Kelet-Magyarország, 1963. május (23. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-05 / 103. szám

1 ÉPÜL A KOZMOSZ MÚZEUM Világhíradó PÁRIZS: Megkezdték az elektronikus zsebórák sorozatgyártását. Vi­szonylag olcsók és felhúzás nélkül járnak. BANGKOK: Vedzsabul kisasszony, sziá­mi orvosnő, 660 gyermeket adoptált az évek folyamán. Hetvenöt most is az 6 ház­tartásában él., A doktornő ki­érdemelte az „Ázsia Schweit- zerje” elnevezést. TOKIÓ: Az olimpiai játékok idejére forgalomba állítják az órán­ként 240 kilométer sebesség­gel haladé „ultragyorsvona­tot”. NEW YORK: Paul Crump, az „új Ches- man” kilenc éven át várt a kivégzésre, s cellájában meg­írta „A tűz égessen meg, gyilkos” című regényét. A General Electric rövide­sen forgalomba hozza újrend- szerű fényképezőgépét, amely­nek felvételei egy pillanat alatt negatív és előhívás nél­kül készülnék. A képet mű­anyagfilmen végighaladó mág- neses töltés rajzolja ki. Kaluga, SZU: Még az idén megkezdik a kozmosz mú­zeum építését* • amelyhez az első követ a város díszpolgá­ra. Jurij Gagarin tette le. A képen: a kozmosz múzeum makettje. MTI Külföldi Képszolgálat Kutatómunka hetvenöt fokos hideg­ben a Déli-sarkon Az Antarktisz hómezőin be köszöntött a tél- Hetvenöt fo­kos hideget mértek a Vosz- tok szovjet megfigyelőállomá­son, ahol a sarki éjszaka ke­mény éghajlati viszonyai kö­zött egyetlen napig sem szü­netel a meteorológiai és a geofizikai kutatómunka. Ez évben először dolgoznak télen is a Mologyozsnaja állomás kutatói, szám szerint nyolcán, akik a gyakori hóviharokban oszlopok között kifeszített kö­telek segítségével közlekednek a házak és a műszeres bódék között. Kihaló néptörzsek az őserdőben Az Amazon menti indiánokat teljes pusztulással fenyegetik a kalandorok Tízperces halálból keltettek életre egy nyolcnapos csecsemőt Valerij Szolovjev nyolcna­pos korában súlyosan megbe­tegedett A gyermeket sürgő­sen beszállították az 1. szá­mú moszkvai Gyermekklini­kára. A műtétet eredménye­sen végrehajtották, s az or­vosok nem aggódtak a cse­csemő életéért. Harminc perc múlva azonban hirtelen meg­szűnt az érverés és a légzés. Ekkcr újabb műtétbe kezdtek, de már a halott gyermeken. Lev Durnov se­bész felnyitotta a mellkast és 6zívma£százst alkalmazott. Teltek-múltak a percek, s egyre kisebb lett a gyermek megmentésének reménye. Nyolc perc múltán adrena­lint fecskendeztek a szívizom­ba, de hasztalan. Erre ismét masszázshoz láttak, de a szív hallgatott. Ám csakhamar alig észrevehetően megremegett, majd gyors összehúzódások következtek. Több mint lö percen át le­begett a halál a gyermek fe­lett, mégis sikerült visszaad­ni őt az életnek. Valerij Szolovjev ma már 5 hónapos. Az orvosok lan­kadatlanul figyelik egészségi állapotát, s úgy találják, hogy a gyermek normálisan fejlő­dik. A dél-amerikai indián tör­zsek ma kihalóban vannak. Ez többé-kevésbé ismeretes, bár a világsajtó nemigen fog­lalkozik ezzel a szomorú ténnyel. Tagúdba tatlan. hogy kipusztulásuknak egyik leg­főbb oka életmódjukban ke­reshető. Az Őserdők legsűrűbb mé­lyén élő törzsek kipusztulá­sáról nemigen kapunk hírt. Mégis Richard Masson expe­díciójának lemészárlása nem­régiben nagy feltűtést kel­tett. Az expedíció tagjait a Shíngu őserdőben élő isme­retlen indiánok ölték meg. Azt persze kevés lap írta meg, hogy a tragédia tulaj­donképpen akkor következett be, amikor az expedíció tag­jai 'meg akarták győzni eze­ket a kezdetleges felfogású embereket arról, hogy a mai modem tűzfegyver sokkal ha­tásosabb, mint az íj, vagy a mérgezett nyíl. és ezt a gya­korlatban is igyekeztek bebi­zonyítani, éppen az indiáno­kon. Tagadhatatlan tény, hogy 1900 óta a brazil őserdőkben élő indiánok fele elpusztult. Kérdés, hogy a fehér civili­záció javára írhatjuk-e azt a körülményt, hogy ezek az in­diánok nem mind puskagolyó­tól pusztultak el. Igen hatá­sos eszköz volt ugyanis a sok­féle betegség is, amelyet a civilizált ember hurcolt kö­zéjük. . A duzsungel lakója, jóllehet rendkívül szívós a természet szabta legkeményebb megpró­báltatásokkal szemben, a be­tegségek ellen tehetetlen, mert szervezete nem képes megbirkózni az ismeretlen nyavalyákkal. Ezekkel a vad és még ma Is ismeretlen törzsekkel a fe­hér kutatók és kalandorok akkor kerültek először érint­kezésbe, amikor első, őser­dőben talált gyalogösvényeik­ről megsejtették, hogy egy­általán léteznek. A Shingu őserdőben ma is hat vagy hét olyan törzs él. amely eddig még sohasem találkozott szemtől szembe civilizált fe­hér emberrel. A kutatókat te­hát ezek az őserdőt átszelő titkos gyalogutak és a rej­tett átjárók vezették el ezek­hez a népekhez. Az ilyen ös­vények nagyon nehezen ve­hetők észre az Amazon men­ti sűrű erdőségek sötét nö- vénytengerében. Nagyon ne­hezen állapítható meg pél­dául az, hogy mikor haladt át emberi lény rajtuk. Ha azonban a kutató mégis ráta­lál, akkor azt tapasztatja, hogy itt könnyebb a járás, »art az ágak és a levelek Orvosnál a gyógyító asszony Öröklött „tudomány“ — Nines utód Beteg a mán doki gyógyító — Erre most is emlékszem, asszony. Veres Sándorné, vagy egy cigánygyereknek három- ahogy ’a helybeliek hívják: szór helyre tettem a kis kar- Zsiusi néni”. Halom gyógy- ját. Egyszer véletlenül össze- szer az asztalán, szívtágulás találkoztam az apjával, ép- és egyéb öregkori betegség pen akkor kapott valami nap­ellenszerei. Várja ar orvost, számot és mindenáron ide Negyven éve elmúlt már, akart «ekem adni 5 forintot, hogy gyógyít. Nem szenes Akkor ilyen nagy volt az 5 vízzel, vagy ráolvasással, ha- forintos — mutatja a tenye- nem á tulajdon kezével. Nem rén Veresné. — Nem akartam orvos, és nem sarlatán. Kifi- elfogadni, camodott kezet, lábat, vállat Sok fájós kezű, lábú em- rakosgat helyre, 1921 óta, mi- bér megkereste. akiknél óta meghalt az édesanyja. Tő- „megmarjultak” az inak. He- le örökölte a tudományát. tokig masszírozta Zsuzsi né­— Régen nem szaladtak, ni, sőt egy asszonynak így nem is szaladhattak rögtön hozta helyre a járását. Hóna- orvoshoz a falusi emberek — pokig masszírozta a lábát, emlékezik. — Néha tízen is amely valamivel rövldebb jöttek hozzám egyetlen nap. volt a másiknál. Végül tágul- Éj szaka tizenkettőkor is fel- tak az ínak és az asszony já- törgéttek... rása olyanná vált, mint más 'Ha valakj leesett a padlás- egészséges emberé, ról, a fáról, megrúgta a te- Nem egyszer ágyban fekvő hén, a gyerekek játék köz- beteg volt. mint most, mégis ben „megcsavarták” egymást, mindig akadt annyi ereje, mentek Zsuzsi nénihez. hogy helyre tegye a megbí­— Soknak tizenötször-húsz- csak!ott testrészt. •ff* visszatettem a tarjat, a Betegágyánál szomszédasz- .abat Vono Lajosnak húsz- sZony0]^ rokonok. Egyikük, szór... Egyszer meg egy asz- Qgj^mbos Józsefné megszólal: szonynak az ura kicsavarta a hüvelykujját. Eljön, hogy te- Nem tudöm ki fogja gyem helyre, ott hentereg a folytatni... földön és ordít... Láttam, Sándor, Veres néni unoká- hogy csavarás. Küldtem a ja zavartan hallgat, noki igen kórházba. De nem ment. Ügy furcsa mindez, amiről az idő- Is maradt... Hiába, akkor sebbek szót ejtenek. Látha- még nem volt tsz... tóan szégyellj is, hogy nagy­Egy-egy utcából szinte min- anyja, az egyszerű par&szt- den család megjárta a Veres- asszony gyógyításait feleleve­né portáját. Ki gyerek-, ki níti. Csöndesen meg is jegyzi: nagyapa korban. Fizetséget — Biztosabb már az orvos, nem kért és nem is kapott. Vagyis egyszer, rég: < Páll Géza MA EGÉSZ NAP porcelán és kerámia díszmű kiállítás árusítással egybekötve AZ IPARCIKK KISKER SZÉCHENYI UTCAI ÜVEGBOLTJÁBAN. Nyitva: 10—13 ée 16—£0 óráig. Az Állami Biztosító értesíti ügyfeleit, hogy május 2-án megnyitotta nagyhalászi kirendeltsé gét. A kirendeltség intézi; NAGYHALÁSZ, IBRANY, BÚJ és KÖT AJ kézségek biztosítási ügyeit, A kirendeltség biztosításokat is vesz fel és kártérítéseket Is fizet ki. ^ (4) könnyebben nyílnak cet. Ezenkívül rövidesen azt is észreveszi, hogy a fák tör­zsein különféle, ember által hagyott jelek, ütések vagy vágások láthatók. Orlando és Klaudio Vilas Boas expedíciója nemrégiben szintén rábukkant egy ilyen csapásra, amint valami vacso­rának való után kutatott. Észrevették ugyanis, hogy va­laki a fák kérgébe itt-ott je­leket vágott, és hogy az út­jában álló ágakat megritkí- totta. Elindultak tehát a csa­páson és nemsokára egy kez­detleges tűzhely nyomára bukkantak, ahol valaki táp­lálékát készítette eL A meg- szenesedett fadarabok és a hamu mellett egy törött cse- répfazekat is találtak. Ez a tárgy itt. az Amazon vidéké­nek legsűrűbb bozótjában, arról tanúskodott, hogy a kö­zelben emberek élnek. Az ex­pedíció tagjai tovább halad­tak, s hamarosan egy folyó­hoz * értek. Ez megerősítette őket abban, hogy az őserdő­nek ezek a titokzatos lakói törtek maguknak utat a víz­hez. A továbbiak folyamán ki­derült, hogy ezeket a gyalog­ösvényeket szuja indiánok, Dél-Amerika legkezdetlege­sebb lakói hagyták maguk után. A szuja törzs tagjai va­don kószálnak az őserdő mé­lyén már évszázadok óta, és kerülnek mindennemű érint­kezést a más törzsbeli embe­rekkel. Ez az elzárkózottság olyan erős, hogy ha a törzs közelében idegen mutatkozik, azonnal rálőnek veszedelmes nyilaikkal. Mindezek ellenére földjü­ket és hazájukat már régen felvásárolták a különféle amerikai és európai kalando­rok, akiknek egyelőre fogal­muk sincs arról, hogy milyen is ez a föld. A szuja törzs természetesen csak addig ma­radhat fönn, amíg az új tu­lajdonosok. illetve ahogy ők magukat nevezik: a civilizá­torok a helyszínre nem érkez­nek. Ez pedig lehetséges, hogy már ebben az évtized­ben megtörténik. Mammutlelet Mongóliában Az Ugtél folyó völgyében végzett ásatásoknál mongol kutatók egy csoportja a tör­ténelem előtti időszakból származó számtalan állati ma­radványra, közöttük egy mammut tökéletes csontvázá­ra bukkant. A lelet több mint 3 méterrel a finom szemcsés sárga homok alatt feküdt. A mammut az úgynevezet elep- has primigenius fajtához tar­tozott. Első ízben fordult elő, hogy Mongóliában mammut maradványokat találtak. Az ásatás eredménye bizonyltja, hogy ez a mammutíajta vi­szonylag messze délre is el­jutott. méteráru

Next

/
Thumbnails
Contents