Kelet-Magyarország, 1963. július (23. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-25 / 172. szám

Külpolitikai események sorokban Szaigoni jelentés szerint a dél-vietnami partizánok ked­den Szaigontól északnyugatra az amerikai-diemista csapatok elleni harcokban lelőttek két amerikai helikoptert, elpuszí- tottak 19 és megsebesítettek 51 ellenséges katonát. Franco hatóságai letartóz­tatták Carlos Alvarez spanyol költőt azzal a váddal, hogy skandináv lapokban megjelent cikkeiben „megsértette a rendőrséget”. Az Humanité je­lentése szerint Alvareznek fel­ajánlották feltételes szabad­lábra helyezését, ha vissza­vonja cikkeinek állítását. A költő nem fogadta el ezt a feltételt. A francia szenátus szerdára virradó éjjel elvetette a kor­mány sztrájkellenes törvény- javaslatát. A kormány javas­latát csak Dumas államtitkár és az UNR szónoka vette vé­delmébe. Amikor éjfél után szavazásra került a sor, 203 szenátor a törvényjavaslat el­len foglalt állást és csak 36 szavazott mellette. A szíriai államcsínynek több mint kétszáz halálos áldozata van. Ezeket az adatokat Szí­riában cáfolják. El Dzsundi szíriai tájékoztatásügyi minisz­ter közölte, hogy a fekete lis­tára helyezett, s a letartózta- tási paranccsal körözött 58 politikus közül eddig 30-at tartóztattak le. Amerikai néger és fehér ve­zetők kedden a marylandi Cambridgében tízórás tárgya­lás után megállapodást kö­töttek, Az egyezménnyel, amelyről Robert Kennedy igazságügyminiszter számolt be a sajtó képviselőinek, „bi­zonyos haladást értek el az egyenlő jogok megadásának kérdésében”. A néger vezetők közölték, hogy a városban megszüntetik a tüntetéseket. Az asturiai bányászok sztrájkja kedden továbbterjedt. A sztrájkoló bányászok száma hatezer főre emelkedett. Az asturiai bányászok mostani sztrájkja szombaton kezdő­dött, amikor tárgyalások kez­dődtek az új regionális kol­lektív szerződés megkötéséről. Az Egyesült Államokban működő demokratikus Spa­nyolországért küzdő bizottság —, amelynek tagjai az ameri­kai értelmiség ismert képvise­lői — brosúrában követeli, hogy az USA szüntesse meg a Fraco-kormány támogatását, hatálytalanítsa a madridi egyezményt, amely az Egye­sült Államok segítségét bizto­sítja Franco zsarnoki rend­szerének. Nem időszerű az arab egység A szíriai miniszterelnök bejelentései — Lövöldözés Damaszkusz utcára — újabb kivégzések Szalal Bitar szíriai minisz­terelnök szerdán sajtóértekez­letet tartott. Kijelentette, hogy Nasszer elnök beszéde új helyzetet teremtett — s ebben a helyzetben az arab egység megteremtését el kell napol­ni. A miniszterelnök közöl­te, hogy augusztus 1-én Szí­ria nem küld küldöttséget Kairóba, bár ezt a legutóbbi szíriai—egyiptomi megbeszé­léseken még így tervezték. A Baath párt viszont a közeljövőben országos kongresszust tart, ame­lyen Szírián kívül Irak, Jordánia, Libanon és más arab országok baathista küldöttségei is részt vesz­nek, hogy a tervezett ál­lamszövetség felmondásá­val előállt helyzetben meghatározzák a közös po­litikát és stratégiát. Szalal Bitar a továbbiak­ban kijelentette, reméli, hogy Egyiptom visszavonulása csak átmeneti jellegű. Bitar — Nasszerhez hasonlóan hang­súlyozta, hogy az unió előbb vagy utóbb meg fog valósul­ni. A jelenlegi válság — mondotta, — nagyrészt, ab­ból ered, hogy eltérnek a felfogások a tervezett egysé­get illetően. Nem állítjuk azt — jelen­tette ki, hogy lehetséges a hármasszövetség Nasszer és az egyiptomi forradalom nélkül, de épp úgy nem lehet hármasszövetség a szíriai és az iraki forra­dalom nélkül sem. Hat nappal a szíriai állam­csíny leverése után szerdán a délutáni órákban körülbelül 45 percen át lövöldözés hal­latszott Damaszkusz köz­pontjából — jelentette a Damaszkuszból Beirutba ér­kező utasokra hivatkozva a MEN hírügynökség. A lövöl­dözés után a szíriai légierő több sugárhajtású repülőgépe felszállt és mélyrepülésben körözött a város felett. Egye­lőre nem ismeretesek olyan részletek, amelyekből meg le­hetne állapítani a lövöldözés okát, vagy azt, hogy jelentő­sebb zavargásról volt-e szó. A hívügynökség szerda es­ti hírei szerint a lövöldözés azután történt, hogy a rádió bejelentette továb­bi hét személy kivégzését. 28 olyan személyt, aki részt vett a március 8-i forradalomban és aláírta a Kairóban április 17-én kötött megállapodás ok­mányát, felszólítottak, hogy jelentkezzenek ön­ként, vagy elkobozzák ja­vaikat. A MEN hírügynökség da­maszkuszi tudósítóját letartóz­tattak a lakásában házku­tatást tartottak. Az egyipto­mi sajtó szerdán ismertette a hírügynökség igazgatójának tiltakozó táviratát, amelyet Atasszi tábornokhoz intézett. Portugáliát kizárták az ENSZ Afrikai Gazdasági Bizottságából Ulésexik a Biztonsági Tanács Az ENSZ Gazdasági és Szo­ciális Tanácsának Genfben folyó ülésszakán szerdán Etiópia és Szenegál javaslatá­ba határozatot hoztak arról, hogy Portugáliát kizárják az ENSZ Afrikai Gazdasági Bi­zottságából. A kizárás mellett .hét küldöttség szavazott: a Szovjetunió, Csehszlovákia. Jugoszlávia, Etiópia, In­dia, Jordánia és Szenegál. Ellene nem szavazott sen­ki, 11 küldöttség pedig — köztük a nyugati hatal­mak képviselői — tartóz­kodott a szavazástól. Mint ismeretes, az ENSZ ' frikai Gazdasági Bizottsága már a múltban Is kérte Por­tugália kizárását, a Gazdasági 20 évvel ezelőtt zajlott le a kurszki csata. A képen: egy­kori felvétel a voronyezsi frontról N. F. Vatunyin (jobbról a második) tábornok és N. Sz. Hruscsov (balra) a front ka­tonái tanácsának tagja a megfigyelő állomáson. MTI Külföldi Képszolgálat. és Szociális Tanács azonban annak idején elutasította ezt. A Biztonsági Tanács szer­dán délelőtt — magyar idő szerint a kora délutáni órák­ban — ismét összeült, hogy folytassa a portugál afrikai területek helyzetéről hétfőn megkezdett vitát. Az ülésen elsőnek felszóla­ló Nogueira portugál külügy­miniszter hosszú beszédben védelmezte kormányának gyar­matosító politikáját és úgy igyekezett feltüntetni, mintha az nem állna szöges ellentét­ben az ENSZ alapokmányá­val. A következő szónok Guaison-Sackey ghanai kül­dött erélyes szavakkal bélye­gezte meg a portugál kor­mány gyarmatosító politiká­ját. Sürgette, hogy a Bizton­sági Tanács függessze fel Portugália ENSZ-tagságát, ha a lisszaboni kormány az ENSZ-közgyűlés szep­tember 17-én megnyíló 18. ülésszakáig nem szünteti meg a terroruralmat An­golában. Követelte továbbá, hogy hala­déktalanul adjanak független­séget Portugália afrikai terü­leteinek és léptessenek életbe teljes embargót a Portugáliá­ba irányuló fegyverszállítmá­nyokra és katonai segély- nyújtásra. A gahai küldött végül sür­gette, a Biztonsági Tanács szóltsa fel Portugáliát, hogy haladéktalanul kezdjen tár­gyalásokat a hatalom átadásá­ról az r^ala igazgatott afri­kai