Kelet-Magyarország, 1963. július (23. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-21 / 169. szám

EMLÉKEZNEK MÉG G. I.-RE? Találkozás néhány hónap után a szerktsttőséshen Emlékeznek még G. t-re? ö volt az. aki néhány hónap­pal ezelőtt 8 féldeci után ko­pogott be a szerkesztőségi szo­bába és sírva panaszolta: már volt elvonókúrán, mégsem tudta abbahagyni az ivást. Ha megakadt nála néhány fo­rint, nyomban a kocsmába .sietett. Haza*érve kiabált, ütötte a családját. „Ka rendes emberek közé kerülnék,- akik vigyáznának rám, talán sike­rülne változtatnom...” Józanul, borotválton Nem vártam csodát G. I-től. Mégis, amikor megjelent a róla szóló cikk az újságban és több helyről is jelezték, szívesen segítenek rajta, csa­ládján,. titkon bízni kezdtem a megmentésében. Most újból kopogott. Itt üli. józanul, frissen borotvál­tén. Egész doboz Kossuthot bont fel, rágyújt. — Sikerült? Hallgat. Méljen leszívja a füstöt. Nem értem. Hiszen ar­ca nyugodtnak látszik. • — Valami baj van? Miért jött?- — Ráhúztunk egy kicsit hónap elején, most szabadna­pot kaptunk Gondoltam, be­nézek. A?!án minden kérés nélkül meséli, sorolja, hogyan él a brigádjuk a pajtaépítésnél. Eleinte rengeteget káromko­dott, nehezen haladt, aztán megfordított néhány művele­tet és majdnem duplájára emelte a teljesítményét. Vár. Hallgatunk. Ért a csendből, lesüti a szemét. Szomorú karácsony — Igen, karácsonykor mé­gis • clrkuszoltam. kizavartam a családot a házból. Most már bánja. De akkor hlég..' „Sehogysem akart si­kerülni a lemondás az ital­ról.” Azt mondja, azért Vá­lasztotta a több lehetőség kö­zül a szerződéses munkát, mert az jól fizetett. Pénzt, sok pénzt akart hazaadni. mert. előzőleg lerongyolódott a család, üres volt a kamra. Bekövetkezett. amitől félt: lejárt a szerződés, közvetlenül karácsony, előtt. — Pedig rendes fiúkkal dolgoztam. Tudták, hogy ml a gjengém, mindig úgy Irá­nyították a dolgot, hogy nem volt alkalmunk kocsmázásra. Restellt újból segítséget kérni, maga indult munka után, s amikor a negyedik helyen sem sikerült, újból lenyomta u kocsma kilincsét. Egyedül a hideg szobában Két hónap alatt tehát csak annyira jutott, hogy szégyell- te magát. Gátlása volt az Italpultnál is: az első két po­hárnál körülnézett nem fi­gyelik-e. Aztán ez sem érde­kelte­— Csak amikor felébredtem és egyedül • voltam a hideg szobában, összeszorult a tor­kom. Zúgott a fejem, s ami­kor a kétéves fiam üres kis­ágyára néztem, kijött a könny a szeméből. Mégiscsak rongy ember maradok? Egyedül telt el a karácsony. Harmadnap nem bírta, üzent a feleségéért, csak még egy­szer jöjjön haza. Hazament, csendesen, begyújtott, vizet melegített a gyerek füröszté- séhez. Nem beszéltek s ez fájt G. I-nek , a legjobban. Másnap délben ő törte meg a csendet: kezdődik a pajta- épí és, felvették, keresni fog Az asszony bólintott, de ar­cán még mindig nagy szomo­rúság üit. »Mde* bőr. katona — Nehéz út ez ilyen, higv- gye el. Hitelbe vettem egy ki­ló szalonnát a szomszédi)-n, azzal indultam el újra a vi­déki munkára Kívántam ez­után is a