Kelet-Magyarország, 1963. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-16 / 139. szám
Ez év elején adták át rendeltetésének a Tiszalö- ki Járási Könyvtár új épületét A korszerű könyvtár földszintjén olvasó- termet rendeztek be, amely kényelmes körülményeiket biztosít a könyvszerető em- berek számára. Nemcsak a könyvtár berendezése modern, hanem a könyvellátottság is kitűnő. A járási tanács múlt évi megtakarítását — százötvenegyezer forintot — a könyvállomány fejlesztésére fordította. Ezzel az ÖSZ- iszeggel együtt az elmúlt évben mintegy harmincezer forint értékű új könyv került a tiszalöki járási könyvtárba. Ilyen módon a könyvtár állománya már túlhaladta az 1965 év vécére előírt mennyiséget Most már lesz otthon olvasnivaló». A kényelmes, hűvös könyvtárban gyorsabban fogynak a sorok. (Fotó: nammel) Egy év kulturális fejlődése a fehérgyarmati járásban A Fehérgyarmati Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén értékelték az 1962—63. évi kulturális munkát. A jelentés szerint az 1962. szeptember 1-től 1963. szeptember 1-ig készített tervet általánosságban teljesítették. Mostanáig 660 könyv- és ismeretterjesztő előadást, illetve fílmankétot tartottak a járás községeiben. Az előadásokat csaknem mindig hangos-, vagy diafilmvetítéssel tették szemlélte- tőbbé. A közönségszervezésben különösen Botpaládon, Milo- tán, Fülesden és Tunyog- matolcson értek el szép eredményeket. Ezekben a községekben nem ritka a 200—250-es létszám sem egy rendezvényen. A járás hét községében működött a téli hónapokban szakmunkásképző tanfolyam, 22 helyen a szülők iskolája, 3 helyen ifjúsági, 5 helyen a nők akadémiája. 10 kirándulást, 8 kiállítást rendezlek, 4 községben volt író-olvasó találkozó, a dolgozók iskolájában 270-en vizsgáztak. Az írástudatlanság felszámolásában azonban nem sokat haladt előre a járás ez évben. Bár a szervezést 28 községben kezdték meg, ennél lényegesen kevesebb helyen indult meg az alapfokú tanfolyam, s a hallgatók egy része ezekről is lemorzsolódott. Sikereket könyvelhetnek el az ■ öntevékeny kulturális munkában. Többek között 37 ifjúsági és 47 felnőtt művészeti együttes működik a járásban. Az Ifjúsági és felnőtt énekkarok száma 22. Az együttesek a helyi, körzeti és járási bemutatókon színvonalas műsorokkal szórakoztatták a közönséget. A végrehajtó bizottság határozata szerint a jövő évben az Ideinél is nagyobb gondot fordítanak a járásban a szakmunkásképző tanfolyamok szervezésére. E mtmkához fokozottabban kérik majd az állalmi gazdaságok, gépállomások és termelőszövetkezetek kiváló szakembereinek segítségét is. Törekednek arra, hogy mindenütt olyan tanfolyamokat indítsanak, amilyenre éppen a legnagyobb szükség van. sajtó- foíópályázat eredménye A Kelet-Magyarország január 13-i számában sajtó-fotópályázatot hirdettünk. A nagy érdeklődésre való tekintettel az eredetileg kitűzött határidőt május 30-ig meghosszabbítottuk. Pályázatunk értékelésénél főként azt vettük figyelembe, hogy a beküldött munka mennyire alkalmas közlésre, hogyan fejezi ki életünk egy-egy mozzanatát és ábrázolja az alkotó embert. Több pályázó témában ugyan sikerrel törekedett a változatosságra, de technikailag nem tudta kifogástalanul megoldani elgondolását. Pethö Lajos (Búj), Steiner Sándor (Tiszavasvári) és Kenyeres Imre (Nagyecsed) képei jobb technikai kivitel mellett sokkal jobb helyezést érhettek volna eh A zsűrizés után a bizottság úgy határozott, hogy bár helyezés szerint sorolja be a képeket, több kollekciót pénzjutalomban részesít; dr. Arató 1 sivárt munkája szép kivitelezést, jó témaválasztást tükröz. összeállítását 200 forinttal jutalmazzuk. Kenyeres Imre (Nagyecsed) és Endes Elek (Nyíregyháza) 100 forint jutalmat kap. Steiner Sándor (Tiszavasvári) és Kováts István (Nyíregyháza) képeit közöljük, s megkapják a szokásos honoráriumot A beküldött képeket szerkesztőségünk a pályázók címére visszaküldi Létrehozzák megyénk művelődési központját Beszélgetés Gacsó Lászlóval, a megyei tanács vb. művelődési osztálya helyettes vezetőjével Gacsó László elvtársat, a megyei tanács v. b. művelődési osztálya helyettes vezetőjét kereste fel munkatársunk, hogy választ kérjen a megye népművelését érintő, aktuális kérdésekre. — Mennyiben felel meg a céloknak megyénk népművelési munkája? — Jelenleg éppen a népművelés reformján dolgozunk. Magunk is érezzük, hogy bizonyos eredmények mellett — amelyeket országos szerveink is elismertek — jócskán van tennivalónk. S ezért Változtatásokat kell eszközölnünk. Minisztériumi szinten már elfogadták javaslatunkat, amelynek lényege: létrehozzuk a megye művelődési közpoiját. Ezt lényegében emberek mozgatása nélkül, a meglévő szakkáderekkel tudjuk megoldani. Helyileg a József Attila Művelődési Házban lesz a megye kulturális gócpontja, amelynek elsődleges célja: a népművelés hatékonyságának növelése. — Milyen főbb lényegi változással jár ez? — A járási székhelyeken működő művelődési házaknak mind ez ideig nem volt meghatározott központi, összefogó szerve. Ez visszás helyzeteket szült. A sok gazda esetében a legjobb szándék és akarat sem hozhat teljes eredményt. — Az országban eddig két megyében működik művelődési centrum és tapasztalataik értékesek. Lényegi változásokat az jelent majd, hogy meggyorsul a népművelés korszerűsödése. AzP részletezni sem kell, hoy az igények növekedésével együtt a népművelésre egyre nagyobb munka vár: A megyei szerv létrehozásával lehetővé válik a járási művelődési házak egységes irányítása. A jó tapasztalatok gyorsabban kerülnek el a megye minden pontjára Szakreferensi hálózatot alakítunk ki. s ezek a szak- referensek a népművelés egy- egy területét irányítják maja. Segítséget, intsrukciókat adnak a járási népművelési házak tevékenységéhez. Ezzel megkezdődhet az eddig hiányolt és nagyon fontos munka: a népművelés tudományos elemzése és feldolgozása. Azt is mondhatnánk, hogy végérvényesen megszűnik a népművelésben a még helyenként fellelhető „partizán munka”. Kultúrpolitikánk ma már nem szorítkozhat az elemi dolgokra. A színvonalas, embertfor- máló tevékenységet állítja a népművelési munka középpontjába pártunk VIII. kongresszusa is: Szükséges rendszeressé tenni a népművelési szakemberek képzését. A megyei központ erre is hivatott lesz és terveink többé-kevésbé már készen vannak rá. — A nyíregyházi járásnak eddig nem volt központi művelődési háza... — Erre is gondoltunk. Ez a szerv is a József Attila Művelődési Házban kap helyet. A nyíregyházi járás központi kulturális szerve minden bizonnyal nagy előrelépést jelent. Ebben a járásban különösen sok a tennivaló, mert az eddigiek során természetesnek vettük, hogy a város közelsége, közvetlen kisugárzásával megoldja a népművelés főbb fejadatait; — Nyíregyháza város népművelési munkája is módosul. A József Attila Művelö3ési Házban a megyei szerv mellett fog működni a városi részleg is, azzal a fontos különbséggel, hogy tevékenységét egyezteti a szakszervezet művelődési házáéval és az össz- feladatok végrehajtásába az eddiginél hatékonyabban bevonja a város különböző pontjain lévő hat művelődési otthont «— A korszerű termelés szorosabb kapcsolatot feltételez és igényel a kultúrával. Milyen Intézkedéseket kívánnak tenni ezért? — Célunk, hogy a klktsér- leteaett és jónak bizonyult népművelési módszereket az újonnan kialakult termelési közösségekre építve hasznosítsuk. Vagyis a kulturális tevékenységnek az új termelési Iközösségekhez (brigádokhoz, munka csapatokhozz stb.) kell igazodnia. E termelési egységeknek, emberi közösségeknek kell módszerben és színvonalban egyaránt a lehető legtöbbet nyújtani. Például szándékunk van arra, hogy füzet formájában eljuttassuk a legszélesebb tömegekhez egy-egy jó módszer történetét, vagy éppen a szakmunkásképzés bevált formáját, vagy példás tánccsoport, énekkar stb. népszerű, követésre méltó tevékenységét, — Talán még ennyit; A múlt örökség« elleni hadüzenet már régen megtörtént; De az igazi nagy csata, amely az emberek tudatvilágát alakítja, éppen napjainkban zajlik. Ebben a „csendes” küzdelemben minden értelmes szónak átütő ereje van. Megyénk népművelési teendői e fontos tényekből következnek — fejezte be válaszát Gacsó elvtár»; Vlncze György Dunai Ferenc : A nadrág Szerzőink első színpadi művét legtöbbször nemcsak az íróvá avatás izgalmával vár- juk, hanem arra is kíváncsiak vagyunk, hány kezdeti lépés miatt történő kieebb-nagyobb botlást kell jóindulattal megbocsátanunk. Ha ebből a nézőpontból mérlegeljük Dunai Ferenc: A nadrág cimű kétrészes komédiáját, — amelyet ezúttal a Miskolci Nemzeti Színház előadásában láthattunk, — sietve korrigálnunk kell feltevésünket. Az „első műves” fiatal szerző nemcsak szeUemesen állítja pellengérre társadalmunk meglévő hibáit, hanem mindezt meglepően egyéni módon. sablontaianul teszi. Az eláztatott, elégett igazgatói nadrágnak, amely „főszereplővé’* válik a szerető lakásán, — az egész komédia színhelyén, — végül is a borotváéhoz hasonló „éle” van. Miközben Dunai erkölcsileg Is levetkőzteti hősét, az igazgatót, ügyesen megmutatja azokat a figurákat, akik apró egyéni érdekek miatt cinkosokká zsugorodnak, s a döntő pillanatban győzelemre segítik bukásra érett felettvalójukat; Mindez vígjátékban: Ügyes fodulatokban, elkoptatott, olcsó bemondások nélkül Mértéktartással és mégis vérbő humorral. Ha Dunainak nem is sikerült élőbbé, mozgalmasabbá tenni műve ejsó részét — a reggeli képben példáid perceket ásít az igazgató, mert nem tehet mást — ösz- szességében igényes, szellemes darab A nadrág. Seregi László Kecskemétről vendégként rendezte a darabot, munkájával most találkozott először a nyíregyházi közönség, t A szereplők közül elsőként a Jászai-díjas Méthé Évát illeti említés. Nemcsak azért, mert az általa alakított Bertát formázta meg legsikerültebben a szerző, hanem azért Is, mert virtuóz tehetségének újabb bizonyítékát adta. Gyors hangulatváltásai mentesek voltak a mesterkéltségtől valóságosan alakított szeretette vágyódó elvált asszonyt, mélypontra jutott szeretőt és gyermeket váró anyát Csiszér András az igazgató szerepében nemcsak a váratlan konfliktus, de a szűkre szabott jel- lemrajz miatt is vívódott: Hanganyaga csak nyilvánvalóbbá tette ezt a küzdelmet, Kiss Gábor a ^fiatal eivtáre” alakítása közben — helyesen — csak módjával lángolt Árvái Ágnes, Csanády Ila és Cyarmathy Ferenc kisebb jelenésüket hiba nélkül oldották meg. Ütő Endre díszlete egyszerűen is kitűpő volt míg Németh Ilona jelmezei jól szolgálták a darab valóságközelségét FÄMORDÄS Fotópályázatunkra beküldte dr. Aratő István, Nyíregyház*. A. könyvek új otthonában „MéneseKiiek nyargaló futása“ — filmen Hazánk irodalmi emlékei! oktatófilmen dolgozzák fel a középiskolások részére. Tavaly készült el a Dunántúl irodalmi emlékeit megörökítő iskolai oktatófilm, az idén pedig az Alföldön forgatják a második részt. Csajági Béka rendező és Kozma Béla operatőr jelenleg a Hortobágyon és Debrecenben dolgozik. Többek között Petőfi Sándor „Az Alföld” című költeményét dramatizálják az oktatófilmen — a képszerűség eszközeivel. Filmre vették az alföldi rónát, a Hortobágyon delelő gulyát, a kilenclyukú hidat és a „méneseknek nyargaló futását”. A filmet januártól kezdve vetítik a középiskolákban.
