Kelet-Magyarország, 1963. május (23. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-19 / 115. szám

Zöldségkertészek atx. évfolyam. 115. szám Ára: 80 fillér Építőinken a sor Megyénk fejlődésében fon­tos szerepük van a beruhá­zásoknak. Szorosan össze­függ az építők, tervezők, be­ruházók és a szállítók mun­kája a megye munkaerőhely­zetének javulásával, egész gazdálkodásunk alakulásával. A Nyíregyházi Konzervgyár átadása például azt is jelen­ti, hogy az ipari tevékeny­ség bővülésén túl a mezőgaz­dasági lakosság gyorsabban gazdagodhat. Különösen fennáll ez az összefüggés akkor, ha szám­ba vesszük mind a most épü­lő, vagy a jövőben megvaló­suló új létesítményeket, re­konstrukciókat, amelyek száz és ezer munkást foglalkoztat­hatnak. Bennük testesül meg megyénk gazdasági, kulturá­lis és szociális felemelkedé­se, egész jövője. Elég ennek bizonyítására, hogy ebben az évben egymilliárd forintot kapott Szabolcs-Szatmár a beruházásokra. Közöttük olyanokra, mint a záhonyi be­ruházások, a nyíregyházi ál­lomás biztosító berendezése, a gumigyár, a tiszavasvári Alkaloida, a nyírbátori nö­vényolajipar, a demecseri ke­ményítőgyár, a felső-szabol­csi belvízrendszer fejlesztése» Ezenkívül hasonló fontosságú a közel másfél ezer mezőgaz­dasági ’■Hesítmény — köz­tük 1333 dohánypajta — megépítése. Létre kell hoz­nunk a mezőgazdasági kísér­leti intézet úi központját, bő­víteni kell a Nyíregyházi Me­zőgazdasági Technikumot. La­kásokat, kórházakat, iskolá­kat, vízgazdálkodási berende­zéséket kell átadnunk. Nagyon jó előkészítő mun­kát, szervezettséget, együtt­működést követel ez a fel­adat gazdasági vezetőinktől, pártszervezeteinktől. Ebben az évben olyan mun­kára van szükség, amellyel a tavalyi, s az idei első ne­gyedévi elmaradásokat Is megszüntetjük. Sajnos, bősé­gesen van adóssága az építő­iparnak megyénkben; A ke­mény és hosszú tél csak egyik — bár nem lényegte­len — okozója annak, hogy máris nagy a késés a kon­zervgyár, a kísérleti intézet, a 300 ágyas tbc. szanatórium, a fehérgyarmati kórház, a nyíregyházi 112 tantermes is­kola, a tervezőiroda székhá­za, evv sor mezőgazdasági és földművesszövetkezeti létesít­mény építésénél. Igaz, voltak szállítási nehézségek Is, de mint ahogy egy legutóbbi ta­nácskozás megállapította: gaz­dasági vezetőink nem hasz­nálták ki a meglévő tarta­lékokat, hiányzott a rugal­masság a munkák szervezésé­nél. így az építőipari dolgo­zók közismert igyekezetének sem lehettek meg a remélt eredményei. Építőiparunk Idei tervének teljesítése, a belkövetkezett mulasztások felszámolása te­hát elsősorban az eddiginél jobb vezetésen, az átgondol­tabb és felelősségteljes mun­kaszervezésen múHk! Elen- redVietederi feltétele ennek a reális helyzet, a tennivalók gyors, pontos felmérése, s az, hogy az önmentést, a hibák takargatását, elkenését a tet­tek váltsák fel. Az építőipar vezetőinek, a tervezőknek, be­ruházóknak, a társvállalatok­nak meg kell érteniük, hogy az önállóan, nagyobb fele­lősséggel végzett munka olyan, amely túlnő az igazgatói és vállalati érdekeken. A beru­házásokért érzett felelősség, politikai kérdés, népgazdasá­gunk előrehaladásának fontos záloga. A megyei pártbizottság mindig bízott és a jövőben is bízni fog a Szabolcs-Szatmár új arculatát formáló építő­ipari dolgozókban. Olyan be­csületbeli kérdés ez, amely kifejező, értékmérője Is az il­letékes vezetők, szakemberek tudásának, híva tássze rátété­nek, megyéjükhöz, népükhöz való hűségének; Nem mindegy, mi történik jövőre, változlk-e vagy ma­rad egy helyben az élet He­lyesen és indokoltan tette szóvá az említett tanácsko­zás, hogy ennek a megyének ma minden forint, minden lé­tesítmény — a legkisebb is — többet jelent, mint az or­szág más terüléfeinek, ahol közel sem indultak olyan mélyről, mint a szabolcsiak, szatmáriak; Nem segít rajtunk, ha ál­landóan és csak az objektív nehézségekre hivatkozunk. Kádár János elvtárs, a magyar szakszervezetek