Kelet-Magyarország, 1963. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-30 / 151. szám

Külpolitikai események sorokban Kongó, volt belga gyarmat függetlenségét három évvel ezelőtt, 1960. június 30-án ki­áltották ki. A nevezetes év­forduló alkalmával szomba­ton Leopoldvillében és az egész országban háromnapos ünnepségsorozat kezdődött. Nagy-Bitannia, amely 1953- ban megszervezte a Közép- Afrikai Államszövetséget, már hozzájárult Észak-Rhodésia és Nyasszaföld követeléséhez, hegy a két ország független­né váljék, így az államszö­vetség feloszlik. Leleplező adatokat közölt a francia tőkések szerepéről egy magas rangú algériai tisztvi­selő. Elmondta, hogy míg az algériai nemzeti jövedelem az 1957-esnek a felére csökkent, Algéria francia tőkéseinek jö­vedelme magasra nőtt. A lengyel szejm tavaszi ülésszakán két fontos tör­vényjavaslatot fogadtak el, az első a tanácsokról szól, a már k a tudomány- és a tech­nika* bizottságának megalakí- tá' it mondja ki. í35í5i*yüttműködési szerződést r «m**ek az Európa és Latin- ’Cíka közötti tengerhajó- wzát-fc g útvonal biztosítására ~ Len'yf' ország, Csehszlovákia, az I-; , és Kuba hajózási tár­saság Az említett országok kikc . között tizenkét hajó közi .edik rendszeresen, ame­lyek teherbírása 110 000 ton­na 1 iZ. Pia ztikbomba robbant Szaigi-nban, Dél-Vietnam fő­városában. A robbanásoknak 11 halálos, és mintegy negy­ven sebesült áldozata van, mivel az amerikai katonai misszió központjához közel robbajnt, három amerikai ka­tonát j is megsebesített. John Profumo volt brit hadseregügyi minisztert a Srantwood-i (ESSEX) rendőr- bíróspg beidézte. Szerdán kell megjt lennie a bíróság előtt, mert június 6-án, a lemondá­sát követő napon megszegte a közúti szabályrendeleteket és a megengedettnél gyorsab­ban hajtott. i Az amerikai hadügyminisz­térium pénteken közölte, hogy az Egyesült Államok 25 mil­lió dollár értékben „Hawk” típusú légelhárító rakétákat ad el Izraelnek. Csütörtökön Kairóban El­Kajszuni, az EAK pénzügy­minisztere kijelentette: az 1963—64-es költségvetést az­zal a számítással állították! össze, hogy tíz év alatt (1961-től 1970-ig) megkétsze-j reápdjék az ország nemzetij jövedelme. Holnap kezdődik 25000 francia autógyári dolgozó sztrájkja Újabb munkabeszüntetésekre készülnek Párizs, (MTI): Franciaország egyik legna­gyobb ipari üzeme, a Tou- louse-i Sud Aviation repülő- gépgyár, szombaton bezárta kapuit. A gyár üzemrészle­geit ezer csendőr szállta meg. Puget tábornok volt vezérka­Kuhai ellen forradalmárokat tartóztattak le Mexikóban Mexikó, (TASZSZ): Veracruz kikötőben letar­tóztatták a kubai ellenforra­dalmárok egy csoportját. Mint az Ultimas Notlcias cí­mű mexikói lap jelenti, az ellenforradalmárok fel akar­tak robbantani három kubai kereskedelmi hajót, amely Mexikóból árut szállított Ku­bába. Rajtuk kívül letartóz­tatták Carlos Femandezt is, az úgynevezett forradalmi tanács — kubai ellenforra­dalmárok szervezete «=» kép­viselőjét. a párizsi metrósok ri főnök, a gyár elnökvezér­igazgatója közölte: a munkásokat személyre szóló behívásokkal fog­ják kényszeríteni a mun­ka újra kezdésére. Az államosított gyár bezá­rására azért került sor, mert a dolgozók az utóbbi hetek­ben több ízben beszüntették a munkát, hogy az igazgató­ságot a rendkívül alacsony bérek felemelésére kénysze­rítsék. A bányák és más ál­lami vállalatok dolgozóihoz hasonlóan, a magániparban érvényes bérek megadását követelik. A repülőgépgyár leállí­tása nagv felháborodást keltett Toulouse-ban és környékén. A szakszerve­zetek ellenintézkedések­re készülnek. A sztrájkmozgalom más iparágakban is fellángolt. Az alacsony bérek miatt elége­detlen munkások felháboro­dását növeli a szakszervezeti szabadságjogokat sértő, ön­kényes hatalmi