Kelet-Magyarország, 1963. május (23. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-18 / 114. szám
Pillanatkép a jégesőben Lompos, fekete viharfelhők gyülekeztek Lövőpetri felett. Megnőtt a csend, ember, állat igyekezett fedél alá húzódni. Csak a dohányos brigád tevékenykedett a melegágyaknál — palántázáshoz készülődtek, nerri is igen vették észre, hogy vihar készül. Talán ezért, ki tudja, annyira megijedtek, amikor megdördült az ég, s hirtelen-váratlan ömleni, zuhogni kezdett a jégeső, hogy csapot-papot, kitakart palántát otthagyva, menekültek tető alá. A palánta pedig ázott, gyenge levélkezdeményeit tördelte, lyukgatta a jég, egyikük se gondolt vele, csak magukat, ruhájukat féltették... Néhányukban azért megdobbant a szív: mi lesz a dohánnyal? — de a többiek leintették: hagyd, pacallá akarsz ázni?! Kői Gusztáv állattenyésztési brigádvezetőt és Batári Istvánt is ott crte a jégvihar a melegágyak körül, pk azonban nem futamodtak meg — kapkodva, gyorsan takargatni kezdték a palántákat. Két ember versenyzett <t viharral a 40 holdra elegendő palántákért — pillanat alatt bőrig áztak, de küszködtek, ' loholtak, dolgoztak a lélegzetelállító esőben. Később néhány dohányos is kiszégyenkezett az esőre, segíteni a mentésben. Így csak kevés palánta sérült meg... De mi lett volna, ha Kői Gusztávot és Batári Istvánt nem ott éri a vihar — vagy ha ők is úgy vélekedtek volna, mint a dohányosok?.., R. J. A Nyíregyházi Városi Tanács VB Építési és Közlekedési Osztálya új módszert vezetett be a dolgozók ügyeinek intézésére. A történet kezdő időpontja: 1959. nyara. Befejezése: bizonytalan. Szereplők: Együd István pénzügyőr szakaszvezető Nyíregyháza, Szabolcs u. 1/b. szám alatti lakos nőtlen, valamint a Nyíregyházi Városi Tanács VB Építési- és Közlekedési Osztálya. Történet: Együd István 1959. év nyarán lakásépítési szándékkal telket vásárolt Nyíregyháza, Vécsey u. 20. szám alatt. Erre azért volt szüksége, mert a pénzügyőrök csak akkor kaphatnak nősü- lési engedélyt, ha főbérleti Lakással, vagy személyi tulajdonban álló lakással rendelkeznek. Együd Istvánnak lakása nincs és állami erőből épülő lakásból belátható időn belül nem jut lakáshoz. Meglepő fordulat Együd a házhely megvásár- lásg előtt bement az osztályra, megkérdezte nem esik-e a terület városrendezés alá. Kedvező választ kapott Ezek után megkötötték a szerződést, beadta telekkönyvezés- re. A telekkönyv nem foganatosította a tulajdonjog átruházást, mivel azt az osztály nem hagyta jóvá. Együd 1959. június havában benyújtotta a szerződést az osztályhoz jóváhagyásra. Mivel a csatolt térkép méretaránya TBbb, mint egymillió darab különböző láda van előkészítve a nyíregyházi Göngyöleg Ellátó telepen. Háncsból készítik azokat a rekeszeket, melyekben majd Nyugat- Németországöa szállítják az almát. Hammel József felvétele. nem volt megfelelő, azt a* osztály nem hagyta jóvá. Űj méretaránynak megfelelő térképet készíttetett és ismét benyújtotta jóváhagyásra. I960 januárjában közölték 'ele, hogy nem hagyják jóvá, mert a terület kisajátítás alá kerül. Ezt megelőzően a kedvező felvilágosítás alapján megkezdte az alacsony fekvésű telek feltöltését, építkezési anyag odaszállítását, kerítés építését. Mikor közölték a tilalmat, akkor új telek kijelölését kérte. Hurcolkodás, reménykedés 1991. évben írásban, határozatban kijelölt részére az osztály egy új telket a Bukarest utcán és az írásbeli határozatban felhatalmazta az építkezési előkészületek megkezdésére. A telket birtokba is adták részért?. Ennek alapján, a korábbi telekről mindent áthordott, ami mozgatható volt, így a kerítést, vályogot stb-t és az engedély alapján megkezdte az építkezés előkészületeit is. A kerítést ismét felépítette, kutat, WC-t, felvonulási épületet építtetett Majd 1962 május havában a telkén megjelent a Nyíregyházi TITÁSZ, kivágta a kerítést és egyéb kárt okozott a meglévő építményekben. Együd előbb a TITÁSZ-hoz fordult. Ott senki „semmit nem tudott” az ügyről. Majd az osztályhoz fordult Ekkor szóban közölték, hogy oda csak emeletes családi ház építhető. Ez a kikötés az 1961. évben részére kiadott engedélyben nem volt benne és azóta sem közölték vele. De mi lesz a kárral? Együd birtokháborítási pert indított a TITASZ ellen, amit meg is nyert A per vége: a TITÁSZ 24 órán belül tartozik olhurcolkodni, az okozott kárt megtéríteni. A TITÁSZ elhurcolkodott, de az építkezést Együd nem kezdhette meg. Töprengés a Simonyi Óbester utcán Erre ismét kérte, hogy most már végleg olyan telket jelöljenek ki, amire építkezni is lehet. 1963. év elején nagy huzavona után kijelölték immár a harmadik telket a Simonyi Óbester úton, azt a helyszínen megmutatták, bir- tokbaadták, de írásbeli határozatot erről mind a mai napig nem kapott Együd; Igaz, ezek után, hogy kap-e, vagy sem...? Házhely van és még sincs. A kérdés most már csak az, hogy: 1. mikor lesz házhely végleg? 2. ml lesz a kárral, mert a TITÁSZ alkudozik? 3. mikor lesz a lakóház felépítve? 4. és meddig él még a bürokrácia? Ángyán Zoltán. sebb hegycsúcsokat, és így szól Ernőkéhez: — Odanézz, Emőke, ahová mutatok, mert mindjárt kapsz egy pofont! Minden Áron és családja az utolsó nap megmássza a hátralékos két kilátót, emléktárgyakat vásárol, megfürdik, búcsúzik, és futva éri el a vonatot. A papa zsebében hat képeslap van, ezeket már nem ért rá megírni. Ha megkérdezik, hogy nyaralt, Minden Áron így válaszol: — Nézd, az a fontos, hogy három hétre kikapcsolódtunk. Különösen a gyereknek tett jót. Emőke, mondd, hogy jót tett neked, mert mindjárt kapsz egy pofont! Kétszer a nyilvánosság elölt Negyvenfokos hőségben — Napi ötven forduló két mázsával — Fegyelmi és kitüntetés Az őntőkemence égbenyúló kéménye okádja a füstöt. A rácsozoít üvegtetőn áttörő napfény hidjában csillog villog a milliónyi vaspor. Félmeztelen, izmos, kormos munkástestek fénylenek. Kövér veritékcseppek hullnak ie homlokukról. Mint a szén és vasportól megfeketedett patakocskák futnak le mellükön, hátukon. Negyvenfokos a hőség. Birkóznak vele és az anyaggal. Több mázsás vaskereket öntenek a felvonóba. Egyik most az emelő szerkezethez nyúl, s a hatalmas csésze elindul a magasba. Egy ponton megáll. Befelé libben, s tartalmát elnyeli a kupoló nagy gyomra. Láng csap ki. I testsúly négyszeresét Á főidről figyelő parányi és hatalmas emberek tekintete találkozik. Várják a következő adagot. A bejáratnál apró, sovány ember tűnik fel. Az erek kidagadnak a nyakán, karjának izmai feszülnek, amikor a mérlegre tolja a kétszáz kilót. A vas- talyiga sír. Berta János kiegyenesedik. Várja az eredményt. Csaknem húsz esztendeje dolgozik itt a kupo- lónál Hsebb megszakítások- kal. •— Mehet — szól a mérlegelő. Az élénk szemű Berta János lehajol. Teleszívja tüdejét levegővel. A bőr tenyérvédőt megigazítja kezén s emel... Néhány pillanat, s már el is készült az újabb adag. A szerkezet emel, s elindul a vas a magasba... Berta megfordul, s hozza, tolja a terhes vastargoncát. — Naponta ötvenszer fordulok. Egyszer egyszer 200 kilóval. Erő? — néz rám — nem az kell ide elsősorban, hanem akarat, figyelem, ügyesség. Nem vagyok valami súlyos ember — mosolyog, — Most mértem magam. 54 kiló vagyok csupán. Majd négyszeresét tolja, emeli egy fordulóra. Társadalmi bíróság elélt — Nagy figyelem kell Ide kérem — mondja. — Négyen dolgozunk egy brigádban. Ha valamelyikünk ront valamit, négyen érezzük. Ha nem etetjük megfelelően a kemencét. nincs meg a hőfok, a vas megszilárdul, s ez már öntésre nem alkalmas. Az öntők meg káromkodnak, szidnak bennünket. S egyszer ez Is megtörtént Berta Jánossal, a Kisvárdai Vulkán munkásával. Pirult az arca, szégyenében szeretett volna a földbe bújni a szaktársak előtt, akik ott voltak az ebédlőben. Szem és fültanuként hallgatták a társadalmi bíróság tárgyalását. — Én vittem oda az ügyet — így Szabó István a szürke öntöde üzemvezetője. — Nem dolgoztak jól. Leültek újságot olvasni, a Bácskái Palival. Miattuk nem volt önthető a vas. Utána aztán nagy volt a megbánásuk. — Hogyne (— szól közbe Berta. — Hisz nem voltam én még ilyen helyen soha. Még a polgári életben sem. — Jobban szégyellik ezt. mintha a járásbíróság tár- gyata volna — veszi át a szót az üzemvezető. — Olt csak néhány ember tudja meg, itt viszont az egész gyár. Volt aki azt mondta, inkább elmegy a gyárból, de ő nem akar oda kerülni. — Bántott engem is a lel- kiismenet — magyarázza Berta. — De nem futamod- tam meg. E pillanattól arra törekedtem, hogy a legszigorúbban betartsam a techno1 lógiai fegyelmet. Rám nagyon hatott a dolog. Figyelmeztetés volt a számomra. Igyekeztem is a csorbát kiköszörülni. „Láncolt még a csatorna is“ Reggel hat órakor, mikor megszólalt a munka kezdetét jelző sziréna fülében ott csengett Molnár Istvánnak < a társadalmi bíróság elnökének a szava: „Berta János a technológiai fegyelmet megsértette, kárt okozott, s ezért a • Munkátörvénykönyv 113. paragrafusának 2. bekezdése alapján fegyelmi büntetésben részesítem.” — Vigyáztam is a Kémem cére. hogy állandóan téléjá- rattal működjön. Meglegyen a vas hőfoka, hogy a legjobb minőséget biztosítsuk az öntőknek. S peregtek a napok, hetek, hónapok. Több mint egy esztendő múlt el a társadalmi bíróság tárgyalása óta. Volt eset aztán, amikor nem a munkások, hanem á gyenge minőségű, apró koksz miatt befagy a vas, s önthetik a homokba. Leáll a részleg, s idő, energia vész karija. Még maga a csoportvezető is félt! — Ne tessék megijedni mig engem itt látnak — bíztatta akkor az akaraterős Berta. — Még a kemence lábát Is kiégetjük — viccelődött vele, s mint a táltos úgy dolgozott. R mikor esanolásra került a sor, csupa figyelem volt a brigád. Vajon igaza lesz-e a kis Bertának? S csapoltak. Folyt a vas, valósággal lángolt még a csatorna is. A meztelen testű, maszatos arcú munkások szeme ragyogott. A vállát veregették Berta Jánosnak. — S így fog ez menni műszak végéig? — várt a biztatást a csoportvezető. — Még jobban — mosolygott Berta. Szereljük az igazságot Nem is volt semmi hiba. Mégis furcsa érzése támadt, amikor egyik alkalommal újból szóba került a neve. Már azt hitte, valami hibát vétett. Emlékezetben visszapergette a több mint tizenkét hónap munkáját, az eseményeket, de nem talált semmi olyasmit, amiért elmarasztalhatnák. — Valamelyik biztosan beköpött, hogy nagy szájú vagyok. — fordult meg fejében. — Erre gondoltam — vallja. — Mert nem tűrtem a lazaságokat Őket akartam védeni, hogy ne kerüljenek oda, ahol én voltam. Ez lenne a köszönet?! Orbán Sanyi hozta a hírt: Berta Jánost kitüntetésre javasolták. Nem akarta hinni. — Én javasoltam a kitüntetését is — néz rám Szabó István üzemvezető. — Talán furcsának tűnik. Mi szeretjük az igazságot — magyarázza. — ö tűnt ki a többi közül. Nemcsak a műhelyben. hanem az üzemben is megvitattuk. Mindenki előtt, nyiltan! S ma Berta János a vasas szakma kiváló dolgozója. És reggelenként már másképpen mosolyog rá a mérlegelő, amikor a nehéz vas- talyigát elébe tolja. Megnőtt a szemében ez az ember. Farkas Kálmán Miért nem nősülhet még mindig Együd István pénzügyőr Kálvária telekvásárlás után — Amikor a térkép elkészült Vándorló életmód a bürokrácia jóvoltából Az idén felülvizsgálják 72 község határát A földvédelmi törvény végrehajtása DR. VITYI NÁNDOR NYILATKOZATA A Minisztertanács foglalkozott a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelmére hozott törvény végrehajtásának tapasztalataival. A földvédelmi törvény alapján legkésőbb 1965. december 31-tg felül kell vizsgálni valamennyi község, város egész határát. Ennek során meghatározzák, milyen területeket szükséges átalakítani szántófölddé, hol és milyen mértékű talajvédelemről, talajjavításról kell gondoskodni. Kérdésekkel fordultunk dr. Vityi Nándorhoz, a' megyei tanács vb. mezőgazdasági osztályának igazgatási csoportvezetőjéhez, adjon tájékoztatási megyénkre vonatkozóan. — Hogyan folyik a megyében a földek felülvizsgálása? — Tavaly, a földvédelmi törvény megjelenése után, két községben — Szamoské- ren és Tiszabecsen — próba- falülvizsgálást tartottunk. Meghívtuk a tapasztalatcser« jellegű munkára a földrendezőket, agrárszakembereket, akik a bizottságokban helyet kaptak. Ezután kezdődött meg megyeszerte a földek rendeltetésszerű felhasználásának vizsgálata, a nyilvántartások rendezése. — Eddig 35 községben 87 ezer hold kül- és belterületi ingatlant vizsgálták meg a bizottságok. Ebben az évben 72, jövőre ötven község határát, 1965. december 31-re pedig a megye összes mező gazdasági rendeltetésű földterületét felülvizsgálják. — Milyen tapasztalatokat hozott az eddigi munka? — A 35 község határában mindössze 685 holdra vonatkozóan kellett javasolni az eredeti művelési ág visszaállítását, mert ezt nem a rendeltetése szerint használták. Ezenkívül 252S holdra tettek javaslatot, amely eredetilen rét, legelő volt, de indokolt szántófölddé átalakítani. Ugyanakkor megállapították, hogy 1992 holdat, amelyen jelenleg szántóföldi növénytermesztés folyik, mivel erre kevésbé alkalmas, célszerűbb gyümölcsös, szőlőtelepítéssel hasznosítani. — Találtak a bizottságok — húsz helyen — 116 hold parlagon hagyott földet is, táblák közötti műveletlen parcellákat, amelyek felületességből nem hoztak hasznot az elmúlt évben. — Ezekben a napokban kell megtartani mindenütt a határszemléket, ezek után győződünk meg arról, hogyan valósul meg a bizottságok által rögzített változás egyes községekben. Ekkor történhet intézkedés, szükség esetén felelősségre vonás is. — Mennyiben érinti a vizsgálat a talajjavítást, a talajvédelmet? — A talajvédelem és a talajjavítás lényegbevágó megyénkben. Tudomásom szerint összesen 130 000 hold szorul javításra, s ebben az évben 4000 hold savanyú talajt javítanak szabolcsi mésziszappal. Homoktalajaink védelme, javítása is folyik. Az idén már 15 500 hold csillagfürtöt vetettek el a tsz-ek fővetésként, amely a szakemberek becslése szerint 1964-ben elegendő vetőmagot szolgáltat az összes rászoruló homoktalajaink javítására. > — Ügy vélem, mindent egybevetve, a földvédelmi törvény végrehajtása eredményesen valósul meg megyénkben, s eléri célját, megakadályozza, hogy indokolatlanul tovább csökkenjen a szántóterület és elősegíti a szabolcsi talaj védelmét, javítását, hogy az minél több hasznot hozzon a megye dolgozóinak. Páll Géza Gádor Béla: Minden Áron és családja Nyaralni tudni kell. Minden Áron és családja például okosan nyaral. Minden Áronék sokat vannak a levegőn, és mélyen, tervszerűen lélegze- nek. A családfő időnként rá is szól kisfiára: — Emőke, lélegezz nagyokat, mert mindjárt kapsz egy pofont! Ernőkének kiguvad a szeme a nagy igyekezettől. Ha rossz idő van, az eső beleesik a levesbe, és a villám belecsap a tökfőzelékbe. De ők kitartanak a végsőkig, és ha Emőke süni kezd, a papa rászól: — Ne bőgj, büdös kölyök, hanem vegyél mély lélegzeteket! Minden Áron és családja éjszaka csillag alakban alszik, hogy mindhármójuk feje az ablak alá essen, mert ott jön be az a jó levegő, amire már be van fizetve. Már a második napon légcsőhurutot kapnak mind a hárman, és hőmérővel a hónuk alatt mennek a strandra, hadd lássák otthon, hogy nyaralni voltunk, ha már ennyi pénzbe kerül. Emőke, eridj a napra, mert mindjárt kapsz egy pofont! A nyaralás legfőbb programpontja mégis a séta. Minél többet kell mozogni, mert az ember egész évben úgysem mozog semmit. — Ernőké, szaladgálj, mert mindjárt kapsz egy pofont. Felmásznak egészen a legmagasabb pontig, és ott lihegve körülnéznek, és tíz percig csodálják a természetet. A papa megmutogatja a nevezete1963. május 18. 3