Kelet-Magyarország, 1963. április (23. évfolyam, 80-99. szám)
1963-04-20 / 91. szám
„Adenauer leg’otrombább lépése* Berlin egyik részében sem keltene meglepetést, ha Kennedy lemondaná nyugat-berlini látogatását Berlin, (MTI): Nyugat-berlini politikai körökben — elsősorban az SPD berkeiben — még ma. sem tudnak napirendre térni Adenauer ama kijelentése fölött, hogy el akarja kisérni a frontvárosba látogató Kennedy amerikai köztársasági elnököt. Adenauernek ezt a sakkhúzá-sát az agg nyugatnémet kancellár egész politikai pályafutása egyik legott rambább lépésének tartják, s rámutatnak, hogy Adenauer ezzel kétségessé tette Kennedy egész nyugat-berlini látogatását. A Telegraf — Willy Brandt- lapja — „Súgósarok” című rovatában meg is írta, hogy Tyler, az amerikai külügyminisztériumnak az európai ügyekkel foglalkozó államtitkára Cadenabbianban felhívta Adenauer figyelmét arra: az Egyesült Államok elnöke, politikai okoknál fogva semmiképpen sem engedheti meg magának, hogy Adenauerrel az oldalán jelenjék meg Nyu- gat-Berlinben. A washingtoni Fehér Házban az is felhábo- dást keltett, hogy Adenauer csupán önmagáról beszélt és egy szóval se említette meg Heinrich Lübke köztársasági elnök nevét, pedig protokolá- ris szempontból Lübke lenne Kennedy egyenrangú társa. Most, miután a nyugatnémet kancellár mégis Kennedy nyakába akarja varrni magát, az amerikaiaknak két választásuk marad: 1. Kennedy közvetlenül Rómából repül majd Nyugat- Berlinbe és csak azután keresi fel a nyugatnémet fővárost — ezzel is kifejezvén. hogy nyugat-berlini látogatása semmiképpen sem jelenti a nyugatnémet ultrák Nyugat-Berlinre támasztott igényének elismerését. 2, Az amerikai elnök el sem látogat Nyugat-Berlinbe. .A Telegraf ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet, hogy Adenauer nyilatkozata után Washingtonban „a legteljesebb mértékig nyitva- hagyták azt a kérdést, hogy elutazik-e Kennedy Berlinbe”. A Német Demokratikus Köztársaság részéről hivatalosan nem foglaltak állást Kennedy tervezett nyugatberlini útjával kapcsolatban. De az NDK fővárosának politikai köreiben sem keltene meglepetést, ha Kennedy lemondaná nyugat-berlini látogatását. Most. amikor a nyugat-berlini kérdés rendezéséről ismét megindultak a tár. gyalások a Szovjetunió és az Egyesült Államok között, nehezen képzelhető el, hogy Kennedy a nyugatnémet kancellár társaságában jelenjék meg a frontvárosban — hangsúlyozzák e politikai körök. Eichmcinn egykori bizalmi emberónak gondfa. Lugauo: Dr. Erich Rajakowitych (jobbszélen esernyővel) megérkezésekor a helyi rendőrségre ment. Itt töltötte az egész délutánt, majd este kocsin északi irányba távozott. (63. áp- . rilis 10.) MTI Külföldi Képszolgálat. A kíméletlen statisztika arról tanúskodj k, hogy 1949-től 1962-ig . e NATO országok közvetlen katonai kiadásai körülbelül 760 milliárd dollárt tettek ki. Ez az összeg kétszerese az Egyesült Államok reális évi nemzeti jövedelmének. Érdemes szemügyre venni az Egyesült Államok példáját, mivel tulajdonképpen ez az ország vállalja a kiadások fő súlyát — több, mint 570 millió dollárt, — vagyis az összkiadások 75 százalékát. Ezzel tulajdonképpen nyilvánvalóvá válik az a tény, hogy az utóbbi években még az a gazdag ország is egyre jobban érzi a súlyos terheket, amelyek jelentős pénzügyi nehézségekben nyilvánulnak meg. Jóllehet a szövetségi kormány 1962— 63. évi pénzügyi és költség- vetésében a bevételek alig múlták felül a kiadásokat, az • amerikai közgazdászok már most azt állítják, hogy végrehajtása jelentős deficittel zárul. Az Egyesült Államokat ezen az úton más NATO és nem csupán NATO országok követik, Ha összeadjuk a NATO, CENTO, SEA TO és más olyan kapitalista országok katonai kiadásait, amelyek nem tartóznak ezekbe a csoportosulásokba, úgy évi 80 milliárd dollárnak megfelelő összeget kapunk. Ez az összeg csupán a közvetlen katonai kiadásokat öleli fel. Ebből az Egyesült Államokra évi 56 milliárd, a nyugat-európai országokra kb. 20 milliárd, az áJKisi országokra és Ausztráliára 3 milliárd és végül az afrikai országokra megközelítőleg 0,3 milliárd dollár esik. Fennáll annak a veszélye, hogy c katonai kiadások tovább fognak növekedni. A koreai háború után valamelyest csökkentek a fegyverkezési kiadások és stabilizálódott a katonai kiadások ösz- szege. Ezzel szemben az utóbbi 2—3 évben a Nyugat katonai kiadásai . óriási mértékben növekednek, s abnormás méreteket öltenek. A katonai célokat szolgáló közvetlen kiadások az 1962—63 pénzügyi évben a .megelőző pénzügyi évhez viszonyítva az F,gyesült Államokban 6,7 milliárd dől-' lárral, vagyis pontosan 15 százalékkal emelkedtek. Franciaországban ezek a kiadások 4 százalékkal, a Német Szövetségi Köztársaságban 41 százalékkal lettek magasabbak, Különösen az utóbbi szám igen figyelemre méltó. Ki fizeti meg ' elsősorban ezt az őrült fegyverkezési hajszát, amely pusztulással fenyegeti a világot? Elsősor-' ban a munkások, parasztok milliói, valamennyi' munkából élő' ember. Ök képezik az adófizetők fő tömegeit. akikből közvetlen és közvetett adók formájában sajtolják ki a pénzt azért, hogy a fegyverkezési hajszán — a halálkereskedők — a nemzetközi fegyverkezési trösztök meggazdagodjanak. A burzsoá országokban ugyanis a fegyverkezési ipar a magántőke kezében van. A fegyverkezési hajsza feltételei között, amelyet az imperializmus indított él, a szocialista országok elsőrendű kötelessége védelmi erejük fokozása. S ne ámítsuk masunkat azzal, hogy ez kis terhet jelent, jóllehet a szocialista országok — a nyugati államokkal ellentétben — nem készülnek agresszióra más országok éllen, nem tartanak hadseregeket és támaszpontokat idegen területeken, nem folytatnak gyarmatosító háborúkat, s fegyveres erőik nem töltik be a világ csendőreinek szerepét. Százhúszmilliárd dollárt költenek évente fegyverkezési hajszára. Kolosszális összeg ez. Ha ezt békés célokra fordítanák imponáló eredményeket. lehetne elemi. A közgazdászok kiszámították például, ha ennek az összegnek csupán egyötödét költenék a gazdaságilag gyengén fejlett országok megsegítésére — belső tartalékaik felhasználása mellett — ezekben az országokban 30—40 világviszonylatban is nagy- jelentőségű energetikai, ipari központot lehetne létesíteni. Ilyen feltételek között ezek az országok 20—25 év alatt behozhatnák lemaradásukat és megközelíthetnék Anglia, vagy Franciaország színvonalát. Egyszerű számítás! Ha a bűvös 120 milliárd dollárt teljes egészében erre a célra fordítanák, a célt ötször gyorsabban lehetne megvalósítani. Ezek a tények saját maguk helyett beszélnek. Külpolitikai események sorokban XXIIL János pápa pénteken fogadta Otto Frankot, a nácizmus áldozataként mártírhalált halt Anna Frank apját. A pápa kijelentette: Anna Frank naplója hozzájárult az emberek kölcsönös megértésének ügyéhez. (Vatikánvá- ros, AP) Mahendra nepáli király csütörtökön a parlament ülésszakán trónbeszédben a külpolitikáról szólva hangsúlyozta, hogy a nepáli kormány szilárdan tartja magát a nemlegességi politikához, hogy baráti kapcsolatokat fejleszthessen ki a világ valamennyi országával. (Katmandu, TASZSZ) Japánban szerdán helyi választásokat tartottak, amelyen az ország 46 prefekturájában 2688 mandátum sorsáról döntöttek. A helyi választásokon a kommunista Dárt több mirt kétszeresére, tízről huszonkettőre emelte mandátumainak számát. A kommunistákra összesen 848 295-en adták szavazatukat. (Tokió, AP) A Pravda pénteki száma vezércikkben méltatja a szovjet ipar első negyedévi eredményeit. Hangsúlyozza, hogy a szovjet ipar az első negyedév kedvezőtlen időjárási viszonyai között is változatlanul igen gyors ütemben fejlődött és növelte termelését. Nemcsak teljesítette, hanem túl is szárnyalta az állami terv megfelelő részletét. (Moszkva, TASZSZ) V Nasszer elnök üzenetet küld Hmsesov szovjet/ miniszterelnöknek az arab-keleten lezajlóit legutóbbi eseményekről, valamint az arab országok és a Szovjetunió kapcsolatairól. Az üzenetet Ali Szabii, az EAK végrehajtó tanácsának elnöke adja át, aki pénteken rentilőgéouel a külügyminisztérium több magas rangú tiazt- Vlselőjének kíséretében Moszkvába utazott. (Kairó, MTI) *BGulí ÍB&a Ú.'í.'l../1 A kairói rádió pénteken reggel bejelentette, hogy Jemen hivatalosan kérte felvételét Egyiptom, Szíria és Irak. államszövetségébe. (Kairó, MTI) Modibo Kcíta, a Mali Köztársaság elnöke pénteken fogadta a Maliban tartózkodó szovjet parlamenti küldöttséget, amelyet Szkacskov, a külföldi gazdasági kapcsolatok állami bizottságának elnöke vezet. (Bamako, TASZSZ) U Thant, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára ideiglenesen Omar Lutfit, az Egyesült Arab Köztársaság küldöttét nevezte ki a politikai kérdésekkel és a Biztonsági Tanáccsal kapcsolatos ürvek osztályának vezetőiévé. Ezt a tisztséget eddig Ki- szeljov, az ENSZ közelmúltban elhunyt főtitkárhelyettese, a Szovjetunió küldötte töltötte be. (New York, MTI) Cardona felrobbantotta politikai bombáját Maami, (Reuter—AP—AFP): Dr. Jose Miro Cardona, az Amerikában működő disszi- dens u. n. kuSai forradalmi tanács elnöke, csütörtökön este Miamiban megbeszélést folytatott vezérkarával, majd fogadta a sajtó képviselőit. A tudósítók megkapták annak a 25 oldalas, tízezer szavas beadványnak a másolatait, amelyet Cardona az amerikai külügyminisztériumhoz intézett, bejelentve, hogy lemond a szervezet elnöki tisztségéről. Indokolásul azt állította, bogy az Egyesült Államok „cserbenhagyta" őket. Cardona felsorolja, milyen ígéreteket tett neki az> Egyesült Államok több vezető személyisége, s maga Kennedy elnök is Kuba „felszabadításával” kapcsolatban. Az okmányból kitűnik, hogy felelős amerikai kormánytisztviselők lényegében megígérték: megismétlik az 1961-as invázióé kísérletet. Miután ennek az Egyesült Államok, úgymond, nem tett eleget, s visszautasította a kubai ellenforradalmároknak azt a kérelmét is, hogy 50 millió dollárt adjon egy disszidens kubai hadsereg megszervezésére, Cardona most hitszegés- sel, tétova politikával vádolja Washingtont. Cardonávaj együtt lemondott a kubai elleniorra- dalmárok két másik, amerikai földön működő ágazatának vezetője is. Az amerikai kormány egykor dédelgetett kedvence — mint újságírókkal közölte — egyelőre az Egyesült Államokban marad, s csak néhány nap múlva dönti el, elfogadja-« a Costa Rica-i kormány „valóban igen ga- valléros ajánlatát" amelyben letelepedési engedélyt kínált neki. . ( Nicaragua elsőként engedelmeskedik az Egyesüli Államok parancsának Havanna, (TASZSZ): A nicaraguai kormány elsőiként teljesíti azokat a szégyenletes határozatokat, amelyeket ez év márciusában hoztak Kennedy elnök és a közép-amerikai elnökök San Jo&é-i értekezletén. Mint v a Prensa Latina hírügynökség közli, ‘Nicaragua belügyminisztere kijelentette: még ezen a héten megtiltják minden olyan sajtótermék kiadását, amelyben „roken- szenv nyilvánul meg a Cast- ro-kommunizmus iránt”. A belügyminiszter azt Is közölte, hagy ezentúl a nicaraguai állampolgárok útlevélére különleges bélyegzőt nyomnak az alábbi szöveggel: „A Kubába való kiutazásra nem érvényes”. Ót halálos ítélet a gftenai összeesküvők perében Accra. (MTI): A Khanat' Kázaárolók ■> 'perében, amelynek során hét ösz- szoesHavai^lt ££'-aS»öribírőság előtt a Nkrumah elnök és a Népi Konvenció párt gyűléseinek részt vevői elleni halálos bombamerényietek elkövetésének vádjával, öt halálos ítélet hangzott el. Halálra ítélte a különbíróság Telke Tagoe elsőrendű vádlottat, akit az összeesküvők a bombák dobására béreltek fel, Joseph Quaye Meftsah másodrendű vádlottat, aki a csoport operatív igazgatója volt* Joseph Adotei Addot, a GhanaTEgyaégpárt. áccrai titkárát, aki a bérencek és a Ghánái Egységpárt' szervezője, Obetseby Lamptey között volt az összekötő. Obetseby Lamptey ugyancsak fogoly, azonban a hét vádlottal együtt nt-m került a bíróság elé, Halálra ítélték Maiam Mama Tulaat, valamint Anum Ye- moh vádlottakat, akik részt vettek a bombamerényietek végrehajtásában. A két utolsó vádlott nyolc, illetve ötévi börtönbüntetést kapott. MENETREND NÉLKÜL BARMIKOR. BÁRHOVÁ Danu via motorkerékpárral! OTP hitelakció keretében is vásárolható. — Ara: 9800,— Ft. (1310) Családi házak, nyaralók korszerű biztosítása az ÉPÜLET- ÉS HÁZTARTÁSI BIZTOSÍTÁS Egyszobás épület évi biztosítási díja 120 foriat Kétszobás épület évi biztosítási díja 150 forint Fehüágosítást az Állami Biztosító fiókjai, körzetfelügyelői, helyi megbízottjai adnak (1318) Milyen lenne a fegyver nélküli világ? • j ofczia HMMonfW« ” B Ű V Ö S~ S Z Ä ÄTÖ K Párizs, (MTI): Párizsban péntekre virradó éjszaka heves utcai lövöldözés után. rendőrkézre került Serge Bernier, a De Gaulle ellen tavaly augusztusban megkísérelt merénylet egyik tettese. Marceleau de Brem nevű társát a rendőrök agyonlőtték, miután előzőleg súlyosan megsebesítette a járőr egyik tagját. A két OAS-bandita éppen egy autót akart ellopni a Panthéon közelében, amikor a rendőrök rajtuk ütöttek. Serge Bemier a De Gaulle elleni támadás egyik szervezője volt. ő bérelte ki a merénylők által használt autókat, s a támadáskor az egyik gépkocsit vezette. Demler letartóztatás után a tizenhét tagú merénylóban- dából még négyen vannak szabadlábon, köztük a magyar származású Marton Lajos. Bemier-t a bíróság távóllé- tében halálra ítélte, a tárgyalást azonban a francia törvények értelmében meg kell ismételni. Sári Gyulával,- a nemrég elfogott másik magyar származású merénylővel kerül a rendkívüli katonai törvényszék elé. A De Gaulle elleni merénylet egy újabb tagja kerüli rendőrkézre