intézkedések, A Sochaux-i Peugeot művek­ben a igazgatóság elbocsátott öt szakszervezeti bizalmit. A CGT, a keresztény és a szocialista szakszerve­zetek felhívására az autó­gyár 25 000 dolgozója hét­főn sztrájba lép. A párizsi földalatti vasút vonatvezetői szombaton abba­hagyták gördülő sztrájkjukat, amely két napon át teljesen felborította a főváros forgal­mát és súlyos zavarokat idé­zett elő az ipari üzemekben, miután a dolgozók nagy ré­sze nem tudott eljutni mun­kahelyére. A metro igazgatósága né­mi engedményt tett, a szakszervezetek azonban a munkások követeléseinek maradéktalan teljesítését követeli, s így a jövő héten újabb sztrájkok várhatók. Borzalmas tűzvész Rio de Jcmeiróban Rio de Janeiro, (MTI): Rio de Janeiro üzleti ne­gyedében pénteken délelőtt tűz ütött ki egy felhőkarcoló­ban, ahol három filmgyártó társaság irodái és raktárhe­lyiségei vannak. A tűz a 17. emeleten, az egyik filmgyár laboratóriumában keletkezett és a nagy mennyiségű gyúlé­kony celluloid anyag pillana­tok alatt lángba borította a felső emeleteket. Rio de Janeiro egész tűz­oltósága kivonult és több órás elkeseredett küzdelem után sikerült csak a tüzet lokalizálni. A felső emele­tek lakói a felhőkarcoló te­tejére menekültek, ahonnét hat helikopter a láng- és füsttengerrel birkózva hozzá­kezdett elszállításukhoz. Idő­közben azonban többen a fé­lelemtől eszüket vesztve a mélységbe vetették magukat. Eddigi jelentések szerint he­ten lelték így halálukat. A tetőre menekültek közül mintegy ötven ember sorsa még bizonytalan. Nehezíti az oltásit a vízhiány, aminek kö­vetkeztében a tűzoltókocsik nagy távolságról kénytelenek a vizet a helyszínre szállíta­ni. A tűzvész okozta hőség következtében a környező épületek nagy részének abla­kai betörtek. Igen sok sebe­sülés történt ezekben a há­zakban is. Nemzetközi bizottság követeli: Szabadságot a görög politikai foglyoknak! Párizs, (TASZSZ): Az a nemzetközi bizottság, amely általános . amnesztiát követel a görög politikai fog­lyoknak, újra felhívással for­dul Pál görög királyhoz: vizs­gálja felül a politikai bebör- tönzöttek sorsát, akik már sok év óta sínylődnek a különbö­ző börtönökben. A nemzetközi bizottság je­lenti, hogy az egyes országok­ban működő bizottságokat va­lósággal elárasztják azok a levelek, amelyeknek írói tá­mogatják a görög politikai foglyok szabadon bocsátására irányuló követdlést. A levél­írók közöt: igey sok a köz­ismert angol, francia, finn és más nemzetiségű politikai és társadalmi személyiség. Az angol alsóházban például 140 képviselő írta alá azt a leve­let, amely azt követeli az or­szág kormányától, működjék közre a görög politikai fog­lyok szabadon bocsátásában. a nagy Érdeklődésre való tekintettel július 1, 2, és 3-án (hétfő, kedd, szerda) Egy rendőrségi hír mögött Disszidens magyar család tragédiája Franciaországban Dobozi Pál 35 éves magyar származású alkalmi munkás Párizsban a Yena-hídról a Szajnába vetette magát, özvegyet és három kis­gyermeket hagyott hátra. A rövid rendőrségi hír mö­gött ismét egy külföldre tá­vozott magyar család tragé­diája húzódik meg. Dobozi Pál feleségével és öt gyer­mekével 1956-ban hagyta el Magyarországot. A sors Franciaországba vetette őket Párizs kör­nyékén, egy elhagyott va­súti őrházban húzódtak meg. Dobozi nem tudott franciául, nem jutott rendszeres keresethez. Időnkint segédmunkásként dolgozott , de legtöbbször munka nélkül volt. A család rengeteget nélkülözött. Dobo­zi egy alkalommal, hogy a gyerekek éhségét csillapítsa, gombát szedett az erdőn. A gomba mérges volt. Az egész családot kórházba szállítot­ták és négy gyermek, az öt­éves Anikó, a három és fél éves Aranka, a két és fél éves Béla és a tizenhét hóna­pos Ferenc másnapra meg­halt. Dobozit nagy nehezen megmentették az orvosok. Fe­lesége keveset evett a gom­bából, csak kisebb mérgezést kapott. Egyetlen gyermekük maradt, a féléves Istvánka. A tragédia 1957-ben tör­tént. Doboziék, hogy a szörnyű emléktől szaba­duljanak, elköltöztek a nyugat-franciaországi Eu­re megyébe. Ismét egy düledező viskóban találtak szállást. Még két gyermekük született: Imre és Pál. A szerencsétlen­ség azonban megmérgezte a házastársak viszonyát. Dobo­zi elhanyagolta családját, ivásnak adta magát, verte a feleségét. A múlt év őszén Párizsba ment munkát keres­ni, de csak itt-ott talált át­meneti alkalmazást. Nyomor­gó családjának nem küldött pénzt. Az asszony a szom­szédok adományaiból tartotta fenn a gyermekeket. Végül megírta férjének, hogy elvá­lik tőle. Dobozit az indította az öngyilkosságra. Eg*y hét a kiiEpoliÉikáliati Paúl Ferenc kommentárja: Élénk diplomáciai tevékeny­ség jellemzi e napokban a nemzetközi életet — méghoz­zá a legmagasabb szinten. A világlapok egybehangzóan ki­emelik annak a — mint ahogy írják — szocialista csúcstalál­kozónak a jelentőségét, amely­nek színhelye Berlin. Walter Ulbricht, 70. születésnapjának megünneplése alkalmából Berlinbe érkezett Hruscsov szovjet miniszterelnök, Ká­dár János, a Magyar Nép- köztársaság miniszterelnöke, Novotny, a csehszlovák ál­lamelnök, 'és Gomulka, a LEMP Központi Bizottságá­nak első titkára. A legkülön­bözőbb találgatások foglalkoz­tatják a nyugati lapokat a szocialista államférfiak berli­ni találkozójával kapcsolat­ban, arra azonban a legtöbb lap felhívja a figyelmet, hogy Hruscsov berlini beszédéből teljesen. hiányoztak azok az elemek, amelyek annyira jel­lemzőek voltak Kennedy be­szédére, amit az Egyesült Ál­lamok elnöke néhány nappal korábban tartott Nyugat-Ber- linben. " Kétségtelen, hogy Kennedy elnök Nyugat-Ber- linben számos olyan demagóg kijelentést tett, amiből nern lehet arra, következtetni, hogy az Egyesült Államok kormá­nya tényleg a feszültség csök­kentésére törekszik a világ- politikának ezen a különösen érzékeny pontján. Ami a vi­lágsajtóban megnyilvánuló rendkívül élénk érdeklődés motívumait illeti, azt hiszem, az egyik_ berlini lag. tapintott t^í leginkább a lényegre. „Aki ma szerte a világon — írja a Neues Deutschland — választ keres a német nemzetnek és saját életének a kérdéseire, megbízható felele­tet talál a szocialista álla­maiknál”. Az egész világon és különösen Európában min­denki tudja, hogy a béke biz­tosításának milyen döntő kér­dései kapcsolódnak a német kérdés megoldásához és kü- lönösképpgp a nyugat-berlini helyzet rendezéséhez. Ez a magyarázata annak, hogy nemcsak Nyugat-Németor- szágban, hanem az egész vi­lágon rendkívül élénken fi­gyelnek a berlini találkozóra. Kétségkívül fokozza a ber­lini találkozó jelentőségét az a tény, hogy néhány nappal ■korábban Kennedy elnök tett látogatást Nyugat-Berlinben, Bonnban és más nyugatnémet városokban. A különböző he­lyeken, különböző alkalmak­kor elmondott Kennedy-be- szédek hangja és tartalma kö­zött is észrevehető különb­ség van. Az elnök Nyugat- Berlinben ütötte meg a leg­élesebb hangot, bár meg kell állapítani, hogy ez alkalom­mal is óvakodott attól, hogy elkötelezze magát az Aden- auer-féle politika legagresz- szívebb elképzelései mellett. A Bonnban és Kölnben elhang­zott beszédek még inkább ál­talánosságokban mozogtak és Kennedy inkább csak filozo­fálgatott. Annak ellenére, hogy a nyugatnémet hatósá­gok fényes fogadtatást rendez­tek az Egyesült Államok el­nökének és több nyugatnémet lap is kiemelte, hogy az utób­bi években egyetlen nyugati államfőt sem fogadtak ilyen fényes külsőségek között, mé­gis a csalódottság hangján írnak a Kennedy-látogatásról. Kennedy nem váltotta be azo­kat a reményeket, amelyeket Bonnban a látogatásához