Kelet-Magyarország, 1963. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-29 / 150. szám

Hriscssv elvtárs beszéde az SZKP Központi Bizottságának plénumán

(Folytatás a 2. oldalról)

Valentytna Tyereskova é3 Valerij Bikovszkij űrrepülését Hruscsov a szovjet hép, a Szocializmus íiagyszerfl győzelmének nevezte. „Ez az űrrepülés — mondotta — nagy lenini pártunk győzelme Volt”.

A szónok ezután maerljal útjára emlékezett, beszélt találkozásáról Harry Schwartz- cal, akit a „szovjet ügyek” legjobb szakértőjének tartanak a New York Times-nél. Ez az ádáz antikommunista is mitoszbeli Phoenix-madárral hasonlította össze a Szovjetuniót, olyan gyorsan állította helyre gazdasági életét a háború Után a szoviet ország.

Hruscsov idézte Harry Schwartznak a szovjet ország jövőjéről mondott szavait. „Nyilvánvaló — írja Schwartz —, hogy a közeli években a Szovjetunió felvázolja a bőség kommunista társadalmának körvonalait

Lehetséges, hogy 1910-re, vagy talán valamivel később, a szovjet vörös zászló ott leng majd büszkén és egyedül a Hold-beli szovjet támaszponton.”

A teremben levők tapsától kísérve Hruscsov mindössze két szóval kommentálta a megjegyzést-: „Jól mondta.’*

A plénum részvevői nevettek Nylkita Hruscsovnak azon a megjegyzésén, hogy a szovjet művészet egyes képviselőin, vagy ahogy nevezik őket, a „szutokmázolók” álláspontja szerint Harry Schwartz szavait a szovjet valóság lakkozásaként kell értékelni.

A szovjet valóság „lakkozó!” közé sorolandó — jegyezte meg gúnyosan Hruscsov — Howard Morgan, az Egyesült Államok atomerö bizottságának tágja, sőt maga Kennedy, az Egyesült Államok elnöke is, aki eZt mondta -a washingtoni egyetemen: „Üdvözölhetjük az orosz népet a tudomány és a világűr területén, a gazdasági és ipari fejlődés területén, a kútára és a bátor cselekedetek területén elért nagyszerű eredményeiért”.

„íme, a mi valóságunk ilyen kijelentésekre készteti a kapitalista világot!” — jegyezte meg Hruscsov. „Néhány írónk és művészünk pedig mocskolni akarja saját népét, saját hépe munkáját, az emészto- gödörből akarja meríteni a témát és a legkomorabb színekkel akarja megfesteni embereink alakját” — mondta az SZKP Központi Bizottságának első titkára.

Ä szovjet valóság nem tűri a hazugságot

Az alkotómunka igazságáról szólva Hruscsov hangsúlyozta, hogy „az író, a művész, aki a pártosság álláspontján áll, műveiben helyesen értékeli a társadalmi életnek mind a pozitív, mind a negatív jelenségeit és életigenlő álláspontból kiindulva teszi ezt’*.

Azokat az embereket, akik országunkról mindenféle aljasságot terjesztenek, akik csak a negatív jelenségek megírására szólítanak fel, Hruscsov a ' bttrzsöá ideológia szovjet környezetben működő ügynökeinek nevezte.

Az SZKP Központi Bizottságának első titkára hangoztatta: A párt állandóan a szemfényvesztés leleplezésére szólít fel, mindig ellenzi a valÓBág lakkozását. Szovjet

valóságunk nem tűri a hazugságot

Nyikita Hruscsov megemlítette a „Vidám vásár” című film esetét, A film azt mutatta, hogy a kubátiyi kolho- zistók teljes bőségben élnek. Sztálinnak tetszett amikor a filmvásznon azt mutatták, hogy a kolhozcsalád ünnepélyesen megterített asztalánál minden családtag egy-egy hízott pulykát fogyaszt el. — Mi megmondottuk Sztálinnak — jelentette ki Hruscsov —. hogy a kolhozlsták életét nem ábrázoják híven ebben a filmben. Majd megjegyezte, hogy a személyi kultusz éveiben a szemfényvesztés nemcsak a filmgyártásra hatolt be. Hruscsov a párt és ft nép megtévesztésének nevezte Malenkov beszámolóját a XIX.

pártkongresszuson, amelyben arról volt szó, hogy a gabonaproblémát megoldották, annyi kenyér van, amennyi kell. Malenkov az úgyhévezett biológiai termés adataival Operált. Természetesen biológiai termésből senki sem süthet sem pirogot, sem kalácsot — jegyezte meg Hruscsov. — A kenyeret és a kalácsot a magtárba begyűjtött valódi termésből sütik. A gabonaprobléma megoldásáról tett ilyenfajta kijelentést azért bíráltuk, mert ez Szemfényvesztés, a párt és a hép megtévesztése volt. Hruscsov politikailag fontos rendkívül nagy és bonyolult kérdésnek nevezte Sztálin személyi kultuszának leleplezését és a kultusz káros következményeinek felszámolását. A Központi Bizottság kellő felelősségérzettel és bátorsággal megtette ezt — mondotta.

Nem személyes érdekeinkért harcolunk mi itt — jelentette ki az SZKP Központi Bizottságának első titkára, — hanem a pártért, a lenini párt tisztaságáért, azért, mert a nép szentnek tekinti a pártot. A párts — a legmagasz- tcsabb és legmagasabbrendű igazság. A pért — a nép esze és lelkiismerete, a nép vezére, a nép szervezője.

Hruscsov hangsúlyozta:

Mi elvtársak nem tagadjuk a vezérek és vezetők jelentőségét és szerepét. De ellene vagyunk azoknak a vezetőknek, akik a nép, a párt fölé helyezik mágukat, akik épphogy azt nem hiszik magukról, hogy az isten küldte őket, a népet pedig tömegnek tartják, amelynek csak hallgatnia kell Őket és tapsolnia kell nekik. Ez volt jellemző Sztálinra.

A Központi Bizottság szükségesnek tartotta, hogy megmondja az igazságot Sztálin személyi kultuszáról és meg- tégyen mindent, hogy soha meg ne Ismétlődhessen. Mindent elmondtunk a pártnak, mindent a párt itélőszéke, a XX. kongresszus itélőszéke élé bocsátottuk a nehézségeken, —• jelentette ki az SZKP Közpófiti Bizottságának első titkára — most már túljutottunk, a párt még erősebb és egységesebb lett, még inkább megnövekedett

tekintélye.

ügyét kell szolgálni az

egész ideológiai munkának, minden irodalmi és

művészeti alkotásnak”. Akik kívül akarnak maradni a pért politikáján és tagadják az Ideológiában a pártosság elvét „akarva, nem akarva, pártunk ellen, ideológiánk ellen, valóságunk ellen lépnek fel” — mondotta Hruscsov.

Az SZKP Központi Bizottságénak első titkára rámutatott, hogy a pártban a kollektív vezetés elve érvényesül

Hozzáértéssel kell alkalmazni a lenini eszméket

äse irodalom és a művészét pártosságáról

„A párt — mondotta Hruscsov — Lenin végakaratát követve állandóan gondoskodik az ideológiai munka helyes megszervezéséről, arról, hogy megvalósuljanak az életben Vlagyimir Iljicsnek az irodalom és a művészet pártosságára és népiességére Vonatkozó útmutatásai.’*

Hruscsov mélységesen hibásnak nevezte azt az állítást, amely szerint, „a pártosság elve az irodalomban és a művészetben állítólag megbénítja az értelmiség alkotó kezdeményezését.” Csalt aki nem ismeri ki magát a burfcsoá világ erkölcseiben, csak az hiheti el, Hogy „a kapitalista társadalomban megvárt az alkotás szabadsága, a sajtószabadság.”

„Az irodalmat, a művészetet és a sajtót a kapitalista világbán a monopóliumok tartják fékn.”

Hruscsov itt árra a beszélgetésre emlékeztet, amelyet Thompson ismert angol kiadóval folytatott. Thbmpson azt kérdezte Hrusceovtól, nem engedné-e meg neki, hogy lapjait Moszkvában árusítsák. „ön nagyon bonyolult kérdést vetett fel, ezen gondolkodni kell” — válaszolta Hruscsov. — „És ha e lapok egyikének szerkesztőjévé az Izvesztyija szerkesztőjét, Ad- zsubejt nevezném ki” — kérdezte Thompson. — „Szavamat adhatom — így Hruscsov — hogyha AdzsUbejt vagy valamely más lapunk szerkesztőjét saját lapjának szerkesztőjévé nevezi ki, akkor azt a lapot mindenütt

árusítani fogják a Szovjetunióban”.

Thompson erre azt mondta, hogy ez neki nem előnyös. „Látják — fordult a teremben lévökhöz az SZKP Központi Bizottságának első titkára — hogyan kezeli egy kapitalista ezt a kérdést. A legfontosabb számára az adott esetben rtem az anyagi érdek, hanem a tiszta ideológiai érdek, az osztályérdek.”

Hruscsov rámutatott, hogy

a kapitalista világban nincs alkotói szabadság. Példaként említette meg Hollywoodot, a

nagy amerikai filmipari központot, ahonnan kiűzték Charlie Chaplint, a világhírű filmművészt, aki Ugyan liétn kommunista, de haladó gondolkozáséi ember. Ugyanilyen „szabadság” érvényesül a Hearst sajtó trösztnél, amely több mint száz lapot jelentet meg. Megtanítják „kesztyűbe dudálni” azt az újságírót, aki a kapitalista osztály érdekei ellen nyilatkozik meg a lapban, — mondotta Hruscsov. — E lapok mindén cikkét politikai szemszögből, osZtályér- dekeik szemszögéből vizsgálják. „Számunkra ez a legfontosabb ideológiai kérdés”.

Ä nép érdekeit kell szolgálni a műrészeteknek

„Hogyan van az, hogy egyes irodalmáraink és kiadóink nem értik, vagy nem akarják ezt megérteni, — jegyezte meg az SZKP Köz- pohti Bizottságának első titkára. — Ügy látszik, Noé bárkájává akarják változtatni az Ideológiai munkát, hogy azután ebberi a Noé bárkájában érezhető legyen minden ideológiai áramlat és árnyalat "illata. Ebből pedig nem lesz semmi”..

Hruscsov hangsúlyozta, hogy a nép élén a párt áll, a párt irányította és fogja irányítani az ideológiai munkát, harcolt és harcolni fog a burzsoá ideológia minden megnyilvánulása ellen,

Az SZKP Központi Bizottságának első titkára megjegyezte, „felhasználunk minden lehetőséget, hogy az ideológiai munka a szükséges irányban, a kommunista eszmeiség szelemében fejlődjön.

Jó Volna, ha minden írónk, művészünk abból a felismerésből indulna ki, hogy tevékenységének erősítenie és nem gyengítenie kell a kommunizmus pozícióit. Akkor ő maga támasztana magas követelményeket alkotó munkájával szemben, szigorúbban ellenőrizné saját tevékenységét Akkor nem kell majd eszmeileg éretlen alkotásokat bírálni.

Felvetődik a kérdés: „Ki a bíró, ki fogja meghatározni, hogy helyes irányban halad-e az ideológiai munka? A párt a bíró, a párt és a nép. Az 6 érdekeit, a kommunizmus

Hruscsov a továbbiakban foglalkozott az Ideológiai munkának a párt szempontjából fontos részével, a filmművészettel. Hruscsov a filmet „a tömegekhez legközelebb álló művészetnek” nevezte.

„Helyeseljük a művészetben az önkormányzatot és az alkotó szövetségeket, amennyiben azok elősegítik a művészetnek a helyes irányban történő fejlődését. Amennyiben

azonban valaki e szövetségekre a párt művészeti irányvonala ellen folytatandó harc Céljából támaszkodik, akkor mélységesen téved. Az ilyen embereknek mi ezt mondjuk: E szövetségek közül egynek sem ismerjük el a vezető szerepét, a társadalomban, kivéve egyet- - lén szövetségét, a ml kommunista pártunkét”.

A zenéről szólva Hruscsov hangoztatta, hogy a szovjet zeneművészet jelenleg helyes iránybah fejlődik. „Igaz, néhány zeneszerzőnek is voltak melléfogásai. Erről kellő időben beszéltünk és most a dolgok láthatóan jól mennek”.

Hruscsov foglalkozott a szovjet irodalom fejlődésének kérdéseivel , .irodalmunkban

sok jó művészi alkotás van”. Hruscsov a szovjet irodalmat és művészetet „életet igenlőnek” nevezte.

„Lám azárt igyekeznek olyan állhatatosan befolyásolni az imperializmus ideológusai a mi alkotó értelmiségünket, hogy leténtsék őket a helyes útról."

Hruscsov emlékeztetett a propagandával és az agitáció- val kapcsolatos lenini követelményekre. Idézte Lenin szavait arról, hogy kevesebb üres szólamra lenne szükség, mert frázisokkal nem lehet kielégíteni a dolgozókat. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára megállapította, hogy olyan időben élünk, amelyről Lenin álmodott. „Hozzáértéssel kell alkalmaznunk a lenini eszméket gyakorlati tevékenységünkben, az agitációban, a propagandában, minden mukánk- ban.”

