Kelet-Magyarország, 1963. július (23. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-20 / 168. szám
Kádár János elvtárs beszéde (Folytatás a 2. oldalról.) Moszkva, (MTI): Kádár János elvtárs beszédének elején meleg szavakkal emlékezett meg arról a szeretetteljes fogadtatásról, amelyben a magyar párt- és kormányküldöttséget a Szovjetunióban részesítették. Nyikita Szergejevics Hruscsov, népünk igaz barátja mai beszédében igen magasra értékelte pártunknak és a magyar népnek a szocialista forradalom győzelméért vívott történelmi harcát, mondotta Kádár János. Jelenlegi utazásunk minden állomásán, itt Moszkvában, Taskentben, az Irkutszk- Bratszk és Krasznojarszk munkásaival, kolhozparasztjaival, a helyi párt- és állami vezetőkkel, az egyszerű dolgozókkal történt valamennyi találkozásunkon a Magyar Népköztársaság ugyanilyen megbecsülésével, igaz és mély testvéri érzésekkel találkoztunk. Küdöttségünk és a magam nevében hálás szívvel mondok őszinte köszönetét ezért minden szovjet embernek. Átadjuk önöknek és az önök személyén keresztül az egész szovjet népnek a szocializmust építő magyar nép forró testvéri üdvözletét és jókívánságait. Pártunk és népünk büszke szovjet elvtársaink, a szovjet nép barátságára. Minden *ní- gyar kommunista internacionalista kötelességének, a szocializmust építő magyar nép nemzeti érdekei ieghűbb szolgálatának, igaz hazafiságnak tartja a magyar—szovjet barátság szüntelen erősítését. Állandóan bővülnek és szélesednek a két ország kapcsolatai minden területen. Mind gyakoribb és szélesebb a magyar művészek vendég- szereplése a Szovjetunióban, és a magyar közönség is mind többet látja a színpadon és a hangversenytermekben a szovjet kultúra kiváló képviselőit. Évről évre bővülnek tudósaink, szakembereink, gazdasági és kulturális vezetőink kapcsolatai. Nő a két ország közötti turista- forgalom. Gyárak, termelő- szövetkezetek, hivatalok dolgozói, egyszerű emberek ezrei járnak tőlünk a Szovjetunióba és a Szovjetunióbí 1 Magyarországra. A két nép mind közelebb kerül egymáshoz. Mindennél fontosabb azonban a teljesen elvi egyetértés, az összhang a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió' Kommunista Pártja, a két párt Központi Bizottsága között Az egész nemzetközi munkásmozgalom szempontjából döntő fontosságúnak tartjuk a Szovjetunió Kommunista Pártja Hruscsov elv'árs által vezetett Központi Bizottságának a marxista—leninista tudomány alkotó továbbfejlesztése terén kifejtett tevékenységét. Ml saját tapasztalatainkból tudjuk, mire vezet az élettől elszakadt szektássá g és deg- matizmus, a személyi kultusz, és mivel jár az akadálytalanul terjedő revizionizmus. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa felbecsülhetetlen értékű segítséget nyújtott nekünk ahhoz, hogy pártunk megszabaduljon a szektáseágtól, a dogroatizmustól és a revi- ziomizmustól, és visszataláljon a marxizmus—leninizmus egyenes útjára. Teljesen egyetértünk az SZKP július 14-i levelével Saját fejlődésünk is a XX. kongresszus tanításainak helyességét bizonyítja. Ugyanezt bizonyítja az egész nemzetközi forradalmi munkámoz- galom fejlődése. Éppen ezért mind a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom, mind a Szocialista építés, mind a nemzetközi helyzet kérdéseiben teljes mértékben osztjuk a Szovjetunió Kommunista Pátjának álláspontját, mert ez pontosan megfelel az 1957-es és az 1960-as moszkvai nyilatkozatnak. Ugyancsak teljes mértékben egyetértünk a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának július 14-i nyílt levelével. A levél a ma egyedül lehetséges marxista álláspontot fejti ki korunk fő kérdésiéiben és cá- folhatatlanul bizonyítja, hogy a kínai vezető elvtársak a kérdések többségében téves és veszélyes állásponton vannak. A világ ma a kapitalizmusból a kommunizmusba való átmenet korát éli. Ez az imperializmus, a kapitalizmus hanyatlásának, a proletár forradalmak győzelmének, a nemzeti felszabadító harcok győzelmének, a gyarmati rendszer széthullásának kora. A szocializmusnak ahhoz, hogy győzzön, nincsen szüksége háborúra. A világháború sem a szocializmusban élő népeknek, sem a többi népnek nem érdeke. Minden erővel meg kell akadályozni, hogy az imperializmus háborúba sodorja a világot. A háború mindig embermilliók halálával és az ember által alkotott értékek tömegének pusztulásával, a népek szenvedésével járt, de különösen most, a nukleáris fegyverek korában. Küzdeni kell, hogy az egész világon diadalmaskodjék a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének lenini elve. Ez a politika nem a tőkések, és a munkások, nem a gyarmattartók és leigázottak, az elnyomók és elnyomottak békés egymás mellett élését, nem az elnyomásba való belenyugvást jelenti, hanem éppen fordítva, ez teremti meg a legkedvezőbb lehetőséget a szocialista országok rendszeres építőmunkájához, a szocializmus fölényének mielőbbi kibontakozásához, és ezzel békés győzelméhez, a tőkés országok munkásosztályának a monopoltőke ellen vívott harcához és a még gyarmati sorban élő népeknek a nemzeti felszabadulásért vívott küzdelméhez. A forradalom exportjának jelszava elvileg nem felel meg a marxizmus álláspontjának és ezért gyakorlata is elítélendő. A népeknek maguknak kell dönteniük arról, hogy milyen társadalmi rendszerben kívánnak élni. A forradalmak nem helyzettől, tértől és időtől elvonatkoztatott jelszavaktól, hanem a szükséges feltételek megérlelődésétől függnek. A rossz időben kiadott jelszó nem összeköti a pártot a tömegekkel, hanem elválasztja azoktól. Az elmúlt majdnem két évtized tapasztalatai azt is bebizonyították, hogy a szocialista világrendszer létrejöttének és az erőviszonyok megváltozásának hatására szétesett a gyarmati rendszer, mert a gyarmattartó hatalmak nem bírták tovább a leigázott népek nyomását, az elnyomott népek pedig a szocialista világra tudtak támaszkodni. Békeharcunk eredményeként máris száz- és százmilliók látják az egész világon, hogy a szocializmus és a béke egy fogalom, hogy a népek leghőbb vágyának, a békének a kivívásáért a szocialista országok, a kommunisták küzdenek a legkövetkezetesebben és leghatásosabban. Küzdelmünk most azért folyik, hogy a szocializmus nemcsak a békével, hanem a jóléttel is azonos fogalom legyen. Ehhez minden szocialista országnak fejlesztenie kell gazdaságát, de elengedhetetlenül szükséges a szocialista országok gazdasági együttműködése is. Harcunk sikerének záloga az, hogy a szocialista világ- rendszer országai, a kommunista és munkáspártok egyesítsék erőiket a társadalmi haladás, a nemzeti függetlenség és a béke ügyének győzelméért, az imperializmussal szemben. Jelentős eredményeket értünk el a gazdaságban és a kultúrában. Befejeztük a magyar mezőgazdaság szocialista átszervezését és ezzel a népgazdaságban osztatlanul uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. Leraktuk a szocializmus alapjait. Pártunk 1962. novemberében megtartott VIII. kongresszusa ennek alapján szögezte le, hogy befejeztük hazánkban a szocializmus alapjainak lerakását és a szocialista társadalom teljes felépítésének 'korszakába léptünk. Az elmúlt években eredményesen végrehajtottuk az 1958—1960. évi hároméves tervet és most második ötéves tervünk végrehajtásának harmadik esztendejében vagyunk 1958—1962 között 50 százalékkal nőtt szocialista iparunk termelése. Ipari termelésünk 1962-ben körülbelül ötszöröse volt az 1938-as- nak- A mezőgazdaság össztermelése az 1958—1960 évek átlagában, tehát a szocialista átszervezés évei alatt, 20 százalékkal volt több az 1950— 1957-es évek átlagánál. Nagy lépésekkel haladt előre kulturális forradalmunk is. Az elmúlt esztendőkben emelkedett népünk életszínvonala. Nőtt a bérből és fizetésből élők reáljövedelme, valamint a termelőszövetkezeti parasztok reálfogyasztása. A mezőgazdaság szocialista atszevezésével, a pa- rasztság szociális biztosításának megoldásával gyakorlatilag az egész lakosság biztosítottá lett, azaz térítés nélküli orvosi ellátásban és kórházi ápolásban részesül, nyugdíjra jogosult. Elért eredményeink mellett vannak le nem becsülhető gondjaink és nehézségeink is. Mezőgazdaságunk fejlődését éveken át késleltette az aszály, majd idén a nálunk szokatlan hosszú és kemény tél. * Vannak nehézségek iparunkban és külkereskedelmünkben is. Ennek ellenére azt mondhatjuk, hogy a mögöttünk lévő több mint fél évtizedet a sikerek jellemzik, hiszen meg- védtük a nép hatalmát, leraktuk a szocializmus alapjait, végrehajtottuk a hároméves tervet és alapjában véve sikerrel teljesítjük második ötéves tervünket. Amikor a Magyar Népköz- társaságnak az elmúlt években elért nagy sikereiről, népünk jelentős győzelméről beszélünk, köszönettel emlékezünk meg arról a sokoldalú és hatalmas segítségről, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja, kormánya és népe nyújtott és nyújt a magyar népnek. Eredményeink elérésében a belső tényezők között döntő szerepe van pártunk politikájának, a párt és a dolgozó nép között az elmúlt esztendőkben kialakult szoros, bl- zalomteli kapcsolatoknak. A személyi kulíusz ásta alá a párt egységét Mindent megteszünk a nemzetközi munkásmozgalom egységéért Mi eddig is mindent megtettünk, ezután is mindent megteszük, hogy megőrizzük a nemzetközi munkásmozgalom egységét. Teljesen egyetértünk a Szovjetunió kormányával a mai nemzetközi helyzet megítélésében és támogatjuk a Szovjetunió külpolitikáját. Rendkívül fontosnak tartjuk az általános és teljes leszerelésért folytatott harcot, mert az reális célt ad a békét akaró tömegeknek. Küldenünk kell a nukleáris fegyverekkel folytatott kísérletek beszüntetéséért Az, hogy eddig nem sikerült megegyezést elérni, nem indokolhatja, hogy lemondjunk a tárgyalásoki-ól. Az imént hallottak és a tények egyébként arról tanúskodnak, hagy az Amerikai Egyesült Államok vezető kormánykörei sem tudnak már oly egyszerűen kitérni a kérdés megoldása elől. A Szovjetunió a leszerelés és a nukleáris fegyverekkel folytatott kísérletek megtiltásáért vívott állhatatos harc mellett küzd a külföldi katonai támaszpontok felszámolásáért, a Varsói Szerződés és az Atlani Szövetség államai közötti megnemtámadási egyezményért Mi erősíteni kívánjuk és fogjuk a Varsói Szerződés szervezetét mindaddig, amíg arra szükség van, de bármely percben hajlandók vagyunk tárgyalni a feszültség enyhülését ígérő minden ésszerű javaslatról. Teljes mértékben támogatjuk a Szovjetuniónak a német kérdés és ezen belül a nyugat-berlini kérdés rendezésére tett javaslatait. Tisztelt elvtársak! Engedel- mükkel szólok arról, hogyan dolgoztunk és milyen eredményeket értünk el az elmúlt néhány esztendő alatt Magyarországon. Amikor küldöttségünk 1957. tavaszán itt járt, pártunk, kormányunk és népünk még az ellenforradalmi felkelés maradványainak felszámolásáért küzdött a Magyar Népköz- társaság törvényes rendjének helyreállításáért, a magyar nép szocialista jelenének és jövőjének biztosításáért harcolt. A párt és a kormány e harcban a magyar népnek a szacializmus mellett kitartó tömegeire és a világ haladó erőinek ro- konszenvére támaszkodott. Bizakodók voltunk, mert a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Szovjetunió kormánya és a szovjet nép megértéssel és barátsággal fogadott bennünket, magáévá tette gondjainkat, támaszt és segítséget nyújtott harcunkhoz. Most elmondhatjuk önöknek, kedves elvtársak, hogy népünk élni tudott azzal a segítséggel és támogatással, amelyet annakidején a Szovjetuniótól és a szocialista tábor többi testvérországától, a nemzetközi munkásmozgalomtól kapott. A segítség nem volt hiábavaló. Újjászerveztük marxista— leninista pártunkat. A Magyar Szocialista Munkáspárt biztos kézzel vezeti a szocializmust építő magyar népet. Népi demokratikus államunk erős, élvezi a munkások, a parasztok, az értelmiség, az egész dolgozó nép bizalmát és támogatását Nagy lendületet vett hazánkban a szocialista építőmunka. Mindehhez nagy segítséget nyújtottak a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresz- szusának, az 1957-es és az 1960-as moszkvai nyilatkozatoknak az egész nemzetközi forradalmi mozgalomra érvényes megállapításai. Voltak és még ma is akadnak emberek, akik ostoba és álnok módon arra a képtelen állításra vetemednek, hogy az 1956-os magyarországi ellen- forradalmi felkelést a személyi kultusz bűneinek a XX. kongresszuson történt gyökeres feltárása idézte elő. A valóságban azonban az történt, hogy Magyarországon nem a személyi kultusz leleplezése, hanem maga a személyi kultusz ásta alá és rombolta szét a párt egységét, a párt tömegkapcsolatait, gyengítette meg a népi demokratikus rendszert. Az így előidézett helyzetet használta fel ezután a tömegeket megtévesztve és félrevezetve a hazai és a külföldi reakció a rendszer elleni általános támadásra. Éppen ezért, a XX. kongresszus adta a magyar munkásosztály és annak forradalmi pártja kezébe azokat az eszmei fegyvereket, amelyekkel határozottan és teljesen le tudta küzdeni mind a személyi kultuszt, mind az ellenforradalmi felkelést. Éppen a XX. kongresszus tette lehetővé, hogy a kommunista és munkáspártok megszabaduljanak azoktól a béklyóktól, amelyeket a személyi kultusz, a szektásság és a dogma- tizmus rakott a marxista gondolkozásra. így vált lehetővé, hogy a szocialista országok megszabaduljanak azoktól a hibáktól, amelyek fékezték a tömegek alkotó lendületét, a szocialista építést, csökkentették a szocializmus vonzóerejét és végső fokon visszatartották a világ forradalmi munkásmozgalmának lendületét. A Magyar Népköztársaság a szocialista fejlődés egyenes útján jár és ha szerény mértékben is, de most már mi is előrébb visszük a nagy közös ügyet. A tények és az eredmények hatására nőtt a Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélye és még a velünk szemben eddig legellenségesebb körök Is változtatni kénytelenek álláspontjukon. -Ma már normalizálni kívánják állami kapcsolataikat a Magyar Népköztársasággal. Mi üdvözöljük a józanság és a reálpalitika megmutatkozó jeleit és az őszinte készségre hasonlóval fogunk válaszolni. Kedves elvtársak! Kedves szovjet barátaink! Ez a magyar kommunisták, a magyar nép álláspontja a szocialista építőmunka, a nemzetközi munkásmozgalom és a nemzetközi helyzet érintett lényeges kérdéseiben. Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongresszusa meghatározta számunkra az előttünk álló esztendők programját- Otthon Is azt mondjuk, itt is azt mondjuk, hogy politikánk nem változik. Kitartunk mellette, mert sok küzdelemmel tapostuk ki ezt a jónak bizonyult utat. Sem jobbra, sem balra nem térünk le róla. Az imperialista propaganda szereti a dolgokat a maga szája ize szerint magyarázni. Amikor a Magyar Népköztársaság mostani kormányzatáról és annak politikájáról szólnak, gyakran használják azt a kifejezést, hogy nálunk ma Hruscsov hívei vannak hatalmon. A mi fogalmaink szerint ma Magyarországon nem egy személy hívei varinak hatalmon, hanem a magyar munkásosztály. A politikát nem valamely baráti kör szeszélye, hanem a marxizmus—leninizmus győzhetetlen eszméi, a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának útmutatásai, a kommunista- és munkáspártok 1957- es és 1960-as moszkvai tanácskozásain elfogadott közös elvek és eszmék, pártunk és népünk történelmi harcainak tapasztalatai határozzák meg. Azok, akik ma Magyarországon vezető párt és állami funkcióban dolgoznak, Nyikita Szergejevics Hruscsovot, mint elviekben szilárd, harcban élenjáró és vitathatatlanul jól küzdő orosz bolsevi- kot, mint edzett kommunistát tartják nagy tiszteletben. Ugyancsak nem vitás, hogy Hruscsov elvtárs híve a XX. kongresszus és a közös nyilatkozatok eszméinek és mi, magyar kommunisták szintén a XX. kongresszus és a közös nyilatkozatok eszméinek hívei vagyunkIly módon nyugodtan nevezhetnek bennünket, akár Hruscsov híveinek is. Biztosíthatok mindenkit, hogy ezért az elnevezésért nem sértődünk meg, sőt büszkék vagyunk rá és mindenkor büszkék leszünk erre. Tisztéit elvtársak! Barátaink! Küldöttségünk hitében és bizakodásában megerősödve tér haza szovjetunióbeli útjáról. Mindaz, amit láttunk újabb erőt adott, örömmel és büszkeséggel töltött el bennünket is. Hálásak vagyunk a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió kormányának és az egész szovjet népnek, hogy lehetővé tették számunkra ezt a gyönyörű utat, a sok feledhetetlen élményt. Hálásak vagyunk a páratlan vendégszeretetért, és még egyszer köszönetét mondunk érte. Éljen a Szavjetunló Kommunista Pártja és annak Nyikita Szergejevics Hruscsov vezette lenini Központi Bizottsága! Éljen a hatalmas, a kommunizmust építő Szovjetunió, éljen a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan barátsága! Éljen és győzedelmeskedjék a kommunizmus és a béke. fl CSKP Központi Bizottságának nyilatkozata az SZKP KB nyílt levelével kapcsolatban Prága, (MTI): Pénteken délután tették közzé Prágában a CSKP Központi Bizottságának nyilatkozatát, amely összegezi a Csehszlovák Kommunista Párt álláspontját a KKP június 14-1 és az SZKP július 14-i levelével kapcsolatban. A nyilatkozat bevezetőben hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja Központ Bizottságának levele összhangban van a CSKP nézeteivel és irányvonalával, ezért a Központi Bizottság nyomatékosan kiemeli, hogy teljes egészében egyetért a lenini párt következtetéseivel és álláspontjával és meggyőződése, hogy ez a levél jelentős hozzájárulás a nemzetközi kommunista mozgalom marxista—leninista egységének megszilárdításához. A CSKP Központi Bizottsága leszögezi: a leghatározottabban visszautasítja a KKP vezetőségének támadásait az SZKP és a többi marxista—leninista párt lenini politikája ellen, a nemzetközi kommunsta mozgalom irányvonala ellen, amelyeket a Moszkvában elfogadott dokumentumok rögzítenek. A csehszlovák pártnyilatkozat a továbbiakban elítéli a KKP levelének hangnemét és tartalmát és rámutat arra, hogy „a kínai elvtársak olyan pozícióból lépnek fel, mintha kizárólagos joggal rendelkeznének a moszkvai dokumentumok forradalmi elveinek magyarázására. Ugyanakkor a dokumentumokban kifejtett elveket elferdítik és valójában elutasítják”, „Mélyen elkeseríti pártunkat és dolgozóinkat az a tény, hogy a KKP Központi Bizottsága nem riad vissza attól levelében, hogy védelmébe vegye a személyi kultuszt, amelyet az egész nemzetközi kommunista mozgalom elítélt”. A CSKP Központi Bizottsága nyilatkozata befejező részében aláhúzza „pártunk továbbra is következetesen harcol a nemzetközi kommunista mozgalom forradalmi egységéért, a békéért és a kommunizmusért, ahogyan ez megfelel a csehszlovák kommunisták forradalmi hagyományainak és internacionalista kötelességeinek.” 1963. július 20.
