Kelet-Magyarország, 1963. május (23. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-05 / 103. szám

HÁZIREND nmanisták, emberbarátok ültek össze a közelmúlt­ban és új házirendet készítet­tek, mely a lakók békés egy­más mellett élését szolgálja. A tervezet a következő: . L Pletykák és rágalmak csak minden hó 32-én adhatók le d házmegbízottnál. 2. Csintalan gyerekeket 10 óra után tilos kiporolni. 3. A társbérlők részére kö­telező a szépirodalom tanul­mányozása, hogy nyelvezetük finomuljon. 4. A liftet öt emeletnyi ma­gasságig gépészmérnöki képe­sítés nélküli lakók is hasz­nálhatják. (Kivéve a földszin­tes házakat.) 5. A padlásról tilos lenézni lakótársainkat. 6. Porrongyok csak a föld­szintről felfelé rázhatok az emeleti lakókra. 7. A házban veszekedni egész évben tilos. Családi per­patvar és egyéb vitás ügyek a Kamaraerdőben intézendők el. Galambos Szilveszter ■*- Nos, hogy sikerült az első hangverseny? «— Nagyszerűen! Az első részénél egy kicsit lemarad­tam, de a végén már vagy tíz ütemmel előre voltam, „ — Ezt a macskát szeretném betétkönyvbe elhelyezni. — De miért éppen ezt a fekete macskát? — Mert benne van az az egér, amelyik összerágta a tízezer forintomat... jlfár régen hallottam ilyen éles kritikát, Egyszerűen, tárgyilagosan és áttekinthe­tően rendezte Patocka kolléga a tényeket és érveket, meg­annyi roppant nagy vádat az igazgató tehetségtelenségének bizonyítására. És az igazgató egy szót sem szólt minderre. — Egyenesen hihetetlen — folytatta Patocka kolléga —, hogy ilyen jellemű és maga­tartásé ember vezető állás­ban legyen. Éppen ezért nem hallgathatok, és nyíltan rá kell mutatnom összes hibái­ra, amelyeket rendszeresen elkövet. Ezek nemcsak a szo­kásos bürokratikus ténykedé­sek, felfuvalkodott modor, felelőtlenség, hanem kifeje­Az igazgató hallgat zetten becstelenség. Hogyan lehetséges például, hogy az igazgató kartárs linóleumot küldetett a lakására az üze­mi raktárból? Az igazgató nem válaszolt. — Hogyan lehetséges, hogy szolgálati kocsin tesz kirán­dulásokat? — mennydörgött Patocka. Az igazgató erre sem vá­laszolt. — Mindnyájan tudjuk, hogy elhelyezte rokonait különbö­ző állásokba az üzemben — kiáltotta Patocka bátran. Az igazgató most sem szólt — Halló, anyu! A kicsinek kinőtt az első foga!... ELÉGTÉTEL C aj-nos, sok olyan motoros ^ is robog, pufogtat, s kiabál városunkban, aki az útjába kerülő gyalogjárókkal gorombáskodik. Lehet, hogy olykor kissé tétován közleke­dem, ám az mégsem elég in­dok arra, hogy nap nap után válogatott szitkokat szór- janak rám. S teszik ezt anél­kül, hogy módom lenne sér­téseiket visszautasítani, visz­szaadmi, vagy pláne megto­rolni. Mert hiszen ők — mi­re ■ feleszmélhet az ember, már messze járnak, úgyhogy haragvó szavam már el nem érheti. Ám egyszer mégiscsak... Nemezisnek, vagy égi bünte­tésnek nevezzem? Mindegy. Az a lényeg, hogy egy ilyen hetyke, goromba motoros, miután röptében megsértett, s lesadott, tegezve, akár egy gyereket — alig százméternyi­re durrdefektet kapott, s le kellett állnia —, sőt, gépéről is lezuhant, s elterült a kö­vezeten. „Nohát, eljött az én időm!’' — gondoltam, s fu­tottam oda. Amikor a hely­színre értem, emberem ak­kor tápászkodott fel éppen; a kezem ökölbe szorítva, ajka­mon jogos haragom kemény és sértő szavai... így fordul­tam felé. De hát... Mégsem rivalltam rá — bosszúm valahogy le­lohadt. Siralmas állapotban volt a motoros. Ruhája csu­pa por és rongyokra szakadt, oldalát tapogatta, nyögve. Csak álltam mellette egy percig mozdulatlanul, s szótlanul, aztán ennyit mondtam neki csendesen: — Te... Nagyon megütöt­ted magad?! Hangomban nem volt rész­vét — káröröm sem. Rám bá­mult, dé én továbbmentem; valami jóleső elégtételt érez­tem. Legalább visszategezhet-/ tem... Baráth Endre GONDOK — Szervusz Hen­rik! — Szervusz, Alf­réd! — Hogy vagy öregem? — Köszönöm, rosszul. — Influenzás vagy? — Dehogy, gond­jaim vannak. — Miféle gond­jaid? — Anyagi gond­jaim. — Nem éred el a normát? — Sőt. Száz szá­zalékkal túlteljesí­tem. — Hát akkor nincs hiba. — Nincsen. — De miért van­nak anyagi gond­jaid? Adósságokba keveredtél? — Azt nem, de most brigádot ala­kítunk. — Na és? — Akkor kéz- dődnek csak iga­zán az anyagi gondjaim. — Ostobaság! Ha rendesen dolgoz­tok, csak jól jár­hatsz. — Meglehet, áe az én Elvirám... — Mi köze neki ehhez? — öt is ebbe a brigádba osztották be. — No és? Leg­feljebb többet lesz­tek együtt. — Éppen ez a baj. Akkor kiderül a dolog. — Micsoda de­rül ki? — Hogy mennyit keresek iaazában!... Hans Seifert Szirmai Marianne fordítása Aranyla kodalom. 1818. május 5-én született Marx Károly, a tudományos szocializ­mus megalapítója. Engelsszel együtt ő írta 1848-ban a Kom­munista Kiáltványt, s hívta élet­re 1868-ban az I. Internacionálét. Fő műve a Tőke, a kapita1 izmus virágzásának és hanyatlásinak korát analizálja. E műbői idé­zünk a vizsz. 1. és a lügg. 1 sorokban. Beküldendő sorok, sorrendben: vizsz. 1., függ. 1-, vizsz. 46, 66. és függ. 20. VÍZSZINTES: • á vi I'. A Töke c, müvében olvas­hatjuk a következő mondatot isu ! ............... akik ném riadnak VisZ­sza attól hogy meredek ösve- ‘ nyeinek megmászása fáradtsá­gos”. 14. Tűzálló üvegtálak. 15. Hajtókarral forgatható egyszerű emelő gépezetet. 16. Óké szélei. IS. Kevés habbal jó. 19. Híres sakk­nagymester. 21. Házimunkát vé- ígez. 22. Méz hangzó nélkül. 23. KTD. 25. Omladék. 26. Élet. 27. Kevés örökség!! 28. Tiszta németül. : 30. Női név becézve. 32. Szól be- : tűi keverve. 33. Esős időben bas z-' : náljlk. 34. Ad. 35. ... restante ; (postán maradó) 36. Enyém né- ! metül. 38. GSJ. 40. Légáramlás, í 41. ÉKC. 42. Veszprém megyei [község. 44 Hiányos öltözék! 45/a. Klasszikus köszöni is. *.5. Marx e lap szerkesztője 1848—49-es for ir­dalom idején. 51. Feltételes kötő­szó. S3. Csecsemő sírás. 54. Két szó: kérdő névmás, tiltószó. 55. Zala mássalhangzói. 56. Eszak- olaszorszagi folyó. 57. Terhet el­mozdítani. 53 GRK. sü.világos vö­rösbor. 60. Állóvíz. 61. Azonos magánhangzók. 62. Eszménykép, példakép. 64. Igekötő. 65. Eres! 66. E könyvek évente megemlé­keznek a nagy filozófusról. 70. KKE. 72. Kút betűi keverve. 73. KÁA. 74. A növény (ék fölösleg». 76. Román népi tánc. 78. Időmérő. 80. A földbe vetik. 81. Egészség­ügyi dolgozó. 82. Azonnal, gyor­san idegen szóval. 83. Asz, a! os szerszám. 84. A nem mohame­dánok gúnyneve a törököknél. 86. Menyasszony. 88. Szovjet—ro­mán határfolyó, mely a Dunába ömlik. 89. Hangtálan Nílus. 9). A Visztula mellékfolyója. 91. Ré- gi sulymérték. 93. Művészet lati­nul. 94. Rangjelző. 95. Végtelenül íilóí 96. 2001 római számmal. 98. ... fusa (ömlesztve). 100. va­sipari szakmunkás. 101. Irattárba helyezendő ismert idegen szóval. 103. Meíí5kelv FÜGGŐLEGES: 1. A vizsz. 1. folytatása. 2. Nem régi. 3. Erdélyi város. 4. Vissza: — Ez mindenekelőtt a mi hibánk — folytatta Patocka, —, hogy idáig jutott a do­log. Hiányzik az elvtársias, nyílt kritika. A kritikus meg­halt nálunk. így vált lehet­ségessé, hogy ilyen ember igazgató maradhatott, habár már régen rács mögött lenne a helye — fejezte be Patoc­ka. Jóllehet ez a bírálat ször­nyen erős volt, az igazgat«} most sem reagált Ez idő alatt ugyanis az irodájában tartózkodott, és Patocka kol­légám mindezeket nekem mondta el, egy pohár sör mellett, a büfében.^ Vlastiinl] Pavlin. K E R E francia autómárka fonetikusan. 5. A Tisza egyik mellékfolyója. 6. Fordított szamárhang. 7. Hangta­lan nótát. 8. A sósav vegyjele. 9. Csont, latinul. 10. Túlnyomó többségén. 11. Ront betűi kever­ve. 12. Majdnem első! 13. Mö. 17. Altatásra használt vegyszer töb­bes számban. 20. Marx szülőváro­sát, (Trier) mintegy 15 évvel i. e. az első római császár alapította és Így nevezte el. 22. 1962. 24. [Román zeneszerző. 27. Háziálla­tok gyűjtőneve. 29. NYN. 30. Bú­tordarab. 31. Régi fegyver. 32. A hajósok segélykérő jele. 37. Elő­idézője. 39. A vizsz. 40-es teszi. 42. A természetben előforduló leg­nagyobb atomsúlyű rádioaktív vegyielem. Utolsó két betű fel- cserélve. 43. KJM. 44. Üt, utca franciául. 45, Gyümölcs névelő­vel. 47. Joli tulajdona. 48. Város SZTK EJT Törökország déli részén. 49. Ma így nevezik Peru indián ősla­kóit. 50. Fasor, franciául (ék fö­lösleg). 52. Szeretek, latinul. 56. At, keresztül, latinul. 62. Hélyha- tározó szó. 63. Taszít. 66. Ideg latinul. 67. Elektrokardiogram. 68. Évszak. 69. Ilyen zenekar is van. 71. Tengerben élő mészvázú viráa- állat. 75. Vidékre, községre (ék. fölösleg). 77. Aorta eleje. 78. Mint a vizsz. 78. 79. Távolabbra mu­tató szó. 80. AYP. 85. Édes, la­tinul. 87. Az 1379-es forradalom idején a Jakobinus párt egyik vezetője. 90. Lap, kártya, néme­tül. 92. Itt ömlik a Tisza a Du­nába. 95. Az óra mutatja. 97. Be­cézett női név. 99. Bibliai sze­mély. 101. Arat egyik fele. 102. Kettőzve sportfogadás. 104. Téli sport. 105. Lakatos Róbert. A megfejtéseket legkésőbb má­VÉNY jus 13-ig kell beküldeni. A borítékra kérjük ráírni i,KE­RESZTREJTVÉNY”. A helyes megfejtők között 10 db értékes könyvet sorsolunk ki. Aprihs 21-i rejtvénypályázatunk nyertesei: Megfejtés: A narodnyikság. gaz­dasági tartalma és bírálata Sztru- ve úr könyvében. Bogdanov A. Susenszkoje. Ayenarius. Kokuife no. Mi a teendő?" Nyertesek: Dalánics fiyörgyiié, Göriczy Jánosné, dr. Nádassy Anclrásné, székely Elemérnó nyír­egyházi, Farkas Béla csengeri. Karászi József dombrádi, dr. Ár­mány Gyula, dr. Bíró József nyírbátori, Vattamány Gusztávné rakamazi, Tar Gáborné szamos- szegi kedves rejtvényfejtőink. Könyveket a nyerteseknek po*- tari küldjük el.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents