Kelet-Magyarország, 1963. május (23. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-12 / 109. szám

AZ MSZMP SZABOLCS SZATMAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYE;/ TANÁCS LAPJA «X. ÉVFOLYAM, 109. SZÁM Ara: 80 fillér 1963. MÁJUS 12, VASÁRNAP Kádár János elvtárs beszéde a szakszervezetek XX. kongresszusán A magyar szakszervezetek 20. kongresszusa szomb'aíon k beszámolók és a határozati javaslat vitájával folytatta munkáját. A délelőtti tanácskozáson megjelent Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Gáspár Sándor, a Budapesti Pártbi­zottság első titkára, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, a SZOT elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai és Bru- tyó János, a SZOT főtitkára, az MSZMP Politikai Bizott­ságának póttagja. Részt vett a szombati ülésen az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnök Tanács és a Minisztertanács több tagja is. A vita során felszólalt Závorl László, a Csepel Vas­es Fémművek küldötte, Gróf Ádám, a pusztavámi szénbá­nya szocialista brigádvezetője Raposi Irén, a Nemesgulácsi Gépállomás üzemgazdásza, Timmer József, a Népszava fő- szerkesztője, Csáki László, a postások szakszervezetének el­nökség tagja, Szalontai jános. az építők szakszervezetének titkára, Tebeli Mihály, a HVDSZ Komárom megyei bizott­ságának titkára, Ungvári László, a Nemzeti Színház művé­sze, Bőle Dezső, a SZÖVOSZ szakszervezeti bizottságának titkára. Ezután Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke emelkedett szólásra. Pártunk nagyszerű íegyvertársa a szakszervezet — Tisztelt Kongresszus! Tisztelt Elvtársak és Elvtárs- nök! — Engedjék meg, hogy pártunk, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bi­zottsága és a Magyar Nép- köztársaság kormánya megbí­zásából átadjam a kongresz- szus küldötteinek, az önök személyén kérészül a magyar szakszervezetek több mint háromszázezer tisztségviselőjé­nek, több mint két és fél milliós tagságnak, forradalmi, szocialistái, testvéri üdvözle­tünket — kezdte meg beszé­dét Kádár János, majd így folytatta: — Pártunk Központi Bi- fcottsága és Népköztársasá­gunk kormánya nagy szere­tettel, szívből üdvözli mind­azokat az elvtársainkat, és barátainkat, akik a Föld különböző országaiból a testvér szakszervezetek kép­viseletében, a Szakszerve­zeti Világszövetség képvisele­tében eljöttek hozzánk, meg­tisztelték megjelenésükkel szakszervezeteink XX. kong­resszusát és építő hozzászólá­sukkal segítséget nyújtottak munkánkhoz. — Megállapítható, hogy a magyar szakszervezetek XX. kongresszusa hasznos, jelentős hozzájárulás a magyar szakszervezeti mozgalom további fejlő­déséhez, a hazánkban fo­lyó szocialista építőshez. Reméljük, hogy ha csak szerény mértékben is, de hozzájárulás lesz a nem­zetközi munkásosztály vi­lágméretekben folyó har­cához. > — Mind a beszámolókban, mind a felszólalásokban sű­rűn esett szó arról, hogy ho­gyan, milyen mértékben, mi­lyen eredménnyel segíti a ma­gyar szakszervezeti mozgalom megvalósítani pártunk politi­káját. Ezért engede lm ükkel először pártunk politikájáról kívánok nehány szót szólni. — Pártunk politikája kö­vetkezetes, immár évek óla töretlenül fejlődik, és mind határozottabb lesz. A múlt év vége felé a párt legfőbb fóruma, a kongresszus ezt a politi­kát, annak fő irányát jó­váhagyta és továbbfejlesz­tette, majd azt követően az országgyűlési és ta­nácsválasztásokon válasz­tási programunkat, azaz a párt politikáját népünk is Jóváhagyta. — Megvannak irányelveink, iránymutató határozata'nk. Megerősítést nyert gazdasági, kulturális célkitűzéseink téte­les foglalata, második ötéves leiyünk. Ügy gondoljuk, hogy most, kongresszusunk és né­pünk jóváhagyása után mun­kánk legfőbb elemének a végrehajtásnak, az életben való megvalósításnak keli lennie. — Elvtársak! Az étet rá- kényszerített bennünket arra, lvgy az 1956-os ellenforrada­lom után a társadalom úgy­szólván minden lényeges kér­dését újból megvizsgáltuk: összegeznünk kellett a ta- pasztnlatokat, elínezr.ün'-c kellett a helyzetet, meg kel­lett határoznunk az irányvo­nalét Most az a fő dolog, hegvan tudjuk gyorsabban, hatékonyabban,» minél hama­rabb végrehajtani a határoza­tokat. A cselekvés döntő ele­me most az, hogy érjük el a helyesen kitűzött célokat, hogy azután új célokat állít­hassunk pártunk, szakszerve­zeteink, munkásosztályunk és népünk elé. ték, hogy ma Magyarország nem olyan, amilyen 1959 ok­tóberében volt. Folyik is „fi- lozófálás" arról, mi ez a ma­gyar fejlődés, miképpen h!i- beralizálódtak*’ Magyarorszá­gon a viszonyok. Fantáziáinak arról is, hogy majd kimen­nek a szovjet csapatok, az­után jönnek a „szabad vá­lasztások” és így tovább. (Élénk derültség.) Annak, hogy Magyarorszá­gon szovjet csapatok vannak, nincsenek belső társadalmi okai. Ha az imperialisták azt akarják, hogy a szovjet csa­patok Magyarországról kimen­jenek, valahonnan menjenek ki az amerikai csapatok is. (Nagy taps.) — Ha nekünk valaki azt mondaná, hogy innen kimen­nek a szovjet csapatok, on­nan az amerikaiak, mi nem ijednénk meg. Azt mondanők: nézzük meg, vizsgáljuk meg. Da próbálják ők Adenauernek emlegetni, hogy csak Berlin­ből menjen ki egy zászlóalnyi amerikai csapati Rögtön azt mondja, hogy összedől az egész rendszer, vége a világ­nak! (Derültség.) Nem liberalizálódás, hanem szocialista fejlődés Együtt harcolunk a nemzetközi munkásosztállyal — Elvtársak! Ha megen­gedik, megemlítem politikánk fő elemeit Ezeket soha, egy pillanatra sem téveszthetjük szem elől, ezért ezen a kong­resszuson is szólni kell ró­luk, — Nemzetközi síkon harco­lunk a társadalmi haladásért, a gyarmati rendszer szétzú­zásáért, az általános és teljes leszerelésért, a tartós és szi­lárd béke (megteremtéséért Nem népek, nem is államok ellen harcolunk, hanem az imperializmus ellen, az impe­rialisták és a háborús kalan­dorok ellen, az Egyesült Al- llamok, Nyugat-Németország és az imperializmus más fő országainak monopolista, mi­litarista körei és a népek bé­kéjét veszélyeztető kalandor­politikájuk ellen. — Hosszantartó és szaka­datlan harc ez, amelyben együtt küzd az egész nem­zetközi munkásosztály, min­den elnyomott szabadságra vágyó, még függő helyzetben lévő és már Szabad nép, min­den becsületes, békére vágyó ember, Ez a harc addig folyik, amíg teljes győzelmet nem aratunk, amíg telje­sen ki nem küszöböljük az emberiség életéből az Imperializmust és ezzel a háborús fenyegetést — Szolidárisak vagyunk, együtt harcolunk a nemzet­közi munkásosztály forradal­mi osztagaival, az egyes or­szágok munkásosztályainak forradalmi élcsapataival: kommunista és munkáspárt­jaival, a munkásosztály min­den forradalmi erejével, min­den haladó erővel. Pártunk, szocializmust építő népünk híve annak, hogy világmére­tekben dolgozzunk a szak­szervezetek akcióegységéért. Teljes szívvel, legjobb meg­győződésünkkel támogatjuk a Szakszervezeti Világszövetség helyes programját Szolidári­sak vagyunk és együtt küz­dünk Ázsia, Afrika, Latln- Amerika népeivel, akár a ré­gi típusú gyarmatosítás igá­ja alatt nyögnek, akár a neo- kolorúalistók befolyásától akarnak megszabadulni. Min­denki tudja, hogy a gyarma­ti népek azért tudnak korunk­ban sikeresen harcolni a nemzeti függetlenségért a szabadságért, mert van a vi­lágon a Szovjetunió, van szo­cialista világrendszer, és az tűrhetetlenül ott áll mellet­tük, erkölcsi és anyagi ere­jével segíti a népek szabad­ságharcát. (Lelkes, nagy raps.) ■— Szolidárisak vagyunk és együtt haladunk min­den olyan emberiéi, és minden olyan mozgalom­mal, amely a világ bár­mely országában harcol a békéért. Engedjék meg — mondotta ezután Kádár elvtárs, hogy külön szól­jak arról, hogy mi, kom­munista forradalmárok, magyar munkások, egész szocializmust építő né­pünk, szolidáris, törhetet­len egységben halad együtt a nagy szovjet néppeL (Hosszantartó, viharoe taps.) — Pártunk, a magyar szak- szervezetek, egész népünk harca és munkája az utóbbi időszakban jelentős fejlődést eredményezett. Ma városba vagy faluba, gyárba, intézet­be, vagy színházba, bárhová nyugodtan elvisszük barátain­kat és nem barátainkat is: Még ellenségeink is észrevet­— Nem akarok itt további részletekbe belemenni, csak azt szeretném megmondani, hogy először U Magyarorszá­gon nem liberalizálódás, ha­nem szocialista fejlődés megy végbe. Politikánk marxista- leninista elveken nyugszik, szocialista* kommunista poli­tika. Az, hogy rendszerünk hu­mánus. természetes, mert a szocializmus, a kommu­nizmus lényegénél fogva a legemberiebb, a leghumá­nusabb világnézet. Ezt beli tehát ellenfeleinknek először megjegyezniök. — A másik: számíthat ránk a nemzetközi élet minden ha­ladó ereje, a szocialista orszá­gok közössége, amelyhez a mi népünk törhetetlenül hű. Szá­míthat ránk minden prog­resszív törekvés, számíthat­nak a gyarmati rendszer vég­leges szétzúzásáért, a békéért folytatott harc erői. De hozzá- tehetem: számíthat ránk a vi­lág minden országának kor­mánya, még az Egyesült Álla­mok kormánya is, az esetben* ha a vitás nemzetközi kérdé­seket hajlandó tárgyalások út­ján, a józan észre hallgatva, a magyar nép függetlenségé­nek, nemzeti szuverénitásá- nak, szocialista fejlődésének tiszteletben tartásával megol­dani. Minden kérdésben ké­szek vagyunk tárgyalni és vé­leményünk szerint sok min­denben meglehet egyezni. Az a meggyőződésünk, hogy ez minden országnak javára vál­nék. — 1956-ban; azzal a bizo­nyítvánnyal, amit akkor fel­mutattunk, nagyon sok nehéz­séget okoztunk szovjet testve-; reinknek, Valamennyi szoci­alizmust építő népnek, a nem­zetközi kommunista mozgat lomnak, a legkülönbözőbb progresszív erőknek. Az im-i perialisták propagandája aki­kor annyit foglalkozott ve-> lünk hogy sikerült felcsigáz­nia az emberek érdeklődését az egész világon, még ott is, ahol azt sem tudták, hogy lé­tezik a magyar nép. Most ezért is nagy az érdeklődés az emberekben az egész vilá­gon az iránt, hogy mi vab Magyarországon. Szerencsére elmondhatjuk, hogy megvál­tozott nálunk a helyzet. Most legyünk azon, hogy minél több olyan dolog legyen Magyarért szágon, hogy ha szovjet vágyj kínai testvéreinket, vagy bár­mely más országból, akár nyu« gáti tSkés országból érkezett vendégeinket megkérdezik,' „Hát mi is van Magyarország gon?" — úgy tudjanak be-i szélni, hogy az erősítse ügyün­ket és segítse az ő hareukatj ez proletár internacionalista kötelességünk. ■— Elvtársak! Hadd sző!- ' Jak most belső dolgaink- I róL Azt hiszem, nem kell | külön bizonygatnom, hi- | szén részben maga a vita is mutatja, hogy megvál­tozott nálunk a munka stí- 1 lusa. A vita mentes min­den hatásvadászattól, min­den demagógiától. Komoly 1 kérdésokról beszéltek, ko­molyan és értelmesen. Egyszóval, szerencsére ki­mentek a divatból a frá­zisok. Ne is hozzuk vissza. 1 —■ Nem kőt most minket komoly ügyeink tárgyalásánál semmiféle helytelenül értel­mezett udvariasság, vagy il­lendőség,- nevén szoktuk ne­vezni a dolgokat. Ezért kérem, i (Folytatás a 3. oldalon) TASZSZ-kősslemény újabb csendes­óceáni szovjet rakétakísérletekről Moszkva, (TASZSZ): A TASZSZ az alábbi közle­ményt edta ki: A világűr további felkuta­tása céljából a szovjet tudó­sok és tervezők kipróbálásra készítették elő kozmikus ob­jektumok továbbítására alkal­mas hordozó rakéták újabb, tökéletesebb változatait. E ra­kétákkal. azok utolsó fokoza­tai nélkül, kísérleti kilövése­ket fognak végezni a Csen­des-óceánon két övezetben, amelyeket az alábbi koordi­náták határoznak meg: tinó Övezet északi szélesség: nyugati hosszúság: készülékekkel fel­szerelt különleges hajói fog­jál« végezni, A rakátakilövéseket az 196S május 15-től július 15-ig ter­jedő időszakban szándékoznak elvégezni. A TASZSZ-t felhatalmazták annak közlésére, hogy a hajő- ,zásnak és a repülésnek a hor­dozórakéták kilövésekor való biztonsaga érdekében a szov­jet kormány azzal a kéréssel fordid azoknak az országok­nak a kormányaihoz, ame­lyeknek hajói és repülőgépei az említett időszakban a ra­kétahordozók utolsó előtti fo­kozatainak becsapódási tér­ségében járnának, hatáságaik útján adjanak utasítást e ha­jók és repülőgépek parancsno­kainak, hogy ne közelítsék meg a Csendes-óceán említett ■ övezeteit sem vízen, sem leve- i gőben. előtti fokozatéinak, becsapó- réseket a szovjet flottának a góbén. Kótaji víz Nyíregyházán 4. oldal Piaci jelentés 12. oldal Vasmadár és társai T oldal Gengszterélet Münchenben 9. oldal * 11 fok 41 perc 167 fok 49 perc 9 „ 03 * 166 „ 34 * 8 * 03 * 168 „ 45 * 19 W 41 ­170 „ 00 „ második Svezet északi szélesség: keleti hosszúság: 35 fok 23 pare 173 fok 52 perc 33 * 10 * 175 „ 24 . 32 * 08 * 173 1* 56 „ 34 * 21 » 172 * 23 M A hordozó rakéták utolsó dásd térségében szükséges

Next

/
Thumbnails
Contents