pálinka1, de pénzem sem Volt és egy csak a kis­fiú üres ágyát láttam magam előtt Rángott a gyonvom az Idegességtől, d-1 összeszorítot- tnm a fogama* és doleoztfm. m'n* a gép. N^-m akartam sr'mmlre sem gondolni. Hé* végén járt haza jól megmosdott és tiszta ingót vett magára. Térdére ültette Lacikát és . hős hőc katonás­at *” játszott velel. Tavasszal ’•’-•tó** offv nár rslrké* V dók­ról, meg tíZ tojás*. Olcsón jutott hozzá. „Hogy örült neki az asszony.;.!” Azóta -oind^n szombaton van vata mi ..madárlátta” a táskájá­ban. A fizetését haza ho-dja a postás, ötven forintot visz macával he*enként tejre, ke­nyérre, friss paprikára. Dé- len*e szalonnát sütnek nyár­son. rá friss vizet isznak fo- no*t korsóból- Nagycsaládos emberekkel van együtt, akik­nek vigyázniuk kell a forint­ra. mert sok a kiadás odaha­za. Ű/ környezetben? —• Nemsokára végzünk. — És aztán? Látni, hogy tulajdonképpen erre a kérdésre várt. Való­sággal tűzbe jön: — Már segített a szakszer­vezet, kijárt egy fix állást Palkonyán. Nincs messze, on­nan is haza lehet jönni hét végén. Több lesz a pénzem is, meg aztán talán sikerül itt eladni a házat, új helyre tele­pedni. Erről aztán megint perce­kig beszél. Igaz, Itt sem szól­ják meg az ismerősök, a ro­konok, de ott, új környezet­ben ő is egyenértékű lesz másokkal. Még nem búcsúzik, majd ha költöznek újból fel­keres. Megkérdezi, én hogy élék, hogy van a családom, & mit szólok a Spartacus tava­szi szerepléséhez. Végighall­gat, s aztán, mint aki jól vé­gezte dolgát, nevetve kézet- ráz. (A. S.) TISZALÖKI KÍPESLAP Ali illába exportálják a pa-zabi «/o'test A Tiszalöki Vízi Erőmű látképe a déli oldalról nézve Foto: Román Dénes Az 1949-ben alakult paszabi Háziipari Szövetkezet inár rég világhírnévre tett szert. Nép­művészek dolgoznak itt, Czom- ba Pál, Sántha Veronika, Túri Ilona művészeti vezető és Ja­kab Mihályné a szövetkezet vezetője, akik szép készítmé­nyeikkel egyre több külföldi megrendelést biztosítanak. A minőségi munka elsőren­dű feladat a Háziipart Szövet­kezetnél. Az év első felében Kínában, Japánban és több nyugat-eu­rópai államokban is vásárol­hatlak a paszabi szőttesből. 1290 db szőttes párnát. 1900 db. kölönböző méretű 'szőttes térítőt és 200 db stólát készí­tettek. Most Angliából kaptak meg­rendelést szőttes térítőkre, párnákra és szőttesekre. Bel­földre párnák, ágyterítők, ab­roszok és más készítmények vannak gyártás alatt. DIAGNÓZIS: HIVATÁSTUDAT Hatvanhárom városa és 3207 , .............. V községe van Magyarországnak Meglelem a tfób mini szeroldalas új helységnévtár Megjelent az új helység- névtár, amely Ismerteti az or­szág lakott helyeinek legfonto­sabb adatait. Hazánkban első ízben 1673-ban, legutóbb pe­dig l‘J56-ban jelent meg hely­ségnévtár. A mostani kötet, immár a huszonegyedik, min­den eddiginél gazdagabb, rész­letesebb és áttekinthetőbb. Ter­jedelme 1044 oldal, a legutóbbi kőiét 758-os oldalszámival szemben, s áttekintést ad az ország 63 Városának, 3207 köz­ségének és mintegy 17 ezer külterüléti lakott helyének te­rületi, közlekedési, postai vi­szonyairól. Ezúttal első Ízben feltüntették a lakóházak szá­mát, a települések egészség- ügyi es kulturális intézményeit a közműhálózatot, a gyógy- és üdülő!lelyeket is. Megta álha­tók a kötetben a népességre ■'’onatkozó adatok, a közigaz­gatási kirendeltségek címjegy­zéke. az igazságügyi területi beosztás. Az új helységnévtár 10 ezer példányban készült, s ehhez 23 tonna papírt használt fel az Állami Nyomda. Az épület falán, ott, ahol a házszám szokott lenni, ko- pattaa, időtől megviselt tábla van: Dr. Somogyi Dezső körzeti orvos rendel: -10-ig. A kezdési időpont le van ragasztva. Vajon miért? A válasz az udvaron foglalatos­kodó orvos adja meg: — Megállapodtam a Uz-szel, hegy a mezőgazdasági mun­kák Idején, reggel nem 8-f6I, hanem 6-tól rendelek, hogy a kisebb panasszal jövők is ide­jében munkába állhassanak. Akkor ragasztottam le a nyol­cast, á hatos meg már teko­pott. De az emberek tudják.' hogy mindig itthon találnak. Arcán, szemén látszik, hogy a keveset pihenő emberek csoportjához tarto.dk. Hang.ia rekedtes, barátságos. — 3 hogyan honorálja ezt a tsz? — Háztájit kapok tőlük. Nem jár, azt mondják a já­rásiak, de a közgyűlés egyön­tetűen megszavazta. — Nagy a körzete? — Három falit tartozik hoz­zám: Gyílre, KUvarsány es Nagyvarsány. Ez körülbelül 4200 embert jelent. — Akkor van dolga elég! — Van. A legkisebb panasz­szót is hozzám fordulnak. — Nincs vajákos asszony a körzetében? — Az az idő "nár lejárt — mondja és derűsén csillan meg a szeme —, amikor a fa­lusiak magtik kerestek »gyógyírt” bajaikra. Sokszor még egy kis horzsolással is hozzám jönnek — és ez, ha szaporítja is a munkát, jóle­sik. — Mióta él Gytirén? — 1948. decemberében jöt­tem haza hadifogságból — két hét múlva már szolgálat­ba is álltam. Itt volt üres hely, rögtön idejöttem. — Autója van? — Tavaly óta. — Akkor elég hosszú ideig kuporgatta rá a pénzt! — Most is úgy tudtam csak megvenni, hogy egy öröklött házrészt eladtunk. Csak az a baj, hogy nincs megfelelő ga­rázs — télen, ha sürgőse i hív­tak, gyakran voltam kényte­len szekeren menni, mert nem lehetett begyújtani a motort, befagyott. Pedig a mi mun­kánk eredményességinek, alapja a gyorsaság, a gyors segítségadás. — Hol fogaja a szabadságát tölteni? *■ — Itthon. Itt a Holt-Tisza a falu alatt, szabad idöntően horgászgatok. Ez az egyetlen szenvedélyem. Hajnali három­tól fél hatig mindig a parton üldögélek. Ha valami bo; van, az emberek mindjárt idejön­nek — ismerik a szokásai­mat^. Ratkó József SZOT és önköltséges üdülések pedagógusoknak Killfifldön és az ország legszebb helyein a megyéből Milyen lehetőséget nyúlt a zaksi.ervezet a pedagógusok nyári pihenéséhez? Válaszol Abary Attila, a pedagógus szakszervezet megyei titkíra: — A Szakszervezetek Orszá­gos Taháesa ebben az évben !s figyelembe vette, hogy a pedagógusok szabadságuk je­lentős részét csak a nyári szü­netben veheti ki, ezért a szak­SZEKERES KÁROLY: Fiatalok a lejtőn A tárgyalás adatai szerint Zsuzsa a szörnyű eset alkal­mával nem mutatott különö­sebb kétségbeesést. Az a ha- .érozott meggyőződés alakult ti benne, hogy Zsuzsát ekkor már a bonyodalmak izgatták és nem az állítólag imádott férfi súlyos sebe. Erre gon- iolt először. . A két férfi is, akik a tett színhelyére értek, ilyen érte­lemben vallott: — Furcsáitok, hogy a hölgy nem mutatott semrnl különös izgalmat, s nem is láttuk na­gyon kétségbeesettnek. Igaz Zsuzsa a tett színhelyén megállított egy véletlenül ar­ra tartó, kirándulókat vivő taxit és a kórházig elkísérte Borost. A kórházba azonban már nem ment be, s még kü­lönösebbnek tartom, hogy töb­bé nem érdeklődött a hosszú időn keresztül élet-halál kö­zött lebegő „imáddott” férfi sorsa iránt. Sokat foglalkoz- . totóit a gondolat, mennyire Voltak őszinték Zsuzsa érzé­sei, amikét a férfit súlyos ál­lapotban magára hagyta s többé feléje sem nézett. Zsuzsa a velejéig romlott és nyugodtan beletartozhatnék Jóska és Tibi bandájába. Nem akarom megsérteni Zsuzsát, de az az érzésem, hogy a már említett házibulin Is kitünően érezte volna magát. Sokat foglalkoztatott a gon­dolat, mit is érzehett Boros ezen a tárgyaláson. Igaz, Bo­ros az ügy sértettje volt, de erkölcsileg — akárhogy iS vesszük — kissé a vádlottja is. Boros több hónapos szen­vedés után megmenekült, de vajon megmentette-e a becsü­letét é§ csaladja békéjét is? Jóska és Tibi a merénylet után B. község felé vették út­jukat. Üjabb betörésekre ké­szültek, de végül Is a terep és az alkalom nem volt meg­felelő. Másnap visszatértek Pestre. Jóska hazament átöl­tözni.' Kissé félt a szüleivel való találkozástól, de amikor látta, hogy anyja nem tesz neki szemrehányásokat, a helyzetet kihasználva fölényes­sé vált s anyjának megparan­csolta, hogy három napra való élelmet csomagoljon neki, mert a Balaton mellé utazik. Az anyja először megpróbálta eltéríteni tervétöl, de aztán igen gyorsan belenyugodott a dologba. Legalább nem zavar otthon. Az anya még azt sem tartotta szükségesnek, hogy a telefonkagylót felemelje és a fiú megérkezéséről értesítse az apját. Ezt a nagyon elfog­lalt embert ilyesmivel igazán nem lehet zavarni. Különben is belefáradt már a Jóska dolgaiba. Ezt az apa így mondta a tárgyaláson is. Balatoni utazásról azonban szó sem volt. Annál inkább betörésekről, amelyeknek min­den előfeltételét meg kellett teremteni. Minddenekelőtt pe­dig pénzt kell szerezni. Ismét szóba kerül Györgyiék laká­sa. Györgyit felhívják telefo­non. Senki nem jelentkezik. Gyorsan határoznak: Györ­gyiék íróasztalából minden ér­téket el kell vinni. A lakás­ba a nyitvalevő előszoba-abla­kon keresztül ezúttal Jóska mászik be, Tibi pedig falaz. Az íróasztalból órát, golyós­toliakat, manikűrkészletet és apró tárgyakat emel ki Jós­ka. A lopott dolgokat még az­nap délelőtt értékesítik. S a betörésekhez két .Előre tört vá­sárolnak az egyik körúti bolt­ban. A körúton megismerkednek két lánnyal és segédszínészek­nek adják ki magukat. El­mondják, hegy egy készülő bűnügyi film szereplői. „Elá­rulják” a film témáját is, amely nem egyéb — mint sa­ját gyilkossági kísérletük fenn a Kakukkhegyen. A lányok iz­galommal hallgatják a hátbor­zongató filmtémét. — Ez