Kelet-Magyarország, 1963. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-29 / 150. szám
Hruscsov elvtárs beszéde az SZKP Központi Bizottságának plénumán Moszkva, (TASZSZ): A Pravda szombaton közli Nyikita' Hruscsovnak az SZKP Központi Bizottsága plénumán elhangzott beszédét. „Beleegyezni a kommunista és a burzsoá Ideológia békés együttélésébe — annyit jelent, mint lehetővé tenni az ellenség számára, hogy befeketítse mindazt, ami számunkra a legdrágább, annyit jelent, mint ösztönözni a rágalmazást, segíteni a nép tudatának lezüllesz- tését, megbontani szervezettségünket, minden eszközzel fékezni előrehaladásunkat”, •— mondotta Hruscsov. „Hancoltunk és a jövőben is teljes engesztelhetetlenséggel harcolni fogunk nemcsak a rothadt burzsoá ideológia ellen, hanem annak a környezetünkben megjelenő ügynöksége ellen is, úgy mint osztályellenségeink ügynöksége ellen.” „A Szovjetunió Kommunista Pártja — a nép harcos élcsapata, kollektív vezére és szervezője. A párt és a nép — mondotta Hruscsov viharos taps kíséretében — elválaszthatatlanok egymástól.” Ezzel kapcsolatban Hruscsov hangsúlyozta, hogy az ellenség nagyon jól ismeri és érzi az SZKP erejét. „Ellenségeink fő erőiket mindenkor arra összpontosították és összpontosítják, hogy megpróbálják szétrombolni a pártot, megfosztani ezzel a szovjet népet irányító szervező erejét. A párt szétrombolása nem követeli meg okvetlenül a párttagok fizikai megsemmisítését. Ök úgy gondolkodnak: ahogyan az emberből ki kell emelni a szívet, vagy ahogy mondják, a lelket, úgy kell a pártból kiemelni az eszmét, a forradalmi marxista—leninista ideológiát, vagyis azt, ami összeköt, egyesít, eggyé kovácsol minden kommunistát.’’ A kommunista Ideológia kiállta ellenségeink támadását A szocializmus ellenségei már régen megértették, hogy a legfőbb erő, amely biztosítja a szocializmus, a kommunizmus építése egész munkájának helyes irányítását, amely szervezett, tervszerű jelleget és forradalmi lendületet ad ennek a tevékenységnek, amely biztosítja ennek az építésnek a sikereit — az a kommunisták pártja, epárt tudományosan megalapozott politikája, forradalmi ideológiája, forradalmi filozófiája: a marxista—leninista elmélet. „A szovjet rendszer, a kommunista ideológia — folytatta Hruscsov — kiállta ellenségeink különböző támadásait, kiállt minden megpróbáltatást. Mi szilárdan kitartunk forradalmi marxista- leninista álláspontunk mellett. Kitartottunk és ki fogunk tartani mellette, mert ez az egyedüli helyes álláspont. Azokat az embereket pedig, akik osztályellensé- geink álláspontjára csúsznak át, akik igyekeznek néhány ingadozó embert belerántani az imperializmus velünk szemben ellenséges ideológiájának mocsarába, mi mindenkor elítéltük és elítéljük, mint az olyan embereket, akik idegen hangon, ellenségeink kórusában énekelnek”. „Jóllehet az imperializmus pusztulásra van ítélve, még most sem adta fel azt a reményét, hogy feltartóztassa a szocializmus fejlődését, megfertőzze a népek tudatát a kommunizmus ereje iránti hitetlenség mérgével” — hangoztatta Nyikita Hruscsov. Azokról az emberekről beszélve, akik „felülnek a burzsoá propaganda cselfogásainak, akik igyekeznek mocskot dobálni kommunista építésünk elméletére és gyakorlatára” — Hruscsov a következőket jelentette ki: „Nem nyugodhatunk bele és nem is szabad belenyugodnunk ilyen jelenségekbe, hanem határozottan vissza kell utasítanunk azoknak az embereknek a kirohanásait és rágalmait, akik alá szeretnék ásni a nép bizalmát a párt iránt”, Hruscsov rámutatott arra, hogy az ilyen törekvések gyakran nem közvetlenül, hanem suba alatt történnek, mondhatnánk ártatlan jelszavak leple alatt, amilyen például az ideológiai téren megvalósítandó békés egymás mellett élés jelszava. „Sohasem értettünk egyet az ilyen véleményekkel, minthogy az ideológiai kérdéseket mindig osztályszempontból közelítettük meg. Küzdünk minden ellen, ami ártalmas ügyünkre”. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára ezután felhívta hallgatóságát: „Ápoljon és óvjon minden újat, minden forradalmit, mindazt, ami egyé kovácsolja a népet, de határozottan harcoljon minden ellen, ami akadályozza haladásunkat, ami zavarja népünk egységét, ami pártunk és életigenlő ideológiája ellen irányul.” Hruscsov ezután hangoztatta, hogy ellenségeink miközben ideológiai téren békéis egymás mellett élésre buzdítanak, „arról álmodoznak, hogy sikerül aláásniuk és gyengíteniük a pártnak a népre gyakorolt befolyását, vagyis megfosztani a tömegeket szervező és irányító erejüktől. Képtelenek arra, hogy a pártot belülről ássák alá: az ellenség minden ilyen próbálkozása kudarccal végződött. Ellenségeink most fokozottan arra törekszenek, hogy pártunkat megfosszák forradalmi szellemétől — lejárassák a marxista-leninista ideológiát, gyengítsék annak az alkotó értelmiségre, az egész népre gyakorolt hatását és ilyen módon bomlasszák fel a párt eleven testét, egységes szervezetét.” az Egyesült Államok elnöke a kérdést? Ez természetesen nem jelenti azt, hogy már felvirradt a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti új kapcsolatok hajnala, ne ringassuk magunkat hiú ábrándokban, elvtársak. Nem! De rendkívül figyelemre méltó, hogy ezt az Egyesült Államok elnöke, az imperialista tábor vezetője mondja hazánkról. Az Egyesült Államok elnökének e szavai nem lelkesítik szövetségeseit. Ha az Amerikai Egyesült Államok vezetői ezt mondják, mit gondolhatnak Norvégiában, Dániában, Olaszországban, Franciaországban. Nem véletlen, hogy De Gaulle francia elnök így beszél: „Ma az Egyesült Államok védőpajzsa mögött állni egyáltalán nem jelenti a biztonságot. Ezért kell, hogy Franciaországnak — mondja De Gaulle — meglegyen a maga védőpajzsa. A francia elnök véleménye szerint pedig a saját atomfegyver a megbízható „védőpajzs"'. „Atom-védőpajzsot” teremteni azonban nem egyszerű, ott maradhat az ember — ahogy mondják — nadrág és védőpajzs nélkül! Ez az „atompajzs” óriási erőket, óriási anyagi eszközöket igényel.” Ma levonható az a következtetés — jelentette ki az SZKP Központi Bizottságának első -titkára —, hogy az imperialisták egyre inkább elvesztik a saját erejükbe vetett hitet, elvesztik azt a reményt hogy háború útján megváltoztathatják az események menetét, megállíthatják a kommunizmus építését hazánkban, a szocializmus építését más országokban, megállíthatják a haladó erők mozgalmát az Imperialismus és a gyarmati rendszer ellen. Az imperialisták egyre inkább kezdik megérteni, hogy az új világháború, ha kirobbantják, még megsemmisí- tőbb pusztulást hoz rájuk, mint amilyent Hitler számára hozott a második világháború kirobbantása.” „A kommunista építésben elért sikereink a marxizmus —leninizmus eszméinek az életbe való átültetését jelentik” — jelentette ki Hruscsov. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára ezután megállapította: kudarcot vallottak az imperialistá*. reményei, hogy a Szovjetunió a második világháborút követően hosszú ideig nem tér magához, hogy az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és más erők, s kapitalista országok rákényszeríthe- tik akaratukat a Szovjetunióra. Hurcsov megállapította, hogy „jelenleg az Amerikai Egyesült Államokban a hivatalos körökben már vannak olyan erők, amelyek elismerik, hogy a Szovjetunió és a szocialista országok ellen alkalmazandó gazdasági blokád politikája nem érte el célját. Az Egyesült Államok üzleti köreinek képviselői egyre gyakrabban beszélnek arról, hogy ezt a politikát felül kell vizsgálni.” A Szovjetuniót gazdasági versenyben sem lehet legyőzni Nem lehet jó harcosa népének, aki nem gyűlöli az osztályellenséget Hruscsov élesen bírálta azokat, akik „lakkozóknak” nevezik az olyan írókat és művészeket, akik helyesen megmutatják műveikben a szovjet élet pozitív jelenségeit. „Mi nem követeljük, hogy az írók, a festőművészek, vagy a filmművészek megszépítve, az igazságnak nem megfelelően ábrázolják az élet jelenségeit. Nem. Mi azt mondjuk nekik, mutassák meg a valóságot úgy, amilyen, de ezt életigenlő álláspontról tegyék.” — Mi arra hívunk fel — folytatta Hruscsov — hogy az igazat írják, még a legsötétebb, a legnegatívabb jelenségről is, de az igazat írják 1— életigenlő szemszögből. Egyesek azonban műveikhez a szemétgödörből akarnak témát meríteni, az elért eredményeket pedig, a szovjet nép által kivívott és megszenvedett sikereket be akarják mocskolni. Az ilyen emberek ráadásul azt szeretnék, hogy ezért még tapsoljunk is nekik. Nem, ez nem következik be! — A kérdés ez: Elértünk bizonyos sikereket és tovább haladunk előre. Az imperializmus ideológusai, a kommunizmus ellenségei mindenáron szeretnék feltartóztatni haladásunkat. Ezek az ideológusok a maguk oldalára vonják az állhatatlan jellemű embereket. Ám mi azt mondjuk ezeknek az embereknek: ne szakadjanak el a néptől és a párttól, álljanak be a marxizmus-leniniz- mus, a mi kommunista pártunk zászlaja alatt menetelők sorába! Ha önökben van forradalmi szellem, ha megvan a nép boldogságáért vívott harc pátosza, ha megvan önökben az ellenség elleni gyűlölet szikrája és hit a népben, a nép erejében, akkor álljanak be a marxizmus- leninizmus nagyszerű zászlaja alá. Az osztályellenséget pedig gyűlölni kell, mert nem lehet jó harcosa népének és a kommunizmus ügyének / az, aki nem gyűlöli az ellenséget. — Azoknak az elvtársaknak, akik nem akarnak beállni ez alá a zászló alá, hanem éppen ellenkezőleg, akadályozni akarnak bennünket, le akarják fogni kezünket, amikor kegyetlen harc folyik, mi azt mondjuk: hagyják ezt abba, mivel a küzdelembe a mi osz- tályellenségeink oldalán avatkoznak be. De ha mindenáron így avatkozna^ be a küzdelembe. úgy tudniuk kell: a harcban Önök számára nincs elnézés. Önökre vereséget mérnek! Most a nemzetközi porondon kemény osztályharc folyik — jelentette ki Hruscsov. Az ellenség a marxi-lenini elméletet rohamozza, meg akarja rontani az emberek lelkét és tudatát. Annak, aki a kommunizmus építői táborából a másik táborba csúszik, előbb, vagy utóbb számot kell adnia népe előtt. Az osztályharc nem ismer nemzeti határokat, mert az elnyomó és az elnyomott nem egy bizonyos nemzet jelensége. Az osztályharc nem ismeri a rokoni, a családi kapcsolatokat. Igaz — fűzte hozzá Hruscsov —, hogy egyes elvtársaknak külön véleményük van ebben a kérdésben: a társadalmi jelenségek értékelésénél az osztályszempontokban gyakran nemzeti, vagy faji szempontokat csempésznek. A szovjet gazdaság fejlődésében elért sikereket bizonyító számadatokat ismertette Hruscsov, majd rámutatott, hogy a párt, a szovjet nép megszervezi hatalmas munkáját a kommunizmusnak a marxista—leninista tanítás alapján történő építésére, számba véve a reális körülményeket a gazdaság fejlődésének minden egyes szakaszában. „Még igen sokat kell fáradoznunk, hogy megteremtsük a feltételeket a kommunista termelési és elosztási módra történő átmenet számára” — jelentette ki Hruscsov. — „A kommunizmusba történő átmenet hatalmas erőfeszítéseket, önfeláldozó munkát kíván meg a néptől. Fgvesek azf RcndoljóV, hosv aránylag könnyen és gyorsan érneíő el mindez. A kommunizmussal azonban nem lehet játszadozni: a társadalom fejlődésének megvannak a maga törvényei, amelyeket ismerni kell, s melyekkel számolni kell. Akinek eszébe jutna figyelmen kívül hagyni a fejlődés törvényszerűségeit, azt maga az élet fogja megbüntetni.” „Nem állítom, * hogy már mindent megoldottunk, hogy nálunk nincsenek fogyatékosságok — folytatta az SZKP Központi Bizottságának első titkára, — csupán annyit akarok mondani, hogy a kommunista építésben elért jelentős sikereink szemléletesen mutatják, hogy az életet igenlő úton haladunk. Ha ma Jyzonyos fogyatékosságok mutatkoznak nálunk, akkor helyes megértenünk azt, miért állnak azok fenn. Ilyenkor nemcsak a mát kell látnunk, hanem azt is, ami tegnap történt, s tudnunk kell, mi lesz holnap. Amennyiben összehasonlítjuk azt, ahonnét elindultunk, ami rendelkezésünkre állott, mindazzal, amit létrehoztunk, ami most a miénk, akkor láthatjuk, miiyen biztosan és gyorsan halad országunk á kitűzött cél felé és ezt a célt el is éri. Ez a fő dolog!” f—» jelentette ki Hruscsov. „Hazánk már utolérte az Egyesült Államokat a vasércbányászat, az állati eredetű olajok, a cukor, a gyapjúszövet, a forgácsoló-szerszámgépek, a fűrészelt áruk gyártásában, mégpedig mind az abszolút számok, mind pedig az egy főre eső termelés tekintetében. Túlszárnyaltuk az Egyesült Államokat a széntermelés és a cement- gyártás területén. Gyorsan utolérjük Amerikát az acélgyártásban” — jelentette ki Hruscsov. „Nincs messze az az idő. amikor a Szovjetunió nemcsak utoléri, hanem maga mögött is hagyja az ipari termelés. valamennyi ágában az Amerikai Egyesült Államokat, a tőkés világnak ezt az elismert vezetőjét”. „Meghiúsítottuk az imperialisták számításait, hogy a Szovjetuniót katonai támadással győzzék le. Most meghiúsulnak az imperialisták azon reményei is, hogy a Szovjetuniót gazdasági versenyben győzzék le” — jelentette ki az SZKP. Központi Bizottságának első titkára. Mint Hruscsov rámutatott, a Szovjetuniónak a gazdaság fejlesztésében elért hatalmas sikerei szétzúzták az imperialisták rágalmazó koholmányait, bebizonyították a szocialista rendszer nagy fölényét. „Ezek a sikerek a marxista—leninista elmélet, ideológiánk helyességének igazolását jelentik, társadalmi rendszerünk előnyeit bizonyítják”. Ideológiában nincs békés egymás mellett élés A békét ki kell vívni és mi kivívjuk! Az SZKP Központi Bizottságának első titkára ismételten hangsúlyozta: Mi a békés együttélés lenini elvét tartjuk külpolitikánk fő irányvonalának és következetesen tartjuk magunkat ehhez a politikához. A szocializmus erői növelése érdekében végzett szívós munkánk során megtanultunk harcolni a- békéért, az Egyesült Álla1S63. június 29 mok államférfiai pedig jól megtanulták a „békés együttélés” szavakat. Hruscsov hangoztatta: A békét nem lehet kikönyörögni, de ki lehet vívni és mi ki is vívjuk ezt a békét. Éspedig mivel, imával? Nem! Mi a békét munkánkkal, a munkások, parasztok és értelmiségiek munkájával vívtuk ki, megteremtettük a hatalmás szocialista állámot, felemeltük a tudományt, fellendítettük népünk kultúráját, létrehoztuk és a legkorszerűbb harci eszközökkel szereltük fel a fegyveres erőket. S mindezt talán „fohászkodásokkal” értük el? Mi a békét a különböző társadalmi berendezkedésű államok békés együttélésének politikájával védtük meg. Hruscsov a továbbiakban a következőket mondotta: Kennedy az Egyesült Államok elnöke helyesen vonta le a következtetést, hogy felül kell vizsgálni az értékeléseket, számolni kell a szocializmift