Kelet-Magyarország, 1963. április (23. évfolyam, 80-99. szám)

1963-04-21 / 92. szám

Az állam és a szocialista demokrácia fejlédéséaek egyes kérdései

Kállai Gyula előadása as MSZMP Politikai Akadémiáján

Alább rövidítve közöljük Kállai Gyulána V, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének, a párt Politikai Akadémiáján április 19-én elhangzott előadását.

Pártunk VIII. kongresz- szusa megállapította, hogy a magyar nép szocialista forradalma újabb történelmi jelentőségű győzelmet aratott: befejeztük hazánkban a szocializmus alapjainak lerakását, beléptünk a szocializmus teljes felépítésének időszakába.

A szocializmus alapjainak lerakása a magyar munkás- osztály, a dolgozó nép, a párt vezetésével folytatott hosszú,

küzdelmes történelmi harcának eredménye. Ebben a harcban a munkásosztály, a nép egyik legfontosabb fegyvere az államhatalom volt.

„A szocializmus teljes felépítésében az állam továbbra is a munkásosztály, a nép legfontosabb nélkülözhetetlen fegyvere. Az állam a társadalom fejlődésének eszköze, de a társadalmi viszonyok fejlődése visszahat, magára az államra is; az állam maga is változik. A munkásosztály állama tehát nem független a szocialista forradalom fel- adátaitó! és a forradalom előrehaladása nyomán megváltozó osztályviszonyoktór’.

Az állam fő feladatai a szocialista fejlődés jelenlegi szakaszában

Ezután Kállai Gyula a proletariátus diktatúrájáról beszélt, majd ezzel kapcsolatban szólt az SZKP programjáról, az MSZMP VIII. kongresszusának határozatáról és megállapította:

Ma hazánkban minden társadalmi osztály és számottevő réteg érdeke egybeesik a szocializmus teljes felépítésének célkitűzésével. Társadalmunk osztályai egységbe forrnak össze. Ennek a mindinkább erősödő szocialista nemzeti egységnek az alapja a munkásosztály és a paraszti-ág szövetsége. Ez a szövetség — amely állami és társadalmi rendünk alapja — hosszú történelmi fejlődésen ment át, és most, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejeztével, a szocializmus alapjainak lerakásával, a szocialista munkásosztály és a szocialista jellegű parasztosztály szövetsége lett E minőségi változás folytán megerősödött e szövetség szocialista tartalma:

Társadalmunk eme ' 'átalakulásának eredményekért* fejlődik államunk- isr Anárourtkr ma a proletáriátus diktatúrája, amely az egyetemes népi állam irányában fejlődik, s tevékenységében már most jelen vannak az egyetemes népi állam bizonyos kezdeti elemei.

Ezek figyelembevételével vizsgáljuk meg, hol tartunk ma államunk fejlődésében.

Mindenekelőtt változáson ment át államunk belső elnyomó funkciója. Ez a funkció ma már nem jelent olyan nagy feladatot, mint amilyen másfél évtizeddel vagy akár öt évvel ezelőtt volt. A kizsákmányoló osztályokat ugyanis felszámoltuk, s társadalmi rendünknek a határokon belül élő ellenségei már nem képviselnek számottevő, szervezett osztályerőt. Társadalmunk előrehaladásával, a felszabadulás előtti helyzethez képest, a bűnözés is jelentősen csökkent. Tartalmában a belső elnyomó funkció ma már nem az ellenséges osztály, hanem az egyes aktív ellenséges személyek és csoportok, valamint a társa- dalomellenes bűnözők ellen irányul, akik — mint ezt ai utóbbi évek állam- és közrendvédelmének esetei mu» tetják — különböző társadalmi osztályokból és rétegekből származó személyek lehetnek. Mindez természetesen nem jelentheti és nem is jelenti azt. hogy már most a belső elnyomó funkció elhalásáról beszéljünk, Ez a funkció összeszűkült, tartalmában változáson ment át, jelentősége azonban még nem szűnt meg, hiszen változatlanul fontós feladat még az aktív reakciós elemek ellenséges tevékenységének ártalmatlanná tétele és a közönséges bűncselekmények elleni harc.

Megvan és komoly veszélyt Jelent szocialista rendünk szempontjából a nemzetközt osztályellenség, a nemzetközi Imperializmus. Ezért változatlanul fennáll államunknak az imperialista erőkkel szembeni védelmi funkciója, amely a szocialista haza, a béke védelmére tett intézkedéseinkben ölt testet.

.Államunk tevékenységének homlokterébe került a gazdasági és kulturális szervező munka. Az állam legfontosabb feladata az ipar, a mezőgazdaság, a kultúra erőteljes fejlesztése, a termelőerők növelésének vezetése és irányítása. Ez ma1 hazánkban a proletárdiktatúra alapvető és fő funkciója, amely teljes mértékben csak most jut érvényre, bontakozhatik ki, miután a szocialista termelési viszonyok az egész népgazdaságban uralomra jutottak, s a népgazdaság egésze szocialista alapokon fejlődhet tovább.

Államunk döntő feladatává vált a tömegek politikai, világnézeti és erkölcsi nevelése. A proletárdiktatúra .nevelő funkciója most olyan körülmények között bontakozik kiy ' áíriikor az égész éSZrriel kulturális felvilágosító t-evé- -kenység.--szooia-lrata- gazdasági alapokra került, és zömében olyan emberek nevelését mondhatja feladatának, akik már szocialista termelési viszonyok között élnek és dolgoznak. Államunknak a kulturális életben mindenütt érvényt kell szereznie annak az elvnek, hogy az eszmék terén nincs békés egymás mellett élés: itt a szocialista és a polgári ideológia küzdelme tolyik, s a szocialista állam alapvető feladata, hogy a szocialista világnézetet vigye győzelemre az egész nép tu- datáhan.

A gazdasági és kulturális szervező munka előtérbe kerülésével az állam egész tevékenységében megnövekedett a szakmai hozzáértés, a szak- tevékenység súlya és szerepe. Szakmai és politikai feladataink fokozódó mértékben egységet alkotnak. Az ipari, a mezőgazdasági és a kulturális feladatok megoldása eredményezi legfontosabb politikai célunk megvalósítását: a szocializmus teljes felépítését. Ennek megfelelően az államapparátusban, a gazdasági életben, a kultúra frontján a vezetőknek a politikai szilárdság és a szakmai hozzáértés együttes követelményének kell megfelelniük.

Államunk most — miután leraktuk a szocializmus alapjait — valósíthatja meg legeredményesebben és lcgátfo- góbban azt a funkcióját, hogy a legszélesebb tömegeket bevonja az építőmunkába. A tömegeknek ez a széles körű részvétele és bevonása az állami munkába, az élet minden területén a társadalom politikai és erkölcsi egységének egyik nagyon fontos tényezője, amely közrejátszik abban, hogy az azonos érdé- ' kp osztályok között a különbségek fokozatosan csökkenjenek.

Államunknak — mint minden szocialista államnak — már most, de a későbbiekben

Megyei... Népi .Ellenőrzést Bizottságok hálózata mellett megkülönböztető figyelmet érdemelnek a népi ellenőrzési csoportok, amelyek egyrészt az egy községVen lakó népi ellenőrökből alakulták, másrészt az ‘ egy-egy közös munkahelyen dolgozó népi ellenőrök csoportjaként működnek.

A társadalom képviselői fokozódó méri ékben

......vesznek

részt az állam igazságszolgáltató tevékenységében is. Államunkban a - demokratizmus fejlődésének ez a vonása.,,a bírák választásában, a fánácsok ‘által ‘választott népi elnökök rendszerének megteremtésében, s a társadalmi bíróságok létrehívásában öl- ött'eddig testet.

Állami szerveink a szocialista törvényesség szellemében dolgoznak. A szocialista törvény ességet Országúnkban minden tekintetben. biztosítjuk: az állampolgárok élhetnek senki által nem csorbítható jogaikkal, de nekik is tudomásul kell venniük a törvények előírásait, teljesíteniük kell az azokban foglalt kötelezettségeket,' Az állampolgári jogok megkülönböztetés nélkül mindenkire kiterjednek, de az állampolgári fegyelem is mindenkire egyaránt vonatkozik. ■ A szocialista törvényesség semminemű megsértése országunkban nem maradhat büntetlenül. A szocialista törvéhyes- ség maradéktalan érvényesülésének legfontosabb biztosítéka pártunk következetes lenini politikája.

.4 szocialista demokrácia erősödése a termelés közvetlen Irányításában

A szocialista állam fejlődésével együtt jár a szocialista demokrácia fejlődése, erősödése a termelés közvetlen irányításában is. Az üzemi, Vállalati demokrácia fejlesztését a szocialista állam meg- növekedett gazdasági szervező munkájával összhangban, annak alárendelten kell elvégezni: a népgazdaság szigorúan központosított állami irányítását kell összekapcsolni az irányítás demokratikus alapjainak lehető legteljesebb fejlesztésével, az üzemek dolgozóinak aktivitásával, észrevételeik, ' véleményük, bírálatuk» figyelembevételével; A vállalati' demokrácia fejlesz- tésétígá«lőtt k«U. t^rta, ni, hogy minden vállalatnak az egész társadalom érdekeit kell szolgálnia. Ennélfogva nélkülözhetetlenül szükséges a központi tervezés és irányítás. A vállalat igazgatása a termelők által bármennyire demokratikusnak látszik is, lényegében revizionista álláspont, s voltaképpen antidemokratikus jelszó, mert előtérbe kerülhetnek .az egyéni és csoportérdekek, . ame ly ek ösztönös és anarchikus fejlődési folyamatokat idézhetnek

e:c és az esetben Igen súlyos károsodást szenvedhetnek a társadalom egészének érdekei és végső sorén az egyéni és csoportérdekek is.