teiületek képviselőivel. A Biztonsági Tanács szerda délelőtti ülése ezzel véget ért N. TOMAN: a „big ff ‘ Fordította: Sárközi Gyula i. — De nem lehet rtt oly sok hasadási tennék, amely­nek ilyen hosszadalmas a fe­lezési ideje. — De nem is kevés. Körül­belül húsz százaléknyi, ami pedig egyötöde. — Viszont, ha jól tudom, a többiek radioaktivitásának a robbanást követő hét óra alatt a tizedére kell csökken­nie — heveskedett még min­dig a tábornok. — Negyven­kilenc óra múlva pedig a századára. — Majd meglátjuk — felel­te határozatlanul a professzor. Nem akarta idő előtt kiábrán­dítani a „Big Joe” foglyait, akik naív reménykedéssel csüggtek rajta. — Hát az induktív radioak­tivitás? — kérdezte váratla­2 ^ügyarország 1963. július 25. nul Queltch. — Azt nem ve­szi számításba? A tábornok csodálkozva né­zett a rádiótechnikusra. Hon­nan tudja az ilyesmit? O már teljesen megfeledkezett arról, hogy neutronáramlatok hatására a talajban levő ve­gyi elemek radioaktívvá vál­nak.. — Nem hinném, hogy szik­lánk felszínén cink, kobald, nátrium és mangán lenne, de szilícium és kalcium kétség­kívül van — felette Medows p-ofesszor Queltch megjegy­zésére. — Valóban radioak­tívvá válhatnak, gamma és bétasugarakat bocsáthatnak k\ magukból. Hazard jól tudta, hogy az alfa és bétasugarak kis ha­tósugárnak és könnyen el­nyelik őket a külónoöző anya­gok, köztük a tevegő is. Kül­ső hatásuk a szervezetre aránylag kicsi. A gammesuga- rak azonban nagy hatóképes- ségűek és az ember bármely szervét megfertőzhetik. Csupán ettől az egy gon- i dolattól ideges remegés fu­tott végig Hazard tábornok testén. Más dolog, amikor az ember tudja, hogy a gamma­sugarak a szervezetbe hatol­va együttmúködéjbe lépnek atomjaival, előidézik felbom­lásukat ionokra és elektronok­ra, viszont egészen más do­log, mikor az ember maga válik kísérleti nyúllá hasonló kísérleteknél.. Ám az is lehet, hogy Me­dows professzor eltúlozza a veszélyt? Az atomfizika nag)-- szerű szakembere, ezért is osztották a kísérleti csoport­ba, de halvány sejtelme sincs arról, milyen bombát robban­tottak fel az imént. Ez a kí­sérletek részt vevőinek nagy­többsége számára titok. Talán még a tervezői számára is... — Mégis, miféle bombát robbantottak fel a mai na­pon? — kérdezte Eddy Old remegő hangon, aki rémülten hallgatta a professzor és Ha­zard tábornok beszélgetéséi. — A hadügyminisztérium­ban mindent olyan titokban tartanak, kedves Old, — só­hajtott fel Medows, — hogy még nekem sincs halvány sej­telmem róla. Csupán annyit tudok, hogy a „Big Joe” fe­dőnevű teljesen új szuperbom­ba volt. — Hát ez nem „tiszta bom­ba”? — kérdezte Queltch. — Mit jelent az, hogy „tiszta”? — fordult felé cso­dálkozva Eddy Old. Medows-nak azonban Old csodálkozása mesterkéltnek tűnt, jóllehet nem értette, miért kell ilyen naivnak tet­tetnie magát. Hisz mindenki tudta, mit jelent a „tiszta” bomba. Eleget cikkeztek róla az utóbbi időben az összes lapok. — Miért tőlem kérdi ezt, Eddy? — vont vállat Queltch. — A professzor és a tábornok jobban tudják, hogy mi az. — Maga talán nem tudja, mister Old? — nézett a pro­fesszor fürkészően a fiatal hadnagy szemébe, de nem lá­tott benne semmi ravaszsá­got. — „Tisztának” nevezik nálunk a hidrogénbombát, mivelhogy robbanóerejét fő­képpen a termonukleáris fo­lyamatok határozzák meg, nem pedig a hasadás, mintáz atombombáét. Az ilyen bomba felrobbanásakor a rádióaktív termékek mennyisége kicsi szokott lenni. — De engedje meg — vá­gott csodálkozó képet a rá­diótechnikus —, mi váltja ki ezt a termonukleáris folya­matot? Hisz ahhoz több mil­lió fokos hő szükséges, amit A kommunisemnn történelmi küldetése Joszif Lentin cikke az Izvesztyijában Moszkva, (TAZSSZ): — A harmadik világháború, na megengedik kirobbantását, emberek százmillióinak életét követelné, a Föld óriási tér­ségeit változtatná rádióaktív pusztasággá — írja „A kom­munizmus történelmi külde­tése” című nagy cikkében az Izvesztyija július 24-i szá­mában Joszif Lemin, a tör­ténelmi tudományok doktora. Joszif Lemin hangsúlyozza, hogy „a háborúk felszámolá­sa az örök béke megvalósítá­sa a földön a kommunizmus történelmi küldetése”. A dogmatikusok és a szek­tások — mutat rá a történész — bőszült kirohanásokat in­téznek a marxi-lenini elmé­letnek ez ellen az új tétele el­len. „Támadásuk iránya fel­tűnő módon egybeesik a szél­sőségesen reakciós, kardcsör­tető, agresszív imperialista kö­rök vonalával. S ezek épp úgy, mint amazok, nyiltan beszélnek a háború elkerül­hetetlenségéről. Politikai szá­mításaikban ezek is, azok is a termonukleáris háború el­kerülhetetlenségének perspek­tívájából indulnak ki, tagad­ják az ilyen háború rendkí­vül pusztító, katasztrofális jellegét”. A Kínai Kommunista Párt vezetői azt mondják, hogy a régi civilizáció romjain gyor­san felépül egy új és jobb ci­vilizáció. — A háború kilátásai ilyen értékelésének — jelenti ki a cikkíró — semmi köze a szo­cialista humanizmushoz. a történelmi helyzet józan, reá­lis elemzéséhez. A szovjet tudós a követke­zőket írja: „A termonukleá­ris háború útján elért szo­cializmusért igen drága árat fizetne az emberiség. Sok nép egyáltalán nem részesülhetne áldásaiból, mivel már előbb eltűnne a Föld színéről. A leglényegesebb azonban az, hogy a háború nem gyorsíta­ná meg, sőt késleltetné a szo­cialista társadalom, a kommu­nizmus felépítését. A szocializ­musnak világméretű győzel­mében békére van szüksége, nem pedig háborúra”. A dogmatikusok fő érve a háború megelőzése lehetősé­gének tagadása. Lenin azon­ban — írja a történész — nem hagyta figyelmen kívül a tudományos — technikai felfedezések hatását a nem­zetközi viszonyokra. Nagyezs- da Krupszkajával beszélgetve kifejtette azt a nézetét, hogy „az új tudományos és lechni- kai felfedezések oly hatal­massá teszik hazánk védel­mét, hogy lehetetlenné \álik ellene minden támadás. „Ezeknek a lenini megállapí­tásoknak a bölcsessége és a dialektikája oly távol áll a mai kínai dogmatikusok meg­csontosodott betűrágásától és merev idézgetéseitöl, mint az ég a földtől” — hangsúlyozza Joszif Lemin. Természetesen mindaddig, amíg van mipenalíimus, nem lehetnek feltétlen biztosítékok a háború kirobbanása ellen — jegyzi meg a cikkíró. Mindamellett „a harmadik — immár termonukleáris — vi­lágháború megelőzése az egész emberiség léte szempontjából parancsoló szükségességgé vált. A világban úi társadai- mi-politikai, új osztályerők jöttek létre, s ezeket el tud­ják torlaszolni a katasztrofális nukleáris háború útját, majd pedig a nem távoli jövőben teljesen meg is tudják szaba­dítani az emberiséget a há­borúktól”. Az SZKP a lenini úton halad II Neues Deutschland vezércikke az SZKP nyílt levelértl Berlin, (TASZSZ): A Neues Deutschland, ve­zércikkében méltatja az SZKP Központi Bizottságá­nak nyílt levelét. Elöljáróban megállapítja, hogy a felmerült nézeteltéré­sek nemcsak az SZKP és a KKP nézeteltéréseit, hanem a KKP vezetősége és más kom­munista és munkáspártok, kö­zötti véleménykülönbségeket is tükrözik. A Kínai Kommu­nista Párt vezetői támadást intéztek az 1957-e.s kiáltvány és az 1960-as nyilatkozat, va­lamint az SZKP Központ Bi­zottságának lenini irányvona­la ellen. Ma már nyilvánvaló, hogy a KKP vezetői, annak pedig tudomásom szerint a hidrogénbotmba belsejében le­vő atombomba felrobbantásá­val érnek el. Miféle „tiszta­ságról” lehet ebben az eset­ben szó? — Amíg atombomba a „gyutacs”, bizonyos hasadá­si termékmennyiség természe­tesen elkerülhetetlen — mond­ta egyetértőén Medows. Félbe kellene szakítani ezt a társalgást, gondolta a tá­bornok, aztán mégis úgy dön­tött, hadd beszélgessenek in­kább, mintsem komor gondo­latokba merüljenek. Teljesen „tisztát” tehát egyelőre még nem sikerült előállítani?— kérdezte Eddy Old. — Most dolgoznak rajta — felelte Medows. — Egyes tu­dományos tanácsadóink elhi­tetik a kormánnyal, hogy már most elkészíthető a kilenc­venöt százalékos „tiszta” bomba. A továbbiakban pe­dig, ha a hidrogénbombák atomdetonátorait rendes rob­banóanyagok gyújtó töltetei­vel helyettesítik, talán sike­rül előállítani a teljesen „tisz­ta” bombát. A professzor különben ké­telkedett ebben. Általában mindenféle hidrogénbombát „piszkosnak" tartott s nem hitt abban, hogy előállítható olyan termonukleáris bomba, amelynek robbanását ne kí­sérné radioaktiv izotópok képződése. ellenére, hogy aláírt*. a moszkvai nyilatkozatot, titok­ban fenntartották eltérő né­zeteiket és hibás vonalukat, most nyiltan rá akarják kény­szeríteni a világ kommunista mozgalmára. A kommunista és munkás­pártok az 1960-as nyilatkozat­ban a szocialista világrend- szert a nemzetközi munkás- osztály legjelentősebb vív­mányaiként jellemezték, amelynek megszilárdítása leg­főbb közös feladatunk. 1961 elején a KKP egyik vezetője figyelmen kívüi hagyva ezt a megállapítást, pártküldöttsé­günk előtt kijelentette, hogy a Kínai Népköztársaság a következő években csak azok­kal a szocialista országokkal fejleszti gazdasági kapcsola­tait, amelyek támogatják a kínai ideológiai koncepciókat. Sajnos, a következő esemé­nyek megerősítettéit ezt a ki­jelentést. A kínai kormány hatálytalanított számos, az NDK-val kötött szerződést, amivel nagy kárt okozott népgazd aságunknak. A Neues Deutschland ve­zércikke a továbbiakban vísz- szautasítja a kínai vezetők arra irányuló kísérleteit, hogy az SZKP-t és más testvérpár­tokat megvádolják a nemzeti felszabadító mozgalmak cser- benhagyásával. Befejezésül a Neues Deutschland hangoztatja, hogy' a NSZEP mindent megtesz a fennálló nézeteltérések elhá­rítására Pártunk az SZKP-val és a többi kommunista és mun­káspártokkal való testvéri ösz- szeíorrottságban szilárdan tartja magát a világ kommu­nista mozgalmának együttesen kidolgozott és az élet által igazolt irányvonalához és az eddigiekhez hasonlóan küz­deni fog a marxizmus—lenin- izmus tanításainak tisztasá­gáért. Kijelentjük, hogy a Szov­jetunió Kommunista Pártja a világ kommunista mozgalmá­nak élcsapata, amely a lenini úton halad, s a kommunista és munkáspártok Lenin párt­jával való egységének vitatha­tatlan törvénynek kell len­nie. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents