Kelet-Magyarország, 1963. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-16 / 139. szám

Hruscsov nyilatkozata Kennedy beszédéről Moszkva, (MTI): Nyikita Hruscsov szov­jet miniszterelnök, a szombat reggeli Pravdá­ban válaszolt a Pravda és az Izvesztyija főszerkesz­tőjének kérdéseire és részletesen elemzi Kenne­dy elnöknek a washingto­ni egyetemen hétfőn el­mondott beszédét. A be­szédet mind a Pravda, mind az Izvesztyija egy­két nappal ezelőtt teljes terjedelemben közölte. Hruscsov megállapítja, hogy Kennedy beszéde egészében véve pozitív benyomást kelt, majd hozzáfűzi, hogy az el­nök ezzel a beszédével egy lépést tett előre a nemzetközi helyzet realisztikus értékelése felé. üdvözölte Kennedynek a kijelentését, hogy véget kell vetni a hideg­háborúnak, de megjegyez­te, hogy a helyes nyilat­kozatokat és üdvös felhí­vásokat konkrét tettekkel kellene alátámasztani. Hruscsov megérni ékezett a K ennedy-beszéd több pozitív mozzanatáról, amelyek a való helyzet józan értékelését mu­tatják, ugyanakkor azonban rámutat, hogy a beszéd bizo­nyos disszonáns elemeket is tartalmaz, s nem vall olyan szándékra, hogy az elnök va­lóban törekednék a hideghá­ború forrásainak megszünte­tésére. A német békeszerződésről szólva Hruscsov rámutat: alyan benyomás alakul ki, mintha az Egyesült Államok kormánya nem igyekeznék utat keresni a német problé­ma kölcsönös megegyezésen alapuló megoldása felé, s eb­nen a kérdésben régi állás­pontjához ragaszkodnék. Ez az álláspont — a dolog lénye­gét tekintve — azonos Nyu- ja t -Németország legreakció- *abb agresszív erőinek állás­pontjával, az Adenauer, Brandt és más revamsdsta be- íliítottságú emberek nézetei­vel. Ily módon nem lehet el­tüntetni a hidegháború egyik legfőbb forrását! A szovjet kormányfő em­lékeztetett a német kérdés­ben tett szovjet javaslatokra, amelyek szerint el keil is­memi a két szuverén német államat, g erre kell alapozni i németországi békés rende­zést. Hruscsov ismét hangsú­lyozta, hogy a szovjet kormány véleménye sze­rint Nyugat-Berlin sza­bad várost az ENSZ égi­sze alatt, a legszigorúbb nemzetközi garanciákkal kell ellátni. „Teljes hatá­rozottsággal alá kell húz­nunk, hogy a német bé­keszerződés megkötése elől nem lehet kitérni. m Szt a kérdést meg kell olda­li, s a megoldás be fog kö­vetkezni. Mi azt szeretnénk, ha a nyugati hatalmakkal egyetértésben oldhatnánk meg/’ Hruscsov megjegyezte mennyire nem egyeztethetők össze Kennedynek a nemzet­közi enyhülésről mondott sza­vai azzal a ténnyel, hogy idegen országok területén amerikai katonai támaszpon­tok vannak, hogy az Egyesült Államok lábbal ti­porja más országok szuverén jogait, a legféktelenebb ame­rikai politikusok pedig min­den teketória nélkül azt kö­vetelik, hogy nyíltan és fegy­veresen avatkozzanak be Ku­ba belügyeibe. „Ha le akar­juk vonni a logikus végkö­vetkeztetéseket Kennedy el­nöknek a hidegháború befe­jezéséről és a béke megszi­lárdításáról tett kijelentései­ből, akkor le kell mondani a más államok belügyeibe való beavatkozásról, tiszteletben kell tartani az ENSZ alap­okmányát, fel kell számolni az agresszió ugródeszkáit: a katonai támaszpontokat”. Hruscsov szólt arról a szovjet ja­vaslatról is, bogy a NATO országok és a Var­sói Szerződéi tagállamai kössenek megnemtáma­dási szerződést. Egy ilyen szerződés — mondotta — okvetlenül magával hoz­ná a nemzetközi légkör felmelegedését. A nukleáris kísérleti rob­bantások megszüntetéséről jú­liusban megkezdődő moszkvai háromhatalmi tárgyalások le­hetőségeit értékelve megis­mételte a Szovjetunió állás­pontját: „A szovjet kormány nem járul hozzá, hogy ha­zánk területét kémkedés cél­ját szolgáló ellenőrzésre hasz­nálják fed. A nemzeti ellen­őrző eszközök, az önműködő szeizmikus állomásokkal együtt, elegendő biztosítékot nyújtanak arra, hogy lelep­leződjék minden olyan pró­bálkozás, amelynek célja a kísérleti robbantásokat meg­tiltó egyezmény megszegése lenne". — Hajlandók vagyunk akár ma is egyezményt aláírni az összes nukleá­ris kísérletek megszünte­tésére — mondotta Hrus­csov. — A dolog most már a Nyugaton áll. Azért egyeztünk bele a moszk­vai háromhatalmi találko­zóba, hogy még egyszer megpróbáljunk megegye­zést találni ebben a kér­désben. Á találkozó sikere azonban attól függ. majd, milyen pogy- gyásszal érkeznek hazánkba az Egyesült Államok és Anglia képviselői. Hruscsov válaszolt Kenne- dynek azokra a kijelentései­re is, amelyek szerint a kom­munisták rá akarják kény­szeríteni saját rendszerüket más országokra, s „ez a nem­zetközi feszültség legfőbb oka”. Erről a szovjet kor­mányfő a következőket mon­A szovjet kormány figyelmeztetése a japán kormányhoz A szovjet kormány felhív­ta a japán kormány figyel­mét arra, hogy a japán terü­leten folytatott amerikai há­borús készülődéséle előmoz- fításával lényegében a fe­szültséget élezi ebben a tér­ségben és lehetővé’ teszi, rogy Japánt mindinkább be­fonják az Egyesült Államok stratégiai haditerveibe. A szovjet kormány nyilat­kozatában, amelyet június 14-én nyújtottak át a japán kormánynak, hangoztatja:, a következményekért, amelyek ezzel kapcsolatban érhetik Japánt és annak népét, teljes egészében a japán kormány a felelős. A szovjet kormány azért ;artja szükségesnek a figyel­meztetést, mert a japán saj­tóban közlemények jelentek meg arról, hogy az Egyesült Államok légierő parancsnok­sága megkezdte a 3200 kilo­méteres hatósugarú F—105 tipúsú atomfegyverhordozo repülőgépek letelepítését a japán területén lévő ameri­kai légitámaszpontokon. A szovjet kormány ezzel kapcsolatosan hangoztatja nyilatkozatában. hogy itt nem csupán a szovjet nép biztonsága, hanem az álta­lános béke szilárdítása és annak érdeke vezeti, hogy a két ország viszonyában to­vábbra is a jószomszédi kap­csolatok létrehozását és fej­lesztését tartsák szem előtt. A szovjet kormány remé­nyét fejezi ki, hogy annak az országnak a kormánya, amely elsőnek szenvedett az atom­fegyvertől, levonja-e a kellő következtetéseket abból a növekvő veszélyből, amely­nek az Egyesült Államok ama lépései teszik ki Japánt, hogy ugródeszkává változtat­ják területét, dotta: „Sajnos az Egyesült Államok elnöke ebben az esetben Dulles szótárát hasz­nálja, Dullesét, aki nem ke­vés szitkot szórt a kommu­nizmusra. A tőkés i endet a történelmi fejlődés objektív törvényei ássák alá, az elnök pedig azzal próbálja ezt ma­gyarázni, hogy a kommunis­ták más országokra akarják erőszakolni politikai és gaz­dasági rendszerüket. Volta­képpen a kapitalizmus pillé­reit nem szitkok és átkok mossák alá, hanem a munka és a tőke kibékíthetetlen el­lentmondásai, a népek sza­badságharca". — Amikor a külöbözó tár­sadalmi rendszerű országok békés együttélése mellett fog­lalunk állást, nem javasolunk koegzisztenciát az ideológia területén, de azt sem akar­juk, hogy az ideológiai vitá­kat háborúval döntsék el — mondotta Hruscsov. Befejezésül hangoztatta: — Megelégedéssel fogad­juk azt a felhívást, hogy meg kell javítani az Egye­sült Államok és a Szov­jetunió kapcsolatait. Egyet­értünk az elnöknek azzal a kijelentésével, hogy or­szágaink népeink kölcsö­nös érdeke a béke meg­őrzése. Az idő fogja megmutatni, követni fogják-e ezeket a ki­jelentéseket az amerikai kor­mány konkrét tettei. Ezeket a konkrét tetteket illetően az amerikai kormány élvezni fogja a szovjet kormány meg­értését és támogatását. A ma­gunk részéről nem kíméljük erőfeszítéseinket, hogy megta­láljuk a rendezetlen problé­máik megoldását, jó kapcso­latokat teremtsünk a két nagyhatalom között.” Külpolitikai események sorokba« Leonyid Brezsnyev, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa El­nökségének elnöke ez év ok­tóber 12-én hivatalos látoga­tásra Afganisztánba utazik, hogy eleget tegyen Moham­med Zahir sah meghívásának. Harold Wilson, az Angol Munkáspárt vezére szombaton délelőtt Moszkvából Varsóba érkezett, ahol találkozott a lengyel vezetőkkel, majd még a tegnapi napon visszautazott Londonba. Goulart Brazília elnöke megkezdte kormánya átalakí­tását és három új minisztert nevezett a hadügy, a tengeré­szet és a légierők élére. Nyugatnémet katonai kikép­zők működnek Izraelben, s az NSZK kormánya beismer­te, hogy bizalmas katonai se­gítséget nyújt afrikai, ázsiai és dél-amerikai országoknak is. Ben Bella algériai minisz­terelnök szeptemberben afri­kai körutat tesz. Ghánába, Guineába, Szenegálba, Tanga- nyikába, Maliba, Ugandába és Nigériába látogat el. Az Amerikai Űrhajózási Hivatal közlése szerint meg­állapodás jött létre Nyugat- Németország és az USA kö­zött az űrkutatásbeli együtt­működésről. Csőmbe, a kongói Katanga tartomány hírhedt vezetője kijelentette, hogy bizonyos időre visszavonul a politikai élettől, majd felszállt egy Párizsba induló repülőgépre. De Gaulle franciaországi vidéki körútja iránt ezúttal lényegesen kevesebb érdek­lődést mutat a lakosság, mint régen — állapítják meg a francia lapok. Moszkvában megjelent a Nagy Honvédő Háború törté­netének ötödik kötete, amely az 1945-ös eseményeket, a háború befejező szakaszát tár­gyalja, s részletesen szól Ma­gyarország politikai fejlődé­séről is. Érdekes adatok, elismerő vélemények Bikovszkij útjáról Moszkva, (MTI): Ahogy telnek az ötödik szovjet űrrepülés órái, egyre sokasodnak a tudományos nyilatkozatok, a Bikovszkijról szóló érdekes közlemények. Közzétették az ötödik űrhajós önéletrajzát is, amelyet a Zsukovszkij repülőmérnöki akadémián írt. A reggeli lapokban megje­lent tudósítások közül ki­emelkedik a Krasznaja Zvcz- da riportja, amelynek szer­zője maga is űrhajós. Pavel Pcpovics, a 4-es számú űrha­jós ugyanis felcsapott ' ripor­ternek, s elvállalta, hogy a bajkonuri űrrepülőtérről ri­portban tudósítja a lap olva­sóit Popovics arról ír, hogy az irányító központban, a raké­ta startja után meggyőződ­hettek: a szputnyik pontosan rátért röppályájára, s minden a legnagyobb rendben van. A műszerek jelezték, hogy a pályáratérés pillanatában Bt- kovszkij pulzusa erősen vert; percenkint 105 ütést jelzett a műszer, félóra múlva azon­ban már 18-ra csökkent az űrhajós érverése. Bikovsz­kij láthatóan megnyugodott. Popovics említést tesz ar­ról az orvosról, aki a felbo­csátás előtt eddig minden szovjet űrhajóst szemmel tartott. Az idős doktor így nyilatkozott Bikovszkijról: „Nagyon erős szervezetű, egészséges fiú. Vele kapcso­latban semmiféle kétségnek nincs helye. Szervezete sem­mivel sem gyengébb, mint a többi űrhajósé." Popovics ezután elmondja, hogy Hruscsov után ő is be­szélt telefonon Bikovszkijjal. Az ötödik űrhajós így vála­szolt Popovics érdeklődésére: „Minden kitünően halad, jobban nem is lehetne!” Jakotv Alibert moszkvai professzor érdekes adatokat közöl az ötödik szovjet űr­hajó röppályá járói. Elmond­ja, hogy a pálya teljes egé­szében az ionoszféra alsó ré­tegében, tehát a szabad elekt­ronokban és ionokban leg- dúsabb maximum alatt húzó­dik el. Ez lehetővé teszi, hogy a Vosztok 5-tel kitűnő rá­dió-összeköttetést lehessen tar­tani, mert az űrhajó által sugárzott rádióhullámok alig mennek veszendőbe, nem tá­voznak el a világűrbe. A tu­dás hozzáfűzte: az űrhajóval most különösen jó a rádió­összeköttetés, hiszen a Vosz- tók 5-öt a naptevékenység nyugodt szakaszában bocsá­tották fel. Közismert, hogy a fokozott naptevékenység meg­nehezíti a zavartalan rádió­adást és vételt. Az új űrhajó útja további értesüléseket nyújt, amelyekre nagy szük­ség lesz a jövőbeni ürrepülés- sek alkalmával — mondotta a tudós. Jakov Albert pro­fesszor nyilatkozata tökélete­sen megmagyarázza, miért vehetők a Bikovszkij űrhajó­járól érkező rádió és televízió adások tisztábban és zavar­talanabbal. mint a tavaly nyári Nyikolajev—Popovics űrrepülés idején. Moszkvában közzétették Valerij Bikovszkij önéletraj­zának első részét. Az ötös számú űrhajós kitűnő stílus­ban, igen közlékenyen és részletesen beszámol ifjúsá­gáról, elmondja, hogyan lett; repülős. Még középiskolába járt, s egyáltalán nem érdeklődött a repülés iránt, amikor az .is­kola Komszomol-bizottságá- hoz vendég érkezett: a moszkvai klub megbízottja. Valerij városi vívó bajnok­ságra készült és csak ami­kor a repülőklub megbízott­jával beszélgetett, félig-med- dig tréfásan megkérdezte: „Mi lenne, ha beiratkoznék magukhoz a repülőklubba?” — Az egész így kezdődött — írja Bikovszkij. Első repülése csaknem vég­zetes balesettel járt: leszál­lás közben észrevette, hogy gépe egy magas feszültségű távvezeték huzaljainak tart. A fiatalember még idejében maga felé húzta 3 botkor­mányt s a gép átsiklott a ve­zetékek felett. Bikovszkij ezután kissé könnyelműen meg akarta ismételni ezt a fogást, ami­kor a gép egy vízmosás magas partja felé tartott. El­feledkezett azonban arról, hogy a motor fordulatszáma már igen csekély és a felrán­tás nem sikerült. A repülő­gép hirtelen a leszálló pá­lyára zúdúlt, szerencsére „hassal” s így nagyobb baj nem történt. Valerij gyermekkorában tengerész, majd hajóépítő akart lenni, de első repülése után már megkapta a „légi betegséget” s többé nem tudta elképzelni életét repü­lés nélkül. Amer marsall, az EAK ai- elnöke, Irkutszkban értesült Bikovszkij űrrepüléséről. Új­ságíróknak kijelentette: a felbocsátás ismét bizonyítja, hogy a Szovjetunió szünte­lenül győzelmeket arat a trt- lágűrben. Ezek a győzelmek a világ minden békeszereto népének nagy örömöt szerez­nek — hangoztatta Amer marsall, majd gratulált a szovjet népnek ehhez a nagy eredményhez. Jól érzi magát az űrhajós Az egész repülési adő alatt az űrhajós jól érezte magát. Sikeresen végzi az űrrepülés megadott programját és a tudományos kutatásokat Az első nap programjába tarto­zik: fiziológiai kísérletek, köztük az egyensúlyérzék viselkedésére vonatkozó pró­bák, a szervezet állapotának ellenőrzése, kapcsolatba lé­pés távközlési eszközökkel rövid és ultrarövid hullám­hosszokon, a Föld, a Hold és a Nap megfigyelése. Az egyik forduló során az űrhajós maga vette át a Vosztok 5 kormányzását, hogy ellenőrizze a kézi irá­nyítórendszer működését. Észak-Amerika fölött elre­pülve Bikovszkij üdvözletét küldött az Egyesült Államok népének. Az űrhajós a megadott időpontban ebédelt, vacsorá­zott és reggelizett. A válto­zatos étrendjében füstölt nyelv, kolbász, szendvics, na­rancs, gyümölcskompót, bar­na és fehér kenyér és más ízletes, kalóriában gazdag ételek szerepeltek. Az űrhajós közölte, hogy étvágya jó, hat órát aludtt nyugodtan és megerősödve ébredt fel reggel 7 órakor. Ekkor hozzáfogott a repülés második napjára kitűzött program végrehajtásához. Az űrhajó kabinjában to­vábbra is normális viszo­nyok uralkodnak: a légnyo­más 775—780 milliméter, a levegő nedvessége 40—65 szá­zalék. A kabinban a meg­adott hőmérséklet önműkö- dőleg fennmarad, de az űrhajós óhajának megfele­lően 12—20 Celsius fok kö­zött szabályozhatja a hőmér­sékletet. A Vosztok 5 műszerei és berendezései normálisan mű­ködnek. Az űrhajóról rend­szeresen érkeznek telemetri- kus értesülések, amelyeknek alapján értékelni lehet a mű­szerek és a berendezések munkáját és adatokat lehet kapni az űrhajós szervezeté­nek állapotáról. A telemetrikus mérésekből származó adatok szerint az űrhajós érverése 65—70, lég­zése 17—20. Az 5-ös számú űrhajós folytatja útját. Moszkvai hangulatkép Moszkvában mindenfelé nagy örömet keltett a hír, hogy Bikovszkij kitűnően ér­zi magát, mély és nyugodt álomban töltötte az éjszakát. Sűrűsödnek a tudományos vélemények és a lelkes, gra­tor Ambarcumjan akadémi­kus, a világhírű örmény csil­lagász, nyilatkozatában kije­lentette: „Bikovszkij útja kö­zelebb hozza azt az órát, ami­kor már nemcsak egyes űr­hajósok, hanem egész expe­díciók indulnak el a világűr­be". Tudományos siemlefró az űrkutatásokról Georgij Zsdanov, a fizikai és matematikai tudományok doktora, a TASZSZ tudomá­nyos szemleírója a Vosztok 5 felbocsátása alkalmából a kö­vetkezőket írja: Ahhoz, hogy a légkör egy­öntetűen olyan sűrű legyen, mint a Föld felszínén, úgy össze kellene sűríteni, hogy vastagsága nem haladná meg a nyolc kilométert, A légkör érzékelhető nyomai azonban még ezer kilométer magas­ságban is felfedezhetők. Kö­vetkezésképpen a levegő ott is fékezi a mesterséges holdak mozgását, bár sűrűsége már 160 kilométer magasságban is egymilliárdszor kevesebb, mint a tenger szintje fölött. A 100 kilométert meghaladó magasságokban már maga a „levegő” fogalma is rendkí­vül feltételes. Az ibolyántúli és különösen a röntgensugarak itt rendkívül intenzívek. E sugárzás hatására a szokásos gáznemű anyag elektromos töltetű állapotba megy át — „plazmává” válik. A nagy érzékenységű mű­szerek nem földi eredetű mag­nézium, calcium és vasato­mokat fedeztek fel a légkör felső rétegeiben. Körülbelül 100 kilométer magasságban je­lentek meg ezek az elemek, nyilvánvalóan igen kicsi mik­rométer-részecskék szétporló- dásának következtében. A kozmikus fizikának az űrrepülők biztonsága szem­pontjából rendkívül fontos problémája a mikrometeorok regisztrálása. A modern mű­szerek már a százmilliomod- nyi gramm súlyú porszemet is észlelik. A geofizikai raké­tákra felszerelt adók útján megállapítást nyert, hogy a Föld körül 100—300 kilométer magasságban porfelhő lebeg. Nyilvánvalóan ez a fő oka az éjszakai égbolt halvány fé­nyének. Ahol a mesterséges holdak általában keringenek (2000 ki­lométerig), a porfelhő sűrűsé­ge fokozatosán egyszázad ré­szére csökken. Bizonyos ese­tekben azonban, és különösen a harmadik szovjet szputnyik repülése idején (1958 májusá­ban) a meteoritrészecskék sű­rűségének nagymérvű növe­kedését észlelték. Ez a szput­nyik átlagosan 20 meteorit­csapást állt ki másodpercen-: ként. Az ilyen kutatások igen fontosak a kozmikus térség teljes meteorit térképének összeállításánál. A Földnek, mint égitestnek egyik igen fontos sajátossága, hogy van mágneses mezeje. Mint a szovjet és amerikai űrhajók útján szerzett adatok­ból kitűnik, sem a Holdnak, sem a Venusnak nincs. A mágneses mező lehetővé teszi, hogy a rakéták úgy tájéko­zódjanak a légkör felső réte­geiben, mint a hajók a ten­gereken. A Föld mágneses me­zejének tanulmányozása lehe­tővé teszi a geofizikusok szá­mára, hogy igen értékes érte­sülésekhez jussanak bolygónk sajátosságairól. A rakéták és szputnyikok útján szerzett tudományos újdonságok között szerepel a Föld három sugárzási öve­zetének felfedezése. Ezekkel az övezetekkel számolni kell a hosszú űrrepülések megterve­zésénél, különösen az aktív naptevékenység éveiben, ami­kor teljesen reális a sugár­zási veszély.

Next

/
Thumbnails
Contents