Kelet-Magyarország, 1963. július (23. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-21 / 169. szám
Külpolitikai események sorokban A Szakszervezeti Világszövetség levelet intézett az ENSZ Biztonsági Tanácsának elnökéhez. E levélben 120 millió dolgozó nevében követeli, hogy zárják ki az ENSZ-ből a Dél-Afrikai Köztársaságot és szorgalmazzák, hogy az ENSZ tagállamai szakítsanak meg minden kapcsolatot ezzel az állammal. A csehszlovák kormány július 8-án azzal a felhívással fordult a kínai kormányhoz, hogy az Űj Kína Hírügynökség prágai képviseletének vezetője és felesége, akik jelenleg Pekingben vannak, ne térjenek vissza Csehszlovákiába. Ugyanakkor a csehszlovák kormány követelte, hogy mielőbb hívják vissza Prágából az Űj Kína Hírügynökség tudósítóját, Lu Hao-csin-t. . Az amerikai szenátus külügyi bizottsága legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy további 240 millió dollárral kell csökkenteni Kennedy elnök külföldi segélyprogramját. Kairótól 100 kilométerre az egyik oázisban körülbelül 5000 hektár földet osztottak szét a parasztok között. A nyugati sivatag Harga elnevezésű oázisában is a napokban kerül sor földosztásra. Nápolyi idill Sajátságos körülmények között zajlott le és ért véget az új polgármester megválasztása Nápolyban. A nehézségek akkor kezdődtek, amikor a tanácsosok már leadták a szavazatokat és számlálásra készen egy üvegbúrába helyezték őket. Ekkor lépett a terembe a városi tanácsok egyik monarc- hista tagja és ő is engedélyt kért a szavazásra. Giorgio de Gennaro elnök t ezt megtagadta. Erre AchÜle Lauro dúsgazdag nápolyi hajótulajdonos, a monarchista párt egyik nevezetűje jelugrott és méltatlankodni kezdett. Lauro dühében nagyot csapott az asztalra. Az üvegbúra széttört és a szilánkok megsebezték az elnök bal kezét. A monarchista párt vezetője odaugrott és dühösen tépni kezdte a szétszóródott szavazólapokat. A teremben kitört az általános verekedés. A dulakodás csak akkor ért véget, amikor a rendőrök behatoltak a terembe. Több személyt sérüléssel kórházba szállítottak. Az ülést felfüggesztették a szavazást érvénytelenítették és hamarosan kitűzik az újabb polgármester-választást. EGY HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN Gyűlés a kongresszusi palotában Új lehetőségek a békés egymásmelleit élésre A világpolitika az elmúlt napokban ismét beköszöntött otthonainkba. A televíziós közvetítés jóvoltából szem- és fültanui lehettünk a Kreml kongresszusi palotájában lezajlott forró hangulatú barátsági nagygyűlésnek, Nyiki- ta Hruscsov és Kádár János beszédének. Mindez híven érzékeltethette a párt- és kormányküldöttségünk szovjetunióbeli látogatásának hőfokát, levegőjét. A tágyalások ugyan még nem zárultak le formálisan, az ilyenkor szokásos közlemény közzétételével, de mind a szovjet, mind a magyar miniszterelnök hangsúlyozta: pártjaink és kormányaink között teljes nézetazonosság áll fenn. Ez az egyetértés megnyilvánult és megnyilvánul a mindennapok tetteiben, tevékeny erő, s gyümölcsözik mindkét nép javára. A nagygyűlés iránti érdeklődést világszérte megnövelte az a tény, hogy a szovjet kormányfő először lépett mikrofon elé, amióta az atomcsend tárgyalások megkezdődtek. A szovjet—amerikai—angol hármas eszmecsere a nukleáris kísérletek eltiltásáról és más kérdésekről hétfőn indult meg, ugyancsak Moszkvában. Már a start is kedvező volt. A két befolyásos és nagy tapasztalatú diplomatával — akik a kormányfők külön megbízottaikent szerepelnek ezúttal — az angol Lord Hailsham-mel és az amerikai Harriman-nel nemcsak a szovjet külügyminiszter találkozott a megnyitón, hanem maga Hruscsov is. A tudósítók feljegyezték, hogy a fesztelen beszélgetés során, á szovjet miniszterelnök megkérdezte az amerikai küldöttség vezetőjét! miért nem írnánk alá, most a megállapodást? Az űj tárgyalások kapcsán kétségtelenül űj remény gyűlt, s ezúttal talán nem is alaptalanul. Hruscsov a kongresszusi palota emelvényén kijelentette, hogy végre megegyezés van kilátásban, hacsak nem következik be különleges fordulat a nyugati hatalmak álláspontjában. A bizakodás éppen ezért óvatos és tartózkodó is: láttunk már ilyen „hacsak”-ot, előfordult, hogy leszerelési tárgyalások során, a nyugatiak saját, korábbi terveiket megtagadták... Miről is folynak tulajdonképpen a viták? Egy olyan egyezményről, amely eltiltaná az atomfegyver-kísérleteket a légkörben, a világűrben és a víz alatt. A megállapodás tehát nem lenne teljes, mert nem érintené a föld alatti kísérleteket, amelyeknek ellenőrzése körül a nyugatiak lehetetlen feltételeket támasztanak. Kezdeti, szerény lépés lenne, jelentőségét azonban mégsem szabad alábecsülni. Kettős értelemben is javítaná a légkört: megóvná földünk levegőjét a tovább ráadioaktív szennyeződéstől, ami már a nukleáris hadgyakorlatok során is bekövetkezhet, másrészt tisztítaná a bizalmatlanság légkörét, előkészítője lehetne újabb, leszerelési intézkedéseknek. A moszkvai értekezleten az atomcsend megteremtése mellett, egy kelet—nyugati meg nem támadási szerződésről is sok szó esik. Egy ilyen szerződés megnehezítené a nyugatnémet revansisták, a kalandor politikusok és stratégák dolgát. A nyugati propaganda az utóbbi napokban azzal érvelt az egyre jobban beérő meg nem támadási okmány ellen, hogyha azon a Varsói Szerződés tagállamainak sorában az NDK is szerepelne, ez a demokratikus Németország elismerését jelentené. Hruscsov ezzel kapcsolatban igen tömören fejezte ki véleményét: nem a forma a lényeg, hanem a tartalom. Hiszen ha a Nyugat a realitások kényszerítő súlya alatt, valamilyen formában szerződésben ismeri el az európai statusquo-t, (a fennálló helyzetet) azzal akarva akaratlanul úgyis kénytelen tudomásul venni ennek egyik alapvető tényezőjét, a Német Demokratikus Köztársaságot. Bő kombinációs lehetőségek nyíltak azzal kapcsolatban, hogy egy NDK küldöttség. Bolz külügyminiszter vezetésével, rövid látogatást tett ugyancsak Moszkvában... A Hruscsov beszéd azonban neincsak a már feltárt lehetőségekről szólt, hanem amint azt már megszoktuk a szovjet kormányfő jelentőségteljes beszédeinél, új elemeket vetett fel. Javasolta a váratlan támadások megelőzéséről szoló viták felújítását, a két német állam területén állomásozó külföldi csapatok csökkentését, megbízottak cseréjét e csapattesteknél. Ezek és a többi részmegállapodások újra csak különböző oldalakról közelítenének az egész általános és teljes leszerelés felé. A South Carolina állambeli Charlestonban a hatóságok összesen 130 ezer dollár óvadék ellenében szabadon bocsá- toták a legutóbbi néger tüntetések során letartóztatott személyeket. Az összeget a négerek egyenjogúsításáért harcoló mozgalom helyi vezetői gyűjtötték össze. A városban egyébként tovább folynak a tüntetések. Enyhült a szíriai helyzet Damaszkusz, (MTI): Pénteken estére valamelyest enyhült a feszültség Szíriában. A bagdadi rádió tudósítója szerint helyreállt a telefonösszeköttetés Szíria és a külföld