klassz film lesz — mondja az egyk kislány. Jóska azonban már alig vár­ja, hogy megszabaduljanak a lányoktól, szinte dühös Is Ti­bire hősködő fecsegése miatt. Lassanként rádöbben, hogy cselekményéért elóbb-utóbb felelni kell. Tibi azonban megnyugtatja: nem kell meg­ijedni, amíg őt látja. Lemen­nek G-ba, s ott Tibi egyik ba­rátját keresik. A barátot nem találják, az éjszakát a váró­terembe töltik. Reggel haza­mennek. Azzal válnak el, hogy a HÉV püspökhegyi állomá­sán találkoznak. . Jóska a gyilkosság! kísérlet kivételével mindent elmond az anyjának s a rendőrségen is maga jelentkezik. Most már meggyorsulnak az események. Jóskát a püspökhegyi talál­kozóra nyomozók kísérik, s amikor Tibi leszáll a vonatról,' azonnal elfogják. Mindketten beismerik a gaztettet. Jóska szülei akkor már ol­vasták az újságban a merény­letet. Vajon mit érezhették ők, a becsületes szülők, amikor megtudták, hogy az egyik me­rénylő az ő fiúk? Sokszor jiAott eszembe en­nek az ügynek a tárgyalása­kor, vajon meg lehet-e állítani a tragédiákat?... Mi lett volna, ha a szülők másképp lépnek fel? A tragédiák megállapí­tásához ész, erő, erkölcsi bá­torság és felelősségérzet kell. A tragédia igen sok­szor ott kezdődik, ahol az emberi helytállás hiányzik. Jóska szüléi, ha erősebbek let­tek volna, szembehelyezked­hettek Volna a sorssal. Tibi apja viszont kihívta a sor­sot, amely ez esetben az er- kölfcstelenség, a felelőtlenség és az embertelenség mezében jelentkezett a mostohaapánál, A két fiú most szabadság- vesztéssel lakói bűdéért. Még­is sokszor arra gondolok, hogy — legalábbis erkölcsileg — nemcsak ők a vádlottak, hanem a szülők is. (Vége.) mánknak járó üdülő jegyek legnagyobb részét is a nyári két hónapra biztosította. így kaptak pedagógusaink íz or- <zág különböző üdülőhelyeire 137 darab nyári beutaló jegyet. Többen gyógyulást kereshetnek Hajdúszoboszlón, Hévízen és Balatonfüreden. Az iskolai, kollégiumi, gyermekotthoni épületeket és férőhelyeket fel­használva szerveztünk i.r köt t- ■'■-ges üdüléseket is A költ­ségek jelentős részét ebben az üdültetési formában is a Pe­dagógus Szakszervezec fedezi. Budapesten, Mátraszentlász- lón, Balatonfüreden, Balaton­almádiban, Siófokon és Haj­dúszoboszlón 144 pedagógus töltheti el így kellemes kö­rülmények között szabadságá­nak egy, vagy két hetét. Miskolc-Tapolca közvetlen közelében lévő egyetemváros kollégiumában húsz család üdül. A többi megyétől tizen­egy ilyen beutalót kaptunk. Negyvenöt pedagógus szülő gyermeke üdülhet a Balaton mellett Tóalmáson és Párá­don. Hetvenhat gyermek tölt­het és két hetet Fonyódon, Pé­csett, Budapesten és Balatoh- szemesen. Mint minden évben, úgy az idén is viszonylag jelentős számban biztosítottuk, a peda­gógusok külföldi üdültetését. Egy-egy hetes hajóúton vehet­nek részt Bratiszlavában ás az Al-Dunén. Elmehetnek a Szov­jetunió legszebb üdülőhelyei­re, Szocsiba és Moszkvába is. Kéthetes turista úton vehet­nek részt az NDK-ban. Kül­földön töltheti szabadságának egy részét 31 pedagógus. Gombás Agnes,

Next

/
Thumbnails
Contents