Kelet-Magyarország, 1963. július (23. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-20 / 168. szám
Hruscsov elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) Mindez azért vált lehetővé, mert következetesen és erélyesen felszámolták a személyi kultusz időszakának káros következményeit, s a párt, az ország életében helyreállították a lenini normákat. A magyar elvtársak nem egyszer hangsúlyozták, milyen szerepet töltöttek be a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának határozatai a személyi kultusz maradványai elleni harcban, a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájának érvényesítésében, és ez érthető is. Magyarország azok közé az országok közé tartozik, amelyek különösen megsínylették a személyi kultuszt, Magyarországnak nem csekély- nehézségeket kellett ■ leküzde- nie, hogy véglegesen leszámoljon a személyi kultusz következményeivel, megvalósítsa a párt és az állami élet lenini normáihoz való visszatérést. Manapság akadnak olyanok, akik megpróbálnak árnyékot vetni pártunk XX. kongresz- szusára, tagadják annak nagy jelentőségét a nemzetközi kommunista mozgalom számára. Sőt odáig jutottak, hogy elferdítik az 1956 őszén Magyarországon végbement eseményeket. Csak valamiféle egészen különleges céljaik lehetnek azoknak, akik a lényekkel ellentétben nem pz imperialistákra, nem a szocialista rendszer ellenségeire, hanem a testvérpártokra hárítják a felelősséget a magyarországi ellenforradalmi lázadás kitöréséért. Amikor pártunk a XX. kongresszuson élesen bírálta a személyi kultusz ideológiáját és gyakorlatát, Központi Bizottságunk tudatában volt annak, hogy a személyi kultusz kérdése nem csekély jelentőségű, élesen felvetődő kérdés az egész kommunista világmozgalom számára- S pártunk, amikor ezt a kérdést a marxizmus—leniniz- mus egyedül helyes álláspontjáról oldotta meg, semmit sem titkolt el a kommunista világmozgalom elől. A pártunk XX. kongresszusán hozott határozatok helyeslésre és egyöntetű támogatásra találtak a kommunista és munkáspártok képviselőinek 1957- es és 1960. évi tanácskozásain elfogadott nyilatkozatokban. Pártunk a XX. kongresz- szuson határozotton leszámolt a személyi kultusz mindenfajta megnyilatkozásával és megvalósította a lenini elvekhez való visszatérést. Az egész nemzetközi kommunista mozgalom üdvözölte a XX. kongresszus által kidolgozott lenini vonalat. Ugyancsak a XX. kongresszushoz fűződik az SZKP és a szovjet állam külpolitikájának új szakasza. A XX kongresszuson különös erővel hangsúlyozták, hogy a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének lenini elve a Szovjetunió külpolitikájának fő irányvonala. Pártunk a nemzetközi erő viszonyok mélyreható elemzése alapján azt az óriási jelentőségű következtetést vonta le, hogy a jelenlegi viszonyok között a világháború nem végzetszerűen elkerülhetetlen, hogy azt el lehet, s el is kell hárítani. Az SZKP XX. kongresszusénak határozatai . nagymértékben hozzájárulnak ahhoz a harchoz, amelyet a népek a békéért, a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért és a szocializmusért vívnak. A világforradalmat nem gyorsítja a háború A kommunisták, a szocialista országok népei következetesen és állhatatosan védelmezik a békét. Sem a szocializmus és a kommunizmus építéséhez, sem a világforradalom meggyorsításához nincs szükség világháborúra. Lenin már 1918-ban „különös és szörnyűséges” című cikkében a „baloldali kommunistákat bírálva ezt írta: „talán úgy vélik a szerzők, hogy a