növekvő erejével, meg kell változtatni a Szovjetunióhoz fűződő viszonyt, és így tovább. Látják, hogyan teszi fel ma A különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélése nem jelenti a nemzetközi síkon folytatott osztályharc gyengülését, és mivel van osztályharc, az ideológia területén lehetetlen a békés együttélés. Aki az ideológia területén való békés együttélés mellett száll síkra — jelentette ki Hruscsov —, az akarva, vagy nem akarva a szocializmus elárulásának, a kommunizmus ügye elárulásának útjára lép. Aki tagadja a különféle társadalmi rendszerű államok békés együttélésének elvét, a békés verseny elvét, az arról tesz tanúságot, hogy nem bízik a munkásosztály forradalmi erejében, a marxizmus— leninizmus eszméinek hatalmas erejében. A Szovjeunió és a többi szocialista ország sikerei megerősíti az egyes országok munkásosztályának saját erejében vetett hitét, a szabadságért folytatott harcra ösztönzik az elnyomott népeket. öntudatra ébresztik a különböző országok értelmiségét, felfegyverzik a szocializmus harcosait az imperialista erők ellen folytatandó ideológiai harcra — hangsúlyozta Hruscsov. A Szovjetunió és a többi szocialista ország kiemelkedő sikerei a szocializmus és a kommunizmus építésében — jelentette ki Hruscsov — meggyőzően mutatják, hogy az imperialisták elszámították magukat, amikor gazdaságilag akartak megsemmisíteni bennünket Ellenségeink most a szocializmus országai elleni ideológiai harcra összpontosították fő erőiket. Az imperializmus ideológusai azzal áltatják magukat, hogy az ellenséges ideológia segítségével belülről tehetnek tönkre minket —mondotta Hruscsov. Nyikita Hruscsov beszélt a Szovjetunió ideológiai ellenfeleinek tételéről. Azt állítják, hogy minél több a Szovjetunióban a művelt ember, annál inkább sebezhetővé válik a szovjet társadalom ideológiai szempontból. Az imperialista propaganda állításai szerint — hangsúlyozta Hruscsov — az emberek az anyagi jólét növekedőével, a kultúra növekedésével párhuzamosan fel fognak lépni a párt vezetése ellen. Nyikita Hruscsov kijelentette, hegy az imperialistáknak az ideológiai diverzióval kapcsolatos észrevételei nem fognak beválni. Azok a kísérleteik, hogy aláássák a szocializmus erőit, hogy megállíl- sák a forradalmi harc fejlődését, éppúgy kudarcot vallanak, mint ahogy kudarcot vallottak korábban a szocialista országok elleni katonai akciók és azok a gyalázatos tervek, hogy gazdasági blokáddal fojtsák meg a szocializmust Sikereinket még ellenségeink is kénytelenek elismerni A szovjet tudomány és a kultúra fejlődését jellemezve Hruscsov megállapította, hogy a Szovjetunióban évenként 120 000 végzett mérnök hagyja el az egyetemeket és főiskolákat vagyis csaknem háromszorta több, mint az Egyesült Államokban. „Országunk népgazdaságában — mondotta — több mint kétszer annyi diplomás mérnök dolgozik, mint Amerikában.” Az SZKP Központi Bizottságának első titkára hangsúlyozta. hogy a Szovjetunió sikereit még ellenségei is kénytelenek elismerni. Emlékeztetett arra, hogyan nyilatkozott ezekről a sikerekről Udall, az Egyesült Államok belügyminisztere, miután megismerkedett a szovjet vil- lanyerőmű-építkezésekkel. Ez a befolyásos amerikai vezető — jelentette ki Hruscsov — „nagyra értékelte sikereinket és — el kell ismerni — ő közzé is tette A-merikában nálunk szerzett tapasztalatait”. — „Igen nagy eredményeket értünk el a tudomány fejlesztésében, a világűr meghódításában — hangoztatta ezután Hruscsov, — Ma már senki sem meri tagadni azt a \ ital- hatatlan tényt, hogy a világűr békés meghódításában a Szovjetunió szilárdan áll az első helyen!” (Folytatás a 3. oldalon.)
