Kelet-Magyarország, 1963. április (23. évfolyam, 80-99. szám)
1963-04-07 / 81. szám
MEZŐGAZDASÁG ÖLaaiáinkk&z A nagyüzemi termelőszövetkezeti gazdaságok előtt lépő feladatok mind nagyobbak és sokrétűbbek. E tennivalók miradéktalan végrehaiása egyre szélesebb termelési, szerelési és vezetési látókört igényel, A term elősző vetkeze- 'k vezetőinek, szakembereinek és tagjainak a munkája ak- ' or válik eredményesebbe, s úgy erősödhetnek, szilárdulhatnak a tsz-ek, ha a tudomány és a gyakorlat legjobban bevált, legfejlettebb módszerei közkinccsé válnak. A Kelet-Magyarország szerkesztősége a fentiek alapján t*t a célt tűzte maga elé, hogy a lapnak ezen az oldalán, szerény eszközeivel közvetlen tudományos és gyakorlati segítséget nyújtson a termelőszövetkezeti gazdaságoknak. 1 E eélt akkor válthatjuk igazán valóra, ha a „Mező- gazdaság” oldal valamennyi földműveléssel foglalkozó olvasónk fórumává válik. Ezernyi az a probléma, amely a gazdálkodásban, a vezetésben jelentkezik. Egy-egy kérdést minden bizonnyal sikerült a körülményekhez képest valamelyik termelőszövetkezetben, állami gazdaságban, gépállomáson, kísérleti intézményben, mezőgazdasági vállalatnál jól megoldani. Ha sikerült, akkor tegyük közklnccsé. Ezt a célt szolgálja a mostantól hetenként megjelenő mellékletünk. A téli fagykárt szenvedett szőlők metszése Az ötvenéves átlaghoz viszonyítva 1963. januárjában Nyíregyházán 5,2 Celsius fokkal volt hidegebb a hőmérséklet. A februári is sokkal hidegebb volt a szokottnál, s gyakran elérte és túlhaladta a mínusz 20 fokot. A tavaszi felmelegedés közel eigy hónapot késett, s. ezért a munkálatok időrendje erősen módosult. A szőlőmetszés ideje március. De ilyen kritikus fagyek után a metszések hagyományos elvégzése súlyos következményekkel járt volna. _A szóló mediterrán eredetű, de télálló növény. Ami azt jelenti, hogy az átlagos téli hideget minden különö1963. április 7. Az élkéselt kitavaszodás miatt a tsz-ekben a munkák igen össze fognak torlódni, és a gyomok elleni védekezésre nein lesz elég idő. A. gyomok országos átlagban igen tekintélyes károkat okoznak a gabona vetésekben. Á gyomok kártétele egyrészt abból áll, hogy a növényeket elnyomják, másrészt a termesztett kultúrnövényektől a tápanyagot elvonják, így gyengébb termésre számíthatunk. Ezért ahol a gabona vetések gyomosak, ott feltétlenül végezzük el a vegyszeres gyomirtást. A vegyszeres gyomirtásra időben fel kell készülni. Nagy előnye a vegyszeres gyomirtásnak — a mechanikai gyomirtássá! szemben — az olcsósága, gyors kivitelezhetősége, és az évelő gyomokra is kiterjedő írtó hatása. A gabona vetések gyomirtására a hazai készítményü Dikonirt igen jónak bizonyul, azonkívül emeli a termésátlagot. Dikonirtból ősi kalászosoknál holdanként 1,20 kilogrammot, míg tavaszi kalászosoknál és bőven termő külföldi búzafajtáknál k,at holdanként 0.8 kilogrammot használunk fel, kát. holdanként 150 liter vízben kípérme- tezve. Á gyomirtásra kedvező idő 'alig egy pár nap, ezért a munkákat igen jót meg kell szervezni. A vegyszeres - gyomirtás megtérül a termelőszövetkezeteknek, sőt. még tekintélyes haszon is származik belőle. Áz a gabonavetés, amelyen vegyszeres gyomirtást alkalmaznak kai. holdanként 2—3 mázsával magasabb termést hoz, s ez 440—660 forint többNövényvédő Állomás Kállósemjén Munkatermelékenység és önköltség A mezőgazdasági össztermelésnek 1961—65. között 22— 23 százalékkal kell növekednie. De a II. ötéves tervről szóló törvény aláhúzza azt is, hogy „A mezőgazdasági termelés növekedésének együtt kéül járnia a munkatermelékenység emelkedésével, a termelési költségek csökkentésével.’* A munkatermelékenység növekedése a mezőgazdaságban is azt jelenti, hogy adott munkaráfordítással, több terméket állítunk elő, illetve a termékmennyiség egy egységének az előállításához kevesebb munkát használunk fel. •Világméretekben érvényesülő tendencia, hogy a mező- gazdaságban foglalkoztatottak száma és ezzel öszefüggésben a termeléshez felhasznált élőmunka mennyisége már hosz- szú évek óita erősen csökken. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan a mezőgazdasági termelés emelkedik. Következésképpen a mezőgazdaságban dolgozók munkatermelékenysége is jelentősen nő. Az Egyesült Államok és 23 megvizsgált európai szocialista és kapitalista ország adatai egyértelműen azt mutatják, hogy 1900 és 1950. között valamennyi országban jelentősen csökkent a mezőgazdaságban dologozók száma. Ugyanakkor a századforduló óta minden országban emelkedett a mezőgazdaság termelése is. Sőt, a közgazdászok már azt iá kiszámították, hogy jelenleg mintegy 600 millió mezőgazdasággal foglalkozó ember él a földön és a ■ későbbi, id.ŐPkPJmkba n kb. 2000-ben mintegy 400 millió mezőgazdasági foglalkozású személy világméretekben képes előállítani olyan mennyiségű éleim i szermennyiséget, amely a mainál lényegesen kedvezőbb, tehát a világméretekben megvalósuló, bőséges táplálkozáshoz elegendő lesz. Mint látjuk, a mezőgazdaságban jelentősen kell növelni a termelést és a rendelkezésre bocsátott gépeknek nem a mezőgazdasági munkaerő csökkenését kell elsősorban maguk után vonni, hanem azt, hogy a többé-kevésbé azonos létszámú munkaerő több terméket állítson élő. Minthogy a termelékenység növekedésében nagyobb súlya lesz a termelés növelésének, — a termelésnövelés fontos feltétele a mezőgazdasági termékekben jelentkező, növekvő szükségletek kielégítésének — a mezőgazdaság fejlesztésében a tervidőszakban fokozottabb , hangsúlyt kapnak olyan anyagok, technikái eszközök, amelyek hatása elsősorban a termelés- növelésen keresztül érvényesül. így a gépállomány növekedésénél gyorsabb ütemben nő a mezőgazdaság rendelkezésére bocsátott műtrágyamennyiség. Emellett a tervben fokozott mennyiségben szerej>elnek a különböző növényvédőszerek, Ipari takarmányok. nemesített vetőmagvak, értékes tenyészállatok stb. Mind az ipari, mind a mezőgazdasági eredetű anyagok ésszerű felhasználása körültekintőbb szervező munkát igényel és feltételezi, hogy a különböző Időszakokban jelentkező munkákat a mező- gazdasági üzemekben időben és jó minőségben végezzék el. Ha ez jó szerve- végezzék el. Ha ez jó szervezéssel és a különböző anyagok ésszerű, takarékos fel- használásával párosul, akkor a termelés gyorsabb ütemben nőhet. Nő a munkatermelékenység és csökken az előállított termékek önköltsége. A híres fl-4—K és munkagépei 1962 őszén az ausztriai Wels városkában a világ valamennyi traktorgyára felsorakoztatta gyártmányait. A hírt, amely arról szól, hogy a welsi „traktor-parádén“’ a magyar ipar büszkesége, a Vöröscsillag Traktorgyár D—4—K jelű gépe nyerte el a legmagasabb díjat, csak a bennfentesek tudják. Bár a traktorunk a szó legszorosabb értelmében a gépbemutató slágere volt, mégis keserű szájízt okozott a D—4—K „tehetetlensége“, vagyis a 70 lóerős hatalmas erőgép, amely munkagépek nélkül állt. Ilyen erős, nagyteljesítményű gép csak akkor üzemeltethető gazdaságosan, ha 70 lóerőre méreteKGST-javaslat alapján Magyarországon gyártják lista országok részére is. a D—4—K traktorokat a szociazett munkagépekkel dolgozik. Ilyen munkagép a FET—3 jelű függesztett egyirányú tárcsa. A 16 levélből álló tárcsa 3 méter munkaszélességben és 18 cm mélységig használható tarlóhántásra, őszi-tavaszi vetőágy előkészítésére és gyomirtásra. Az első hazai gyártmányú függesztett tárcsából az % idén 400 darabot ad át a mezőgazdaságnak a Debreceni Mezőgazdasági Gépgyár. ~ Hasonlóan nagy teljesítményű a FE—4 jelű önálló függesztett eke is. A négyvasú eke 120— 140 cm munkaszélességben és 25 cm mélységig szánthat. Igen nagy előnye — és ami teljesen újszerű megoldás —, hogy a szántással egyidőben az altalajlazítást !s elvégzi, ha az eketestek elé lazítóvasakat szerelünk fel. A lazítóvasak a szántóvas talpa alatt 90 cm mélységig mozgatják meg a talajt. Mélységállító kerék beiktatásával biztosítható, hogy az eke alkalmazkodjék a tala if elszí ni egyenetlenségekhez. Egy új megoldású függesztőszerkezet pedig fügaetleníti az eke mozgását a traktor mozgásától, tehát az eke függőleges és vízszintes irányban is beállhat a legkedvezőbb helyzetbe. Fa—3/2 függesztett több késes altalajlazító ugyancsak a D—4—K nagy teljesítményű munkagépe, amely 70 cm mélységig 3 lazítóval műveli a talajt. Műszaki érdekessége, hogy a lazítólestekre dréncső készítéséhez vakondtest szerelhető. Munkagépe - még a TR—II tereprendező, az FÉM 2 '3 önbeálló függesztett mélvítő-szántó eke. a GK—II ielű szólővessző-művelő (gyökeres szölővessző-kiemelö gép.) A felsorolt gépek tömege» gyártásához még ehben ai ét ben hozzákezdenek, sebb kár nélkül átvészeli. A szőlőre kritikus a mínusz 20 fok. körüli hőmérséklet. A nagy hideg elviselésére a szőlő rügyei nincsenek berendezkedve. Különösen a lapos, sík fekvésű szőlőterületeken szenvedtek Igen komoly fagykárokat a rügyek. Szőlőtermelő gazdáink jól tudják, hogy a szakszerű sző- lőmetszésen múlik a szőlőtőke fejlődésének és következő évi termőerejének a biztosítása. A metszés termésszabályozó és céltudatos terméskialakító szerepe éppen abban rejlik, hogy a termőtőke erőállapotához, termőképességé- .hoz, a talaj táperőkészletéhez igazodik. Mielőtt a tavaszi metszést megkezdenénk, rilgyvlzs- gálatot kell végeznünk: megállapítani, hány százalékos fagykár érte szőlőinket. Ezeket a vizsgálatokat területenként (fekvésenként) és fajtánként végezzük. A fagy utáni metszést altkor végezzük, amikor a tavaszi nedvkeringés , megindul' és a rügyek duzzadni kezdenek. Ilyenkor az ép rügyek az el- fagyottaktól . jól megkülönböztethetők. Ebben az időben könnyebb és egyszerűbb a termőrészeknek és a tőketerhelésnek a megállapítása. Az üzemi, nagy szőlőterületeken ez a megoldás nem ajánlható. Ennek oka egyrészt az, hogy a nedvkeringés idején a rügyek, fejlődése olyan rohamos, hogy napokon belül rügyfakadás következ- b£kI4f|‘é, m&ásocjszor a^rt, hogy metszéskor' á fakadó rügyek íge^.fkönnyjsn, letörnek,;, A fagykár megállapítása után — ismerve az egyes fajtákat és a fagykár nagyságát — a szőlőtőkéket a szokásosnál több rüggyel terheljük meg. A termőcsapok a megszokottnál 2—4 szemmel (rüggyel), súlyosabb esetekben 5—8 szemmel hosszabbak legyenek. Ez a metszés a gyakorlatban már fél vagy egész szálvesz- szős művelést jelent. Szál- vesszős művelést igénylő fajtáinknál (Mézesfehér, Leányka, Furmint stb.) egy szál vessző helyett kettőt hagyjunk. így törekedhetünk többlet- terheléssel a rügyekben még nem látható fagykár-tételt ellensúlyozni. Ezzel a metszési móddal tudjuk a fagykár által’ várható terméskiesést már a metszéskor céltudatosan kiküszöbölni. I.engyel Ádám főiskolai tanár Félezer forint megtakarítás a borjú itatásos nevelésénél 35 millió liter tejtöbblet a fogyasztóknak borjak várható élősúlya 90 napos korbaif 90—100 kilogramm, 180 napos kor- ‘ ban 170—180 kilogramm. Az 1 kilogramm súly- felrakáshoz felhasznált takarmányköltség 13,50—14,50 forint, ez átlagban 3 forint takarmány költségmegtakarítást jelent a korábbi, szintén mesterséges neveléssel • szemben. A költségmegtakarításon felül- nagy jelentosé|e van annak Is, hogy borjanként 580— 600 liter teljes tejjel tudunk többet közfogyasztásra bocsátani. Ez a rnieg>gí<j&?e5l'ibor|üí-i; ; szaporulatát számol vb; - közel 35 miiyóvlitert tes^-Jn. j A jól végrehajtott technology előnyéül lehet felhozni még a korábbi módszerrel szemben, hogy kevesebb a borjaknál jelentkező megbetegedések száma, valamint a tbc-mentesítést eredményesebben lehet végrehajtani. Kovács Balázs mezőgazdasági mérnök A borjak 120 napos kor felérése után további 2 hónapig a borjúnevelőben maradnak. Ebben az Időszakban takarmányozásuk csak annyiban változik, frigy a lucernaszéna mellett napi 2 kilogramm abrakkeveréket (de nam borjútápot) kapnak darabonként. Az abrakkeverék: tengeridara 50, árpadara 22,5, korpa 15, extrahált szója 10, szénsavas mész 2 és só 0,5 százalék. Tizennyolc napos korukban líezdjük meg a borjakkal a víz itatását, felforralt és lehűtött vízzel. A borjú vitamin- szükségletének biztosítására egynapos korban egy .alkalom- mai. 25 'kŐteerttFÄVlasblt adagolunk a tejbe keverve.;A további Vrtáminiszüfeégfetét/' a borjútáp Premixén keresztül biztosítjuk. Az így nevelt borjaknál a súlygyarapodás az első három hónapban napi 700—750 gramm, a következő három hónapban napi 800—550 gramm. Ennek megfelelően a A borjúnevelés költségének mérséklését világszerte fontos kérdésnek tartják. Mivel pedig a borjúnevelésben a legdrágább a felhasznált • anyag az emberi fogyasztásra is alkalmas tej, éppen ezért a költségeknél elsősorban a tejfel- hssználást csökkentik, a tejet olcsóbb takarmányokkal helyettesítik. A helyes takarmányozás szem előtt tartásával az itatásos borjúnevelésben egy új takarmányozási technológia kezd , meghonosodni az állami gazdaságokban. Az új takarmányozás lényegé: a korábban • égy választott', borjúra- fel• 'használt" 450-^470 liter teljes- tej helyett 270 litert hasznát lünk fel. Ebből 70 liter föcs- tej és 200 liter teljes tej. A korábbival szemben fölözött tejet nem használunk. Az eddig adott 400 liter fölözött tej pótlására 30 kilógramm tejporból készített 300 liter sovány tejet és borjútápot etetünk. Föcstejet 10 napig kap a borjú, napi két litert. A következő Időszakban, hatvan napos korig teljes tejet etetünk. Első 10 napon napi 6 litert, s minden 10 napban egy-egy litefrel csökken a tej mennyisége, . az 50-60 napos korban 2 literi'a napi adag. Ugyanakkor már a’ 20-ik nap után megkezdjük a tejporból készüli sovány tej etetését — napi két'literrel — s tíz naponként egy literrel emelj ük a napi adagot 70 napos korig, majd ettől kezdve- Csökkentjük 100 napos korig. Tejporból az alábbiak szerint készítjük a sövénytejet: egy kilogramm tejport tíz liter vízben old,unk fel. A feloldást úgy végezzük, hogy egy kevés hidegvizet veszünk cs abban a tejport krCímszerűen elkeverjük. Az így nyert anyagot feltöltjük a szükséges felforralt vlz'mer'.nyi.vt^!- gel, amelyet forralás után 45 Celsius hőfokra lehűtünk. Az elkészített oldat a keverés befejezéséig 36-38 Celsiusra hülle. s ilyen - hőmérsékleten itatható a borjakkal. ,Az ismertetett tej-felhasználás mellett a borjakkal ab- rakkeveréket — borjútápot —' etetünk 18 napos kortól 120 napos korig. A borjak a tápból étvágy szerint fogyasszanak. A borjútáp mennyiségét mindaddig emeljük, amíg a naponta felhasznált.,-mennyiség borjanként a 2 kilogrammot el nem éri. Ennél többet ne etessünk. A borjuk restore a legjobb lucernásáénál biztosítsuk, amelyet korlátlan' mennyiségben fogyasszanak. 4 letbevételt jelent. Ezzel szemben a vegyszerre és munkákra a kiadás 106 forint. Amennyiben a vetésünk gyo- mos és a vegyszeres gyomirtást kellő időben és jó minőségben elvégeztük, úgy nagyobb bevételre számíthatunk és a későbbiék folyamán a talaj gyommentességét is meg tudjuk őrizni. A vegyszeres gyomirtás 300—400 forint hasznot jelent holdanként
