Kelet-Magyarország, 1963. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-01 / 126. szám
,—MEZŐ GA ZDA SA G_, A bur^onvatermesztés teljes gépesítése Milyen gépeket várnak a termelők Szabolcs-Szatmér megye egyik fő terménye a burgonya. Évente több ezer vagon burgonyát termelnek meg a megyében, s az étkezési és ipari burgonya termesztése mellett mind jelentősebb az ország vetőgumó-ellátása is. A Nyírségi Mezőgazdasági Kutató Intézet foglalkozik a burgonyatermesztés céljára szerkesztett hazai — és külföldről behozott — gépek egy részének gyakorlati minősítésével, s a munka közben jelentkező észrevételek alapján tesz javaslatot a konstrukciók további tökéletesítésére. A konstruktőrök elsősorban a tömegtermesztés gépesítésére gondolnak, s számításon kívül hagyják azt, hogy a vetőburgonya termesztésének a gépesítése más igényeket támaszt. Ami már bevált A komimerszburgonya (tömeg) termesztése hazai viszonyok között csaknem teljesen gépesített, gépesíthető. Az ültetés a CK—2 vagy a hazai gyártmányú BÜ—2 burgonyaültető gépekkel megbízhatóan elvégezhető. Gyomirtásra, töl- tögetésre az RS—09-es vagy a ZK fcultivátorok alkalmasak. Kártevők elleni védelemre a Rapidtox és az RS—09 szántóföldi permetezőgépek jól alkalmazhatók. Betakarításra a K—2 és K—3 gépek legalkalmasabbak. Azonban a vezérlő ujjak hegesztése neim jó megoldás. A gépek korai elhasználódását napi két-három zsírozással megakadályozhatjuk, de inkább tartalékgépet vagy alkatrészeket kell beszerezni, minthogy a meglevő gépeken a vezérelt ujjakat rögzítsük. Kísérleteket végeztünk még az angol Ferguson burgonyaszedő kombájnnal is. A gép kevés munkaerővel rendelkező gazdaságok kommerszburgonyá- jának szedésére alkalmas. Teljesítménye napi 2,5—3 ka- tasztrálls hold. Előnye, hogy kevés kézi munkaerőt igényel és a burgonyát a táblán zsákokban hagyja vissza. Válogatásra a Szabolcs—25 burgonyaosztályozó gépet alkalmaztuk. A gép napi teljesítménye 180—200 mázsa. Előnye a vízszintes rostamozgást végző gépekkel szemben, hogy a burgonyát nem sérti éppen a rosták dobómozgása következtében. Tárolásra a jövő irányvonala a burgonyatároló épületek fejlesztése. Addig, amíg hazai tárolók nem épülnék, a burgonyát prizmákban kell tárolnunk. A prizmában tárolásnál a földelési munkák elvégzésére nagyszerűen bevált az OKZ— 120 lengyel gyártmányú prizmaföldelő gép. Napi teljesítménye eléri a 780—800 köb- méter/10 órát. Nagyobb figyelmet a vetőburgonyára A vetőgumó termesztésénél különbséget kell tenni a normál és az előhajtatott burgonya között. A normál vetőgumók termesztésének gépesítése megegyezik a kommensz- árukéval. Egyedül az osztályozásánál követel nagyobb kézi válogatást. Az előhajtatott burgonya vetőgumó termesztésének gépesítése még elég alacsony szinten mozog. Az ültetésre használt kísérleti UBK—6 előhajtatott burgonya ültetőgép Hz aranka irtása minden termelőnek kötelessége Pillangós virágú takarmánynövényeink egyik legveszedelmesebb kártevője az aranka. Az aranka magva évekig elhever a földben, és csak akkor csírázik ld, amikor megfelelő gazdanövény kerül a közelébe. Az ezelőtt 5—6 évvel kiszántott lucerna és vöröshere földeken, ahol aran- kás foltok voltak, ha újra lucernát és lóherét vetünk, az elhullatt mag kicsirázik és a kácsirázott aranka föld feletti szára rácsavarodik a gazdanövényre, s abba belemé- lyesziti szívókéit. Az aranka gyökere ekkor elhal, s ettől fogva már csak a gazdanövény által felvett tápanyagokból él. Az arankafertőzés mindig tovább és tovább terjed, azáltal, hogy növekedve mindig újabb és újabb töveket hálóz be. Június második felében már virágzik és ha magot hoz, újból évekre megfertőzi a talajt. Éppen ezért, az arankás foltokat még virágzás előtt ki kell irtani, mint azt a 10/ 1958. FM. számú rendelet előírja. Az irtást végezhetjük vegyszerrel, Krezonit E. 1 százalékos permetlé oldattal, amihez hektoliterenként még 0,2 kilogramm Nikepont, vagy- pedig Sandovitat adunk a tapadás fokozása végett. Ezzel a permetlével az aramkás foltokat és azoknak 2 méterrel szélesebb körzetét, áztatássze- rűen megpermetezzük, ezt a permetezést 1—2 órán belül megismételjük. Használható e célra Arettc is. Ennek 3 százalékos oldatát használjuk, szintén áztatásszerűen permetezzünk véle, de csak egyszer. Lehet Kuskutánt is használni az irtásra, ennek 10 százalékos oldatából négyzetméterenként 1 litert kell kipermetezni. Irthatjuk az arankát foltos felperzseléssel is. Ebben az esetben az arankás foltot és annak szintén 2 méteres körzetét lekaszáljuk. A lekaszált falit termését sem zölden, sem megszárítva kivinni nem szabad! Ugyanis az elhullott aranka egy kis darabkája új fertőzést okoz a lucernában, az aranka magja pedig megemésztetlenül megy át az állat bélcsatomáján, s így a trágyával újra megfertőzzük szántóföldjeinket. Ebből következik, hogy június második felében, amikor az aranka már virágot hozott, csak felperzseléssel irthatjuk a foltokat, mert a magnak nem árt a permetlé. A lekaszált foltot fonnya- dás után szalmával leszórjuk, petróleummal megöntözzük, és felgyújtjuk. Esetleg — ha van, — lángszóróval is felperzselhetjük. A felperzselt folt helyét felássuk és lucernamaggal újra bevetjük, vöröshere esetén fűmagot vetünk bele. A lucerna és lóhere, mint tudjuk, igen fontos takarmánynövény. Tulajdonképpen egész évi takarmányozásunk alapja. EzenkíVül a magyar lucernamagnak nagyon jó híre van külföldön, és igen keresett cikk, de csak ha arankamentes. Éppen ezért kormányzatunk nagy súlyt helyez az arankairtásra, annak időben való végrehajtását ellenőrizteti, s ahol azt nem hajtották végre, mint közérdekű védekezést végrehajtatja, a termelő költségére. 1963. június 1. Baly Kálmán Növényvédő Állomás, Kállósemjén. az ültetés agrotechnikai követelményeit kielégíti. A szárfelhúzás, szárroncso-, lás eddig még megoldatlan gépesítési problémát jelent. A fertőzés megakadályozása csak akkor tökéletes, amikor a föld felett zöld szárrészek nem maradnak. Eddig csak a kézi szárfelhúzássai értünk el jó eredményt. A gépi szárta- lanítási kísérletek közül legjobb véleménnyel az NDK gyártmányú Krautschläger munkája iránt vagyunk, azonban a szárroncsolás után a tövek kizöldülnek, ezért szükséges lenne vegyszerrel együtt alkalmazni. A betakarításra jelenleg a K—2, K—3 gépek alkalmasak. Legkevesebb a veszteségük és legkisebb százalékú sérülést eredményez a munkájuk. Alakítsák át az osztályozót A vetőgumó válogatására a Szabolcs—25 burgonyaosztályozó gép csak átalakítással lesz alkalmas. Jelenleg 2, esetleg 3 fő válogathatja a burgonyát s ez nem teszi lehetővé, hogy fémzárolt minőséget állítson elő a gép. A fémzárolt vetőgumó minősége érdekében szükséges, hogy a már osztályozott burgonya még válogató görgősoron is áthaladjon, vagy a válogatóasztal mellé lépcsőzetesen legalább 6 ülést helyezzenek el a görgős válogatóasztal emelkedésének megfelelően, így biztosítható lesz, hogy a vetőgumó közé vágott, rágott és romlott burgonya ne kerüljön be. A prizmák földelésére a már említett OKZ— 120 prizmaföldelő gép alkalmas. A gépszerkesztőknek a kom- merszburgonya-tenmesztés gépesítése mellett figyelemmel kell kísérni a vetőburgonya- termeszrtés gépesítési igényeit is. Fölösleges csak vetőgumó osztályozására megfelelő gépet gyártani, de kell olyat is gyártani, amely ezt a munkát is kifogástalanul elvégzi. Búzás László főmérnök. Kibúvó nélkül! Aligha hihető, hogy valaki azért ad javítóba hibás tárgyat, hogy ítéletnapig ott legyen. Márpedig egyes gél állomásokon, mint a Mátészalkáin, nyírteleken és még néhánynál megfeledkeznek erről. Nemrég tíz gépállomási vizsgálatnál megállapították, hogy nem készülnek hibafelvételi jegyzőkönyvek. A véletlenre bízzák különösen a tsz-ek gépeinek javítását, nem vállalnák kötelezettséget a szerződésben, hogy mikorra készítik el a hibás gépet. (S a tsz-ek sem ragaszkodnak ehhez, sajnos.) Bajok vannak az anyag-, alkatrészellátással, — ez közismert. De ez nem lehet kibúvó, ezzel nem lehet leplezni a helyi tervszerűtlensé- get, kapkodást, sem elhárítani a felelősséget. A tsz-ek megfizetik a javítási költséget, de elvárják, hogy időben és úgy hozzák helyre gépeiket, hogy ne romoljon el még mielőtt a gépállomás udvaráról elvinnék őket. De, hogy lehet követelőzni, reklamálni, ha találomra adják át javításra a gépeket és úgy veszik át, papír nélkül. Sokba kerül ez így, ha le nem zárják a kibúvókat. PgÁllványos szénaszárítás a nyírturai Zöld Mező Tsz-ben. Növények előállítása — gyárban B iológiai érdekességek A sejt rendkívüli bonyolult önirányító mechanizmusában a differenciálódás kémiai „kibernetikus“ módszerrel zajlik le. Ha megértjük ennek a folyamatnak a mechanizmusát és kívánságunk szerint tudjuk irányítani, ha arra tudjuk késztetni bármely sejtet, hogy ne csak ilyen, vagy amolyan részletét alakítsa Tci az állat, vagy a növény szervezetének, hanem éppen azt, amire nekünk az adott esetben szükségünk van, akkor ez végső soron azt jelenti, hogy gyárakban, üzemeltben állíthatjuk elő az értékes és ritka növények egész sorát, amelyekből vitaminokat, hormonokat, gyógyszer alap mvégokát nyerhetünk, vagyis megkaphatjuk azt, amiért az a bizonyos növény olyan értékes, s mindezt mesterséges úton állíthatjuk elő. Ez azt Felemelték a borszőlő és a must átvételi árát Rendelet a bor felvásárlási árának megállapításáról A Magyar Közlöny legutóbbi száma közli az élelmezés- ügyi miniszter rendeletét a borszőlő, a szőlőcefre, a must és a bor felvásárlási árának megállapításáról. Az Élelmezésügyi Minisztérium Borforgalmi Igazgatóságán tájékoztatásul közölték, hogy a felvásárlási árak rendezésével az a cél, hogy a szőlőtermelő gazdaságokat, gazdákat az eddiginél érdekeltebbé tegyék a borszőlő, illetve a szőlőcefre értékesítésében, s így a korszerű feldolgozóüzemekbe központosíthassák a szőlőfeldolgozást. Az országos és a nemzetközi borversenyek tapasztalatai szerint ugyanis a jól gépesített, korszerű állami pince- gazdaságok az azonos meny- nyiségű és minőségű szőlőből, cefréből több és jobb minőségű bort készítenek, mint a kisüzemi felszereléssel dolgozó termelőszövetkezeti, illetve egyéni pincék. Az új árrendezés egyik jellemző vonása, hogy a borszőlő és a cefre átvételi árát a korábban érvényben levő árakhoz képest általában 17 százalékkal emelték. Az új árakban tükröződik a harmonikus összhatásútok értékes zamatanyagot tartalmazó kellemes homoki borok „felfutása“ az általában nagy maligán-fokkal jeleskedő hegyvidéki borokkal szemben. A korábbi nagy árkülönbségek most észrevehetően csökkentek. További eltérés a korábbi gyakorlattól az, hogy a szerződéses felárat nem a termőterület alapján számított arány, hanem az össztermésből átadásra kerülő árumeny- nyiség aránya szerint kapják a termelők az alapár kiegészítéseképpen. A rendelet kiI mondj a többek között, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezet, termelőszövetkezeti csoport, egj'szerűbb mezőgazdasági szövetkezet és hegyközség részére, ha a szerződés alapján átadott borszőlő, szőlőcefre, raust és bor mennyisége a tényleges termésének 60 százalékát nem éri el, úgy 10 százalék, ha a termés 60—80 százalékának felel meg, 20, ha a 80 százalékát is meghaladja, 30 százalék szerződéses felárat fizetnek ki. A szerződés alapján átadott borszőlőnek, szőlőcefrének, mustnak legalább a 15 cukorfokot, a bornak legalább a 9 maligán-fokot kell elérnie az átadáskor. Szerződéses felárat csak egészséges, tiszta ízű, direkttermő-mentes európai fajta borszőlőért, szőlőcefréért, mustért vagy borért, továbbá othelló szőlőért, vagy — más direkttermőtől mentes — othelló mustért és borért szabad kifizetni. A „Nantszkaja" fajtájú közönséges répa gyökerének egy kis darabkáját egy bizonyt» meghatározott összetételű tápanyagba tették. A gyökér- darabka növekedni kezdett. A répa rendezetlen tömege egyre nőtt és nőtt. Ebből a tömegből is levettek egy darabkát és átültették egy másik táptalajba, a sejtek pedig tovább növekedtek. A sejtszövet mesterséges körülmények között végtelen hosa- szú ideig képes növekedni; Új növények a vegykonyhában Raisza Butenko elhatározta, hogy nemcsak a sejtszövetek növekedésének folyamatát tanulmányozza, hanem megtanulja azt is, hogyan lehet Irányítani a szövetek új formáinak és tulajdonságainak kialakulását. Egy darabka sejtszövetet áthelyezteR egy másik táptalajba. Nuklein vegyületet adtak hozzá és aminósavat, (ez képezi az alapanyagát a sejtben a nuk- leinsav kialakulásának). Megváltozott az anyagcsere! A zavaros, formátlan tömegben előbb alig megkülönböztethető, majd egyre tisztábban felismerhető bimbócskák jelentek meg. Akkor egy darabka bimbós szövetanyagert áthelyeztek egy más táptalajba. Az új anyagok újabb változásokat hoztak létre a sejtek anyagcseréjében. Megkezdődött a szár, a levelek, a gyökerek gyors fejlődése. A folyamat egy teljesen kifejlődött répa kialakulásával zárult le. Először I. S. Steward amerikai tudósnak sikerült szomatikus — nem ivari — sejtből répát előállítani teljes mértékben. Raisza Butenko szovjet kutató nemcsak megerősítette ezt a lehetőséget, hanem tovább is fejlesztette; Megtalálta azokat a körülményeket, amelyek lehetővé teszik, hogy bármilyen sejtből — előállíthassuk a növényt és irányíthassuk annak fejlődését. ÚJ SZAKKÖNYVEK Goffa András—Kocsis Károly—Szász János Villamosság a mezőgazdaságban A szerzők hazai szakirodalmunkban először foglalják össze ezen a szinten a villamos energia mezőgazda- sági alkalmazásának legfontosabb ismeretanyagát. Bevezetésként tisztázzák az alapfogalmakat, majd behatóan tárgyalják a villamos elosztói és fogyasztói hálózatok szerelését, a villamos világítás és fűtés főbb kérdéseit, a vilia- mosgépek különböző fajtáit I és működési elveit, valamint I az aszinkron motorok üzeme- j lését Az érintés- és villám- I védelem előírásait külön fejezetben teszik közzé. A könyv a mezőgazdaságban foglalkoztatott valamennyi szakember számára fontos segítségül szolgál. Oroszlány István Vízgazdálkodás a mező- gazdasági üzemekben A könyv az Agrártudományi Egyetem, és a mezőgazdasági főiskolák kultúrtech- nika tárgyának tankönyve, és egyben a vízgazdálkodás szakembereinek is fontos kézikönyve. A vízgazdálkodás két fő irányát tárgyalja: a káros felszíni és felszín alatti vizeik elleni védekezést és a víz megőrzését, illetve hiányának pótlását csapadékvisszatartás, tárolás és öntözés útján. E két téma valamennyi elméleti és gyakorlati tudnivalóját sikeresen foglalja össze. 2 jelenti, hogy a mezőgazdaság legfontosabb ágazatait iparrá alakíthatjuk, lerázhatjuk magunkról az eleven természettől való függést, megszüntethetjük azt a tényt, hogy állandóan félni kelljen az évszakok változásától, a nappaloktól és éjszakáktól, az időjárás szeszélyeitől. Tízmázsás sárgarépa? A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának növény-fiziológiai intézetében Andre] Kudssamov akadémikus irányítása mellett olyán kísérleteket folytatnak, amelyek ennek a feladatnak megoldásához vezetnek... Már jónéhány éve, hogy Raisza Butenko fiziológus laboratóriumában olyan dolgokat művelnek, amelyek erősen hasonlítanak a csodákhoz.
