Kelet-Magyarország, 1963. április (23. évfolyam, 80-99. szám)
1963-04-20 / 91. szám
IHEZŐGAZDASÁ« a patronálAs ÚJ FORMÁI A patronálás éppen úgy időszerű és szükséges, mint ahogy az a megyében gyengén gazdálkodó tsz-ek megerősítése. Hogy mit jelentene, ha a gyenge tsz-ek legalább a közepesen gazdálkodó tsz-ek rangjára emelkednének, azt ma már sokan tudják: 10—15 százalékkal növekedne a mezőgazdaság termelése, sok millió forinttal lenne több a tsz-tagok zsebében, és sok millió mázsával több élelem az ország asztalán. Nem elégedhetünk meg a patronálásnak akármilyen, és mondjuk meg, néhol megvannak a lehetőségei megyénkben is. Legutóbb tizenöt szakember kezdte meg a munkát tizenöt gyenge tsz- ben. Egy éven át lesznek segítői a ' tsz-eknek. A patroné* lás új vonásai ezek, korszerű, a mai követelmények szerinti segítés jó formái. Mi szükséges ahhoz, hogy a patronálásnak ezek az új vonásai széles körben elterjedjenek? Elsősorban az, hogy a falura ment szakemberek megértsék hivatásuk tartalmát, úgy keressék a hehanem a velük együtt küzdőt, a segítőt. A tsz-ék iránti felelősség vezeti őket. hogy a pártbizottságok hívására önkéntesen elváUalják e nem kis munkát. Indokolt, hogy az egy évre kiment szakembert beválasszák a vezetőségbe, hogy legyen hatásköre, intézkedési lehetősége — ne p .dig csak külső szemlélője legyen a tsz-nek. Jó! tudjuk, nemcsak tizenöt rászoruló tsz van a- megyében. Minden valószínűség szelátszat formáival Nem elegendő egy üzemnek, vállalatnak, állaim! gazdaságnak általában és időközönként segíteni egy-egy termelőszövetkezetet. Még azzal sem, hogy egy-két látszólag el- intézheteflennek tűnő dologba a patronáló szervek beleszólnak és elintézik. Mindez nem lebecsülendő, komoly fáradozás, és nem Is lehet lemondani róla. lyüket kint, hogy támogassák őket az emberek. Nem felsőbb ellenőrzés céljából mentek ők a tsz-ekbe. Segítőszándókkal, tapasztalataikkal gyarapítani akarják a tsz gazdálkodását. Nem egyedül és önfejűén akarnak intézkedni, még altkor sem, amikor épp a tagság, az egész tsz ügyében fáradoznak. Együtt a tagsággal, a vezetőséggel! A tszrint később más tss-ekbe Is mennek majd segítők. A lehetőség és a sürgősség sorrendjében. Kezdenek kibontakozni a korszerű patrónálás új vonásai, amelyek biztató eredményeket sejtetnék. Már eddig is egy sor tsz köszönheti megerősödését a patron álóknak; De ma már a követelmények magasabbak a patroná- lási munkával szemben is. Szakszerű és állandó patro- nálást kívánnak a rászoruló tsz-ek, okos tanácsokat, olyan szakemberek tartós jelenlétét, akik nemcsak „kinéznek” a tsz-be, hanem ott élnek több hónapon át, megismerik á sajátos helyi viszonyokat, hasznos javaslatokkal élnek, a tagsággal, a vezetéssel együtt ki tudják vezetni a tsz-t a nehézségekből. S ennek a patronálási formának már demokrácia tiszteletben tartásával minden lényeges dologban, végsősoron, ha ez Szükséges, a közgyűlésen vitatják meg a gondokat, a változásokat. Ügy lehet sikeres a kiküldött szakemberek egyéves fáradozása, ha ez az igyekezet nem marad viszonzatlan a tagság, a vezetőség részéről. Ha nem a fentiről jött „táskás" embert látják bennük, a MÉSZÖV, a MEZÖMAG és még jó néhány szerv és vállalat dolgozói több tsz „szénáját" hozták rendbe. Természetes, hogy ezután sem maradhat el az üzem, a vállalat együttes patronálása. Sőt, Igazában úgy ígérkezik százszázalékosnak a falura msnő szakemberek