között, s a libanoni határt délután megnyitották. A hírügynökségek a legel- lentmondóbb találgatásokba bocsátkoznak a szíriai államcsíny-kísérlet halálos áldozatainak számát illetően: egyes becslések szerint két tucat, mások szerint száznál több a halottak száma. Hivatalos bejelentés szerint a rögtönítélő bíróság 20 személyt végeztetett ki. A kairói lapok szombaton hevesen támadják a szíriai kormányt és „mészárlásnak” nevezik a szíriai eseményeket. Az egyiptomi sajtó szerint a Baath-párt felelős a fejleményekért. Ugyanakkor az úgynevezett Nemzeti Forradalmi Tanács Abdel Hamid Szerradzsot, az Egyiptomban élő szíriai politikai menekültek egyik vezetőjét vádolja az összeesküvés szervezésével, s ezenkívül hét, Nasszer-párti vezetőt nevezett meg, köztük A1 Dzsarrah tábornokot, akit a szíriai—egyiptomi unió idején Szíria biztonsági főnöke volt. A kormány tízezer szíriai fontot tűzött ki azoknak, akik nyomra vezetik a hatóságokat. A Nemzeti Forradalmi Tanács pénteken összeült és megvitatta Atasszi tábornoknak, a Forradalmi Tanács elnökének jelentését. Atasszi pénteken tért vissza Kairóból, ahol kétszer is tárgyalt Nasz- szer elnökkel. N. TOMAN: A „BIG JOE“ Fordította: Sárközi Gyula áj • I. Talán nem is lett volna áyan -szörnyű, ha nem alszik ki a villany. De kialudt, méghozzá csaknem abban a pillanatban, amint megmozdult a lábuk alatt a betonpadló. A televízió ernyőjéről a kép már előbb eltűnt, de még most is kísérteties zöldes fény vibrált rajta. Mindez oly váratlanul történt. hogy Hazard tábornok életében először megzavarodott. Mi több, az volt az érzése, hogy a föld alatti óvóhelyen rajta kívül senki sem maradt életben. Továbbra is a karosszékben ült az asztal mellett, amelyen a tv-készü- lékek álltak, de egész súlyos behemót testét bénának érezte. Nem tudta, vajon a láthatatlanul beszivárgó radioak1963. július 21. íívitás gyors neutron- és gammasugár áramai járták-e át a testét, vagy pedig csak a rémület bénította meg végtagjait. Mégsem merte megmozdítani sem a kezét, sem lábát... Pedig milyen veszélytelennek képzelte még nem is olyan régen ezt a robbanást! Személyesen vizsgálta meg a föld alatti óvóhely vastag betonfalait és a két szakaszt elválasztó acélajtót. Minden rendkívül szilárcjpak és alaposan kidolgozottnak látszott. A legszigorúbb ellenőr sem tudott volna semmibe sem belekötni. No meg a mélység is olyan megfelelőnek tűnt, hogy semmi bajuk sem esne, ha történetesen a „Big Joe” robbanásának epicentruma alatt tartózkodnának. Mindaz, ami az imént történt, egyszerűen hihetetlen volt. Úgy látszik, hogy a robbanás ereje sokkal nagyobb volt, mint feltételezték..: Hazard tábornok, természetesen, nem volt olyan bátor ember, mint amilyennek látszani igyekezett, de gyávának sem lehetett tartani. Mégis az első pillanatokban teljesen megzavarodott. Még az a tudat sem vigasztalta eléggé, hogy még mindig él: jóformán nem is kételkedett abban, hogy gyógyíthatatlan sugárbetegséget kapott. „Vajon mi lehet a többiekkel?!...” — villan át pillanatra agyán egy kisebbfajta aggodalom: most, amikor sorsa megpecsételődött, a többiek már nem nagyon érdekelték. De miután az egyedülléttől megijedt, elhatározta, hogy mindenesetre megbizonyosodik, valóbaja. csak ő van itt elevenen eltemetve, vagy pedig még más valaki is megmenekült. — Eddy! — hívta gyenge hangján adjutánsát. — Igen sir — felelte alig hallhatóan Eddy Old hadnagy. — Él, Eddy? — Azt hiszem, sir... Hazard megpróbálta megmozdítani karját. Minden további nélkül sikerült. Ám ekkor váratlanul enyhe hányingert kezdett érezni, ami pedig, jól tudta, a sugárbetegség legbiztosabb jele. Persze azt is tudta, hogy a betegség nem jelentkezhetett ily hamar, hogy vannak fejlődésének bizonyos stádiumai, de e pillanatban mindezt elfelejtette és az az érzése, hogy végzete beteljesedett, teljesen eluralkodott rajta. Újra közömbös lett szamára minden. Többé semmiről sem kérdezte adjutánsát, ismét előbbi dermedtségébe zuhant vissza és magatehetetle- nül dőlt neki a szék támlájának. Ám rövidesen meghallotta, hogy az óvóhely túlsó végében valaki halkan káromkodik. Úgy látszik, Eddy Óidon kívül • még másvalaki is van itt: — Gyújtson meg már valamit, Sam — hallotta most Medofs tompa hangját. Tehát az öreg professzor is él. Az óvóhely túlsó végéből hallattszó káromkodásból pedig Sam Queltch-re ismert. Valami ládákkal zcyög ott. Nyilván az akkumulátorokat keresi. A felgyulladó, villanyfény oly vakítónak tűnt, hogy Hazard akaratlanul összerezzent és behunyta szemét. — .Villanytelepünk bedöglött — szólalt meg Queltch a. kapcsolót kattogtatva olyan Magyar államférfiak üdvözlő táviratai lengyel államférfiakhoz ALEKSANDER ZAWADSKI elvtársnak, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsa elnökének, WLADYSLAW GOMULKA elvtársnak, • Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, JOZEE CYRANKIEWICZ elvtársnak, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének, Varsó Kedves elvtársak! Lengyelország újjászületésének 19. évfordulója alkalmából fogadják népük e nagy ünnepén a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a forradalmi munkás-paraszt kormány és az egész magyar nép forró, testvéri üdvözletét. Nemzeti ünnepükön önökkel együtt ünnepel a magyar nép is. Köszönti az új korszakot amelyet a fasizmus szétzúzása nyitott meg országaink történetében: a felszabadult nép felemelkedésének és a szocializmus győzelmes építésének korszakát. Az elmúlt 19 esztendő során a két ország együttműködése a szocializmus építésének közös alapján mind szorosabbá vált és az új társadalom építése jegyében mélyítette el a két nép hagyományos barátságát. Ez a barátság jelentős hozzájárulás a szocializmust építő népek egységének erősítéséhez, az általános emberi haladás nagy ügyéhez és a világbéke hathatós védelméhez. Népünk őszintén örül azoknak a nagyszerű eredmé nyéknek, amelyeket a testvéri lengyel nép a politikai, gazdasági és kulturális építés területén a felszabadulás óta elért. Szívből kívánunk további sikereket a Lengyel Nép- köztársaság felvirágoztatásáért folytatott munkájukban. Éljen és virágozzék a magyar és a lengyel nép testvéri barátsága, a szocialista országok egysége! Elvtársi üdvözlettel------ DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának, elnöke. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. A moszkvai találkozó világvisszhangja (Folytatás az 1. oldalról.) tózkodóbb. A bonni kormány szóvivője Hruscsov beszédét kommentálva kijelentette, hogy Nyugat-Németország vissza fog utasítani minden olyan javaslatot, amelynek gyakorlati megvalósítása gyengítené a NATO-t. Az NSZK ellenez minden olyan intézkedést, amely „meghosszabbítaná Németország megosztottságát” — mondotta. Schröder nyugatnémet külügyminiszter televízió beszédet mondott, amelyben kijelentette, hogy az NSZK, üdvözli a Moszkvában folyó tárgyalásokat és helyesli a nyugatnémet és a kelet-európai kereskedelem bővítését. (A külügyminisztérium sietett