett és melynek a tetején nagy meglepetésemre üvegezett kilátó eszpresszó foglalt helyet. Első pillanatban nem is a műszaki megoldás érdekessége kötötte le figyelmemet, rnert nem tudtam szabadulni attól a gyötrő felismeréstől, hogy valami tévetokaj! és zempléni hegyek kontúrjai is előbukkannak a fátyolos messzeségből. Mindenkit lebilincsel az élmény nagyszerűsége. Az időközben felszolgált feketéknek csiklandozó illata, a gyümölcslevek és fagylaltok üdítenek. 1963. július Megvalósulhat-e mindez9 Sajnos már csak részben, és ez is csak akkor, ha az Egészségügyi Minisztérium megváltoztatja eddig elfoglalt Egyik nap különös ügyet kaptam. Az iratborítókon ez állt: emberölés bűntettének kísérlete. Két húszéves fiatalember volt a vádlott. Mellékletként színes képek: a két fiú különböző pózokban. Meztelen felső testükön furcsa tetoválások. Egyikük lapockáján: „Oké boy” felirat. A másik mellén: halálfej, s hátán: modern frizurás női fej. Az a benyomásom, hogy a tetoválások ugyanabból az „üzemből” származnak. Nem is csalódom: közelebbi vizsgálat után megállapítom, mindketten ugyanannál a „mesternél” tetováltatták magukat az aszódi javító-nevelő intézetben, ahol a sors először összehozta őket. Polgár Jóska és Varró Tibi különböző családi környezetből indultak, de a bűnözés utján találkoztak, s — mint az alábbi történet bizonyítja — nem is engedték el egymás kezét. S most lássuk, hogyan jutottak el idáig? Vajon igaza van mégis annak a burzsoá felfogásnak, hogy vannak „született bűnözők”, s hiába tesz akár mit a szülő, az iskola, a társadáiom egyes embereket mégsem le- 1 hét a bűntől visszatartani, örömüket, boldogságukat, életük értelmét a mocsárban találják meg? Igaz lenne ez? Nézzük előbb Jóska családját. Mintha most is ott állna előttem Jóska apja: szigorú tekintetű, halk szavú, erélyt és tekintélyt sugárzó férfi. Vállalati igazgató. A zsúfolt tárgyalóteremben fojtott hangon beszél, minden szavát megfontolja. Szenvedély nélkül tesz vallomást a fiáról. Hanglejtése» kifejezésmódja kissé a vállalati értekezletek beidegződött stílusára emlékeztet. Mintha nem is az apa, hanem az igazgató beszélne most is. Fia magatartását eléggé előnytelenül mondja el, de mint apa mégis igyekszik a sötét színeket tompítani. Felkapom a fejemet, amikor ezeket mondja: — Tisztelt bíróság, a végén belefáradtam ezekbe a dolgokba. Pedig én mindent megadtam a fiamnak... Lehetséges-e, hogy egy apa belefáradjon fiatalkorú fia viselt dolgaiba, s hagyja folyni az eseményeket úgy, ahogyan a fia akarja, vagy ahogyan a fiút haszontalan barátai irányítják?! Vajon igaz az, hogy az apa mindent megadott a fiának? Kétségtelen, hogy Jóska családjában anyagi problémák nem voltak. Jóska és három testvére az átlagosnál kedvezőbb életkörülmények között Nem... de azért a dolog mégsem olyan egyszerű. S nem könnyű válaszolni ezekre a kérdésekre. Kövessük Jóska és Tibi életútját, s közelebb jutunk a kérdés megoldásához... Kezdjük talán mindjárt a végén: a bíróság Jóskát és Tibit emberölés bűntettének kísérlete miatt 12 évi szabadságvesztésre ítélte! S most forgassuk visszafelé a filmet. Igyekszem ismét emlékezetembe idézni a nem régiben lefolyt tárgyalás részleteit, a két fiú élettörténetét, és kiemelni azokat a tényezőket, amelyek Jóska és Tibi egyéniségének kialakítására döntő hatással voltak. A tárgyalás hevében és izgalmában a sok ellentétes részletkérdést vizsgálva igyekeztem érzékelni a két család életét körülvevő légkört Úgy éreztem — s ezt számo6 más tárgyalás adatai is bizonyították —, hogy a családi környezet ennek a két fiúnak a magatartását, az emberekhez, a társadalomhoz való viszonyát, alkalmazkodását is erősen befolyásolta. A szülők ebben az ügyben nem ültek a vádlottak padján, mégis, azóta is sokat foglalkoztat a gondolat, terheli-e valamilyen felelősség a szülőket is abban, hogy gyermekük ide- j ütött. rafus 1. bekezdés) és felesleges az idegenekre vonatkozó belépési tilalom is. Továbbra is fennáll azonban a víztárolók belső tereinek fertőzés elleni védelme (4 paragrafus 2. bekezdés). Következésképpen a magyar szabályzat sem szigorúbb, mint az olasz, és a valóságban ez sem zárja ki, hogy víztornyunk tetején kilátó is helyet kapjon. Az olasz példa bizonyíthatja, még azt is, hogy a víztornyoknál a belső védősáv nemcsak horizontális értelemben, hanem vertikális értelemben is felesleges, mert a közönség funkcionális moz- gásvomala a kezelő személyzet útvonalaitól műszakilag teljesen függetleníthető, sőt többszörös értékű fertőzés elleni védelem is megvalósítható, mint ahogy a rendelet 13. paragrafus 3 bekezdése még akkor is szolgáltat műszaki megoldást, ha például szennyvízcsatorna és ivóvíz vezeték csak 50 cm-es távolságban keresztezi egymást. Nyíregyháza nevében Nyíregyháza mindössze 125 évvel ezelőtt kapott városi jogokat. Fiatal város, így érthető, hogy nincsenek műemlékei. Különleges természeti adottságokkal nem rendelkezik. Évtizedeken keresztül a megyével együtt mostohagyermekként kezelték. Az urbanizálás meggyorsításához A római olimpiai sportlétesítmények egyik kiemelkedő alkotása az olimpiai városrész víztornya, \ „Víztornyoknál, zárt rendszerű átemelőtelepcknél és víznyomás fokozóknál belső védőövezete t kijelölni nem kell.” Tehát víztornyoknál maga a rendelet is megoldottnak tekinti a „vizek szennyezéstől, illetőleg fertőzéstől történő megóvását”, és mivel nincs belső védőövezet szükségtelen az üzemeltetési műtárgyaktól eltérő létesítmények elhelyezésére előírt tilalom (4 paragdés csúszhatott a nyíregyházi víztorony kilátót illetően az Egészségügyi Minisztérium állásfoglalásába. Lehetetlennek tartottam, hogy akkor, amikor az európai államok építésügyi és müszakegészség- ügyi szabályzatait általában egymás szabályzatainak figyelembe vételével szerkesztik, és egymáshoz igazítják ilyen nagymértékű eltérés legyen a víztornyok védelmének értelmezésében, az olasz