nemzetközi forradalom érdekei megtiltanak bármiféle békét az imperialistákkal?. Az ilyen nézetek szerint az imperialista hatalmak közé beékelt szocialista köztársaság nem köthetne semmiféle gazdasági szerződést, nem létezhetne, hacsak el nem repülne a Holdba. Talán úgy vélik a szerzők, hogy a nemzetközi forradalom érdekei a nemzetközi forradalom előrelökését követelik, ilyen előrelökés pedig csakis háború lehet, semmi esetre sem a béke, mert az a tömegekben az imperializmus „legalizálásának” benyomását keltené? Az eféle „elmélet” teljes szakítás volna a marxizmussal. A kommunisták a kapitalizmus teljes felszámolásáért harcolnak, azért, hogy győzedelmeskedjék a szocialista forradalom. Meggyőződésünk, hogy élőbb vagy utóbb valamennyi nép egyszer s mindenkorra leszámol ezzel az elavult rendszerrel. De a szocializmus győzelmének kérdését minden egyes országban az illető ország népe. a forradalmi munkásosztály és a marxista-leninista párt, nem pedig más pártok oldják meg. És főként nem termonukleáris világháború kirobbantása útján oldódik meg ez a kérdés. Egyesek eszmefuttatásaiból az következik, mintha valamelyik szocialista országnak, az illető ország kommunista tártjának joga lenne kirobbantani a háborút egy vagy másik tőkés ország ellen, azt írva zászlajára, hogy azt a háborút, amely , elkerülhetetlenül termonukleáris világháborúvá fajulna, azért robbantották ki, hogy megszabadítsák annak az országnak munkásosztályát a kapitalista elnyomástól. Felmerül a kérdés, ki adott az ilyen „teoretikusoknak” jogot arra, hogy saját belátásuk szerint rendelkezzenek más országok népeinek sorsával? Ezeknek az országoknak a dolgozói, munkásosztálya ezt válaszolja nekik: harcolunk és harcolni fogunk a szocializmus győzelméért, de ezt a győzelmet az országunkban folyó osztályharcban, nem pedig termonukleáris világháború kirobbantása útján kell kivívnunk. Hiszünk a szocialista rendszernek a kapitalizmussal szemben növekvő fölényében. Hiszünk a nemzetközi munkásosztály, a nemzeti felszabadító, mozgalom, mindazok hatalmas' erejében, akik szembeszállnak az imperialista el;/ omlással, a gyarmati rendszerrel. Aki tagadja a munkásosztály forradalmi erői győzelmének lehetőségét a békés együttélés viszonyai között folyó “ osztályharcban, az nem hisz a munkásosztály forradalmi energiájában és eltökéltségében, túlbecsüli az imperializmus erőit, megretten az imperializmustól. A háború elleni harcra mozgósítunk 1963. július 20. Hiszünk a munkásosztály erejében, a népek erejében, a népek józan eszében, abban a törekvésükben, hogy megvédelmezzék a földön az életét és mindent megteszünk, hogy az agresszió és a háború elleni harcra mozgósítsunk mindenkit, akinek drága a béke; mindent megteszünk azért, hogy segítsünk osztályt estvéreinknek felszabadulni az imperialisták, a gyarmatosítók igája alól, mindent megteszünk a szocializmus világméretű győzelméért. A marxisták—leninisták azért harcolnak, hogy egyesüljenek és erősödjenek az imperializmus ellen fellépő erők, erősödjék a szocialista világrendszer, a nemzetközi munkásosztály, a nemzeti felszabadító harc, a békéért és haladásért síkra-■ szálló néptömegek széles demokratikus mozgalma. Jól tudjuk, hogy ezeknek az erőiknek az egysége az imperializmus ellen, a béke, a szabadság, a demokrácia és a szocializmus eszméinek diadaláért folyó harc eredményességének záloga. Azok, akik zavarják a jelenkor e vezető erőinek egyesítését, az őket vezető indokoktól függetlenül, az antiimperialds- ta front erőit gyengítik és mind az imperializmus kezére játszanak. Mi, a szocialista országok kommunistái abban látjuk kötelességünket, hogy mindenképpen támogassuk a nemzeti függetlenségért. a szabadságért, a jobb életért harcoló pépeket. Mindenki tudja, hogy a szovjet állam születésé- j tői kezdve nagy politikai I és más támogatást nyújtott Ázsia, Afrika és | Latin-Am erika gyarmati j iga alatt harcoló népeinek. Különösen nagy jelentősége van ennek a segítségnek most. amikor léteznek a szocialista országok, amikor mérhetetlenül megnövekedett a világszocializmus gazdasági, politikai és katonai hatalma. Ma is — inkább, mint valaha — abban látjuk feladatunkat, hogy minden eszközzel támogassuk a nemzeti függés és elnyomás minden formája ellen harcoló népeket. A marxisták—leninisták jó! tudják, hogy amíg létezik az imperializmus, fennáll a háború veszélye Is. A Szovjetunió, a testvéri szocialista országok fokozzák védelmi képességüket, mindent megtesznek avégett, hogy fegyveres erőink megsemmisítő csapással tudjanak válaszolni az agresszorok csapására. Állandó harci készenlétben tartjuk a legerősebb termonukleáris fegyverekkel felszerelt rakétáinkat. A Szovjetunió azonban sohasem veti be elsőként ezt a fegyvert, nem fogja kirobbantani a világháborút. Egész hatalmunkat a békéért vetjük latba, a szocialista országok és a békés országok békés egymás mellett élésének megszilárdításáért harcolunk. Nem esedezünk az imperialistákhoz. hanem tettekkel harcolunk a békéért, s a szocialista országok gazdasági és katonai hatalmára, a nemzetközi munkásosztály egységére, a nemzeti felszabadító mozgalomra, a békeszerető népekre támaszkodunk. A nukleáris fegyverkísérletek betiltásáról Elvtársak! Néhány szót kell szólnom arról a véleménycseréről, amely Moszkvában, a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Anglia képviselői között folyik a nukleáris fegyverkísérletek betiltásáról, valamint más, kölcsönös érdekű kérdésekről. Az a benyomásunk, hogy most remény van egyezmény megkötésére a légkörben, a világűrben és a víz alatt folyó kísérleti robbantások betiltására, természetesen csak akkor, ha nem következik be valami különleges fordulat az amerikai és angol képviselők állásfoglalásában. A szovjet kormány Olyan megegyezést szeretne elérni, amely betiltana mindenféle atomfegyver-kísérletet, a föld alattiakat is beleértve. A tudomány és a gyakorlat bebizonyította, hogy mindenfajta kísérlet betiltását — beleértve a föld alatti kísérleteket is — ellenőrizni lehet az államok rendelkezésére álló nemzeti műszaki eszközök segítségével- De az Egyesült Államok és Anglia képviselői tovább ragaszkodnak a nemzetközi 'ellenőrző állomások szükségességéhez. Nem akarnak lemondani törekvéseikről, amelyeknek a valóságban semmi közük sincs a kísérletek megszüntetéséhez. Miért, mi célból teszik ezt? Természetesen azért, hogy lehetőségeket kapjanak a hírszerzés folytatására. így eléggé világos kép alakul ki: úgy látszik, jelenleg nem sikerül megegyezésre jutni a föld alatti nukleáris kísérletek betiltásáról. A szovjet kormány azonban úgy véli, hogy a légkörben, a világűrben és a víz alatt folyó kísérletek betiltásáról szóló egyezmény — ha meg lehet kötni —\ fontos és hasznos lépés lenne előre. Egy ilyen egyezmény véget vetne a levegő radioaktív szennyeződésének és így megakadályozná azokat a veszélyes következményeket, amelyekkel a nukleáris kísérletek továbbfolytatása a mai és a jövő nemzedékeket fenyegetné. Mi, kommunisták, akik a népek és az egész emberiség létérdekeiért harcolunk, úgy véljük, hogy a nukleáris fegyverkísérletek betiltásáról szóló egyezmény megkötése megfelel a szocialista humanizmus nemes elveinek. Reméljük, hogy a nukleáris kísérletek betiltásáról szóló egyezmény megkötése hasznos lesz a nemzetközi légkör általános javulása tekintetében is. Megmutatja a szembenálló társadalmi rendszerekhez tartozó államok arra való készségét, hogy a békés együttélés alapján keressék a kölcsönösen elfogadható egyezményekhez vezető utat. A szovjet kormány meggyőződése, hogy ha most a Szovjetunió és az Egyesült Államok és Anglia képviselői megegyezésre jutnának nemcsak a nukleáris kísérletek betiltásáról, hanem ezzel egyidejűleg a NATO és a Varsói Szerződés országai közötti megnemtámadási szerződés kérdésében is, akkor az ilyen megegyezés elősegítené az egész nemzetközi helyzet jelentős javulását. Egy ilyen egyezmény aláírását nagy megelégedéssel fo - gadná a világ közvéleménye. Nagyon hasznos lenne egy olyan kérdést is megoldani, mint az államok katonai költségvetésének befagyasztása és ami ennél is jobb lenne: e költségvetések csökkentése. Ezt feltétlenül helyeselnék az embermilliók, valamennyi országbanÚgy gondolom. hasznos lenne visszatérni azokhoz a javaslatokhoz, amelyeket meg 1958-ban tettünk, hogy bizonyos intézkedéseket foganatosítsunk a váratlan támadás megelőzésére. Mi kell ehhez? Mindenekelőtt lehetetlenné kell tenni az agresszor számára a nagyméretű, titkos csapatösszevonásokat, ami nélkül lehetetlen a váratlan támadás. Ennek érdekében célszerűnek tartjuk, hogy mind a Szovjetunió, mind más országok bizonyos területein hozzanak létre ellenőrző helyeket a repülőtereken, a vasúti gócpontokon, az országutakon és a nagy kikötőkben. Természetesen mindennek a' kölcsönösség alapján kellene történnie. Készek vagyunk a következőkről is tárgyalni a nyugati hatalmakkal: a nyugati hatalmak saját megbízottakat tarthatnának az NDK-ban levő szovjet csapatoknál, mi viszont saját képviselőinkkel rendelkeznénk a nyugati hatalmak Nyugat-Németország- ban állomásozó csapatainál. Hajlandók vagyunk tárgyalni az NDK és Nyugat-Német- ország területén tartózkodó külföldi csapatok csökkentéséről is. Ha ezekben a kérdésekben megegyezést lehetne elérni, ez nagy lépést jelentene a nemzetközi feszültség enyhítése, a hidegháború megszüntetése felé. Fontos feltétele lenne a megegyezésnek az alapvető kérdésben: az általános és teljes leszerelés kérdésében. Hatalmas lendülettel folyik a kommunizmus építése Kedves Elvtársak! Az országunkban megtett utazásuk során magyar barátaink láthatták, milyen energiával és lelkesedéssel építi a szovjet nép a kommunista társadalmat. Most, amikor óriási kincsekkel, jól képzett munkásokkal és szakemberekkel rendelkezünk, amikor a szovjet tudomány és technika ilyen magas színvonalat ért el, a kommunizmus építése hatalmas lendülettel folyik. Ma a szovjet embereknek futja erejükből olyan nagy építkezésekre, mint a bratsz- ki és a krasznojarszki erőmű, amelyek a legnagyobbak a világon, telik erejükből új városok, üzemek, gyárak építésére, a világűr hősies ostromára Dicső űrhajósaink útjai jól példázzák azt a haladást, amelyet szovjet hazánk elért. A szovjet emberek egész energiájukat a béke építésének, a hétéves terv teljesítésének és túlteljesítésének szentetlik. A XXII. pártkongresszus által elfogadott nagy program megvalósítására pártunk nemrég a termelési elv alapján szervezte át tevékenységét. A pártszervezetek lehetőséget kaptak .arra, hogy konkrétabban és szakszerűbben foglalkozzanak az ipari és a mezőgazdasági termelés kérdéseivel. A párt és a kormány állandóan gondoskodik a népgazdaság tervezésének törkóletesí- téséről. Jelenleg a helyi pártszervezetekben — a Központi Bizottság és a Minisztertanács felhívására — a következő évek népgazdaságfejlesztési terveinek részletes kidolgozása folyik. A szovjet ország gazdaságában nagy fellendülés tapasztalható. Akármerre tekintünk: országunk minden részében nagyszabású munka folyik. Munkával, csakis munkával közelíti meg a szovjet nép azt a nagyszerű időt, amelyről az emberiség évszázadok óta ábrándozik: a kommunizmus korát. Elvtársak! A magyar- szovjet barátsági nagygyűlés a Kreml kongresszusi palotájának történelmi termében folyik, ahol közel két évvé! ezelőtt a XXII. pártkongresz- szus ülésezett és elfogadta az SZKP új programjátEz a nagygyűlés azokra a napokra esik, amikor az SZKP, az egész szovjet nép egy nevezetes dátum: pártunk II. kongresszusa 60. évfordulójának megünneplésére készül, ötvennyoiv év választja el a II. kongresszust a XXII.-től. Milyen óriási történelmi útat tett meg országunk, munkásosztályunk és dolgozó népünk ez idő alatt a lenini párt vezetésével. A cári önkénytől üldözött orAz marxisták nem tudták saját hazájukban megtartani Oroszország forradalmi munkáspártjának II. kongresszusát. A kongresszus Brüsszelben kezdte meg munkáját, majd küldöttei az üldöztetés miatt kénytelenek voltai; Londonban megtartani a záróüléseket. A kongresszuson alig volt jelen ötvennél több delegátus, akik mindössze 26 szervezetet képviseltek. A XXII. pártkongresszuson már körülbelül ötezer küldött jelent meg, akik a sokmilliós nagy lenini pártot képviselik. A szocializmus győzelméért és a kommunizmus felépítéséért vívott harcban pártunk a munkásosztály pártjából a kommunizmust építő egész nép pártja lett. Lénia terve valóra vált A II. pártkongresszus előestéjén Lenin „Mi a teendő?” című híres könyvében megjósolta: „adják meg nekünk a forradalmárok szervezetét és mi átalakítjuk Oroszországot.” A kommunisták Lenin- teremtette pártja három forradalom viharát élte át. Ez a párt a forradalmi marxizmus zászlaját magasra tartva, világtörténelmi jelentőségű győzelmet aratott, a világ első szocialista államának élére állt, megvédte az Októberi Szocialista Forradalom vívmányait és fellelkesítette országunk népeit a kommunizmus építésére. A XXII. pártkongresszuson a világ minden részéből 80 marxista-leninista párt képviselői voltak jelen, láthatták, hogyan diadalmaskodott országunkban Lenin forradalmi műve. Pártunk ereje a néppel való széttéphe-etlen összeforrot1- ságban, a marxizmus—leniniz- mus iránti hűségében rejlik. Pártunk a proletárintenacionalizmus elveinek szellemében nevelkedett, mindig harcolt a marxista—leninista eszmék tisztaságáért, a kommunisták, a proletárok és minden ország elnyomott népei egységéért és összeforrottsá- gáért, a forradalom nagy ügye, a népek szabadsága és boldogsága érdekében. Ebben a harcban pártunknak olyan hű és meghízható barátai vannak, mint a dicső Magyar Szocialista Munkáspárt! Éljen és erősödjék a szovjet és magyar nép testvéri szövetsége, megbonthatalan barátsága! Éljen a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt tartós egysége és proletár összeforrottsága! Éljen az örök, mindent legyőző marxista-leninista tanítás! -lien a vi!ágbéke! Előre elvtársak a kommunizmus új győzelmei felé! (Folytatás a 3. oldal o*£ •>