Ezután szólt a szakszervezetek, az üzemi tanácsok munkájáról, majd a mezőgazdaság szocialista átszervezésének jelentőségéről beszélt a szocialista demokrácia erősödésével kapcsolatban. ♦

A szövetkezeti demokrácia kibontakoztatása szempontjából különös fontossága van a tagok munkaerkölcse és munkafegyelme . további javulásának, valamint általános és szakmai műveltségük fokozásának. A termelőszövetkezeti parasztsággal meg kell ismertetni a legújabb nagyüzemi agro- és zootechnikaí eljárásokat, a nagyüzemi gazdálkodás legjobb módszereit. Ezek az ismeretek, párosulva a magyar parasztság hagyományos munka- és föld- szeretetével, még nagyobb mértékben felszabadítják a termelőszövetkezeti parasztság alkotó energiáját s. mindez együttesen mezőgazdasági termelésünk biztosan bekövetkező fellendülését eredményezi.

Megszűnt az osztályelnyomás szükségessége, az állampolgári jogok mindenkire kiterjednek

Ezután hangsúlyozta: a szocialista demokrácia fejlesztésének nagyon fontos vonása a tömegek véleményének, javaslatainak, bírálatának, kezdeményezésének állandó, beható tanulmányozása és hasznosítása. Mi arra törekszünk, hogy mindenki sajátjának érezze az országot és ezen- belül a várost, a falut, ahol lakik, az üzemet, a gyárat, a hivatalt, ahol dolgozik.

A mi társadalmi fejlődésünk alapvető vonása, hogy a volt kizsákmányoló osztályok felszámolásával megszűnt az osztályelnyomás szükségessége, a demokrácia pedig terebélyesedik. hogy a többség demokráciájából az egész nép demokráciájává váljék.

Államunknak ebből a jellegéből adódik, hogy minden polgára, ha törvényeinket megtartja, szabadon élhet. A társadalmi korlátozások megszűntek, az állampolgári jogok mindenkire egyformán

kiterjednek. Azokat, akik az állam törvényeit megsértik, az állam, a 'társadalom bűnük arányában sújtja, de ez a büntetés a mi rendszerünkben nevelő jellegű, nem az ember, hanem annak hibái ellen irányul. Államunk, ha ez •zökséges tud büntetni: de meg tud bocsátani, ha ez lehetséges. Ezt bizonyítja az idén április 4-én életbe léptetett széles körű amnesztia is. A mi államunk éppen ezért humánusabb minden rendű és rangú burzsoá államnál.

Befejezésül hangsúlyozni szeretném, hogy államunk egészségesen fejlődik, erős, szilárd, a legszélesebb tömegek támogatják, s egyre fokozódó mértékben vesznek részt munkájában. Államunk fejlődését, munkáját pártunk rányítja: az a párt, amely a lép élén járva vezeti, szervezi a szocialista forradalmat, ezeti és szervezi a szocializál s teljes felépítésének nagy

inkáját.

Éljen a szocializmus útján járó magyar parasztság!

fejlődésének befolyásolása a nemzetközi kommunista mozgalom egységesen kidolgozott politikai irányvonala alapján.

még inkább fontos és egyre növekvő funkciója az államközi kapcsolatok fejlesztése és erősítése, a nemzetközi élet

A proletárdiktatúra fokozatos átalakulása egyetemes népi állammá

kozatosan győzelemre . jut egész népünk tudatában.

Ma a nemzeti egység — amelynek szervézeti körete, a Hazafias Népfront-mozgalom — átfogja a munkásosztályt, a parasztságot, Váz értelmiséget és egyre inkább a városi kispolgárságot is.

3. Az egyetemes népi állam kialakulásának folyamatában, a tömegek . egyre , nagyobb mértékben végeznek önkéntes társadalmi munkát. 'A társadalmi munka már most közéletünk fontos tényezőjévé vált.

4. Az egyetemes népi állam kialakulásának folyamatában döntő jelentősége van annak, hogy a nép közvetve ás közvetlenül, valamint társadalmi szervezetein keresztül fokozódó mértékben vegyen részt az állam ügyeinek ’ intézésében.

Állami szerveink már is jó és egyre bővülő együttmukij- dést teremtettek a szakszervezetekkel. a Kommunista Tf- űísági Szövetségei, a nőmoz- galommal, a Hazafias Népfronttal. A szakszervezetek önábósn intézik a. társadalombiztosítást. a dolgozók üdültetését, széles körű szociális és kulturális tevékenységet folytatnak.

A felsorolt tények — és más, hozzájuk hasonlók — mutatják, hogy az egyetemes népi állam kialakulásának elemei már nálunk is megvannak.

A proletáriátus diktatúrája és az egyetemes néni állam között nincs semmiféle válaszfal: ezek nem ellentétes államtíbűsok. hanem a', szocialista állam fMlődésének kíl- \r.r-höyA‘! ‘forms!; ;>■-aráéiyéfc ‘között' Szórós kapéSörát, ’ folytatólagosság van.

Államhatalmunk funkcióinak fent elemzett fejlődése is mutatja, hogy államunk — amely ma is a proletáriátus diktatúrájának funkcióit tölti be — már rálépett a fejlődésnek arra az útjára, amely az egyetemes népi állam kialakulásához vezet.

Az egyetemes népi állam kialakulása természetesen hosszabb történelmi fejlődés eredménye, és teljes mértekben csak Q kommunizmus építésének idején fejeződik be. E folyamatot elősegítő tényezők, amelyeket— a jóslás veszélye nélkül — már ma megjelölhetünk, a következők:

1. Pártunk vezető szerepe tovább erősödik, s össznem- zeti méretben most jut érvényre, amikor társadalmunk minden osztálya és rétege közös célok — a szocializmus teljes felépítése és a kommunizmus — felé tart. Pártunk politikáját, amely korábban is az egész nép érdekét fejezte ki, társadalmunk egésze elfogadja és magáévá teszi. így pártunk programja össznemzeti programmá válik, s ezt a programot a .legszélesebb tömegek támogatják, dolgoznak megvalósításáért.

2. A közös program megvalósításáért folytatott munkában, az ipar. a mezőgazdaság, a kultúra, általában társadalmi viszonyaink szocialista fejlesztése során, tovább erősödik és megszilárdul a szocialista nemzeti egység. Az elkövetkező időkben a nemzeti eg^seg tovább fejlődik, mégnedik úgy, hogy annak alapját — a politikai célolcjés érdekek közössége mellett egyre növekvő mértékben a marxizmus—1eninizmus“v'’''világnézete képezi, amely foAll»mi s?eminl< továbbfejlődésének útja

tek be abban, hogy tovább erősödött államrendünk, a hatalom szilárd, és élvezi - a tömegek bizalmát és támogatását.

A jövőben a tanácsok jogkörét — a népgazdaság központi irányítása elvének sérelme nélkül — tovább kell növelni a gazdasági, a kulturális, a szociális tevékenység irányításában.

A tanácsok további fejlődésének alapvető követelménye a tömegek gyorsabb, még szélesebb körű bevonása a munkába.

A továbbiakban így folytatta: államunk fejlődésében, munkájának tökéletesítésében, demokratizálásában, a tömegek állami munkába történő bevonásában igen nagy jelentősége van az államapparátusnak.

Államunk fejlődésének jellegzetes vonása az ellenőrzés szervezetének kialakulása és fejlődése. Az ellenőrzés akkor hatékony, ha a népre támaszkodik. A nép bevonása az ellenőrzésbe egyben a demokrácia fejlesztésének igen fontos eszköze is. Pártunk a helyes lenini elvet követte, amikor a régebbi állami ellenőrzési hivatalok helyett megteremtette a népi ellenőrzés szervezetét, amely társadalmunk jelenlegi fejlettségének megfelelően az állami és társadalmi erők közös szervezete. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, a

Az egyetemes népi állam fejlődési irányának figyelem- bevételével vizsgáljuk meg állami szerveink továbbfejlődésének néhány kérdését.

Államszervezetünk — az országgyűléstől, az Elnöki Tanácstól és a Minisztertanácstól a helyi tanácsig és annak végrehajtó bizottságáig — egységes egészet alkot, amelynek minden láncszemében egy akaratnak, egy politikai vonalnak, egységes elveknek kell érvényesülniük. Egész államszervezetünk felépítésének alapja a demokratikus centralizmus, melynek elvei az államszervezet minden láncszemében kötelezőek.

A továbbiakban részletesen elemezte az országgyűlés, a Minisztertanács munkáját feladatát, majd rátért oa tanácsok tevékenységére.

Tanácsaink ma mint az államhatalom helyi szervei biztosítják a párt és a kormány politikájának, az országos feladatoknak helyi megvalósítását,, ugyanakkor területük politikai, gazdasági, kulturális életének állami irányítói.

A legutóbbi években a helyi tanácsok hatásköre a fenti elveknek megfelelően növekedett, munkájuk tökéletesedett. A dolgozó tömegek egyre fokozódó mértékben kapcsolódtak be lakóterületük gazdasági és kulturális életének irányításába, valamint a társadalmi munkába. A tanácsok fontos szerepet töltőt-