fűz­tek. Jóllehet, a nyugati lapok általános véleménye szerint Kennedy egész európai kőr­útjának az a valódi célja, hogy megpróbálja szövetsé­geseit a De Gaulle által kép­viselt politika ellen hangolni, az Egyesült Államok elnöke óvakodott attól, hogy e cél érdekében túlságosan nagy ál­dozatokat hozzon Nyugat-Né- metországban. Ami a De Gaulle elszigetelésére irányu­ló amerikai terveket illeti, jellemző módon ez a téma leginkább a francia sajtót foglalkoztatja. A francia la­pok Kennedy óvatos kijelen­tései ellenére is azon a vé­leményen vannak, hogy De Gaulle kilátásai nem a leg- rózsásabbak. A Figaro véle­ménye szerint Adenauer ta­lán kitart párizsi barátja mel­lett, de nagy kérdés, hogy utóda, Erhard és Schröder külügyminiszter megmarad-e ezen a vonalon és nemigyek- szik-e inkább Washingtonhoz sodródni. A haladószellemú nyugati lapok viszont felhív­ják a figyelmet arra, hogy Kennedy nyugat-németorszá­gi látogatása az amerikai po­litika szempontjából nem volt egészen mentes bizonyos veszélyektől. Igaz ugyan, Kennedy igyekezett olyan tar­tózkodóan megfogalmazni el­gondolásait, amennyire csak lehetséges, de azért Adenauer bőven talál ezekben a nyilat­kozatokban olyan részleteket, amelyeket a maga javára igyekszik kiaknázni. Felhívják a figyelmet arra is, hogy fel­tűnő a kontraszt Kennedy el­nök nyugat-németországi be­szédei és európai útja előtt, a washingtoni egyetemen mondott beszéde között, amelyben pozitívumok is vol­tak. Az útnak különösen nyu­gat-németországi szakasza al­kalmas arra, hogy semmivé tegye a washingtoni beszéd­ben található pozitívumokat és visszavigye az amerikai po­litikát a hidegháborús vá­gányra. Kenneoy elnök egyébként tárgyal Macmillan angol miniszterelnökkel is és vasárnap Rómában részt vesz VI. Pál pápa koronázási ün­nepségén. Európában több kormány helyzete is bizonytalan: Olaszországban jelenleg hiva­talnok kormány vezeti az ügyeket és általában az a vélemény, hogy csak átmene­ti időre; Macmillan helyzetét a Profumo-boIrány következ­tében rendkívül ingatagnak tartják és maguk az angol la­pok is találgatják, ki lesz az utóda. Általában az a véle­mény, hogy a konzervatív párt Macmillan vezetése alatt nem meri megkockáztatni a nemsokára esedékes választá­sokat. Súlyos belpolitikai válság van Ausztriában is, ahol a Habsburg Ottó vissza­térésére vonatkozó közigazga­tási bírósági döntés éles el­lentéteket robbantott ki a ko­alíció két pártja, a néppárt és a szocialista párt között. A szocialista párt élesen el­utasít minden kompromisszu­mot Habsburg Ottó visszaté­résének kérdésében, míg a néppárt, szeretne valamilyen kompromisszumos formát ta­lálni, amely a jobboldali ér­zületű szavazókat némileg ki­elégíti. A helyzet annyira kiélesedeti, hogy a szerdai parlamenti ülésen, amelyen a kormánynak állást kellett foglalnia az úgynevezett Hahsburg-kérdésben, csak el­napolással sikerült megmen­teni a koalíciót a bukástól. A szocialista párt az úgyne­vezett szabadelvű párttal kö­zösen olyan nyilatkozatot ter­jesztett elő, amely Habsburg Ottót „nemkívánatos személy­nek” minősíti. A néppárt nem akar hozzájárulni az ilyen természetű kormánynyilat­kozathoz. Mindenesetre, az osztrák kormánykoalíció egyik legsúlyosabb válságát éli át és könnyen lehet, hogy hetek, talán hónapok vannak már csak hátra a tizenhét év óta működő koalíció életéből. 1500 Ft feletti rádióvásárlásnál JULIUS 1. ÉS SZEPTEMBER 30. KÖZÖTT beváltjuk régi készülékét! KÉRJEN FELVILÁGOSÍTÁST A SZAKÜZLETÉKBEN! MOST CSERÉLJE BE RÉGI RÁDIÓJÁT! Beváltási árak 150,— Ft-tól 550,— Ft-ig! a Dózsa moziban Egy szélhámos vallomásai I című filmet vetítj'ük. Thomas Mann regényének magyarul beszélő nyugatnémet filmváltozata.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents