Kelet-Magyarország, 1963. május (23. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-07 / 104. szám

Nép és ellenőrzés P. becsapott egy vásárlót. Uj kalap fejében egy kitisz tított, használt kalapot adott el neki. Azt hitte nem ve­szik észie. Tévedett. Az ügyet az AKP vizsgálja. A dombrá- di 3-as számú vegyesboltban az árrendezés után egy hó­nappal is a régi áron szolgál­ták ki az embereket. Bálint Istvánná észrevette és levelet írt az illetékes szerveknek. Bagi Jánosné volt a feladója annak a levélnek, melyben V. Antalra, a rakamazi 7-es ital­bolt vezetőjére panaszkodnak az asszonyok, hogy sorozato­san hitelt nyújt az állam ká­rára, az emberek, családok rovására. Nem lehet közömbös az, hogy az emberek nagy töme­ge mennyire vesz részt az el­lenőrzésben, ki hogyan viseli szívén a törvények, rendelke­zések betartását. örvendetes jelenség, hogy egyre több azoknak az egy­szerű embereknek a száma, akiknek nem közömbös a közügy s intézkedést kérnek. A múlt esztendőben az ÁKF- hez csaknem 100 ilyen beje­lentés érkezett. Havonta most is 15—20 olyan levelet kap­nak, amelyekben felhívják a figyelmet arra, hol ki sértette meg ezt vagy azt a rendelke­zést. Jó dolog ez, mutatja, hogy szélesedik, terebélyese­dik a szocialista demokrácia, a nép mindinkább bekapcso­lódik az állami ellenőrzésbe, s az állami ellenőrzés egvre inkább népi ellenőrzés jelle­get ölt. A megírt, s ennek alapján megvizsgált észrevételek bizo­nyították: az emberek való­ban az igazság oldalán törtek lándzsát. Lénárt Pál vencsel- lői lakos a balsai fmsz üzle­tében tapasztalt árdrágításról írt. Igaza volt. Bejelentők mentették meg a 4000 forint ibbletkiadástól a besztereci is tiszateleki tsz-tagokat, akiknek „tévedésből” maga­sabb áron számították a sze­net Nagy Pál figyelmezteté­se alapján jöttek rá az el- ’enőrök, hogy Rakamazon G. Imre boltvezető a gyárilag hibás kerékpárgumi-köpenve- bet drágábban árusította. Ko­vács István szólt telefonon, hogy a nyíregyházi Otthon kisvendéglőben árdrágítást és súlycsonkítást észlelt. Meg­vizsgálták. igaza volt. Sorolhatnánk tovább az eseteket. Akadnak azonban olyanok, akik részvétet éreznek a rendeleteket megszegőkkel szemben, tartanak a viszony megromlásától. Ezeknek a száma azonban ma már egyre kevesebb. Ha nem is minden ember tudja, de túlnyomó többsége érzi, hogy cselekvő és egyenrangú részese ennek az államhatalomnak, nemcsak ioga, hanem kötelessége is, hogy szót emeljen a jogtalan­sággal szemben. Lassan és fokozatosan el­mosódik a határ a hivatali és a társadalmi ellenőrzés kö­zött, eggyé válik a szocialista demokrácia atmoszférájában. Farkas Kálmán Ilyen lesz a nyíregyházi filmszínház KORSZERŰ BETON- ÉS ÜVEGÉPÜLET — TÍZMILLIÓ FORINT AZ ÉPÍTÉSRE - MOZIPRESSZÓ A KGST keretében több ezer gépet vásároltunk a baráti államoktól. Felvételeink a csehszlovák gyártmányú Super Zetorok és kévekötő-aratógépekről készültek. Foto: Bereth Ferenc Az uj nyíregyházi széles­vásznú mozi 600 férónelyes lesz. Heiyeul a nénin tér oszaKi részé es a bciyem utca torkolata lett Kijelölve. A hely ki választásnál mar ugye- lemoe vertun a városmag var- nato atepitesenek, legmoder­nebb irányelveit is (celíorga- iom kialaiíitását, uj forgalmi gyűrű létrehozását, hivatali KeresKedelmi, vendéglatóipari és kulturális központok egy­mással kölcsönhatásban levő rendszerét is.) A parkra nyíló szélfogó be­járatát déli irány bój lehet majd megközelíteni, innen a földszinti pénztárcsarnokba jut a látogató, itt helyezkedik még el a mozipresszo is. Az emeleti, erkélyszerű előcsar­nok szabad lépcsőkön közelít­hető meg. Ezen emeleti elő­csarnokban foglal helyet az érkező és távozó közönséget torlódás mentesen kiszolgáló ruhatár. A közös légterű két csarnok között vizuális kap­csolat létesül. A nézőtéren 90 centiméteres széksor távolság, a padló nagy lejtésszöge, szellőztetéssel kombinált légfűtés, térbeli hangforrások és tökéletes hangszigetelés szolgálják majd a nézők kényelmét. Az épület a legkorszerűbb építőanyagok felhasználásával létesül, klin- kerből, acélból, betonból és zömmel üvegből. A főépület északi oldalához a Moziüzemi Vállalat új szék­háza fog csatlakozni. Á mozi és Irodaház együttes építési költsége 10,5 millió forint. A kivitelezési terveket az ÉM. Középülettervező Vállalat munkatársa, Pintér Béla épí­tőművész tervezi. Remélem, hogy a felsorolt néhány adattal sikerült is­meretlen levelezőmet meg­győzni arról, hogy a mo~ira vonatkozó elképzelései kisebb, nagyobb eltéréssel a megva­lósítás útján haladnak, to­vábbá, hogy a teljes értékű és zavartalan mozi-szórako­zási örömökön kívül az új moziépület gazdagítani fogja a város lakosságánák esztéti­kai élményeit és az egyre gyorsabban fejlődő város műalkotásainak számát is. Kalocsai István i városi főmérnök, ÉTÉ titkár. Megnyílt a LI. al u mini um konferen ci a Nagy jelentőségű tanácsko­zásra, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egye­sület II. alumíniumkonferen­ciájára ültek össze hétfőn délután a Technika Házában a magyar alumíniumipar szakemberei. kapta az általános iskola 8 osztályának elvégzését tanú­sító bizonyítványt. S Kozma István, a kemecsei általános iskola igazgatója olyat tett, ami a tízéves gyakorlatban még nem fordult elő: Köny­vet ajándékozott egy esti, fel­nőtt oktatásban részt vevő ta­nulónak. A kitartásért és szorgalomért. Ez az ember nem volt ki­tűnő tanuló — mondja az igazgató. — De amit tett, arra kevesen vállalkoztak volna. Megérdemli a dicséretet-. Olyan mint az acél amely- lyel dolgozik, Tóth Árpád A tanácskozás jelentőségét aláhúzta, közel száz kül­földi. köztük szovjet és más baráti országok beli, továbbá francia, nyugat­német, svéd, osztrák és egyéb nemzetiségű szak­ember jelenléte. Az ötnapos konferenciát bevezető plenáris ülés megnyitó beszédében dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter. az Országos Magyar Bányászati és Ko­hászati Egyesület elnöke rámutatott, hogy a tavaly megkötött magyar—szov­jet timföld és alumínium­egyezmény végrehajtására való felkészülés különö­sen fontossá teszi a II. alumíniumkonferenciát. Az 1965. évvel új korszak kezdődik alumíniumiparunk­ban. A magyar—szovjet egyezmény értelmében a Szovjetunióba kohósításra szállított évi 300 000 tonna timföld ellenértékéként évi 165 000 torma alumíniumhoz jutunk. Az ugyancsak kedvező feltételekkel már korábban megkötött magyar—lengyel egyezmény is jelentős alumí­niummennyiséghez juttatja országunkat a Lengyelországba kiszállított timföld ellenérté­keként. Az így bekövetkező aln- miniumbőség nemcsak a hazai fogyasztás korlátáit szünteti meg, hanem el­hárítja alumínium készáru exportunk akadályait is. A Nyíregyházán épülő új Lenin téri 600 férőhelyes, szélesvásznú képe délkeletről nézve. filmszínház távlati ITTTYVr A Nagykáilói Budai Nagy Antal Gimnáziumban tanulók nem­csak elméleti altatásban részesülnek, hanem gyakorlat során ismerkednek a szabó-varró szakma fogásaival. — A képen (balról) Tündik Ilona és Kocsán Mariann kabátgomblyuk l | hímzést gyakorolják. : , ,j | Foto: Elek Emil. Az tudja mit jelent a me­leg, megszokott családi kör­ben lenni, aki hetenként egy­szer élvezi annak örömét. En­gem is hazavitt a vonat, má­jus első napjára. Sziporkázott a fény: tündö­költ az örök május. A külső szobából vidáman szállt a muzsika; feleségem a lehető leghangosabbra szabályozta a rádiót. Anyámmal futókát ül­tettek az ereszcsorgóba, s hadd hallják ott is a nótát. Benn cimborámmal kever­tem az ördög könyvét, mikor feleségem a konyhából beki­áltott: hagyjuk abba a játé­kot, menjünk ki. Nem akartam hinni a sze­memnek. Anyám, az én het- venhárom éves anyám táncolt! Legutóbb nyolc évvel ezelőtt tett ilyet. Akkor Pestre is elment az együttessel, nagy sikert aratott az ecsedi lako­dalmas... De akkor... még fia­talabb volt, meg... apám is élt szegény. Az első sorból nézte, hogy táncolt anyám Lasa Molnár Lajossal... Azó­ta nem táncolt anyám. És most!?... Néztem, néztük, ahogy rit­musban lépett erre-arra. Az­tán megfordult háromszor is. Bal kezét gyenge csípejére nyugtatta a jobbot fél hajtás­sal feltartotta és... mindig tevő, immár görbült, vastag ujjaival ütemesen pittyenge- tett. Két fiam most látta elő­ször igy, ilyenül nagymamá­jukat. Nevettek, de hogy! Egyszer csak elcsendesedett a rádió. Más műsor követke­zett. Anyám megállt, s mintha csak most vette volna észre, mit csinált és hogy mi is néztük. Gyenge pir ömlött szét sokráncos arcán. Nagyon vert a szívem, a levegő fullasztóan állt meg a torkomban mikor hozzálép­tem és megcsókoltam. Utá­nam a feleségem, gyei meiceim ölelték át. A barátom vi­gyázzállásban nyújtotta felé a kezét. Ezután anyám elmosolyo­dott és kioldotta fején a fe­kete kendőt. Es nagyon fur­csa volt igy: még mindig mo­solygott, de... szeméből kicsor­dult a fényesség. — Jó volt, nagyon jó volt, gyermekeim — mondta — Csak... nem tudom..., leszek-e így még valaha... Fején megigazította a feke­te kendőt, megint bekötötte. Lehajolt és sötéteres marká­ból szórta, csak szórta to­vább a magot a meleg, párás májusi földbe. Asztalos Bálint 1963. május t, vánságga], hogy remélhetőleg a nyíregyházi mozi is hasonló stílusban épülő korszerű al­kotás lesz. Végezetül azt kér­te, hogy válaszomat a Ke- let-Magyarországban adjam meg. E felkérésnek teszek most eleget. A nyíregyházi új filmszín­ház sorsa 1963. április 12-én dőlt el véglegesen a Művelő­désügyi; Minisztériumban. Így módomban áll közölni mind­azokat az adatokat, melyek levelezőmet — s nyilván má­sokat is — érdekelhet. Néhány hónapja levelet kap­tam. A levélíró ugyan nem nevezte meg magát, mégis ér­deklődéssel tanulmányoztam a „Nyíregyháza fejlődéséi váró törzsgyökeres lakos” gon­dolatait, mélyeket az új nyír­egyházi filmszínház korszerű­ségéért érzett aggodalmában vetett papírra. Javaslatainak szemléltetéséül mellékelt egy újságszelvényt is a Magyar Nemzet-bői, mely az új kő­bányai filmszínház távlati raj­zát és jellemző műszaki ada­tait tartalmazta, azzal a ki­cA oasakatatű emket Lassan fogynak a kilométerek — 12 év egy munkahelyen Három ér alatt négy osztály Kihalt az országút. A dü­höngő hóviharban ugyan ki­nek is lenne kedve útrakel- ni? Félelmetes ilyenkor az egyedüllét. S rajta kívül már teremtett lélek sincs az or­szágúton. Csak őt tépázza a nekivadult szél, ahogy ke­rékpárját tolva szembeszáll vele. Nincsen kitaposott Ös­vény, az országút egybesza­kadt az árokkal és a szán­tással. Lassan, vakoSködva, Szinté tapogatózva halad elő­re, kerülgeti az embermagas hóbuckákat. Roppan a hó, mély árokba szakad. Elvétet­te az utat. de menni kell. A feleség és a három gyerek várja otthon, virrasztva. Űjabb erőfeszítés és kivágja magát a derékig érő hóból. Fáradt. Tolja a kerékpárt, né­ha rá is támaszkodik. Lassan fogynak a kilométerek, de meg mindig messze van a falu. Mire hazaér, már va­csorázni sincsen kedve. Reg­gel korábban kell kelni.:. Pontosabb az óránál Nagyhalász, Kemecse, Nyír- bogdány. Tizenkét éve járja már ezt az utat minden mun­kanap Pékár János, a Nyír- bogdányi Kőolajipari Válla­lat kovácsa farkasordító ^ hi­degben, hóviharban, esőben és forró napsütésben. — Nyáron, ha jó idő van — mondja — akkor még csak istenes. De télen? Mégsem késtem annyit, mint sok kö­zei lakó. Tizenkét év alatt még csak kétszer fordult elő, hogy Pé­kár János elkésett a gyárból; Egyszer tíz percet késett, mert éjszaka „Sagyóka” esett és még gyalog is nehezen ment a járás. Másodszor akkor ké­sett, amikor két évvel ezelőtt megvette a Bervát és be- slusszolt a gyertya. Akkor még nem nagyon értett hoz­zá. Egy motoros segítette ki útközben. Hűség — Naponta majd húsz ki­lométer, meg így is sok. Kö­zelebb Is találna munkahe­lyet. Mondjuk a kendergyár­ban, vagy a gépállomáson..: — Azt gondolja nem hív­tak már? Mind a két hely­re mehettem volna. Nem szeretem változtatgatni a munkahelyemet. A Budapes­ti Landler Jenő MÁV Fő­műhelyt is csak azért hagy­tam ott. mert csak hetenként, vagy kéthetenként jöhettem, haza a' családhoz. Itt meg­szoktam, megszerettem... — Talán a szakmát? — A szakmát? — nevet. —- Az én szakmám kovács. An­nak is vettek fel, de már alig dolgozok a tűzből. Néha napokig meg sem gyújtom. Amolyan mindenes vagyok. Látja, most is a hőkicseré- lőkbe préseljük a csöveket Aztán ami jön, sorba! Min­den munkának meg van a maga szépsége. És ez itt elég változatos is. Ma a műhely­ben, holnap a desztilláló to­rony tetején, aztán benn a forró csőkemencében. Heti kétszer El komolyodik, elgondolkod­va folvtatja: — Most. egy kicsit nehéz a hamiárás,.. — Talán újra kerékpárral jár? — Nem. Bevált a Berva — tiltakozik. — Már tizenhat- ezer kilométer van benne. Más itt a helyzet. Munka után még iskolába járok Ke- mecsére. Három éve kezdtem. Elvégeztem az általános is­kola ötödik, hatodik és hete­dik osztályát. Most fogok vizsgázni a nyolcadikból. He­tenként kétszer, de a vizsgák előtt egy hónapig minden es­te. Még egyszer sem marad­tam el. Van fél tíz, tíz óra is, mire hazaérek este. Té­len is... Ajándékkönyv Pékár János azóta levizs­gázott, s talán már kézhez is : 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents