Kelet-Magyarország, 1963. április (23. évfolyam, 80-99. szám)

1963-04-07 / 81. szám

MEZŐGAZDASÁG ÖLaaiáinkk&z A nagyüzemi termelőszövetkezeti gazdaságok előtt lé­pő feladatok mind nagyobbak és sokrétűbbek. E tennivalók miradéktalan végrehaiása egyre szélesebb termelési, szer­elési és vezetési látókört igényel, A term elősző vetkeze- 'k vezetőinek, szakembereinek és tagjainak a munkája ak- ' or válik eredményesebbe, s úgy erősödhetnek, szilárdul­hatnak a tsz-ek, ha a tudomány és a gyakorlat legjob­ban bevált, legfejlettebb módszerei közkinccsé válnak. A Kelet-Magyarország szerkesztősége a fentiek alapján t*t a célt tűzte maga elé, hogy a lapnak ezen az olda­lán, szerény eszközeivel közvetlen tudományos és gyakor­lati segítséget nyújtson a termelőszövetkezeti gazdaságok­nak. 1 E eélt akkor válthatjuk igazán valóra, ha a „Mező- gazdaság” oldal valamennyi földműveléssel foglalkozó ol­vasónk fórumává válik. Ezernyi az a probléma, amely a gazdálkodásban, a vezetésben jelentkezik. Egy-egy kérdést minden bizonnyal sikerült a körülményekhez képest vala­melyik termelőszövetkezetben, állami gazdaságban, gépállo­máson, kísérleti intézményben, mezőgazdasági vállalatnál jól megoldani. Ha sikerült, akkor tegyük közklnccsé. Ezt a célt szolgálja a mostantól hetenként megjelenő mellékletünk. A téli fagykárt szenvedett szőlők metszése Az ötvenéves átlaghoz vi­szonyítva 1963. januárjában Nyíregyházán 5,2 Celsius fok­kal volt hidegebb a hőmér­séklet. A februári is sokkal hidegebb volt a szokottnál, s gyakran elérte és túlhaladta a mínusz 20 fokot. A tavaszi felmelegedés kö­zel eigy hónapot késett, s. ezért a munkálatok időrendje erő­sen módosult. A szőlőmetszés ideje március. De ilyen kri­tikus fagyek után a metszé­sek hagyományos elvégzése súlyos következményekkel járt volna. _A szóló mediterrán erede­tű, de télálló növény. Ami azt jelenti, hogy az átlagos téli hideget minden különö­1963. április 7. Az élkéselt kitavaszodás miatt a tsz-ekben a munkák igen össze fognak torlódni, és a gyomok elleni védekezésre nein lesz elég idő. A. gyomok országos átlagban igen tekin­télyes károkat okoznak a ga­bona vetésekben. Á gyomok kártétele egyrészt abból áll, hogy a növényeket elnyomják, másrészt a termesztett kultúr­növényektől a tápanyagot el­vonják, így gyengébb termés­re számíthatunk. Ezért ahol a gabona vetések gyomosak, ott feltétlenül végezzük el a vegyszeres gyomirtást. A vegyszeres gyomirtásra időben fel kell készülni. Nagy előnye a vegyszeres gyomir­tásnak — a mechanikai gyom­irtássá! szemben — az olcsó­sága, gyors kivitelezhetősége, és az évelő gyomokra is kiter­jedő írtó hatása. A gabona vetések gyomirtására a hazai készítményü Dikonirt igen jó­nak bizonyul, azonkívül emeli a termésátlagot. Dikonirtból ősi kalászosoknál holdanként 1,20 kilogrammot, míg tava­szi kalászosoknál és bőven ter­mő külföldi búzafajtáknál k,at holdanként 0.8 kilogrammot használunk fel, kát. holdan­ként 150 liter vízben kípérme- tezve. Á gyomirtásra kedvező idő 'alig egy pár nap, ezért a munkákat igen jót meg kell szervezni. A vegyszeres - gyomirtás megtérül a termelőszövetke­zeteknek, sőt. még tekintélyes haszon is származik belőle. Áz a gabonavetés, amelyen vegyszeres gyomirtást alkal­maznak kai. holdanként 2—3 mázsával magasabb termést hoz, s ez 440—660 forint több­Növényvédő Állomás Kállósemjén Munkatermelékenység és önköltség A mezőgazdasági összterme­lésnek 1961—65. között 22— 23 százalékkal kell növeked­nie. De a II. ötéves tervről szóló törvény aláhúzza azt is, hogy „A mezőgazdasági ter­melés növekedésének együtt kéül járnia a munkatermelé­kenység emelkedésével, a termelési költségek csökken­tésével.’* A munkatermelékenység növekedése a mezőgazdaság­ban is azt jelenti, hogy adott munkaráfordítással, több ter­méket állítunk elő, illetve a termékmennyiség egy egysé­gének az előállításához keve­sebb munkát használunk fel. •Világméretekben érvénye­sülő tendencia, hogy a mező- gazdaságban foglalkoztatottak száma és ezzel öszefüggésben a termeléshez felhasznált élő­munka mennyisége már hosz- szú évek óita erősen csökken. Ugyanakkor ezzel párhuzamo­san a mezőgazdasági terme­lés emelkedik. Következés­képpen a mezőgazdaságban dolgozók munkatermelékeny­sége is jelentősen nő. Az Egyesült Államok és 23 megvizsgált európai szocia­lista és kapitalista ország adatai egyértelműen azt mu­tatják, hogy 1900 és 1950. kö­zött valamennyi országban jelentősen csökkent a mező­gazdaságban dologozók szá­ma. Ugyanakkor a századfor­duló óta minden országban emelkedett a mezőgazdaság termelése is. Sőt, a közgaz­dászok már azt iá kiszámí­tották, hogy jelenleg mintegy 600 millió mezőgazdasággal foglalkozó ember él a földön és a ■ későbbi, id.ŐPkPJmkba n kb. 2000-ben mintegy 400 millió mezőgazdasági foglalkozású személy világméretekben ké­pes előállítani olyan mennyi­ségű éleim i szermennyiséget, amely a mainál lényegesen kedvezőbb, tehát a világmére­tekben megvalósuló, bőséges táplálkozáshoz elegendő lesz. Mint látjuk, a mezőgazda­ságban jelentősen kell növel­ni a termelést és a rendelke­zésre bocsátott gépeknek nem a mezőgazdasági munkaerő csökkenését kell elsősorban maguk után vonni, hanem azt, hogy a többé-kevésbé azonos létszámú munkaerő több ter­méket állítson élő. Minthogy a termelékenység növekedésében nagyobb sú­lya lesz a termelés növelésé­nek, — a termelésnövelés fontos feltétele a mezőgazda­sági termékekben jelentkező, növekvő szükségletek kielégí­tésének — a mezőgazdaság fejlesztésében a tervidőszak­ban fokozottabb , hangsúlyt kapnak olyan anyagok, tech­nikái eszközök, amelyek ha­tása elsősorban a termelés- növelésen keresztül érvénye­sül. így a gépállomány nö­vekedésénél gyorsabb ütem­ben nő a mezőgazdaság ren­delkezésére bocsátott műtrá­gyamennyiség. Emellett a tervben fokozott mennyiség­ben szerej>elnek a különböző növényvédőszerek, Ipari ta­karmányok. nemesített vető­magvak, értékes tenyészálla­tok stb. Mind az ipari, mind a me­zőgazdasági eredetű anyagok ésszerű felhasználása körül­tekintőbb szervező munkát igényel és feltételezi, hogy a különböző Időszakokban jelentkező munkákat a mező- gazdasági üzemekben időben és jó minőségben végez­zék el. Ha ez jó szerve- végezzék el. Ha ez jó szerve­zéssel és a különböző anya­gok ésszerű, takarékos fel- használásával párosul, akkor a termelés gyorsabb ütemben nőhet. Nő a munkatermelé­kenység és csökken az előál­lított termékek önköltsége. A híres fl-4—K és munkagépei 1962 őszén az ausztriai Wels városkában a világ va­lamennyi traktorgyára felso­rakoztatta gyártmányait. A hírt, amely arról szól, hogy a welsi „traktor-parádén“’ a magyar ipar büszkesége, a Vö­röscsillag Traktorgyár D—4—K jelű gépe nyerte el a legma­gasabb díjat, csak a bennfen­tesek tudják. Bár a trakto­runk a szó legszorosabb értel­mében a gépbemutató slágere volt, mégis keserű szájízt oko­zott a D—4—K „tehetetlensé­ge“, vagyis a 70 lóerős hatal­mas erőgép, amely munkagé­pek nélkül állt. Ilyen erős, nagyteljesítményű gép csak akkor üzemeltethető gazdasá­gosan, ha 70 lóerőre mérete­KGST-javaslat alapján Magyarországon gyártják lista országok részére is. a D—4—K traktorokat a szocia­zett munkagépekkel dolgozik. Ilyen munkagép a FET—3 jelű függesztett egyirányú tár­csa. A 16 levélből álló tárcsa 3 méter munkaszélességben és 18 cm mélységig használható tarlóhántásra, őszi-tavaszi ve­tőágy előkészítésére és gyom­irtásra. Az első hazai gyárt­mányú függesztett tárcsából az % idén 400 darabot ad át a me­zőgazdaságnak a Debreceni Mezőgazdasági Gépgyár. ~ Ha­sonlóan nagy teljesítményű a FE—4 jelű önálló függesztett eke is. A négyvasú eke 120— 140 cm munkaszélességben és 25 cm mélységig szánthat. Igen nagy előnye — és ami teljesen újszerű megoldás —, hogy a szántással egyidőben az altalajlazítást !s elvégzi, ha az eketestek elé lazítóvasakat sze­relünk fel. A lazítóvasak a szántóvas talpa alatt 90 cm mélységig mozgatják meg a talajt. Mélységállító kerék beiktatásával biztosítható, hogy az eke alkalmazkodjék a ta­la if elszí ni egyenetlenségekhez. Egy új megoldású függesztő­szerkezet pedig fügaetleníti az eke mozgását a traktor moz­gásától, tehát az eke függőle­ges és vízszintes irányban is beállhat a legkedvezőbb hely­zetbe. Fa—3/2 függesztett több ké­ses altalajlazító ugyancsak a D—4—K nagy teljesítményű munkagépe, amely 70 cm mélységig 3 lazítóval műveli a talajt. Műszaki érdekessége, hogy a lazítólestekre dréncső készítéséhez vakondtest szerel­hető. Munkagépe - még a TR—II tereprendező, az FÉM 2 '3 önbeálló függesztett mélvítő-szántó eke. a GK—II ielű szólővessző-művelő (gyö­keres szölővessző-kiemelö gép.) A felsorolt gépek tömege» gyártásához még ehben ai ét ben hozzákezdenek, sebb kár nélkül átvészeli. A szőlőre kritikus a mínusz 20 fok. körüli hőmérséklet. A nagy hideg elviselésé­re a szőlő rügyei nincse­nek berendezkedve. Külö­nösen a lapos, sík fekvésű szőlőterületeken szenved­tek Igen komoly fagyká­rokat a rügyek. Szőlőtermelő gazdáink jól tudják, hogy a szakszerű sző- lőmetszésen múlik a szőlőtő­ke fejlődésének és következő évi termőerejének a biztosítá­sa. A metszés termésszabályo­zó és céltudatos terméskiala­kító szerepe éppen abban rejlik, hogy a termőtőke erő­állapotához, termőképességé- .hoz, a talaj táperőkészletéhez igazodik. Mielőtt a tavaszi metszést megkezdenénk, rilgyvlzs- gálatot kell végeznünk: megállapítani, hány szá­zalékos fagykár érte sző­lőinket. Ezeket a vizsgálatokat terü­letenként (fekvésenként) és fajtánként végezzük. A fagy utáni metszést altkor végez­zük, amikor a tavaszi nedv­keringés , megindul' és a rü­gyek duzzadni kezdenek. Ilyenkor az ép rügyek az el- fagyottaktól . jól megkülön­böztethetők. Ebben az időben könnyebb és egyszerűbb a termőrészeknek és a tőketer­helésnek a megállapítása. Az üzemi, nagy szőlőterü­leteken ez a megoldás nem ajánlható. Ennek oka egy­részt az, hogy a nedvkerin­gés idején a rügyek, fejlődése olyan rohamos, hogy napokon belül rügyfakadás következ- b£kI4f|‘é, m&ásocjszor a^rt, hogy metszéskor' á fakadó rügyek íge^.fkönnyjsn, letörnek,;, A fagykár megállapítása után — ismerve az egyes fajtákat és a fagykár nagyságát — a szőlőtőké­ket a szokásosnál több rüggyel terheljük meg. A termőcsapok a megszo­kottnál 2—4 szemmel (rüggyel), súlyosabb ese­tekben 5—8 szemmel hosszabbak legyenek. Ez a metszés a gyakorlatban már fél vagy egész szálvesz- szős művelést jelent. Szál- vesszős művelést igénylő faj­táinknál (Mézesfehér, Leány­ka, Furmint stb.) egy szál vessző helyett kettőt hagy­junk. így törekedhetünk többlet- terheléssel a rügyekben még nem látható fagykár-tételt ellensúlyozni. Ezzel a met­szési móddal tudjuk a fagy­kár által’ várható terméski­esést már a metszéskor cél­tudatosan kiküszöbölni. I.engyel Ádám főiskolai tanár Félezer forint megtakarítás a borjú itatásos nevelésénél 35 millió liter tejtöbblet a fogyasztóknak borjak várható élősúlya 90 napos korbaif 90—100 kilogramm, 180 napos kor- ‘ ban 170—180 kilogramm. Az 1 kilogramm súly- felrakáshoz felhasznált takar­mányköltség 13,50—14,50 fo­rint, ez átlagban 3 forint ta­karmány költségmegtakarítást jelent a korábbi, szintén mes­terséges neveléssel • szemben. A költségmegtakarításon fe­lül- nagy jelentosé|e van an­nak Is, hogy borjanként 580— 600 liter teljes tejjel tudunk többet közfogyasztásra bocsá­tani. Ez a rnieg>gí<j&?e5l'ibor|üí-i; ; szaporulatát számol vb; - közel 35 miiyóvlitert tes^-Jn. j A jól végrehajtott technolo­gy előnyéül lehet felhozni még a korábbi módszerrel szemben, hogy kevesebb a borjaknál jelentkező megbete­gedések száma, valamint a tbc-mentesítést eredményeseb­ben lehet végrehajtani. Kovács Balázs mezőgazdasági mérnök A borjak 120 napos kor fel­érése után további 2 hónapig a borjúnevelőben maradnak. Ebben az Időszakban takar­mányozásuk csak annyiban változik, frigy a lucernaszéna mellett napi 2 kilogramm ab­rakkeveréket (de nam borjú­tápot) kapnak darabonként. Az abrakkeverék: tengeridara 50, árpadara 22,5, korpa 15, extrahált szója 10, szénsavas mész 2 és só 0,5 százalék. Tizennyolc napos korukban líezdjük meg a borjakkal a víz itatását, felforralt és lehű­tött vízzel. A borjú vitamin- szükségletének biztosítására egynapos korban egy .alkalom- mai. 25 'kŐteerttFÄVlasblt adagolunk a tejbe keverve.;A további Vrtáminiszüfeégfetét/' a borjútáp Premixén keresztül biztosítjuk. Az így nevelt borjaknál a súlygyarapodás az első három hónapban napi 700—750 gramm, a következő három hónapban napi 800—550 gramm. Ennek megfelelően a A borjúnevelés költségének mérséklését világszerte fontos kérdésnek tartják. Mivel pe­dig a borjúnevelésben a leg­drágább a felhasznált • anyag az emberi fogyasztásra is al­kalmas tej, éppen ezért a költ­ségeknél elsősorban a tejfel- hssználást csökkentik, a tejet olcsóbb takarmányokkal he­lyettesítik. A helyes takarmányozás szem előtt tartásával az itatá­sos borjúnevelésben egy új ta­karmányozási technológia kezd , meghonosodni az állami gaz­daságokban. Az új takarmá­nyozás lényegé: a korábban • égy választott', borjúra- fel­• 'használt" 450-^470 liter teljes- tej helyett 270 litert hasznát lünk fel. Ebből 70 liter föcs- tej és 200 liter teljes tej. A korábbival szemben fölözött tejet nem használunk. Az ed­dig adott 400 liter fölözött tej pótlására 30 kilógramm tejporból készített 300 liter sovány tejet és borjútápot etetünk. Föcstejet 10 napig kap a borjú, napi két litert. A kö­vetkező Időszakban, hatvan napos korig teljes tejet ete­tünk. Első 10 napon napi 6 litert, s minden 10 napban egy-egy litefrel csökken a tej mennyisége, . az 50-60 napos korban 2 literi'a napi adag. Ugyanakkor már a’ 20-ik nap után megkezdjük a tejporból készüli sovány tej etetését — napi két'literrel — s tíz na­ponként egy literrel emelj ük a napi adagot 70 napos korig, majd ettől kezdve- Csökkent­jük 100 napos korig. Tejporból az alábbiak sze­rint készítjük a sövénytejet: egy kilogramm tejport tíz li­ter vízben old,unk fel. A fel­oldást úgy végezzük, hogy egy kevés hidegvizet veszünk cs abban a tejport krCímsze­rűen elkeverjük. Az így nyert anyagot feltöltjük a szüksé­ges felforralt vlz'mer'.nyi.vt^!- gel, amelyet forralás után 45 Celsius hőfokra lehűtünk. Az elkészített oldat a keverés be­fejezéséig 36-38 Celsiusra hül­le. s ilyen - hőmérsékleten itatható a borjakkal. ,Az ismertetett tej-felhasz­nálás mellett a borjakkal ab- rakkeveréket — borjútápot —' etetünk 18 napos kortól 120 napos korig. A borjak a táp­ból étvágy szerint fogyassza­nak. A borjútáp mennyiségét mindaddig emeljük, amíg a naponta felhasznált.,-mennyi­ség borjanként a 2 kilogram­mot el nem éri. Ennél töb­bet ne etessünk. A borjuk restore a legjobb lucernásáénál biztosítsuk, amelyet korlátlan' mennyiség­ben fogyasszanak. 4 letbevételt jelent. Ezzel szem­ben a vegyszerre és munkák­ra a kiadás 106 forint. Amennyiben a vetésünk gyo- mos és a vegyszeres gyomir­tást kellő időben és jó minő­ségben elvégeztük, úgy na­gyobb bevételre számíthatunk és a későbbiék folyamán a ta­laj gyommentességét is meg tudjuk őrizni. A vegyszeres gyomirtás 300—400 forint hasznot jelent holdanként

Next

/
Thumbnails
Contents