Kelet-Magyarország, 1963. május (23. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-25 / 120. szám
MEZÓGflZDQSBG 7500 hold ontözőtelep lilliós költséggel Használjuk ki jobban a berendezéseket A vjlág legsűrűbb gyümölcsfa-állománya Magyarországon található. 80 millió termő gyümölcsfánk van, s ez a szám 1968-ig tovább emelkedik, hiszen a tervek szerint ekkorra már 250 000 hold gyümölcsösünk lesz. E nagyarányú fejlődéssel számolva határozták el a szak- emberek, hogy a gyümölcs- betakarftást és feldolgozást teljesen gépesíteni kell. Ha a Földművelésügyi Minisztérium és a KGM tervei valóra válnak, akkor Magyarország Európa legjobb és legnagyobb gyümölcsfeldolgozó gépiparával rendelkezik. Az idő sürget, hiszen rövid időn belül meg kell kétszerezni a belföldi fogyasztásra termelt gyümölcsmennyiséget, ugyanakkor a KGST távlati fejlesztési tervében a magyarországi gyümölcstermelési adottságok igen komoly szerepet kaptak. Későbben évente 70 000 vagon gyümölcsöt kell termelnünk export célokra. A hatalmas tömegű alma feldolgozása — a többi gyümölcsöt nem is számítva — csak tökéletes gépesítéssel oldható meg. Az ezzel kapcsolatos hazai kísérletek biztató eredmé-* nyékét mutattak fel. A kisebb hibák kiküszöbölése után 1963-tól kezdve nagyobb mennyiségű gépsor legyártását biztosította a mezőgépipar. Jóformán még üzembe sem állt az első gépsor, kutatóink máris a teljes automatizálás lehetőségeit keresik egy újabb típusú feldolgozó gépsorhoz. A jelenleg gyártás alatt lévő gép a következő elv alapján működik: A gyümölcsösökből beszállított áruk 20—25 kilogrammos szedőládákba kerülnek. A gép automatikusan üríti a ládákat, önműködően selejtezi az 50 millimeter átmérőn aluli almákat, majd gyorsan forgókörkefék megtisztítják az gyen, évenként legalább 1200 órát kell üzemeltetni. Be kell vezetni a nyújtott műszak helyett a két műszakos üzemelést. A két műszakos üzemeltetés legjobb ideje a délelőtt, délután és az éjszaka — délután 3 órától másnap délelőtt 10 óráig —, mert ekkor legkisebb az Öntözővíz párolgása. Általános tapasztalat, hogy megyénkben idegenkednek a felszíni öntözési módtól, s mindenáron az esőztető öntözést helyezik előtérbe ott is, ahol az adottságok az előbbi módszerre a kedvezőbbek. Ez abból adódik, hogy a tsz-ek nem végeznek gazdaságossági számításokat, mert különben rájönnének, hogy az öntözés esőztetően sokkal drágább, mint a felszíni. A helytelen nézetből eredt az, hogy a győrteleki Aranykalász Tsz öntözőtelepe kihasználatlanul hevert, s ezzel kárt okoztak a tagságnak, a népgazdaságnak. Az alábbiakra hívom fel a termelőszövetkezeti vezetők figyelmét, amelyek figyelem- bevételével. betartásával nagyban növelhetik az öntözés gazdaságosságát. Az esőztető berendezéseket rendszeres és nagy vízmennyiséggel történő öntözésre alkalmazzak. Egy-egy öntözés alkalmával — az időjárástól függően — legalább negyven milliméter vizet adjunk. Minden termelőszövetkezet vezesse be a két műszakos öntözést. Az üzemnaplókat pontosan, rendszeresen vezessék, mert ezzel megkönnyítik a könyvelési munkát, segítik a gazdaságossági számításokat. A berendezések karbantartá- sát rendszeresen végezzék, mert ezáltal meghosszabbítható az öntözőmű élettartama. Thyll Szilárd öntözési szakmérnök, Megyei Tanács Miért nincs elegendő naposcsibe? Falvainkban az idei tavasz legnagyobb „hiánycikke” a naposcsibe. A háztáji gazdaságokat ellátó földmü- vesszövetkezetek szinte sehol sem tudják kielégíteni az Igényeket, s emiatt az illetékes irányító szervekhez sok panasz érkezik. A szövetkezetek országos felvásárló és értékesítő központjában közölték, hogy az ellátási nehézségek jórészt az időjárás, mégpedig a szokatlanul hosszantartó kemény tél rovására írhatók. Április 20-ig 15 millió naposcsibe került értékesítésre, s ebből nem egészen 8 millió jutott a háztáji gazdaságoknak, noha az utóbbiak keresletét még a vártnál is magasabbra növelte az, hogy — ugyancsak a hideg miatt — megkésett a tyúkok kol- lása, s így