Az SZKP Központi Bizottságának első titkára kijelentette: Az ideológiai munka nagy, igen kényes, bonyolult és felelősségteljes feladat. Ezt a munkát pártos elvszé- rflséggel és érzékkel kell irányítani, bevonva az alkotó értelmiséget. Itt nem szabad megengedni a durva adminisztratív intézkedéseket. Gondolom elvtársak, hogy e plénum után, az elvégzett nagy munka után, nagy fellendülést érünk el az ideológiát fronton. Az élet megmutatta, hogy értelmiségünk helyes, pártos álláspontot foglal el.

Hruscsov ezután kitért olyan kérdésekre, amelyeknek — mint mondotta — első látszatra nines közvetlen közük az ideológiai munkához. A népgazdasági tervek összeáll kásának alapelveiről és irányzatairól volt szó. Ez a kérdés politikailag és népgazdaságilag igen jelentős — jegyezte meg a Központi Bizottság első titkára.

Közismert, hogy a tervezésben nálunk sok a fogyatékosság. Hruscsov ezt azzal magyarázta, Hftgy a sztálini személyi kultusz következményei a

tervezésre is kihatottak.

Az elmúlt évek során — hangoztatta az SZKP Központi Bizottságának első titkára — nagy munkát Végeztünk a népgazdaság irányításának megjavítása és a tervezés tökéletesítése érdekében.

Hruscsov a mezőgazdaság fejlesztéséről szólva hangoztatta: A feladat az, hogy megteremtsük az élelmiszer bőségét. A megoldás útja pedig nem a szántóterület bővítésé, hanem a kulturáltabb földművelés és a belterjesebb gazdálkodás.

Ehhez mindenekelőtt az kell, jegyezte meg Hruscsov, — hogy elegendő mennyiségű ásványi műtrágya álljon rendelkezésre.

Ezután kijelentette:, A beruházásokat azokba az ágazatokba kell koncentrálni; amelyek maximális gazdasági hatékonyságot biztosítanak. Ilyen Hruscsov szerint a vegyipar.

Az SZKP Központi Bizottságénak első titkára rámutatott, hogy az élelmiszercikkek d Szovjetunióban olcsóbbak, mint a nyugati országokban, sőt olcsóbbak, mint Amerikában. Jelentősen alacsonyabb a lakbér is.

A* ipari építkezésekről szólva kijelentette, hogy a rendelkezésre élló eszközöket helyesen, koncentráltan kell felhasználni a vállalatok építésénél.

Hruscsov ezután a népgazdasági tervezés rendkívüli fontosságáról beszélt, hangsúlyozta, hogy éppen e fontosság miatt a pártnak saját kezébe kell venni a tervezés problémáit.

Beszédét Hruscsov ezekkel a szavakkal fejezte be:

„Az ideológiai fegyvernek mindig a legkifögástala- nabb állapotban, mindig harcra készen kell lennie.

E fegyverrel le kell sújtani az ellenségre, amely felforgató tevékenységet kísérel meg kifejteni.

Népünk szorosan tömörül kommunista pártja köré. A szovjet emberek a párt vezetésével, a párt zászlaja alatt új győzelmeket érnek él, új magaslatokat hódítanak meg”i

A képen: Tamina Add, az Iraki Kommunista Párt kivégzett vezetőjének özvegye a szónoki emelvényen.

Szöul: Június 18-árt kemény Összetűzésre került sfcr a dél-koreai rendőrség és a szöuli egyetemisták között, akik tiltakoztak suh Doo Soo-nak, az egyetem elnökének elbo- csalása miatt. A rendőrség könnygázgránátokat használt és az összetűzés során 50 diák megsebesült, i?5-öt pedig letartóztattak. A képen: jelenet a diákok és rendőrök heves összetűzéséből. MTI Külföldi Képszolgálat

ESEMÉNYEK KÉPEKBEN

és a párt sohasem fog elismerni olyan tételt, mely szerint egyesek önmaguk eldönthetik egyes irodalmi alkotások művészi értékét és eszmei irányát.

„A szovjet értelmiségünk

és ezenbelül az alkotó értelmiség abszolút többsége is — hangsúlyozta Hruscsov — a marxista— leninista eszmék követője és a párttal együtt, a párt vezetésével harcol ezeknek az eszméknek a diadaláért”.