Kelet-Magyarország, 1963. május (23. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-31 / 125. szám
Csak beszélnek róla Régi dolog, hogy a munkába fogott lovakat felzabolázzák, s arra mennek, amerre a gyeplővel irányítják őket. Amennyiben mégis eltérnek ettől, nem az oktalan állatok, hanem gyeplőtartóik tehetnek róla. Most első és legfontosabb teendő a növényápolási munkák időben való jó elvégzése. Sokat tehetnek érte a kocsisok is: ekekapá- zás után könnyebb, szaporább a kézi kapálás. Természetes, a közös területek mellett el kell végezni a háztájiak művelését is. Cs ez az, ahol a tisza- dadai Dózsa Tsz fogatosai félre húzogatják a lovak gyeplőjét. Nyíltan beszélik a faluban, hogy a tsz kocsisai szemre-főre néznek a háztáji föld művelésének segítésében. Ez idő szerint ez abban nyilvánul, annak ellenére, hogy csaknem kivétel nélkül egyenlőek a háztájiakban a vetemények, nem sorba huzatnak, hanem „tetszés szerint.” A közrejtászó ok: rokoni, baráti alap. Nem kell különösebben bizonyítani, hogy az ilyen gyeplőhuzogatás az idő és , közös munka rovására megy. A kivitelezések bizonytalanságot keltenek. ' A vezetőség ismeri, helyteleníti is az esetet, de eddig még csak beszélt róla. Márpedig így nem jól van, s főleg nem lehet ebben a formájában állandósítani. Önkényeskedő gyeplőhuzo- gatásokra egyáltalán nincs szükség sem a tiszadadai Dózsában, sem másutt! A. B. rát, indokolatlanul elhullanak állatok. A legtöbb baj az elhelyezéssel van, főleg Istvándiban és Kóródon! Kóródon például sok betegségnek lett a kiváltója a kezdetleges fiaztató, a hiányos hideg téli elhelyezés. Változatosan telnek a falusi állatorvos napjai. Bod- zay Béla a Nyírségből került a szatmári vidékre: — Nagyon tetszik ez a táj, sok a víz, az erdő, azt hiszem itt fogok megtelepedni... Tapintatlan beteg Szórakozása a futball és a vadászat. És otthon a két gyerek... Olvasni is szeret, jórészt a szakmával összefüggő műveket, nemrég vette meg Brehm: Állatok világa című könyvsorozatát. Mindig talál valami újat... Otthon apósa írja az érkező panaszokat; „Beteg a Manci tehén" ide és ide kérik remenni a doktor urat..; Búcsúzáskor kicsit húzza a jobb lábát; messziről kiáltja; a napokban rálépett egy tapintatlan beteg, (egy bika) de már alig érzem... És eltűnik i tarka trikók között. Vasárnap bajnoki meccs lesz, és a :sapat tartani akarja első helyét. Páll Géza. Idősebb, komoly, táskás embernek képzeltem az állatorvost Ehelyett fiatal, rövid- nadrágos, futballmezes férfi áll elő: — Bodzay Béla vagyok Jelenleg középhátvéd. A szatmárcsekei futballpá- lyán rúgja a bőrt a falu állatorvosa, edzésen van a csapat. A pályaszélen a motorja, amivel egykettőre elérj a „beteget”, — ha hívják. — Mindennap végig szaladok a körzeten, — nyilatkozik lihegve. — Bár csütörtökön és pénteken van körjáratom. — De most nagyon kell vigyázni. Ez az átmeneti idő veszélyes az állatokra..; Bélgyulladás — rossz takarmányozástól Szokatlan orvosi szavakat mond, állatbetegségek nevelt. Három községben; heiyben és a szomszédos Tiszakóródon, Turistvártdiban vizsgálja a tszJbeli és a háztáji jószágokat — Ma nem sok „betegem” akadt, Tiszakóródon adtam injekciót egy hízó sertésnek, Istvándiban pedig két tüdőgyulladásost vizsgáltam meg. Bizony ilyenkor érezteti hatását az állatoknál az át. teleltetés, — ugrik fejest a lényegbe. — Kóródon 23 sertés kapott bélgyulladást, mert nem volt egyenletes a takarmányozás és az átmenet... Diétát rendeltem, meg kamillateát. De kiderült, hogy megetették zöldtakarmánnyal, kettő el is hullott. Miután szövetkezeti gazdálkodásra fogtak össze a ti- szabezdédiek, a gyümölcstermelést tekintették mindenek- fölöttinek. A Kossuth Tsz kezelésébe került 110 hold termő almás (azóta újabb 4' holddal növelték) tagadhatatlan: jól, fizetett De mos! tudják csak: még jobban boldogultak volna, ha a növény- termeléssel is többet törődnek. A 2100 hold közös szántót azonban másodrendű valaminek tartották. A vezetőség ugyan már tavaly is a személyekre lebontott művelést akarta, a tagság viszonl elvetette a javaslatot s a csoportos munkát erőltette. Ez pedig sok vitával, felesleget huzavonával járt. A kezdeményezők bizonyítottak K. Tóth Ferencnek sikerült az elmúlt év tavaszán meggyőznie 18 tagú munkacsapatát, hogy legalább a kukoricából próbaképpen ki-ki a magg felelőssége alapján tartsa rendben a reá eső területet Kárász Gyula pedig — akárcsak a többi munkacsapatvezető — magára maradt akaratával. Nem törődött vele. Ö ,is ..külön’“ dolgozta a kukoricatáblából neki jutó részt. A kezdeményezők bizonyító eredményei nem maradtak el. Holdanként jó négy mázsa csöves terméssel értek el tötjbet, mint a csoportosan dolgozók. Miikor vitték haza a tele szekér prémium kukoricát, irigy tekintetek kisérték őket. — No, majd jövőre nekünk is lesz eszünk — mondták mások. Egy ilyenkor fenyegető betegséget említ Bodzay állatorvos, a tüdővizenyőt. Mindig ebben az időszakban szokott jelentkezni főleg Tiszakóródon. Ha nem veszi észre rögtön, ha egy beteg állatot elnéz, könnyen kárát látja az egész állomány. — A mészben szegény, kilúgozott talajon termő takarmány hajlamosító tényező az ödémára... — De a sertéspestisre is nagyon kell vigyáznunk. Hatórás műtét Nemrég erős műtétet végzett, ifj. Szabó Józsefék istállójában. Hatórás műtéttel mentette' meg a család kedvenc tehenét, melyet kisborjú korától neveltek és azt mondták: nem számít mennyibe kerül, csak mentse meg. Egy hónapig kezelte, injekciózta penicillinnel, szívreható gyógyszerekkel. — Nehéz műtét volt... — mondja a fiatal állatorvos, alig-alig sikerült megmenteni a itehénkét. Egy ízben pedig egy beteg macskát kellett meggyógyítania egy nyugdíjas néni hozta, kétségbeesve. — Vírusos influenzája volt, tüdőgyulladással, penicillint kapott és faketekávés kúrát, s vizes ruhát is, kellett rakni a cicára. Több gondot az elhelyezésre! Ideje zömét a tsz-ek és háztáji állatok vizsgálása, gyógyítása foglalja le. Elég sok a takarmányozási gond, amely végül is állattegészségügyi problémává változik, megbetegednek az állatok, a fehérje hiány angolkórt, (csontlágyulást), a helytelen és nem gondos etetés fertőző betegségeket okoz. — Sok esetben megfogadják a tanácsomat a tsz-ek vezetői, de akad példa arra is, hogy megfeledkeznek erről. Ekkor az egész tsz vallja káA sóstói meleg strand új öltözője. Foto: Hammel József. — Röviden ez a története,- magyarázata annak, hogy most- minden tagunknak nagyon- kedves egész birtokunk —- mondja Battyányi András el- nők. — Mikor az idei termeli lési tervet tárgyaltuk, mit ho- gyón csináljunk, jóváhagyta t a tagság a terület művelési- lebontását. ' Dicsekvés és fordulat A jóváírható munkaegysé- i gek mellett az anyagi érde- . kéltségét — a személyes mű» t velés figyelembe vételével —, . az össztermés 15—17 százalé- ; kában állapították meg. Kü- s lönbséget tesznek a gyengébj? és a jobb, könnyebben művelhető talajok között. Most nem is tudnak a szövetkezetben olyan munkaképes tagot mondani, aki az egyes növányféleségekből ne t vállalta volna fel a reá eső . részt. Annál ;nkább dicsek- . szenek azzal, hogy a falu határa rég nem volt ilyen szép, ! egységesen jó termést Ígérő. — Nem egyszer a növények várták a kapát. Ma fordítva van: mi várjuk, hogy nőjenek veteményeink. Ahol cselekedni kell, azonnal ott a tagság — jegyzi meg Makkal Béla, a tsz párttitkára. Ami nem volt eddig A faluban Záhony közelsége miatt sok a vasutas. De a vasutas feleségek nagy többsége is tagja a tsz-nek és férjek is szívesen dolgoznak asszonyaikkal a közösben. Daku Gyula fogatos arról- beszél, hogy szégyen lenne, há valaki megkésne a kapálással, gazos, kevesett termő maradna vállalt területe. — Nincs is ilyen — jelenti ki határozottan. — De olyan van, ami eddig nem volt; Meskó Lászlóné is vállalt, részt a növényápolásban.- Közben betegségbe esett Férje rokkant. Hogy ne maradjon ki tengeri, krumpli, napraforgó, meg egyéb területe, a többi tagok összefogva megkapálják azt is. Egyformán szeretve összes birtokukat, egy munkaegység értékéül — a tavalyi 35 'forinttá 1 szemben — 45 forintot akarnak elérni. Plusz: az összes várható prémium járandóság hasznát: Asztalos Bálint. ALEKSZANDR MSZIBOV: fordította: SZATHMÁRI GÁBOR 96. Ribin ezredes, miközben Torp kocsijában ült, éberen figyelte a veszedelmes kopó minden mozdulatát. Ugyanezt tette az LTpitz mellett ülő Kerimov is. A helyzet úgy hozta tehát, hogy mind a két felderítő elszakadt a társaitól. Az akció lebonyolításának vezetése ezért Peroev őrnagyra és Korzsov főhadnagyra hárult. Ök mind a ketten a vezérkocsiban utaztak. Amint kiért az autósor az országúira, Percev bekapcsolta a hordozható rádióleadóját, s Likov tábornok állomását hívta. Ii'kovék hamarosan jelentkeztek is. — A jegyeket megvettük, a csomagokat bepakoltuk, már négy perce úton vagyunk, — mondta Percev a készülékbe németül. — Minden rendben van, türelmetlenül várjuk a barátainkkal való találkozást. — Értjük, — hangzott a válasz, s Percev felismerte benne Likov tábornok hang1963. május 31. ját. — Már várják magukat. Feltétlenül találkoznak. Percev kikapcsolta a készüléket, s átadta Korzsovnak a tábornok szavait. A főhadnagy felnézett az égre. — Korán van még —, jegyezte meg Percev. — Igen, azit hiszem, egy kicsit korán. Gondolom, öthat perc múlva lesznek itt, mi? Körülbelül. — Bár már jönnének! — Mi az, csak nem iz- galsz, fiú? — nevette el magát Percev. — Hiába az ember még sincs fából —, tárta szét a karját Korzsov. A Hold már magasan járt. Kibújt a felhők mögül, s bágyadt, gyér fényt árasztott a környékre. Korzsov, aki elmélázva nézte a gépkocsisor végét, hirtelen arra lett figyelmes, hogy az idáig a teherautók után guruló kis fekete pont előzni kezdte a teherautókat. Rögtön szólt is Percevnek, aki elővette a távcsövét, s a szeméhez emelte.. —- A terepjáró. — Hová rohan az előre? — Lehetséges, hogy a főnökséggel akar valamit beszélni. .. — Nem, ez nem valószínű. Magam hallottam: Upitz megparancsolta neki, hogy semmi szín alatt sem hagyhatja el ’ a helyét. Az ő kocsijának minden körülmények között a sor végén kell haladnia... Nézze csak, hogy törtet előre. Mi történhetett? — Megálljunk csak! — Percev karanfogta Korzsovot. — Csak nem rádió adó-vevő van Torp kocsijában? Percev gyanúja igaznak bizonyult. Egy olyan véletlen eset történt, amely a legtöbb esetiben alaposan megváltoztatja a helyzetet, s komoly bonyodalom forrása lehet. Torp is éppen akkor kapcsolta be adó-vevőjét, amikor Percev a Likov tábornokkal való beszélgetés végett üzembe helyezte a hordozható adóját. Upitz még Karlslusteban, a gépkocsi- oszlop haladási rendjének kidolgozásakor utasította Torpot, hogy értesítse rádión az Abwehrt a rakomány útnak indításáról, s utána tartson állandó rádiókapcsolatot az Abwehrrel. így hallotta meg Torp a Percev és Likov rádióbeszélgetését. Lehetséges, hogy ügyet sem vetett volna az egész dialógusra, ha nenj üti meg a fülét Percev egy mondatrésze: „.. .már négy perce úton vagyunk.” Amint ezt meghallotta, Torp gépiesen, szinte önkéntelenül az órájára nézett. Két óra négy percet mutatott. A gépkocsi&or pedig — ezt még meg is jegyezte — pontosan két órakor indult el. S ebben a pillanatban Torp előtt megvilágosodott azoknak a szavaknak az igazi értelme, hogy „a csomagokat bepakoltuk... Türelmetlenül várjuk a találkozást.” Torp óvatosan —, anélkül hogy a fejét arra fordította volna — a szeme sarkából végigmérte utitársát. Két és fél órával ezelőtt, amikor ott az országúton találkozott ezzel az emberrel, megjegyezte, hogy alig észrevehető akcentussal beszél az őrnagy. Kissé furcsán elnyújtja a magánhangzókat. Torp azonban tudta, hogy a Rajna-vi- dékén például, vagy Kelet- Poroszországban tájszólásban beszélnek a németek. Ezért aztán akkor nem is tulajdonított semmi komolyabbat a dolognak. Most azonban már egészen másban látta az őrnagy akcentusának magyarázatát. Ezek szerint tehát egy orosz kém ül mellette a kocsiban? De ha ez így van, akkor a többi kocsin is az őrnagy embereinek kell lenniök. Harminc-negyven fő, ha nem több! Honnan kerültek ezek ide? A feltételezés annyira hihetetlennek tűnt, hogy Torp maga is kételkedett benne. Ennek ellenére azonban úgy döntött, hogy mégis haladéktalanul jelentést tesz Upitz- naik a • történtekről, utána pedig összeköttetésbe lép az Abwehrrel. De hogyan hajtsa mindezt végre, amikor az ellenséges felderítő, akiről számot akar adni, éppen ojt ül ’a kocsijában, s minden szót hali? Ezenkívül, ha utoléri Upitz kocsiját, meg kell állítania, hogy beszélhessen a főnökkel. Akkor pedig megáll az egész gépkocsisor. Ez gyanúsnak tűnhet az oroszok szemében, s nincs kizárva, hogy azonnal akcióba lépnek. De még ha feltételezzük is, hogy senki semmit nem vesz észre, akkor is hogyan beszéljen a dolog érdemi részéről az őrnagy, meg az Upitz kocsijában ülő másik ismeretlen személy előtt? Hiszen könnyen lehet, hogy a Gruppenführer utasa nem az, mint akinek kiadja miagát!... Torp a szélvédő üvegre erősíi fctt visszapillantó tükörbe nézett. Halványan látszattak benne az őrnagy arcának körvonásai. Ügy tűnt, szunyókál a „gépkocsisor parancsnok ura” — szemét félig lehunyta, teste ernyedten oldalt dőlt az ülésein. — Hallja őrnagy —, szólalt meg a torkát köszörülve Torp. — Adjon még egy cigarettát. Ribin kiegyenesedett, s előhúzta a zsebéből a cigarettatárcáját. — Parancsoljon —, mondta. — Látom megnyerte a tetszését. — Köszönöm —, Torp kivett egy cigarettát, a szájába tette, s a már előre meggyújtott gyufához hajolt vele. — Valóban nagyon jó ízű cigaretta. — örülök, hogy ezt hallom. Ha megadja a címét, küldök néhány dobozzal, van egy kis tartalék még odahaza. Torp feszülten figyelte utitársának minden szavát, minden egyes hangját. Könnyedén, folyamatosan beszélt az őrnagy. De kis akcentussal, amelyet Torp most jobban megjegyzett magának, mint akkor, az első találkozásnál. Ribin figyelmét nem kerülte el To>rp hangulatának változása. Óvatosan eiőreha- jolt, készenlétbe helyezkedett. hogy könnyebben előránthassa a pisztolyt, ha szükség lenne rá. Pisztoly- táskájára tette a kezét. S ez nagy hiba volt. Torp észrevette a mozdulatot. A terepjáró sebessége csökkent, egyre messzebb maradt el a teherautók mögött. — Mi történt? — kérdezte Ribin. — A motorral van valami. .. Ribin tapasztalt autós volt. Látta, hogy a motor kifogástalanul, teljesen szabályosan működik, csap Torp egyszerűen gyengébben nyomja a gázpedált. (Folytatjuk) Doktör úr, beteg a Manci! Diéta huszonhárom malacnak — Műtét az istállóban Penicillin-kúra, feketekávé a cicának 3 Egy falusi állatorvos hétköznapjai Nem a növény várja a kapát TlSZABEZDÉDl VÁLTOZÁSOK Június elején várható a burgonyabogár rajzása és a dohányperonoszpóra meg jelenése A Földművelésügyi Mimisztérium növényvédelmi szolgálatához érkezett előrejelzések szerint országszerte június első napjaiban várható a burgonyabogár lárváinak szétrajzása. Ezzel kapcsolatban a növényvédelmi szolgálat szakemberei felhívják a termelő üzemek és az egyéni termelők figyelmét, hogy az áttelelt bogarak a védekezőszerekkel szemben ellenállóságot (rezisztenciát) szereztek, ezért különösen fontos, hogy még lárva korukban elpusztítsák a veszedelmes kártevőket. Erre a legalkalmasabb időpont a rajzási időszak, amikor a fiatal lárvák a legérzékenyebbek a vegyszerek iránt, s a kártételük még nem számottevő. Ugyancsak június elején várható a dohányperonoszpóra megjelenése is, különösen, ha az időjárás csapadékos, párás, meleg marad. Kívánatos, hogy a dohánytermesztő üzemek rendszeresen figyelemmel kísérjék dohányültetvényeiket, s a pero- noszpórára jellemző olaj folt megjelenése esetén az ültetvényeket 0,4 százalékos Zinebroldattal megpermetezzék. A permetezést 3—4 naponként meg kell ismételni. A lucerna- és vöröshere táblákban elszaporodó aranka ellen az idén különösen nagy arányú védekezőkampányt szervezett az országos növényvédelmi szolgálat. Országszerte megkezdték az arankaírtások ellenőrzését. Ahol mulasztást tapasztalnak a bizottságok, szabálysértés címen felelősségre vonják a mulasztó gazdaságokat.