a korai csirkét mindenki naposbarmofi vásárlásával akarta biztosítani. Mindezek mellett évről évre visszatérő nehézséget okoz az, hogy a háztáji gazdaságok legszívesebben csak május végéig vásárolnak naposcsibét. A tenyésztők idegenkednek a későbbi naposbaromfitól, mert azt tartják, hogy ezeket nem lehet felnevelni. Ezt a szemléletet az utóbbi években a termelőszövetkezetek gyakorlata alaposan meg- cáfolta azzal, hogy a tartási körülmények javításával a közös gazdaságokban a korábbi 20—25 százalékos hallási arány 3 százalékosra csökkent. Széles körfl gyakorlati tapasztalat bizonyítja, hogy a háztáji gazdaságokban a késői naposcsibék általában hőguta következtében pusztulnak el. Ez pedig rendkívül egyszerű módon — elegendő, tiszta, friss víz, árnyékos hely, tiszta ól biztosításával — megakadályozható. A keltető állomásokról kikerülő naposbaromfiak egészségesek, felnevel- hetők. lékos jódos oldattal fertőtlenítik. A fialás befejeztéig a malacokat — miután kiálló szegletmetsző- és agyarfoguk végeit csípőfogóval lecsípik — tiszta ruhával megtörlik, és malacgyűjtő hordozható ládákba helyezik, majd bekerülnek az anyjuk kutricájába. (A fertőzést okozó anyagokat azonnal megsemmisítik.) A szoptatás ideje 50 nap. Ezt az időt azért fontos betartani, hogy a kocák egy év alatt többször fialhassanak. A gazdaságban egy év alatl kocánként 1,8-szori fialást sikerült elérni átlagban. A malacok 70—80 napos korukig maradnak «saládonként a kutricában, az anyjuktól különválasztva. így biztosítva van törésmentes fejlődésük, amely döntő fontosságú a hiz- lalási idő lerövidítése szempontjából. E módszer a gazdaságban jól bevált: átlag 25 kilogrammos süldőknél — több ezres létszámnál — tíz kilogrammos súlygyarapodást értek el egy hónap alatt, 35— 38 százalékos keményítőértékesüléssel. A takarmányozásnál a keverő üzemekből kapott táp- koncentrátumok kerülnek alkalmazásra, megfelelő meny- nyiségű gazdasági abrakféleségekkel keverve. A szopós malacok — újabban — szárazon kapják az abraktakarmányt önetetőn keresztül. Az a tapasztalat, hogy ezáltal elkerülhető, csökkenthető a gyomor- és bélrendellenesség, a betegségek következtében előálló elhullás. Erdélyi Sándor agrármérnök A vetés befejezése után azonnal megkezdték a rizsföldek elárasztását a kisari Űj Élet Tsz-ben. Hammel J. felv. Peronoszpóra-veszély! Felkészültek a szőlősgazdák, termelőüzemek a védekezésre — Van elegendő rézgálic A Nyíregyházi Állami Gazdaság több mint tízéves tapasztalattal rendelkezik a sertéstenyésztésben. Húsjelle- gű, aránylag későn zsírosodó, nagy fehér hússertés fajtát tart, amely eddig a legjobban bevált. A gazdaság a koca- állományt saját maga nemesíti az időnként vásárolt nagy fehér húsjellegű apaállatokkal. A tenyésztésben gyors ivadékváltást alkalmaz, hogy a fogyasztás igényének megfelelően modernizálja az állományt. A megye sertéstenyésztő üzemei között a nyíregyházi a legnagyobb: több mint ezer darab kocája van. Ezek szaporulatát nagyrészt hízott sertésként értékesíti. Idei terve kocánként 12 mázsa sertéshús, és két darab tenyész- vagy árusüldő értékesítése. A tenyésztési színvonalat azáltal emeli évről évre, hogy az állomány egyharmadát szigorú tenyésztési szempontok alapján ellenőrzi, és szaporítja. E törzsrészlegben egyedi pároztatást alkalmaz kétszeri bugatással. A többi kocánál váltott apaállatokkal történik a bugatás. A kocákat vemhes- ségi állapotuknak megfelelően negyvenes csoportokban tartják, gondozzák, takarmányoz- zák. Ennek eredménye az, hogy a magzat jól fejlődik, a szaporulat, az alomszám egyre javul. A jelenlegi átlag kocánként kilenc darab fölött van, s a Jól fejlett malacokat a kocák el tudják látni elegendő táplálékkal. A fiaztatás teljesen kitakarított, kimeszelt, fertőtlenített szállásokon történik. Az újszülött malacoknál a fiazta- tást levezető dolgozók — amennyiben szükséges — a köldökzsinórt 4—5 centire elvágják, és végét 1—2 százaÚj növényvédőszerek Tedion V—18 permetezőszer. Gyümölcsösben takácsatka elleni nyári védekezésnél 0,15—0,20 százalékos töménységű permetlében alkalmazzuk. Méreg, a méhekre veszélyes. Nagykereskedelmi ára: 5350.50 forint mázsánként. Tormona 100 gyomirtó permetezőszer. Felhasználható cserjés, illetve elbokrosodott legelőkön katasztrális holdan ként 1,3—1.5 literes mennyiségben 100 liter dieselolajjal hígítva, bokrok, cserjék irtására. Vízzel nem keverhető. A permetezést június hónapban végezzük. Felhasználható még bokrok, cserjék irtására kizárólag tőpermetezés formájában, mikoris a talajtól 60— 80 centiméter magasságig 3— 3,5 liter Tormona 100-at 100 liter dieselola.iban elkeverve -alkalmazunk. Gyógyít és magvakat csíráztat a magnetodiaflux Érdekes és jelentős kísérletet fejeztek be Romániában a bukaresti Balneológiái Intézetben egy új román találmánnyal, a magnetodiaflux- szal. Előbb állatokon, majd beteg embereken próbálták ki a nagy jövőjű találmányt. A magnetodiafluxos kezeléssel kitűnő eredményeket értek el az agykéreg működésének rendellenességeinél, idegkimerültaégnél, agyérelmeszesedésnél, spondilózisnál, a reumatikus betegségek gyógyításában, a gyermekbénulásnál, s a sportolók, más gyógyászati kezeléssel eddig nem orvosolható, trauxnaUz- musainál is. A magnetodiafluxból egyelőre mindössze három példányt gyártottak, s azoknak egyike a popesti-leordeni állami gazdaságban működik Ugyanis a készülék által előidézett mágneses térben a magvak és burgomyagumók rendkívül gyorsan csíráznak, így kiválóan alkalmazható a jarovizálásban is. A román Egészségügyi és Népjóléti Minisztérium az elkövetkező két év alatt 700 magnetodiafluxot bocsát a romániai kórházak és klinikák rendelkezésére. Kormányzatunk évről évre jelentős összeget biztosít megyénk termelőszövetkezeteinek az öntözés fejlesztésére. Ebben az évben 28 millió forintot használunk fel mintegy 7500 hold öntözőtelep építésére. A fejlődés az utóbbi néhány évben ugrásszerű volt, de ezzel nem tartott lépést tsz-vezetőink, tsz-tagjaink szakmai hozzáértése. Sok szövetkezetben nem becsülték meg kellően a sok százezer forint értékű berendezéseket, nem használták ki az öntözőtelepeket. A mennyiségi fejlődéssel nem párosult az öntözés minőségének a javulása, emiatt eredményeink nem voltak kielé- gítőek. Az öntözési idény kezdetén szükséges felhívni á tsz-ek figyelmét — az elmúlt évben tapasztalt — néhány hiányosságra, sőt, hanyagságra. Egyes szövetkezetekben a nagy értékű berendezéseket a szabadban tárolták, emiatt ezek tönkrementek, egyes alkatrészeik, elvesztek. Hiba volt az, hogy a tsz-ek a legtöbb esetben nem egy terület rendszeres, hanem minél nagyobb területek alkalomszerű öntözésére törekedtek, így az öntözés nem volt elég hatékony, mert nem biztosítottak megfelelő, nagy vízmennyiséget sehol. Másik igen lényeges hiányosság: az elmúlt évben nem voltak kellően kihasználva az öntözőberendezések; alacsony volt az üzemelési idő. Ahhoz, hogy a berendezés használata gazdaságos leA teljesen automatizált gyümölcsfeldolgozás útján árut, s ezután következik a hengersoros válogató. Az exportgyümölcsöt külső fertőzés, illetve súlyveszteség megakadályozása céljából még vékony viaszréteggel is bevonja a gép. Az osztályozott áru végül a gépsor két oldalán elhelyezett úgynevezett körasztalokra kerül. A gép nemcsak a méret, hanem a súly szerinti osztályozást is elvégzi. Óránkénti teljesítménye 50—60 mázsa gyümölcs feldolgozása között változhat. Eddig csak az almafeldolgozásról volt, szó. Természetesen a többi gyümölcs gépesítése is napirenden szerepel. A tervezők ugyanis az almafeldolgozó gépsor több célú- ságát szeretnék biztosítana úgy, hogy ugyanazon a gépen minden gömbölyded alakú gyümölcs és kertészeti termék — paradicsom, hagyma, sőt még paprika is — feldolgozható legyen. Fekete András esete figyelmeztet Biztosítsuk a termelőszövetkezetekben a balesetelháritást A tiszalöki Kossuth Termelőszövetkezetben reggel munkára gyülekeztek a termelőszövetkezeti tagok. Ott volt közöttük Fekete András is, aki társaival a termelőszövetkezet telepére szecskát vágni ment. Fekete András fürge mozdulatokkal tömte a szénát a szecskavágóba. Nem először csinált ő ilyet, így a maga módján értett is hozzá. Talán ez volt az oka annak, hogy kevésbé volt óvatos. Társai egyszer csak „Jaj!” kiáltásra lettek figyelmesek. Mezei János nem vesztette el a lélekjelenlétét, s kiszabadította Fekete András hengerek közé szorult jobb kezét. De későn! A vágó szerkezet csuklóig lemetélte Fekete András kezefejét. Fekete Andrást kórházba szállították. Azóta meggyógyult. Rokkantsági nyugdíj biztosítja megélhetését Kérdés: Mi történt és miért? A válasz: üzemi baleset, gondatlanság miatt. Sajnos, ma még előfordulnak hasonlóan súlyos balesetek. Az ok a balesetet szenvedő vigyázatlansága, vagy a termelőszövetkezeti vezetőség felelőtlensége. Egyesek ugyanis elhanyagolják a termelőszövetkezeti balesetvédelmet. Megtörténik, hogy nem gondoskodnak a szükséges balesetvédelmi berendezések beszerzéséről és használatáról, a balesetvédelmi oktatás megszervezéséről stb. A termelőszövetkezetek gazdasági megerősödésének velejárója a gépesítés, az építkezés, a korszerű agrotechnikai módszerek — így az egészségre is ártalmas vegyszerek — alkalmazása. Ezzel párhuzamosan növekszik a szakképzettséget és bizonyos mértékű szakismeretet igénylő munkakörök száma. A hozzáértés hiánya — amellett, hogy anyagi kárt okozhat — veszélyezteti a termelőszövetkezeti tag életét, vagy legalábbis egészségét, testi épségét. Mégis előfordul, hogy ilyen munkakörbe szakképzetlen, vagy be nem tanított termelőszövetkezeti tagot osztanak be. A balesetvédelem természetesen nemcsak a termelőszövetkezet vezetőire, hanem a termelőszövetkezeti tagra is hárít felelősséget. Ahogy kötelessége a termelőszövetkezeti vezetőnek gondoskodnia a balesetvédelmi oktatás megszervezéséről, a termelőszövetkezeti tagnak ugyanilyen kötelessége az oktatáson való aktív részvétel és a megismert óvórendszabályoknak a munka közben való alkalmazása. A termelőszövetkezeti balesetelhárítás nemcsak erkölcsi, hanem jogi kötelessége is a tsz-vezetőinek és a tsz- tagnak egyaránt. A kormány — felismei-ve a balesetelhárítás fontosságát — felhatalmazta a földművelésügyi rpi- nisztert, aki ennek alapján a 22/1962. (VIII. hó 30.) FM. sz. rendeletében részletesen meghatározta az ezzel kapcsolatos feladatokat. A cél az, hogy minden termelőszövetkezeti vezető és termelőszövetkezeti tag munkaköri kötelességének megfelelően eleget tegyen a balesetvédelmi előírásoknak. A bekövetkezett baleset ugyanis — épp úgy, mint Fekete András esetében — helyrehozhatatlan következményekkel jár, mert betegséget, rokkantságot, sőt halált is okozhat A balesetvédelmi óvórendszabályok betartása esetén azonban ezek bekövetkezése megelőzhető. Dr. Zovlnyi László járási vezető ügyész Tiszalök ^xak§Kei*ű tenyésztés, eredményes malacnevelés Tapasztalatok a Nyíregyházi Állami Gazdaságban A szőlők állapota és ápolt- sága országszerte jó, a Hajtások erőteljesen fejlődnek, és — a téli rügykárt szenvedett síkvidéki szőlők kivételével — a fürthozam is kielégítően ígérkezik. A Földművelésügyi Minisztérium kertészeti főosztályán adott tájékoztatás szerint peronosz- póra-fertőzést még sehol nem észleltek, de a legutóbbi hűvös, esős napok után, ha most felmelegszik az idő. a pero- noszpóra csírázása, terjedése megindul. Ezért az űj felmelegedési időszak első napjaiban ajánlatos megkezdeni a permetezést. A félszázalékos bordói lé a legalkalmasabb védőszer ilyenkor. Fontos, hogy a permetezést — szükség szerint nyolc-tíz naponként — megismételjék 1—2—3 százalékos oldattal, hogy így a rézoxidos védőréteg alatt a levélzet és a kis fürtök biztonságban kinőjenek a pero- noszpóra „foga alól”. A tájékoztatás szerint a permetezéshez elegendő rézgálic és egyéb vegyszer, mész áll rendelkezésre a termelőüzemeknek és az egyéni szőlősgazdáknak. A kötözéshez megfelelő mennyiségű, jó minőségű rafiát árusítanak a földművesszövetkezeti boltok. 2
