Kelet-Magyarország, 1963. április (23. évfolyam, 80-99. szám)
1963-04-21 / 92. szám
MEZŐGAZDASÁG ft naposcsibe elhelyezése és nevelése A termelőszövetkezetek többségében nincsenek meg az optimális feltételek a naposcsibe neveléséhez. Ezért ezekben a isz-ekben az idő jobbra fordultával most kezdik a csibenevelést. A csibék befogadását szolgáló épület (istálló) legyen száraz, a pára ne csapódjon le benne. Létesítsünk az istállóban dróthálóból válaszfalakat, 1-1 ilyen részekben arányosan osszuk el a csibéket, így az állatok eloszlása megTAVASZI SZÁNTÁS M indenekelőtt szögezzük le: a tavaszi szántásra csupán kényszerhelyzetben kerülhet sor a nagyüzemi mezőgazdaságban. Ilyen kényszer volt az elmúlt őszi kedvezőtlen időjárás. Mivel jelentős terület nem részesült őszi mélyszántásban, kénytelenek vagyunk tavasszal elvégezni a talaj teljes előkészítését a vetések alá. Gyakran látni, hogy a traktorosok 25, sőt 30 centiméter mélyen forgatják meg a talajt. Mondván: jó talajmunkára van szükség. Azonban egyes szakvezetők arról feledkeznek meg, hogy nem ősz van, hanem tavasz. Ha mélyebben szítjuk tavasszal a talajt, nehezebb az ülepedése, nehezebb a jó vetőágy * megteremtése. Amilyen mélyre megy le tavasszal az eke, olyan mélyen válik a talaj (íizává- rögossé, így ki van téve annak, hogy a szántás mélységéig kiszárad. A tavaszi szántás ne legyen lS—,Zp cant^fnéterfjgl mélyebb. ,4... fentj szakmai előny mellett nem lebecsii-. csülendö az spm, hogy. így. olcsóbban és sokkal gyorsabban lehet elvégezni a szántást. A nagyüzemi táblák túlnyomó többsége két éven keresztül alapos mélyszántásban részesült. Éppen ezért ott, ahol nincs sok tarlómaradvány — mint a tavalyi burgonyaföldeken — esetenkénti elbírálás alapján elkerülhető a tavaszi szántás, eke helyett tárcsával, kultivátorral is elő lehet készíteni a talajt. Kukorica és napraforgó tarlókon nyilvánvaló, hogy ekével kell dolgozni. Ha már a talajelőkészi- tésnél tartunk, említsük, meg egy fogyatékosságot: az őszi mélyszántások időbeni elmunkálásának a hiá-, nyát. Különösen a beregi területeken, de máshol is tapasztalható, hogy az őszi — sajnos rögösen maradt — szántások, hantjait még mindig fújja a szél, égett a nap holdanként tonnaszámra párolog el a nedvesség a talajból. Az a nedvesség, amelyikre igen-igen nagy szükség lenne a nyári időszakban. Ezeket a területeket — mint mondani szokás — már holnap is késő lenne simítózni, fogasaiul; elegyengetni, lezárni a talaj felületét, ezáltal megőrizni a nedvességet. Azonnal hozzá kell hát kezdeni ehhez a fontos munkához, ás mielőbb szükséges befejezni. Ha nincs elég szakszerűen elkészített simító minden ■arra alkalmas eszközt igénybe lehet venni: felfordított boronát, deszkát stb. a szántás, a magágy- készítés alapvető eljárás. Elhanyagolása vagy rosszul való elvégzése kedvezőtlenül hat ki az egész idényre, a növények fejlődésére. S. A. agrármérnök 1963. április 21. Nem új fajta biliárdasztal, hanem a Gödöllői Kisállattenyésztési Kutató Intézet automata tojásosztályozó gépe. Lucernapogácsát gyártó gép Már piacképes a fejes saláta Fehérgyarmaton a Győzhetetlen Brigád Tsz kertészetében. Képen: Horváth Béni brigádvezető. Foto: Hammel József Automatikus állatszámlálás A nagyüzemi termelés és az tó meg az állatok száma. A állatállomány növekedése a szerkezet működési elve a kö- telepeken egyre nehezebbé te- vetkező: az állatok közlekedé- szi az állatok számlálását. K ü- si útvonalának egyik oldalán Ionosén bonyolult és sok hi- fényforrást helyeznek el, bávsl jár a számlálás a ju- amelyről a fény a másik ol- hoknál és baromfinál. A bol- dalon levő fotocellára esik. gár P. Pavlov által szerkesZ- Amint egy állat a fény előtt tett elektronikus számlálóbe- elhalad és a fotocellát árnyé- rendezés segítségével emberi kolja, egy jelzést vált ki a beavatkozás nélkül, automati- számolókészülékben, amely azt kusan és hibátlanul állapítha- felerősítve számlálja. A ~ íömegtakarmányok termesztése let forgóból 20—25, borsóból 50—60 kg. Szójás vagy borsós csatornádénál kukoricából 40--» 50, szójából Vagy borsóból szintén ennyi kiló mag kell egy holdra. A homoki takarmánykeverék csibehúrból (10—12 kg), édes csillagfürtből (25—30 kg), szöszösbükkönyből (15—20 kg) vagy tavaszbükkönyből (25—30 kg/kh.) áll. Kitűnő, fehérjében dús, tejtermelést fokozó zöld takarmányt biztosít. Scá- nát nem ajánlatos készíteni belőle, mert ^ a 3 növény száradása nem hangolható össze. A takarmány tököt szinte minden olyan helyre elvethetjük, ahol nÁssál nem t adjuk megfelelően kihasználni a területet. Nagy keményítő- és fehérjetartalmánál fogva egyik legértékesebb tömegtakarmány mind a közösben, mind a háztájiban. Gyenge minőségű talajon feltétlen alkalmazzun*c fészektrágyázást. Fészkenként 4—8 kg érett trágyát adjunk. A régi szokástól eltérően, csökkentsük a tök tenyészteni tevét. Fő vetésként bokor- fa jtár ál 1X1. 0,7X0,1. futófajtáknál 1,5X1.5, 2X2 méterre ültessük (vessük). Kukorica között a sorokba vessük, így az első gépi kapálásokat nem zavarja. Szinte feledésbe ment ' a takarmánykáposzta termesztése, pedig október- decemberben igen jó szolgalatot tesz a tehenészetben és marhahizlalásban. Inkább a jó táperőben lévő vályog- és agyagtalaj növénye, de mélyrétegű gazdag homokon is termelhető. Vetésideje április- május. Másodnövényként is jól díszük. Csapadékos nyáron tarlóba is vethető. A kezdeti fejlődés idején a gyomirtásra és a káposztabolha elleni növényvédelemre kel] nagy gondot fordítani. Sortávolsága 60, vetésmélysege 2 centiméter, magszükséglete 2 kilogramm. Fodor Tamás főelőadó fejtrágyának 50—100 kg pétisót adjunk. Vetőmagmennyisége 6—8 kg/kh.. vetésiméi v- sége 2—3 centiméter. A siló- kukoricához majdnem hasonló tömegéből' kiváló silót készíthetünk. I Az édes szudáni cirokfű 140—200 mázsa zöld tömeget ad holdanként. Silózásm ne használjuk. Zölden szívesen fogyasztja a jószág. Közepes minőségű szénát is készíthetünk belőle. 1 szárazságot jól tűri, a vetés évében kétszer kaszálható. Sarjúja annál nagyobb tömeget ad, minél korábban — bugahányás kezdetén — vágjuk le első „gyepjét”. A sarjú legeltetéssel is jól hasznosítható. Zöld etetésénél adjunk a jószágnak lucernát, kukoricadarát, hogy a zsenge növényben lévő káros anyagokat közömbösítsük. Nitrogénigényes, mint a cukorcirok. Másodvetésre is alkalmas. Javítja a minőségét, ha borséval, bükkönnyel vagy szójavai keverten vetjük. A sovány homok kivételével minden talajon kiválóan termeszthető. A takarmányrépa, és a takarmány-cukorrépa egészen tavaszig biztosítja a tehenek, fiaskocák vizenyős takarmánnyal való ellátását. A növény védelmére szükséges nagy gondot fordítani. A répabolha ellen a Wofatox por, HCH és DDT nyújt eredményes védelmet. A bábolnai sárga henger. a takarmány-cukorrépa és a Béta-rózsa a legmegfelelőbb fajták. 9 napraforgós borsó, a borsós és a szójás esalarru- dé a nyári zöldtakarmányozas igen jó tömegnövénye. A bo-- sós keverékek a homokon jól teremnek. A napraforgós borsó áprilistól júniusig vethető szakaszosan, a folyamatos ellátás érdekében. Magszükségvww ez 'csvív ^ »ti A nagyüzemi gazdaságok megalakulása idején háttérbe szorult egyes, nagy tömeget adó takarmányok termesztése, amelyek kisüzemi viszonyok között a jószágállomány takarmányozásának fontos része volt. A tömegtakarmányoknak a termelőszövetkezetekben — és a háztáji segítéseként — sokkal nagyobb a jelentőségük, mint sokan gondolják. A bennük lévő tápanyagok javítják az állatok termelését, Lédús tömegük kedvező hatású az emésztésre zölden vagy szi- lázsként etetve, száraz állapotban a szénafélóket pótolják. A silókukoricáról — mint ez idő szerint egyedül uralkodó tömegtekarmányról — nem szólok. Illetve fontos megemlíteni a szójás silókukoricát, amely keveréket a szatmári, lápi, mélyebb fekvésű területeken lehet eredményesen termeszteni. A szóját — 20r-25 kg/kh. — a kukoricával együtt vessük, 5—6 oenti mélységre. Ezt a keveréket vegyszeres gyomirtásban nem szabad részesíteni. Kötött talajaink másik tömegtakarmánya 8 szarvasi barna cukorcirok, amelyet fő- és másodvetésben termelhetünk: május közepétől fővetésben, június közepéig másodvetésben. Vegyszeres gyomirtásban részesíthetjük mint a kukoricát. A cirok nitrogén- ieénves. ezért vetés előtt 100. hák nagyon kedvelik a lucernapogácsát. Az eddig folytatott kísérletek bebizonyították, hogy a szilázs közé kevert lu- cemapogácsákat ették meg elsőnek a tehenek. Az új módon betakarított lucerna a sok gonddal járó tárolási problémát is megoldja, hiszen a tárolási helyszükséglet egyötödére csökken. Ismeretes, hogy a lucerna éppen a fehérjében leggazdagabb részét, a leveleit hullatja el. Érthető tehát, ha a ' szakembereket évtizedek óta ‘ foglalkoztatja egy olyan gép < szerkesztése, amivel levélvesz- : teség nélkül takarítható be a < lucerna. A Törökszentmiklósi t Mezőgazdasági Gépgyárban ] hosszas kísérletezés után hoz- < zá is kezdtek a prototípus « gyártásához. Ebbe a traktor- * vontatású gépbe egy 80 lóerős Diesel-motort szerelnek be, amely az egy nappal korábban lekaszált, 35 százalékos nedvességtartalmú lucernát i kb. 10 dekás pogácsákká saj- 1 tolja. A nagy teljesítményű i gép óránként 3—4 tonna ilyen pogácsát készíthet. A gyakorlatilag teljesen megszüntetett levélveszteségen kívül a lucer- ; nasajtolás további nagy elő- 1 nye, hogy dekányi pontossággal mérhetjük ki az állatok 1 takarmányát. A szarvasmar- ] 4 tálát. Ilyenek: ha a csibe a melegfon-ás köré tömörül, akkor az istálló túl hideg; ha messze húzódnak a melegforrástól, akkor magas a hőmérséklet; ha az egyik sarokba csoportosulnak, altkor léghuzat van; a nyitott csőrű állatok felhevültek vagy szomjasak; akkor ideálisak a nevelési körülmények, amikor a csibék egyenletesen oszlanak el a nevelő térben. A takarmányozás szakszerű végzése elengedhetetlen. Az „indító” csibetápot kéthetes korig kapják az állatok. Az etetőkarton a hőforrás közelében legyen. A kartonokat fokozatosan cseréljük ki etetővályúkkal. Etetni kizárólag friss takarmányt .«abad. A csibéknek az etetőkhöz és hatókhoz ne kelljen két métertől hosszabb utat megtenniök. A hőmérséklet szabályozása és a levegőcsere nem köny- nyű, de igen fontos feladat. A csibéket állandóan friss — tehát nem állott, elhasznált —, de mégis megfelelő hőmérsékletű levegőn kell tartani. Az állat széndioxidot termel. Az emésztés során egy kilogramm takarmányból 0,62 köbméter széndioxid képződik. A levegő széndioxid tartalma 0,2—0,25 százalék lehet. Például: 50X10 méteres nevelőben van tízezer csibe. Napi öt gramm takarmány fogyasztása mellett az ösz- szes'szükséglet 50 kg. Ennek alapján 35 köbméter széndioxid termelődik, s ez a légtérhez viszonyítva 2,5 százalék. Ha nem szellőztetnénk, erősen csökkenne az állatok gyarapodása, maga« lenne az elhullás aránya. Hogy ebben az épületben 0,2 százalék legyen a széndioxid aránya, naponként 12—13 alkalommal kell szellőztetnünk. A beáramló levegő mindig felülről érkezzen, né érje közvetlenül az állatokat. Vendégekét, látogatókat lehetőleg ne fogadjunk a csibenevelőben, mert kórokozókat vihetnek be akkor is, ha minden bejárati ajtó előtt naponta frissítjük a fertőtlenítő anyagot. Kiss László szakmérnök felelő az épületben, minimálisra csökken a taposás és fulladás veszélye. Egy négyzetméterre naposcsibéből 20- nál több ne jusson, háromhetes korban 12—15 legyen a sűrűség. A napos csibe-szállítmány megérkezése előtt az összes berendezési- és felszerelési tárgyat alaposan tisztítsuk meg, fertőtlenítsük. A falakat és padozatot úgyszintén. Berendezés után az épületet, teljes szellőztetéssel néhány napig "hagyjuk üresen. Aztán almozzunk be. Az alomréteg 10 centiméter vastag legyen; szecskázott szalmából, gyalufor- gácsból, zúzott kukoricaszárból. Az alomanyag száraz, és gorobásodásmentes legyen. A csibék megérkezése előtt a helyiség fűtőberendezéseit két- három napon át üzemeltessük, hogy körülötte 32 fokos hőmérséklet legyen. Ajánlatos a műanya (fűtőberendezés) körül 1,2—1,5 méter távolságra kéregpapír gyűrűt elhelyezni, hogy a naposcsibék ezenbelül a melegfórrás közelében legyenek. Minden 75 csibére egy-egy négy literes itatóedényt számítsunk. Az edények alá tegyünk kartonpapírt vagy deszkalemezt, hogy a víz szennyeződését, az alom átnedvesedését elkerüljük. Etetésihez az első két hétben kartonpapírt alkalmazzunk, erre kerüljön a csibe táp. Egy istállóban csak egykorú csibék lehetnek, mert ellenkező esetben a hőmérsékleti, elhelyezési igényüket nem lehet kielégíteni. A csibék éltető eleme a megfelelő hőmérséklet. A felnevelési időszak alatt a kővetkező hőmérséklet alkalmazását javaslom: (első szám a műanya — fűtőberendezés — körüli, a má- „fcik az istálló., átlagos hőmérsékletét j'oienti egytől nyolchetes korig) 32, 26; 30, 26; 28, 3/;^,^; 18, 18; 18, 18 Celsius fok, A legalacsonyabb hőmérséklet egész nevelési idő alatt nem süly- lyedhet a 18 fok alá. A csibe nevelésénél igen fontos a gondozó megfigyelése, és az abból leszűrt tapasz-