XX. kongresszusán beszélt erről: „Most egy kicsit hasonló helyzetük van az építómun- kásoknak, részben a közleke­désieknek... Most azt mondjuk elvtársak, nézzétek meg, hogy jól megnyomva a gombot, egy negyedév alatt hol érhet­jük utói magunkat, mert, hogy aztán hogyan megyünk tovább, a terv teljesítésétől függ. Amikor kivételes hely­zet van, akkor a helytállás becsületbeli kérdés Változtatni kell a szemlé­leten, amely a gyengébben sikerült hónapokban is azt juttatja előtérbe, hogy ha vannak is hibák, a régebbi eredmények, a fejlődés szá­mai tompítják, elhomályosít­ják azokat. A fő, s egyúttal döntő szempont nem lehet más, csak ez: mit csinálunk most Nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy belenyugodjunk az ob­jektív nehézségekbe, a szub­jektív hibákba. Mindig sú­lyos népgazdasági károk hú­zódnak meg az alibi, a »ma- gamfedezés“, a kötbér utáni sóvárgás és társai mögött A százalékok önmagukban nem jelentenek sokat Mögöttük termelésnek, országos, me­gyei érdekek teljesítésének kell állniuk, s felelősségnek egymás munkájáért is. A megyei pártbizottság ál­tal összehívott tanácskozáson alaposan elemezték a beruhá­zási munka hiányosságait. Joggal született olyan meg­állapítás az eddigi tapaszta­latokból, hogy nemcsak a ki­vitelezésnél, hanem a beru­házások előkészítésénél, a programozásnál, a helykijelö­lésnél is vari mit javítani. Az építőipari vállalatok szakvezetői olyan Intézkedési tervet dolgozzanak ki, amely alkalmas az elmaradás be­hozására, s az 1963-ra elő­irányzott feladatok teljesíté­sére. Vegyék igénybe a két- milszakos termelést, az ed­digieknél jóval magasabb fo­kon szervezzék meg a mun­kát, a szállítást. Az országos és megyei határozatok nyo­mán van lehetőség az éjsza­kai és vasárnapi szállításra, s a teherkocsikon túl a von­tatók igénybevételére is. Jól élnek-e ezzel, ez az építőipar és a szállító vállalatok veze­tőinek együttműködésén mú­lik. Azon, mennyire részletes, mindenre kiterjedő lesz az in­tézkedésük. Nem utolsósorban pedig: sikerül-e mindenna­pos kinttartózkodás, beszélge­tés útján segíteniük az épí­tőket nagy erőfeszítéseket kö­vetelő munkájukban. 1963. MÁJUS 19. VASÁRNAP Öreg halász csendes vízen Képek Cooper/ űrhajósról Ufazás a dupla körül Döntetlent játszott a Spartacus Fehér Lajos fogadta a bolgár és a lengyel kormányküldöttséget Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese szombaton fogadta a Budapesti Nemzetközi Vásár alkalmából hazánkban tartóz­kodó bolgár kormányküldött­séget, melynek vezetője Ivan Mihajlov a Miniszteitamács elnökhelyettesé, a Bolgár K. P. Politikai Bizottságának tagja. Fehér Lajos ugyancsak szombaton fogadta a Franci- szék Waniolka minisaerelmök- helyettes vezetésével hazánk­ban tartózkodó lengyel kor­mányküldöttséget is. Fehér Lajos és a kormány­küldöttségek tagjai szívélyes baráti beszélgetést folytattak. A szovjet pavilon az érdeklődés középpontjában Miniatűr laboratórium — „Életmentő“ berendezés 3 milliméter vastag karóra — A BNV első hétköznapja A Magyar Tudományos Akadémia kiállításán a leg­érdekesebb kiállítási tárgyak közé tartozik a félautomati- tikus libellavizsgáló, amely ellenőrzi a geodéziai műsze­rek pontosságát. A geokémiai kutató laboratórium többek között egy töltőtoll nagyságú polarizációs terepmikroszkó­pot is kiállított. Különös érdeklődésre tart­hat számot az EKG tele­meter, amely kábelek nél­kül, tranzisztorokkal mű- . ködik. Ehhez egy erősítő­vel ellátott URH rádió­adó kapcsolódik. Rendkívül érdekes az a mikrokémiai laboratórium is, melyet Bognár Rezső akadé­mikus elképzelései szerint ál­lítottak össze. Az írógép asz­tal nagyságú miniatűr labo­ratórium mindazt tudja, amit különbeji egy hatalmas labo­ratórium végez el. Az új gyártmányok kö­zött található a Mlrköz KTSz „életmentő” beren­dezése. a vérhűtő, a szu­per lilipnt 200-as ipari röntgenberendezés, amely egyébként magyar szaba­dalom is. továbbá az automatikus fo­nalszakító, a laboratóriumi gyűrűsfonó, és sokféle ház­tartási, élelmiszeripari kis­gép. Az idei Nemzetközi Vásár látogatói érdeklődésének kö­Megheszélés a kölcsönös egyetértés szellemében Kádár János találkozott Wladyslaw Gomulka elvtárssal Wladyslaw Gomulkának, a karának és Józef Cyrankie- nőkének meghívására májai Lengyel Egyesült Munkáspárt wieznek, a Lengyel Népköz- iß—18-án Lenevelorszáahnn a Központi Bizottsága első tit- társaság Minisztertanácsa el­Mazuri-tavaknal tartózkodott Kádár János, a Magyar Sao^ cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára* a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke. Kádár elvtárs lengyelorszáJ gi tartózkodása során eszmei cserére került sor, amelyen magyar részről részt vett Apu ró Antal, a Magyar SzociálisJ ta Munkáspárt Politikai BiJ zottságának tagja, a forradal­mi munkás—paraszt kormány elnökhelyettese, Nyers Rezső* a Magyar Szocialista Munkás-^ párt Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bízott« ság titkára és Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes. Lengyel részről jelen volt Wla- dyslaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központ ti Bizottságának első titkára* Józef Cyrankiewicz, a Lengyel Egyesült. Munkáspárt Politi­kai Bizottságának tagja, • Minisztertanács elnöke, Zénón Kliszko, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Stefan Jed- rychowskl, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Politikai Bi­zottságénak tagja, az Orszá­gos Tervhivatal elnöke és Marian Naszkowski, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának tag­ja, külügyminiszter-helyettesi A kölcsönös egyetértés szel­lemében lefolytatott baráti eszmecsere során megbeszél-* ték a magyar—lengyel kap­csolatok, elsősorban a gazda­sági együttműködés további fejlesztésének lehetőségeit, to­vábbá a nemzetközi helyzet^ nek a két országot kölcsönö­sen étdeklő kérdéseit. • zéppontjában most is a leg­nagyobb csarnok, a Szovjet­unió pavilonja áll. Sokan né­zik a 2,9 milliméter átmé­rőjű Vimpel karórát, amely- lyel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a szovjet óraipar már két és fél évvel ezelőtt átállt e hihetetlenül vékony óra futóiftalagon va­ló készítésére. A szovjet pavilon egyik érdekessége a kiállított szerszámgépek nagy vá­lasztéka. A múlt év vé- \ gén a Szovjetunióban két és fél millió szerszámgép működött és az elmúlt egy év alatt 176 ezerrel növekedett a fémfeldolgo- gozó gépek családja és ez már több, mint ameny- nyi jelenleg az Egyesült Ál­lamokban dolgozik. Külföldi küldöttségek vezetőinek nyilatkozata Szombaton megtekintette a vásárt az NDK kormánykül­döttsége. A delegáció vezető­je Werner Jarowinsky, a bel­kereskedelmi miniszter első helyettese, a Némt Szocialis­ta Egységpárt politikai bizott­ságának póttagja a látottakról az MTI munkatársának a következő nyilatkozatot adta: — Utoljára három évvel ezelőtt jártam Budapesten, s ha összehasonlítást teszek a magyar népgazdaság minden területen elért nagy fejlődé­séneik lehetek tanúja. Kije­lenthetem, hogy a tiagyar nép 'büszke lehet munkájára. — Az NDK külkereskedel­me fontos nemzetközi jelen­tőségű gazdasági eseménynek tekinti a budapesti vásárt Ez egyébként lemérhető az NDK fokozott részvételén is. A román kormányküldött­ség látogatása után Actarian Virgil kohó- és gépipari mi­niszterhelyettes a küldöttség vezetője a következőket mon­dotta: — A külföldi részvevők száma is Igazolja, határo­zottan bizonyltja, hogy a tavalyi Budapesti Ipari Vásár most már joggal Budapesti Nemzetközi Vá­sár. Elsősorban a gépipart és az elektrotechnikai kiállítást ta­nulmányoztuk. Sok új típüsú gépet láttunk, amelyek mind a magyar Ipar fejlettségéről tanúskodik. Sok olyap gép és berendezés akad, amelyet szívesein megvásárolunk a kölcsönös gazdasági kapcsola­tok keretében, ebben az ügy­ben megkezdődtek a tárgya­lások.

Next

/
Thumbnails
Contents