Kelet-Magyarország, 1963. július (23. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-20 / 168. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK t XX. ÉVFOLYAM, 188. SZÁM Ára: 50 fillér 1*63. JULIUS SO, SZOMBAT MAGYAR—SZOVJET BARÁTSÁGI NAGYGYŰLÉS A KREML KONGRESSZUSI TERMÉBEN Hruscsov és Kádár elvtárs nagy beszéde Moszkvában Moszkva, (MTI): Pénteken a Kreml kongresszusi palotájában hatezer résztvevővel magyar—szovjet barátsági nagygyűlést tartottak a Szovjetunióban tartózkodó magyar párt- és kormányküldöttség tiszteletére. A megjelentek nagy tapssal köszöntötték a magyar párt- és kormányküldöttség tagjait, akik Nyikita Hruscsov és az SZKP más vezetőinek kíséretében jelentek meg az elnöki emelvényen. Anatolij Birju- kov, az SZKP Moszkva Városi Pártbizottságának titkára nyitotta meg a nagygyűlést. Ezután felcsen­dült a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió himnusza. Birjukov átadta a szót Szergej Antonov- nak, a Vlagyimir Iljics gyár munkásának, aki Moszkva dolgozói nevében üdvözölte a küldöttsé­get. A főváros értelmisége nevében Borisz Polevoj író szólalt fel. Borisz Polevoj részletesen beszélt a magyar és a szovjet nép barátságának történelmi hagyományairól: örömmel tölt el, hogy engem ért a megtiszteltetés, a moszkvai értelmiség nevében üdvözölhetem kedves magyar vendégeinket — mon­dotta. — Kétszeres öröm ez nekem. Többször volt alkalmam Magyarországra látogatni, sok barátom van a magyar írók, festők, szobrászok között. Pole­voj ezután beszélt arról, hogy a szovjet kommunis­ták tisztelettel emlékeznek Kun Bélára, Zalka Má­téra és a szovjet nép jól ismeri Petőfi Sádnor, Liszt Ferenc és a magyar kultúra más nagyjainak mű­veit. Moszkva ifjúsága nevében Nyina Morozovj, a Kujbisev nevét viselő villamossági gyár technikusa, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának képviselője szó­lalt fel. Ezután Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke mondott nagy beszédet Hruscsov elvtárs beszéde Hruscsov beszéde elején a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsá­ga, a szovjet kormány és az egész szovjet nép nevében meleg szavakkal köszöntötte a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsé­gét — majd így folytatta: Külön öröm számomra, hogy üdvözölhetem a küldöttség ve­zetőjét, Kádár János elvtár­sat, az MSZMP Központi Bi­zottsága első titkárát, a ma- ' gyár forradalmi munkás—pa­raszt kormány elnökét, a kiváló párt és állami vezetőt, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kimagasló személyiségét, a Szovjetunió nagy barátját. Tiszta szívből üdvözöljük a küldöttség valamennyi tagját, a magyar nép méltó képvise­lőit, jó barátainkat: Biszku Béla elvtársat, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ját, a párt Központi Bizott­ságának titkárát, Fehér La­jos és Fock Jenő elvtársat, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjait, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnökhelyetteseit, Gáspár Sándor elvtársat, a2 MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagját, a budapesti pártbizottság első titkárát, Benkei András elvtársat, a Szabolcs-Szatmár megyei párt- bizottság első titkárát, Péter János elvtársat, a Magyar Népköztársaság külügymi­niszterét, Szipka József elv- társat, a Magyar Népköztár­saság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét és többi magyar vendégeinket. A magyar párt- és kor­mányküldöttség szovjetunió­beli utazása a szocialista Ma­gyarország vezetőinek máso­dik testvéri és baráti látoga­tása. Először 1957 tavaszán járt nálunk a magyar pa.t- es ormányküldöttség, nénúny lónappal a nemzetközi és bel­földi reakciós erők által szer­vezett magyarországi ellen­forradalmi lázadás leverése után. Ez a látogatás a szov­jet népnek a népi Magyaror­szág dolgozóival való forra­dalmi szolidaritása jegyében zajlott le. Magyarország dolgozói a Szovjetunió és más szocia­lista országok segítségével megvédték szabadságukat, nemzeti függetlenségüket és szocialista vívmányai­kat. Azóta nagy események tör­téntek a Magyar Népköztár­saságban, de világszene is. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy a testvéri Magyar- ország azóta nagy aikerHRM ért el fejlődésében: A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt következetesen évényesítette és érvényesíti a nehézipar, és mindenekelőtt az olyan döntő jelentőségű iparágak elsődleges fejlesztésének el­vét, mint a gépgyártás és a vegyipar. A szocialista forradalom tel­jes győzelmet aratott a ma­gyar falun. Köztudomású tény, hogy a szocialista épí­tés egyik legbonyolultabb kér­dése: az egyéni parasztság átsegítése a közös gazdálko­dás útjára. Ez teljes egészé­ben vonatkozik Magyaror­szágra is, annál is inkább, mert i Magyarországon a korábbt vezetés az önkéntesség le­nini elvét megsértve, nem a meggyőzés, hanem a durva adminisztratív nyo­más útján próbálta meg­valósítani a falu kollekti­vizálását. Egészen másképpen járt el az új vezetés, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága. A magyar kom­munisták megtalálták a pa­rasztember szívéhez vezető utat: a türelmes felvilágosí­tás és meggyőzés útját A magyar parasztok, miután sok jó példa alapján meggyőződ­tek a kollektív gazdálkodás előnyeiről, végérvényesen a szövetkezeti útra léptek. A magyarországi mezőgazdasági termelés szüntelen növekedé­se ékesen bizonyltja, milyen jót oldották meg ezt a bo­nyolult feladatot A párt hatalmas szervező­éi politikai nevelő munkája biztosította a magyar népi tömegek töretlen egységét. A magyar munkásság, paraszt­ság és értelmiség szarosab­ban tömörült pártja köré, s a legaktívabban részt vesz a szocialista építésben. A nemzetközi kommunis­ta mozgalom érdekeinek szempontjából a magyar népnek ez a győzelme igen fontos internaciona­lista hozzájárulás ahhoz a harchoz, amely az em­beriség haladásáért és boldogságáért, a szocializ­mus és a kommunizmus világméretű diadaláért fo­lyik. Engedjék meg elvtársak, hogy a Szovjetunió valameny- nyi dolgozója nevében gratu­láljak magyar vendégeink­nek, az egész magyar dolgozó népnek e fényes győzelmé­hez. A magyar kommunisták harcának nemzetközi Amikor szívélyesen, test­vérek módjára üdvözöljük a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségét,. jól tudjuk, hogy országunk né­peit, a Szovjetunió és Ma­gyarország kommunistáit a marxi—lenini elvek diada­láért, a szocializmus és a kommunizmus győzelméért folyó közös harc tanulságos története egyesíti. A szovjet emberek nem felejtik el azt a történelmi tényt, hogy rö­viddel a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom győzelme után, 1919 márciusában a ma­gyar munkások a kommunis­ták vezetésével kikiáltották a tatnácshatalmat. A szovjet emberek kegyelettel adóznak a magyar önkéntesek hőstet­tének, akik a polgárháború és a külföldi intervenció évei­ben segítséget nyújtottak or­szágunk munkásosztályának, hogy megvédje a szovjet ha­talmat. Vlagyimir Iljics Lenin nem egyszer küldte forró üdvözletét Magyarország forradalmár munkásainak és kommunistáinak. Rá­mutatott, milyen hatal­jeleníőscge más nemzetközi jelentő­ségű a kommunisták ve- i zette magyar munkások harca. Vlagyimir Iljics 1919 ápri­lisában a következőket mond­ta egyik beszédében: t,-.. a szovjet hatalomért folyó mozgalom valamennyi országban növekszik és a magyar forradalom megmu­tatta: amikor arról beszélünk, hogy. nejnesak magunkért, ha­nem az egész világ tanácsha- talmáért harcolunk, hogy a Vörös Hadsereg harcosai nemcsak éhező elvtársiunkért, hanem a szovjet hatalom vi­lágméretű győzelméért is ontják vérüket — Magyaror­szág példája megmutatta, hogy ez nem csupán józan ígéret, hanem a legelevenebb, legkézzelfoghatóbb valóság.” Emlékeztetni szerelnék Le­nin elvtársnak a magyar for­radalomra vonatkozó gondola­taira, Magyarországon — mondotta Lenin — a forra­dalom rendkívül sajátos mó­don fejlődhet. A magyar bur­zsoázia — mensevikek és eszerek — megérték, hogy el kell menniük abba a börtön­be, ahol magyar elvtársunk, Kun Béla, az egyik legkivá­lóbb magyar kommunista sínylődött. Elmentek és így szóltak hozzá: „Át kell ven­niük a hatalmat”. Meg is alakult az új kormány. Vlagyi­mir Iljics megállapította: „Kun Béla elvtárs, a mi elvtársunk, a kommunista, aki teljes egészében végig­járta a boJsevikok gyakorlati útját Oroszországban, amikor rádión beszéltünk vele, azt mondta: „nem rendelkezem többséggel a kormányban, de győzni fogok, mert a tömegek velünk vannak, és összehív­juk a tanácsok kongresszu­sát.” Világtörténelmi jelentő­ségű fordulat ez.” így értékelte Lenin annak a harcnak a jelentőségét, amelyet a magyar forradal­már munkások és a magyar kommunisták a forradalo­mért, a magyarországi ta­nácshatalomért vívtak. A magyar munkásosztály, a magyar kommunisták harcá­nak példája nyomán Lenin megállapítja, hogy ez a harc másként ment végbe Magyar- országon, mint nálunk Orosz­országban. Lenin nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy Magyarországon a ta­nácshatalom kikiálltása fegyveres felkelés nélkül ment végbe. Ez azt példázza, hogy a ha­talom békés úton ment át a munkásosztály kezébe. Lenin sokszor hangoztatta, hogy az emberek a tapasztalatokból tanulnak­A magyar kommunisták, a magyar munkásosztály a fa­siszta reakció gyötrelmes éveit túlélve nagyszerű győzelmei aratott a második világhábo­rú után. Amikor Magyaror­szág felszabadult a hitleri megszállók uralma alól, a magyar nép előtt megnyílt a szabadság, a függetlenség, a szocializmus felé vezető út. A magyar dolgozó nép a kommunisták vezetésével a szocializmus építésének útjára lépett. A Magyar Népköztár­saság a szocialista országok testvéri családjának tagja lett Kudarcba fulladt a belső el­lenforradalom és a nemzet­közi imperializmus 1955-os kí­sérlete, hogy megfojtsa a népi hatalmat és visszaállítsa Magyarországon a kapitalista viszonyokat. Vérbefojtsa a magyar forradalmat Magyar- ország népe a Szovjetunió és más szocialista országok test­véri népeinek segítségével megvéd elmezte a forradalmat és napjainkban sikerrel építi’ a szocializmust. Amikor azt látjuk, hogyan fejlődik Mas gyarország és a többi szocia­lista ország, ahol győzött a népi hatalom, újra és újra szeretnénk megismételni Le­nin lelkes szavait i’ azrt valljuk, hogy már nemcsak orosz, ha­nem nemzetközi méretekben is megtettük a magunkét. Jelenleg a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság kö­zött legszélesebbkörű politi­kai, gazdasági és kulturális kapcsolatok alakultak ki és e kapcsolatok szüntelenül fej­lődnek. Politikai síkon teljes nézet- azonosság áll fenn pártjaink és kormányaink között a szocia­lista világredszer megszilár­dításáért, a világ kommunis­ta- és munkásmozgalma egy­ségének erősítéséért folyó harc valamennyi kérdésében — közös ellenségünk, a nem­zetközi imperializmus ellen, továbbá a békéért és a kom­munizmus eszméinek diada­láért vívott harcban. Mindaz meghatározza pártjaink és kormányaink akcióegységét, megsokszorozza erejüket és befolyásukat. A magyar párt- és kor­mányküldöttség itt tartózko­dása idején széles körű esz­mecserét folytattunk a nem­zetközi helyzet és az orszá­gaink közötti viszony legfon­tosabb kérdéseiről. Örömmel állapítom meg ez alkalommal is, hogy valamennyi megvitatott kérdésben teljes a nézetek és a vélemények egysége. Pártunk és a Magyar Szo­cialista Munkáspárt sokat és eredményesen dolgozott azért, hogy elmélyítse a magyar és a szovjet nép baráti viszo­nyát Ma teljes joggal el­mondhatjuk, hogy a magyar és a szovjet nép testvéri ba­rátsága pártjaink történelmi érdeme, Szüntelenül fejlődnek a kapcsolatok A szocialista országok, köz- óriási jelentősége és kölcsönö- tük Magyarország és a Szov- sen előnyös jellege nyilván- jetunió gazdasági együttműkö- való. Ez lehetővé teszi a gaz- désének sikeres fejlődését dag magyar bauxitkészletek ékesszólóan példázza a nem- és a Volgái vízierőművek ol- zetközá barátság kőolajveze- csó villamosenergiájának jobb ték és az egységes béke villa- hasznosítását, mosenergia-rendszer létreho- Elvtársak! A magyar doi- zása. A villamosenergia-csere gozóknak a szocialista építés- valamenny; ország számára ben aratott sikerei — a Ma­tíz- és tízmillió rubel meg- gyar Szocialista Munkáspárt takarítást jelenti, és annak Kádár János elv­Az elmúlt év novemberé- társ vezette Központi Bizolt- ben Moszkvában hosszú lejé- sága marxista—leninista po- ratú egyezményt írtak alá az litikájának az eredményei, alumíniumipar együttes fej­lesztéséről. Az egyezmény (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents