Kelet-Magyarország, 1963. április (23. évfolyam, 80-99. szám)
1963-04-21 / 92. szám
világ noLETAwh wnsmjctm ÖDC ÉVFOLYAM, 92. SZÁM Arat 80 fillér 1963. ÁPRILIS 81, VASÁRNAP Az állam és a szocialista demokrácia fejlődésének egyes kérdései — Kállai Gyula előadása Lenin szellemében... ' 1870. április 22-én Qroszor- nzásban a Volga-vidéki Szim- birszkben született Vlagyimir Iljics Uljá&ov Lenin. Járni tanult, amikor a párizsi pro- letáriátus felkelt és megalkotta kommunáját, minden későbbi proletárhatalom előképét. A századfordulón* amikor a kapitalizmus fejlődésének imperialista szakaszába lépett, már annak a pártnak alapítója, szervezője és vezetője volt, amely 1917-ben győzelemre vezette a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat, 1924-ben az első szocialista világhatalom, a Szovjetunió vezető államférfiéként halt meg. Azóta 39 'év telt él. Ma az egész világon rá emlékeznek. S mennyire más ma a világ, mint halála idején volt. A szocialista forradalom a Föld egyharmadán győ- Bedelmeskedett Lenin nevét ismerik a Föld minden országában. A szocialista országok építő erőfeszítésed, a vezető tőkés hatalmak munkásosztályának, dolgozó tömegeinek forradalmi és demokratikus küzdelmei, a gyarmati országok népeinek, és a gyarmati elnyomás alól kiszabadult új államoknak antiimperialista, függetlenségi harcai az egész világon végighullámzó, ellenállhatatlan erejű forradalmi áradatban egyesülnek. Az egységes, forradalmi világfolyamat előrehaladása, korunk osztályharcainak története Lenin igazát bizonyítják s a népek ezeket a harcom kát az ő eszméinek jegyében vívjáki Lenin elméleti munkássága Összekapcsolódik' a tudományos szocializmus megalapí- tóinik, Marxnak és Engelsnek korszakos eszméivel. Lenín maga mondotta: „mi teljesen Marx elméletének talaján állunk; ez az elmélet változtatta a szocializmust utópiából tudománnyá, ez vetette meg ennek a tudománynak szilárd alapját és jelölte ki azt az utat, amelyen haladnunk kell, továbbfejlesztve és minden részletében kidolgozva ezt a tudományt’*. Lenin eszméi az imperializmus korának marxizmusát hívták- életre, a marxizmus épületét húzták fel a kor színvonalára. A marxizmus azért élő, meijt elméleti tartalma és módszere a valóság és a gondolkodás, a társadalmi fejlődés, az osztályharcok általános érvényű törvényeit ötvözik megbonthatni an egységbe. A marxizmus el nem évülő, mert folytonosan megújuló tanítás. Ahogyan Marx és Lenin neve együtt él a világ dolgozóinak emlékezetében, tanításaik úgy fonódnak össze a tudomány történetében. Az ő gondolataik gazdagodnak a kommunista pártok elméleti tevékenységében, valósulnak meg a forradalmi, demokratikus és nemzeti küzdelmekben; A marxizmust születése után megpróbálták elhallgatni, de áttörte a hallgatás ösz- szeesküvését, mert eszméi alapján szerveződött nemzetközi hadsereggé a modem proletáriátus. S amikor már elhallgatni nem lehetett, akkor összefogtak ellene a burzsoázia ..tudós lakájai” és sorra rendre megpróbálták megcáfolnl_^é^_jn£góőntenl_ igazságait Ma már nehés lenne összeszámolni azokat a „Marx-ölőket", akiknek emléke is szétfoszlott a múltban, de a marxizmus él. Mivel meghódította a munkás- mozgalmat, a munkásmozgalmon belül is harcba szálltak ellene. Kialakult a munkásmozgalom reformista irányzata. Ez az irányzat Bernstein óta revideálja a marxizmust, veszi . újra meg újra revízió alá Marx elévülhetetlen gondolatait. A marxizmus a polgári és reformista ideológiával vívott harcban fejlődött és erősödött. Lenin a marxizmus gondolatainak védelmezője és folytatója, Megtisztította mindenféle torzításoktól, reformista és anarchista hamisításoktól és az imperializmus korszakának új harci feltételeire alkalmazta a marxizmus tanításait A leninizmus szembetalálta magát a marxizmus lényegét alapelveit kétségbevonó, de néhány, már túlhaladott tétel betűjéhez ragaszkodó opportunizmussal is, A Marx egyes formuláihoz kapaszkodó, megcsontosodott „ortodoxok** az első világháború forradalmas éveiben a munkásosztály ügyének árulóivá váltak. Lenin elméletében tovább éltek és az általa vezetett forradalmi harcban váltak valóra Marx tanításai, mert ő szembefordult azokkal, akik a marxi művek betűjéhez ragaszkodva torzították el a marxizmus elméletét és módszerét, tagadták meg forradalmi szellemét. Az a kétfrontoe harc, amelyet a bolsevizmus megalapítója és vezetője, Lenin vívott Marx művének védelmében, a marxizmus elméletét gazdagítva. a nemzetközi kommunista mozgalom, a marxi-lenini gondolat fejlődésének törvénye lett. Ez a harc folytatódik Lenin örökségének védelmében, a leninizmus dogmatikus és revizionista torzítóival szemben, A nemzetközi kommunista moz-i galom 1957-cs és 1960-as nyi- Ictkazaítai, a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusán elfogadott program napjaink marxizmus— leninizmusát fogalmazzák meg. A leninizmus a szocialista építés tapasztalataival gazdagodott. Lenin gondolatait gyarapították és kiteljesítették a kommunizmus kibontakozó építésének tanulságai, az imperializmus gyarmati rendszerét széttörő nemzeti felszabadító küzdelmek. Lenin nem azért élő, mert műveit dísakiadásokban, vitrinekben őrzik, hanem azért, mert eszméit ismerik és megismertetik, elkotóan alkalmazzák az imperializmus általános válságának körülményei közepette, a koegzlsztencia bonyolult feltételei mellett valóra váltják. A marxizmus—Leninizmus általános érvényű. Nem osztható fel térben és időben. Nemzetközi Jelentőségű eszmél akkor válnak az eredményes gyakorlati cselekvés vezérfonalává, ha a harc konkrét történelmi és nemzeti feltételeire alkalmazva, azokkal összhangban érvényesítik Őket. A lenlnizmustól idegen a konkrét, sajátos nemzeti feltételek mellőzése, az elmélet dogmatikus kezelése, Deszemben &H a marxizmus—Jteninizrnus általános tartalmától való elválasztása, a nemzeti, korlátozott jelentőségű tapasztalatok szembefordítása a lenini zmussaL Minden nép tapasztalatai, minden kommunista párt harcának tanulságai gazdagítják a marxizmus —leninizmust. De egyetlen párt, egyetlen nép harci tapasztalataiból sem lehet általános érvényű sómát fabrikálni; Lenin hívott fel a szovjet szocialista forradalom nemzetközi jelentőségű tapasztalatainak érvényesítésére, de ő óvott, a bolsevik párt harci tapasztalatainak mechanikus másolásától is. A Magyar Szocialista Munkáspárt minden sikerének záloga a marxizmus—leniniz- mushoz való hűség, a marxizmus—leninizmus alkotó alkalmazása. Lenin arról írt, hogy az orosz proletáriátus, az orosz nép kikinlódta, megszenvedte magát a marxizmust. A nemzetközi kommunista mozgalom, a Magyar Szocialista Munkáspárt tapasztalatai is arról tanúskodnak, hogy a leninizmus és alkalmazásának nemzetközi tapasztalatai egyetlen kommunista pártot sem mentenek fel az alól a kötelezettség alól, hogy gondosan, konkrétan elemezzék harcuk feltételeit, a leninizmust alkalmazva sajátítsák el és valósítsák meg nemzetközi érvényű tartalmát. Hazánkban a szocialista forradalom menetében meg kellett küzdenünk a személyi kultusszal összefonódott, dogmatikus, szektás hibákkal és a végsőkig kifejlődött, árulásba torkolló re- vizionizmussal. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a proletárdiktatúra rendszere kétfrontos harcban erősödött meg és fejlődik. A szocializmus alapjainak lerakása pártunk, . a marxizmus—leninizmus mellett bizonyít. A magyar nép a szocializmus teljes felépítésének korszakába lépett. A gazdasági építőmunka, a szocializmus viszonyainak megszilárdítása és fejlesztése, a kulturális ideológiai forradalom kibontakoztatása, azok a feladatok, amelyeket pártunk Vili. kongresszusa kijelölt, mutatják az űtat a szocializmus teljes győzelméhez. Pártunk és népünk harcai összefonódnak a szocialista országok népeinek erőfeszítéseivel, a világ népeinek demokratikus és fórra dalira küzdelmeivel. Sz/w cialista építőmunkánk sikerei azokat az erőket gyarapítják. amelyek az emberiség békéjét védelmezik. A szocializmus ügve elválaszthatni an Lenin nevétől. Lenin születésének 93. évfordulóján a nemzetközi pro- íetériátus nagy tanítójára olyan országban emlékezünk, ahol eszméi milliókban élnek, milliókat éltetnek. Amiért Lenin küzdött, a magyar dolgozóit munkájának eredményeként formálódik valósággá. A leninizmus eszméi, a munkás-1 osztály, a dolgozó tömegek céljainak közössége egységbe fogja a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom harcát az imperializmus ellen. Ennek az egységnek őrzése és erősítése a kommu nizmus diadalának fő feltétele. Molnár Endre Odaítélték a kongresszusi zászlókat és okleveleket Az MSZMP Központi Bizottságának közleménye A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága a kongresszusi versenyben legjobb eredményt elért 12 üzemnek odaítélte a kongresszusi versenyzászlót, s ezenkívül 39 üzemet kongresszusi oklevéllel jutalmazott, KONGRESSZUSI VERSENYZASZLÖT KAPTAK: 1. Kőbányai Gyógyszer áru gyár 2. Magyar Optikai Művek 3. É. M. 25. sz. Állami Építőipari Vállalat 4. Magyar Posztógyár 5. Budapesti Marhavágóid és Húsfeldolgozó Vállalat. <5. Dombóvári Vasúti Csomópont 7. Győr-Sopron Megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 8. Terimpex Külkereskedelmi Vállalat 9. Nádudvari „Vörös Csillag” Termelőszövetkezet 10. Rábacsanakl „Kossuth1* Ttennelőeeóvefrikezet 11. Sátorhely-boly; Állami Gazdaság 12. Kiskunhalasi Gépállomás KONGRESSZUSI OKLEVELET KAPTAK: 1. Oroszlányi Szénbányák Vállalat 2. Pécsi Uránércbánya Vállalat 3. Déldunántúli Kőolaj és Földgáaterimelő Vállalat 4. ÉszekdumántűJl Áramszolgáltató Vállalat 5. Lámpagyár 6. Budapesti Szerszámgépgyár 7. Csepel Autógyár 8. Dinamó VillamosforgógépgyAr 9. KGM tervezőirodái 10. É. M. Salgótarjáni Üveggyár 11. E. M. Kőfaragó és Épületszobrász IpaSt Vállalat 12. É. M. Műlakatosdpari Vállalat 13. É. M. Mélyépítési Tervező Vállalat 14. Zalaegerszegi Ruhagyár 15. Csepeli Papírgyár 16. Fővárosi Gázkészülékgyártó Vállalat 17. Székesfehérvári Finommechanikai ét Autójavító Vállalat 18. Szerencsi Cukorgyár 19. Győr-Sopron-Kamórom Megyei Állatío**» galmi Vállalat 20. Budapesti Távbeszélő Igazgatóság 21. MÁVAUT Autóközlekedési Vállalat 22. Közért Zöldség- és Gyűrrvölcselosztd Nagykereskedelmi Vállalat 23. Csemege Éleimdszerkeresfcedelmi Vállalat 24. Chesmolimpex Külkereskedelmi Vállalat 25. Hungaxotex Külkereskedelmi Vállalat 26. Dégi „Szabadság” Termelőszövetkezet 27. Békéscsabai „Petőfi” Termelőszövetkezet 28. Vaszari „Hunyadi” Termelőszövetkezet 29. Bolyi „Kossuth” Termelőszövetkezet 30. Erdőteleki „Új Elet” Termelőszövetkezet 3L Gyulai Állami Gazdaság , 32. Kandorosi Gépállomás 33. Budapesti Állami Erdőgazdaság 34. Erdőgazdasági Faipari Értékesítő és Késw tetéző Vállalat 35. Vízgazdálkodási Tudományos Kutató M« tézet 38. Az MTA Mezőgazdasági Kutató tetézed# (Marton,vásár) 37. Központó Kémiai Kutató Intését 38. Tiszakécskei Földrnüvesszövetkezet 39. Vas- és Fémtömegcikk HÁFÉM KTSZ Magyar Szocialista Munkáspárt [ Központi Bizottsága, , Kettős műnssak a földeken Nagy gondot okozott a hosz- szú tél, de különösen utána a sok vadvíz a tiszalöki járásban, ahol szinte minden község határának egyrésze ártérben van. Ma már naponta 40 szövetkezeti és mintegy 85 gépállomási traktor doigozík kettős műszakban. 25 tsz gép nyújtott munkaidőben végzi a teendőket I fogatok is — Kevés a gép, sok a terület, ezért nem csupán a gépekre hagyunk minden szántást és egyéb talajelőkészítő feladatokat, hanem kihasználják szövetkezeteink a1 lófogatok segítését is — magvarázza Nagy Kálmán elv- társ, a járási tanács mezőgazdasági osztályának veztője. — Több tsz-ben, mint például a tiszalöki Rákócziban, tiszadadai Dózsában, Vörös Csillagban, tiszavasvárl Munkában, Petőfiben, tiszadobi Táncsicsban két műszakban dolgoznak a fogatok. Hajnali három árakor fog » v-o-í—V egyrésze — mert nincs annyi vetőgép, amennyi fogat —, akiket 11 órakor váltanak társaik pihent fogataikkal. Utóbbiak este látásig házalják lovaikkal a vetőgépeket. Kukoricán, burgonyán hívül minden a fűidben A lendületes, szorgalmas munkának napról napra sokasodik az eredménye. A pillangósok magjait, valamint a mákot, takarmánykeverékeket és borsót, tavaszi árpát, csi- rásburgonyát időben sikerült a járás közös gazdaságaiban elvetni. Földbe tették a cukorrépa magját is. Az előirányzott területen ugyancsak végeztek volna már a napraforgó teljes vetésével, ha egyes helyeken a vízállás, vagy túl nedves talaj nem lett volna akadály. így lényegében a következő hétre a kukorica és burgonya elvetése maradt. Sőt, a tiszavasvárl Rákóczi Tsz-ben máris elvetettek 20 hold kukoricát. Ä Vasvári Pál Tsz birtokán szépen zöldell a tavasszal,vetett árpa és mák. — A járás szövetkezetei l3d hold almást telepítettek. 17# holdon szőlőt kell telepíteni. Pár napon belül ez is meg-t lesz. j Nőm marad Urosea a vfzfintfitic térülőt 330 hold őszi kenyérgabona vetést pusztított ki a víz ai járásban. A kiveszett búza vetést részben tavaszi árpával^ borsóval, a még mindig vizenyős helyeket pedig később korai érésű kukoricával és silókukoricával pótolják. A. K GYALÁZAT A HÓHÉROKRA Hivatalosan is bejelentették Julian Grimau kivégzését — A világ közvéleménye tiltakozik Madrid, (MTI): A spanyol kormány hivatalosan közölte, hogy Julián Grimau Gardát szombaton hajnalban kivégezték. AP jelentés szerint a részletekbe nem bocsátkozó, szűkszavú közleményt a tájékoztatásügyi minisztérium adta ki két órával azután, hogy Grimau védőügyvédje újságírókkal közölte értesülését a kivégzésről. A halálos ítéletet a madridi Carabanchel börtön udvarán hajtották végre. A halálos ítélet végrehajtásának. híre futótűzként terjedt el a világon. ManoiiszGle- zosz, ez Idő szerint Angliában tartózkodó görög nemzeti hős mélységes megdöbben néssel és ugyanakkor felháborodással fogadta a hírt. A TASZSZ tudósítójának adott nyilatkozatában ezeket mondata: — Az ilyifen gaztetteknek veget kell vetni. Mindannyiunk kötelessége, hogy a tőlünk telhető módon ezt elősegítsük.' Grimau vérének kiontásával Franco még jobban magárai haragítja a spanyol népet. Ea az aljas bűncselekmény még- nagyobb erőt ad annak a harcnak, amit a spanyolod Franco rendszerének megdönt téséért vívnak. (Folytatás az 5. oldalon.) őljejtL cLöIqazjÓ- néfuhik ozzd&fe., a Jitaqipae- JKimkÓApArt!