hozzátenni azonban, hogy a moszkvai tárgyalásokat semmiképpen sem szabad összekapcsolni egy meg nem támadási szerződéssel, mindaddig, amig egy ilyen szerződés „nem vezet a német helyzet konkrét megjavításához.” Köztudomású, hogy a bonni kormány azért ellenzi elkeseredetten a NATO természetes hangon, mintha az égvilágon semmi sem történt volna. — Használatba kell vennünk az akkumulátorokat. — Hát a televízió?... Csak azért nem működik, mert nincs áram? — szólalt meg ismét Medofs professzor. — Valószínűleg az adó-vevőt is baj érte —, felelte Queltch kissé bizonytalanul. „Hogyan tudnak ilyen semmiségekről fecsegni? — bosz- szankodott Hazard tábornok. — Jobban tennék, ha megnéznék, mi van a szomszéd szakaszban — szólalt meg fáradt hangon. — Élnek-e azok? Eddy Old, a fiatal kikent- kifent hadnagyocska, aki a másik szakaszba vezető acélajtó mellett lomotolt, sietve válaszolt a tábornoknak: — Az ajtó alighanem a rengéstől beszorult. Emelőszerkezete nem működik. — Akkor meg kopogjon át nekik valamivel! — parancsolta a dűhbegurult Hazard. — Magától nem tudott volna rájönni? Nem is annyira az adjutánsára volt dühös, mint inkább Medows professzorra, akinek végül is meg kell mondani, érte-e őket a beszivárgó radioaktaív sugárzás, vagy nem. Old hadnagy valami fémtárggyal verni kezdte az acélajtót. (Folytat jluk) és a Varsói Szerződés esetleges egyezményét, mert egy ilyen okmány aláírása lényegében az NDK kormányának elismerését jelentené.) BÉCS: A sajtó, rádió és televízió kommentárok kiemelik a Hruscsov-beszéd történelmi jelentőségét, rámutatnak a Kádár János vezette magyar küldöttség iránt Hruscsov és a szovjet kormány részéről megnyilvánult megbecsülés nagy jelentőségére. A lapok hangsúlyozzák Hruscsov szenvedélyes kiállását a béke mellett, rámutatnak, hogy Kádár János határozottan állást foglalt a szovjet álláspont mellett. PÁRIZS: A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága megvitatta a nemzetközi kommunista mozgalom eseményeit és nyilatkozatban szögezte le álláspontját. A béke ügye elválaszthatatlan a szocializmus ügyétől — szögezi le a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága. A nyilatkozat szembeszáll a Kínai Kommunista Párt vezetőinek állításával, hogy „az új világháború elleni harc ellentmond a gyarmati népek szabadságharcának”. A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága a nyilatkozatban állást foglal a „szocializmusba való békés átmenet" eszméje és az egységfront-politika mellett. „A szocializmus építése és előretörése, a tőkés országok dolgozó tömegeinek a demokráciáért, a szocializmusért falytatott harca és a nemzeti felszabadító mozgalom a világban végbemenő forradalmi folyamat három áramlatát jelenti. Koránt sincs köztük ellentmondás, kölcsönösen támogatják egymást, a kizsákmányolás és elnyomás teljes felszámolásában találkoznak”. „A Francia Kommunista Párt — hangoztatja végül a nyilatkozat — újból leszögezi: most és a jövőben is kétfron- tos kérlelhetetlen ideológiai és gyakorlati harcot folytat. Egyrészt a revizionizmus, az opportunizmus ellen, másrészt a nemzetközi (kommunista mozgalom fő veszélyévé vált dogmatizmus és szektássá g ellen. A proletár nemzetköziség zászlaja alatt harcol és harcolni fog a nacionalista, soviniszta és faji magatartás ellen". „A nemzetközi kommunista mozgalom egységéért vívott nagy küzdelemben a Francia Kommunista Párt a marxizmus—leninizmus eszméihez hű testvérpártdk oldalán áll — szögezi le a nyilatkozat.