Kelet-Magyarország, 1963. május (23. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-01 / 100. szám

f Éljen május L, a munkásosztály nemzetközi harci seregszemléje! VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKt AZ MSZMPSZABOLCS SZATMAR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS IAPJA BEL ÉVFOLYAM m SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR »63. HAJOS U SZERDA is. Nagy át nehéz munka. Követhettünk el közben hibá­kat, de amit népünk ez idő alatt tett, az dicsőséges feje­zete korszakunknak. Egy harcban megerősödött és el­veiben szilárd, öntudatos munkásosztály, egy a szocializ­mus végleges győzelméért ve­lünk együtt közdő menetelő nép nőtt ki a második vi­lágháború utáni pusztításból, romokból 1945 május else­jén már magunkénak mond­hattuk az első sikert: rend­behoztuk a vasutat, az élet szokásos medrébe került. Hogy rohan az idő. Tízez­rek kaptak azóta új munka­lehetőségeket, a szabolcsi üzemekben, gyárakban és százezrek nagy elhatározása nyomán lett igazán minden dolgozó paraszté, szocialista a mezőgazdaság. Még most is gond mindenki számára meg­teremteni a megyei munkale­hetőséget, de fáradozunk ezen és meg fogjuk oldani. Ünnep van, ám szólunk a munkáról, mert ez a teremtő élet. Az elmúlt közel két év­tized munkája előttünk zaj­lott le és előttünk, nekünk öltött testeit. Az új üzemek­ben, lakóházakban iskolák­ban, egészségügyi intézmé­nyekben, a tudomány várai­ban. Közel sem értünk el cél­jaink beteljesedéséhez. Ad- dik még nagyon sokat kell alkotni, fáradni, tenni. Mégis jó érzés ha az építő végig­gondolja mtmíkája eredmé­nyeit, felméri eddigi útja fon­tosabb állomásait Elértük, hogy ma igatón örülhet mun­kájának a* esztergályos, a la­katos és a marós, a tanár, a mérnök, az orvos, a termelő­szövetkezeti paraszt és az ál­lami gazdasági dolgozó. Meg­változott a megye térképe. Ezer és ezer holdakat tettünk termékennyé öntözéssel, a gyümölcs-, zöldségkultúra szé­les körű bevezetésével. Száz­ezrek munkájának értelmét bizonyítja a valóság; a ter­melőszövetkezetek nagyüzemi táblái, majorjai, szép állat­állománya, az ember munká­ját könnyítő gépek sokasága. Népünk szereti a munkát, s biztos abban, hogy tevé­kenységével párhuzamosab­ban változik, lesz jobb az éle­te. Ezért láthatunk évről évre új kezdeményezéseket az iparban, a mezőgazdaságban. A cél a több, a jobb minősé­gű, az olcsóbban előállított termék, amelyből valamen­nyien munkájuk alapján ré­szesednek. Ezekben a napokban érté­keltek a VIIL pártkongresz- szus tiszteletére indított ver­seny eredményeit A szám­vetés azt mutatja, hogy a dolgozók szerte Szabolcs- Szatmár megyében szorgos munkával járultak hozzá fel­adataink elvégzéséhez, gyor­sították meg szocialista épí­tésünket Dicséretet érdemel ezért a megye minden üze­me, állami gazdasága, gépál­lomása, termelőszövetkezete elismerést a közlekedés, a kereskedelem dolgozói. Hozzá kell tennünk, hogy a szabolcsi munkások, parasz­tok már tudják, hogy nem­csak maguknak és nem is csak községüknek, városuk­nak, hanem egy világi mére­tekben kibontakozó jövőnek dolgoznak. Karunkban az em­bert munka túllép a helyi határokon, az országhatárokon is. A nagy nemzetközi mun­kamegosztás állomásai közé tartozik a mi hazánk is. Megyénk dolgozói megértik helyüket, szerepűket a szo­cialista országok gazdasági együttműködésében, a KGST- ben. De jelentős szerepet vál­laltak és visznek a szocializ­mus és kapitalizmus közötti békés gazdasági verseny reánk jutó feladataiban is. A nyírségi ember nem is olyan régen szinte önellátás­ra, saját szükségleteire ter­melt. Most termékeinek híre eljutott az ország, sőt a föld legtávolabbi vidékeire is. Sza­bolcsi ipari termékek indul­nak útnak Guinéába, Belgi­umba, Kanadába, a Szovjet­unióba, Szíriába, Egyiptomba és más országokba. íme a nagy nemzetközi munkameg­osztás így hozza közelebb egymáshoz a nemzetközi munkásosztályt Világ proletárjai egyesülje* tekl w- 114 éve tűzte a mun­kásosztály forradalmi zászla­jára e jelszót Marx és En- gelsz. És korunkban tanúi le­hetünk a világméretű egyesü­lést folyamatnak, amellyel a legkülönbözőbb fajok és né­pek találkoznak, menetelna&i együtt a bekéért, a haladás­ért­A küzdelemnek a békés ter­melőmunkában, a gazdasági erőviszonyokban és nem a csatatéren kell eldőlnie. A' nemzetközi munkásmozgalom egyik legfontosabb feladata, ma, hogy a háborúra áhíto- zők kezéből kicsavarja az iszonyatos termonukleáris fegyvert és békés úton oldja meg korunk parancsoló szük­ségszerűségét, a világ szocia­lizmust. Ehhez szerény lehetősége­inkhez mérten nekünk is hoz­zá kell járulnunk. Használjuk fél a lehetőségeket, az új megismeréséért kibontakozott nagy tanulási kedvet A hosz- szú tél okozta elmaradást ezekben a hónapokban kell pótolni az üzemekben, közös összefogással. Sok a tenniva­lónk, hogy a termelékenység növekedése Szabolcsban is lé- pest tarthasson az országos helyzettel. Tervszerű, szerve­zett, időbeni és minőségi be­ruházást követelnek terveink^ hisz ezektől függ az Ipar jö­vőbeni munkája. A száll f tó eszközök, a gépek teljesítmé­nyeinek maximális kihasz­nálásával végrehajthatjuk, tűi is teljesíthetjük ez évi ter­veinket. A megyei pártbizottság és tanács premizálási javaslata, amelyet a tsz-ek túlnyomó többségben a közgyűléseken elfogadtak, különös lendületet adott a tavaszi munkában. Ä több hetes rendkívüli időjá­rás okozta kiesést a termelő­szövetkezeti parasztság nagy szorgalommal, igyekvő mun­kája sokban pótolt eddig. S hogy ma Is dolgoznak, sok község határában a traktorok, munkát vállaltak az emberek,’ ez Jól mutatja a szövetkezeti parasztok tudatában végbeme­nő változást. Munkásosztá­lyunk már érti, tudja, s pa­rasztságunk is egyre inkább látja, hogy az osztály nélküli társadalom alapja a jól vég­zett munka lehet. A mező* gazdaságban sikeresen alkal­mazzák az új termelési mód­szereket, terjed az újszerű gazdálkodás. Sok a tennivaló, de ezek között is a legfonto­sabb, hogy minél hamarabb’ áttérjen megyénk a biztató kezdetű és gazdag holnapot teremtő belterjes gazdálko­dásra.- Most az egyik legfon­tosabb, hogy a tsz-tagols munkájának bevonása mel­lett fordítsunk nagy gondot a gépi növényápolásra. Járá­sonként szervezett) épftöbri- gádokom túl minden alkalmai munkaerőt vonjanak be szö­vetkezeteink a dohánypajiálc építésébe, de különösen a fe­dési munkák idejében való befejezésére. Bővül a zöldség* termesztési terület, egyre na* gyobb méretű a gyümölcsöst* tés. Több és egyre több les* a munkaalkalom az iparban, a mezőgazdaságban. Szorgalom­mal és akarattal mind erőseb­bek, boldogabbak leszünk. Mind jobban örülhetünk a május elsejéknek, amelyek— szinte észrevétlenül — a for­radalmi harc egy-egy álló» másaként válnak szebbé, tggé tatmasabbái A mi májasunk i Htetvenraegyedszer önnepel- l jök idén május elsejét, a munka, a nemzetközi prole­társzolidaritás és együttmű­ködés napját Két-három emberöltő évei peregtek le csupán azóta. És mégis, a világ lakosságából több, mint egyrruUiárd em­ber évezredes rabságával sza­kított örökre. Óriási léptekkel indult meg azóta az emberi­ség és a proletariátus vörös zászlaját követik a népiöme- gek, a kapitalista és még gyarmati országokban is. Május elseje munkásürmep. A munka ünnepe, és nálunk az egész ország, az egész dol­gos» nép ünnepe, egyúttal vi­lágos és félreérthetetlen kife­jezése annak, hogy a dolgozó ember munkájának nálunk ér­telme és célja van. A mun­ka immár nem kényszer, ha­nem a tudatosan dolgozó em­ber életét nemesítő, holnapját szépítő cselekedet, amelynek nyomán mi és az utánunk következő nemzedékek bol­dogsága teljesedik ki Messze magunk mögött hagytuk azokat ax éveket, amikor a magyar munkásosz­tály, közöttük a szabolcsi, nyíregyházi munkások üldö­zött serege követelt munkát, kenyeret és békét Az idő­sebbek te alig emlékeznek már az első szabolcsi május elsejére, mégis nagyszerű volt a tett, amelyet erről feljegy­zett a történelem. 1913 május elsején a szociáld em okrtitúl: szervezésében háromezren vo­nultak fel a nyíregyházi ut­cákon és harsogták a háború- ellenes, kormányellenes jel­szavakat, A rendőrség akkor elkobozta a vörös zászlót, az újságok elhallgatták a brutá­lis rendőrt módszereket A történelem kerekét azonban nem lehet visszafelé forgiatni. A dolgozók a szabolcsi köz­ségben és elsősorban a me­gyeszékhelyen nyíltan, vagy titokban a fehérterror évei­ben is összejöttek, hogy em­lékezzenek a vértanúkra és felkészüljenek a szabadságra, függetlenségre. Ma a tizenkilencedik sza­bad május első napján már az elmúlt 18 esztendő békés, alkotó munkájának sikerei, eredményei, tapasztalatai, áll­nak mögöttünk. Harc volt ez

Next

/
Thumbnails
Contents