igyekezete, ha a kimenők magukkal viszik üzemük, vállalatuk egészének segítőszándékát, minden lehetőségét. P. O. Népegészségügyi feladat a gumókorment es s&arvasmarha-áílomunyoh kialakítása Az utóbbi években komoly anyagi veszteségeket okozott a szarvasmarha-állományok között a gümőkór. A beteg állat megfertőzte egészséges társait, megfertőzhette az embert, súlyos, halálos kimenetelű megbetegedést Idézett elő a nyerstej fogyasztása gyerekeknél. Olyan eset is gyakori volt, amikor a család minden tagja és a meglévő szarvas- marháik is betegek voltak. A kormányzat harcot indított az emberi és az állati gümőkór felszámolására, hogy a jövendő nemzedék végleg megszabaduljon a „Morbus Hungaricus"-tól, ami aggasztó méreteket öltött a felszabadulás, előtti időben. A nagy tenyészetekkel rendelkező állami gazdaságok hivatottak arra, hogy a gümőkór ’ felszámolása alapját biztosító fer- tőzésmantas állományokat kialakítsák; annyi gümőkórmen- tes állatot nevéljenek fel, amivel saját fertőzött állományuk után a termelőszövetkezetek szarvasmarha-állományának lecserélését is biztosítani tudják. A munkálatok végzésére minden gazdaságban külön terv készült, mely a későbbiekben, a szűrővizsgálatok eredményétől függően, módosításra szorult. Az első lépésként a nem fertőzött és a fertőzött egyedek külön istállóban, külön telepen való elhelyezése történt meg. Ezzel egyidöben megépültek a bor- júnevelőík, melyeknek legnagyobb szerepük van a gümőkór felszámolásában azzal, hogy az újszülött borjak napos koruktól kezdve külön istállóban, mesterséges ‘ nevelés útján nőnek fel, választás után külön területen, elszigetelt helyen nyernek elhelyezést. Ezzel megteremtődött az utánpótlást biztosító nemzedék fertőzésmentes felnevelésének lehetősége. A sorozatosan végzett szűrővizsgálatok, a fertőzött szarvasmarhák külön gyűjtőgazdaságokba való összehozása révén létrejöttek olyan gazdaságok, mint a fehérgyarmati és az ópályi, ahol fertőzött egyed már egyáltalán nincs, ezek gümőkórmentesek lettek. A fertőzött egyedeket gyűjtő gazdaságok — mint a hodászi, nyírlugosi, nyírma- dai, újfehértói és a kemecsei — kettős munkát végeznek. A fertőzött tehenek közül a sorozatos vizsgálatokkal _ kiemelik a betegeket és levágatják, ugyanakkor az újszülötteket fertőzésmentes környezetben, forralt tej itatásával nevelik. A mentesített és a mentesítés alatt álló gazdaságok saját üszőteleppel rendelkeznek, ahová csak a szűrővizsgálat negatív eredménye alapján kerülhet választott üsző. Ezzel a munkával elértük azt, hogy az állami gazdaságokban jelenleg 1400 darab negatív üsző van. A munka ilyen ütemével aa állami gazdaságokban. 1970. év végére lesz a szarvasmarhaállomány gümőkórmentes. A folyamatos és nagy munkát igénylő eljárás a termelőszövetkezetekben is megtérül, nem is szólva az egésznek a népegészségügyi jelentőségéről. Igaz, az egészséges fiatal állatok beállításával átmenetileg csökken a tejtermelés, de ezt a különbséget a fertőzésmentes állomány tejének a literenként 30 fillérrel magasabb ára kiegyenlíti. Az egészséges növendékekből értékes tenyészállatokat lehet nevelni, s ezek a külkereskedelemben is előnyösebben értékesíthetők. Például csak a literenként 30 fillérrel magasabb ár a Fehérgyarmati Állami Gazdaságnak 1963. évben 160 000, az ópályinak 90 ezer forint többlet bevételt biztosit. , Dr. Czövek László főállatorvos Közös legelője van Szolnok megye termelőszövetkezeteinek. Felvételünk: üszők eteti te a közös legelőn. Foto: Bajkor József. A nyíregyházi Ságvárl Termelőszövetkezetben 4 holdon termelnek földiepret. A „Béke" brigád tagjai kapálják a sorokat. Foto: Hammel József. fl növényvédftszerek alkalmazásának rendje A mezőgazdasági kártevőket pusztító növényvédőszerek helytelen vagy éppen felelőtlen használata a haszonállatokat és az embert is veszélyeztető mérgezéseket okozhat. Növényvédőszer-mérge- zés ükkor jön létre, ha a méreg a szervezettel a szemen, bőrön, légutakon, vagy a gyo- mor-bélcsatornán át érintkezik, ha a szervezetbe felszívódik. Hogyan hárítsuk el a mérgezés veszélyét? — Elsősorban : ismeretlen szerrel dolgozni vagy dolgoztatni tilos. Ä2 új, vagy még kellően nem ismert szer címkéjét, a gyakran külön is mellékelt használati utasítást és a hivatalos óvórendszabály megfelelő fejezeteit el kell olvasni, alaposan meg kell Ismerni; és a azért mindenben előírásosan kezelni. A mérgező szert a beszerzéstől a felhasználás végeztéig felügyelet alatt kell tartanig külön e célra szolgáló raktárban. A növényvédő- szer-raktár kezelésére felelőst kell kijelölni. A veszélyes szerekről méregkönyv legyen vezetve. A növényvédőszereket szabályos feliratú eredeti tartályukban kell tartani. A növényvédőszeres munkát végezzük tisztán, szennyeződés nélkül. Akadályozzuk meg önmagunk, munkatársaink, a környezet, különösen az élelmiszerek. takarmányok, kutak és élővizek szennyeződését. Gondos munkával akadályozzuk meg a szerek belég- zését, szembe hullását, bőrre jutását vagy véletlen lenyelését. Előírt esetekben használjunk védőfelszerelést. A védőruha, kalap, kesztyű, kötény, csizma és a védőszemüveg, légzésvédő szabályos viselése a mérgezés ellen biztos védelmet nyújt, mert ezek A Mezőgazdasági Kiadó pályázatot hirdet mezőgazdasági szakkényvek új típusának a kialakítására. Célkitűzés olyan új, eredeti szakirodalmi feldolgozás, amely a mezőgazda- sági dolgozók legszélesebb rétegeihez eljuttatja a termelés legfontosabb ágazatainak alapvető és korszerű ismereteit. A mű témája lehet egy termelési ág, annak valamely részlete, esetleg egyetlen eljárás vagy módszer ismertetése. Előadásmódja olyan legyen, hogy alapfokú szakmai képzettségűek számára is hozzáférhetővé tegye a mezőgaz-, dasági tudomány és gyakorlat együttes eredményeit, és tükrözze a nagyüzemi gazdálkodás igényeit. Terjedelme 4—6 ív (kb. 100—150 nyomdai szabvány szerint gépelt oldal, abrakkal együtt) legyen. Benyújtási határidő: 1963. október 31. hatékony gátak a méreg szervezetbe jutása ellen. A munka közben keletkezett minden hulladékot, a növényvédőszer felesleges maradékát, csomagolását az előírt módón — elásással, elégetéssel stb — semmisítsük meg. Erős szélben — vagy éppen szél ellenében permetezni, porozni nem szabad. Gyenge szélben is a szél ellenében haladva úgy dolgozzunk, hogy a légmozgás a mérget tölünk elhordja. A csávázási szabadban, lakott területtől, istállóktól, ku- taktól távol, vagy pedig kiadósán szellőztetett helyiségben végezzük. A csávázott magvakat a felhasználásig Az 1962-as aszályos esztendő a súlyos károk ellenére is egy — a mezőgazdaság jővője szempontjából — rendkívül fontos jelenségre hívta fel a figyelmet. Igaz, a jelenség mélyreható elemzésével csak a szakemberek foglalkoztak,' amely aztán a ke- mizálás mérhetetlenül fontos szerepére Irányította a figyelmet. Vegyiparunk viszonylagos elmaradottsága miatt a kemizálás, mint mezőgazdasági terméseredményfokozó tényező csak későn kapott helyet nálunk. Mégis, annak a látszólag kevés vegyi hatóanyag mezőgazdasági felhasználásnak köszönhető, hogy a tavalyi csapadékszegény esztendőben is gabonatermésünk meghaladta a holdanként! tíz mázsás átlagtermést. Nem túlzás azt állítani, hogy hasonló időjárási viszonyok között 10, vagy 20 évvel ezelőtt kb. 6,5—7 máDíjak: 1 darab I. díj 8000 forint, 2 darab II. díj á 5000 forint, 2 darab III. díj á 3500 forint. A díjazott, esetleg a többi benyújtott pályamunkák közül az egyébként arra alkalmas műveket a Kiadó megjelenteti, amely esetben a szerzőkkel a tiszteletdíjra külön szerződést köt. A Jeligés pályamunkákat „Pályázat” felírással a Mezőgazdasági Könyv- és Folyóiratkiadó Vállalat címére (Budapest V„ Báthorl u. 10.) kell benyújtani. címkézve, elkülönítve 6s zárva tároljuk. A felesleget élelmiszerül felhasználni tilos. Takarmányozásra is csak engedéllyel, alaposan felhígítva használhatók. A csávázott termékek zsákjait Csak forró vizes mosás és alapos öblítés után szabad egyéb célra felhasználni. A kártevőírtó csalétkét az előírt bejelentések után — más célra nem használt eszközzel úgy kell elhelyezni, hogy ahhoz gyermek, felnőtt, háziállat ne férhessen. A kezelt terület határára helyezzünk figyelmeztető táblákat. Az irtás végeztével fellelhető crfílétékmaradványt gyűjtsük össze és semmisítsük meg; zsás országos átlacfíermtléa- sei számolhattunk volna. Világszerte megkétszereződött a műtrágya felhasználás, legnagyobb ugrás azonban Magyarországon mérhető le, ahol csaknem ötszörösére nőtt — rövid idő alatt — a műtrágyagyártás. Ez a mennyiség hozamokban mérve nemkevesebb, mint 3—4 mázsás többlettermésekben jutott kifejezésre. A szakemberek, felismerve a vegyipar mezőgazdasági felhasználásában rejlő hetősógeket, úgy döntöttek, hogy rövid idő alatt az ország szántóterületének minden holdjára ISO kg. műtrágyát kell juttatni. Érdeme* megjegyezni, hogy ez 36-szor több, mint a felszabadulás előtt felhasznált mennyiség; A második ötéves terv egyik fontos célkitűzése a 13,5 mázsás holdankénti gabonatermés realizálása. Sokaknak bizonyára magasnak tűnik ez a szám, pedig megfelelő műtrágyázással — átlagos időjárás esetén is — 1,5 mázsával növelhetők a kalászosok, 7 mázsával a burgonya és 10 mázsával a cukorrépa hozamai. Márpedig a tervben meghatározott gabonaterméshez szükséges műtrágya meny- nylséget vegyiparunk előállítja. A vetgyipar termésnövelő jelentősége a műtrágyák felhasználásával még nem merült ki. Ugyanis a különböző növénybetegségek, kártevők és gyomnövények évente általában 6 milliárd (I) forint értékű kárt okoznak. Ennyi értékkel többet takaríthatnánk be, ha sikerülne megfékeznünk ezt az eddig „természetesnek” tartott jelenséget Pecsenyecsirke szárny nólkiil Két szovjet kutató kísérleteket végzett a pecsenyecsirkék kifejlődésének meggyorsítására. Eltávolították kikelés után 12 órán beiül 25 darab orosz fehér fajtájú csibéből a szárnyakat. Azók a csibék, amelyek szárny nélkül fejlődtek 70 napos korukban 10 százalékkal súlyosabbak voltak, szemben az ellenőrzésként természetesén neveltekkel. További különbséget is megfigyeltek és megállapították, hogy a szárny tálán csibék combizmal 11,5 százalékkal voltak fejlettebbek. Cél: 13,5 mázsás gabonatermés realizálása Pályázati felhívás mezőgazdasági szakkönyvek megírására
