Kelet-Magyarország, 1963. április (23. évfolyam, 80-99. szám)

1963-04-20 / 91. szám

éljünk a lehetőségekkel Sok milliós megtakarítás — Csak a terv: kevés Mit mond a tsz>revizor? Emlékezetes a termelőszö­vetkezetek megszilárdulása érdekében kiadott 3004/4. szá­mú kormányhatározat. Mint ismeretes, a határozat löd­ben jelent meg, s hatása, eredménye az elmúlt esztendő elteltével volt felmérhető. Ér­deklődésünkre a megyei taná­cson Nemes György elvtáre, tsz-revizor válaszolt — Eltek-e a tsz-ek a határozat lehetőségeivel? A legtöbb helyen kellően tanulmányozták • és annak szellemében dolgoztak. Sahol ért következetesen megtartot­ták, nem maradt el az ered­mény: tovább erősödött a közös gazdaság és a tagok is jól jártak. — A legfontosabbak közül említhetem például az áru- értékesítésnél keletkezett többletbevételt, amely 12 mil­lió 396 ezer forintot tesz ki. De jelentős a határozat nyo­már az 5 millió 139 ezer fo­rintos tenyészállat nevelési kedvezmény is. A különböző gépvásárlások után, a kor­mányhatározat szerint csak­nem 16 millió forint marad­hatott megyénk szövetkezetei közös kasszájában. Talajjavi­Több olvasónk kereste fel személyesen, és panaszos le­vélben szerkesztőségünket. Szűcs Károly új fehértói lakos hónapokkal ezelőtt beadta a kabátját tlsztittatnl a Dózsa György utcai kirendeltséghez. A tavasznak lassan vége, de a kabát még mindig nincs kész. — írja Estók Adél ol­vasónk. „A határidő után hat héttel kaptam meg a tavaszikabátomat — pana­szolja egy másik olvasó, — lassan itt a nyár, nem is tu­dom viselni." Válaszol: Valkovite Í6tván, a Patyolat Vállalat igazgató­ja. — A panaszok gyakran jogosak. A felsőruhák tisz­tításét sok esetben nem tás és talaj védelmi munkák utam is kevesebbet fizettek, mint ugyanazért a munkáért a határozat megjelenése előtt. — Mennyi az összes elért kedvezmény? A termelést, vásárlást, .ér­tékesítést és minden tényezőt figyelembe véve, a határozat nyomán keletkezett összes kedvezmény meghaladja a 125 millió forintot. Természe­tesen, ez így kimondva, nagy szám, de a párt és a kormány a határozat kidolgazásánál fi­gyelembe vette, hogy az álla­mi segítés egy része már az 1962. évben, míg a többi ké­sőbb térül meg. Hiszen ha figyelembe vesszük, hogy a határozat alapján sok új is­tálló és egyéb gazdasági épü­let épült, több és jobb jó­szágot tarthatnak a szövetke­zetek, több tejet, húst. zsírt, tojást, gyapjút stb. értékesít­hetnek, a talajjavítással több termést hozhatnak ki a föld­ből, ez már magában is ga­rancia. — Tehát elérte célját a 3004/4-66 kormány határozat? Lényegiében el. És ez kétoldalúnak mondható. Egy­tudjuk határidőre elvégezni, ennek az az oka, hogy a télen szénhiány miatt két hétig szüneteltetni kellett a munkát. Ez a leállás nagy elmaradást okozott, ügy gondoltuk, hogy tavasz ele­jén behozzuk a lemaradást. Januárban két új gőzvasa­lógépet kaptunk, azonban mindkettő elromlott. Nem régen hozták rendbe a sze­relők. így csak később tud­juk üzemeltetni őket. Mun­kaerő hiány is akadályozta munkánkat. Azonban arra szeretnénk kérni a lakos­ságot, hogy a tisztításra ke­rülő ruhákat egy évszakkal korábban adják be, és így kézhez vehetik a szükséges időpontban. részt, mert a különböző ked­vezmények (áruértékesítés, ái- latnevelés, talajjavítás) után a tagság jövedelemrészesedé- ee fokozódott, másrészt, mint az üzembe helyezett beruhá­zásokkal (építkezéseit, gépvá­sárlások, stb.) jelentős mér­tékben gyarapodott a tsz-ek közös, fel nem osztható szö­vetkezeti alapja. Ez utóbbi a tagok jövedelmét tavaly köz­vetlen még nem növelte ugyan, de ilyen vonatkozású hatása az idén és főleg a kö­vetkező években ugyancsak jelentkezni fog. — Szükségesnek tartom még megemlíteni, hogy a tárgyalt kormányhatározat alapján legtöbb talajjavítást, talajvé­delmi munkákat a vásérosna- ményi járás közös gazdasá­gainak határában végeztek. Az új létesítményeket a fe­hérgyarmati és a mátészal­kai járásban használták ki legjobban. Áruértékesítés után a legtöbb kedvezményt a fehérgyarmati, kisvárdai, csengeri és nyíregyházi járá­sok tsz-ei élvezték. — Megjelent a 3004 5-ös kormányhatározat is. Erről mi a tapasztalat? — Konkrét adatunk niéig nincs róla. Egyébként. jó, hogy tavaly, november 14-én jelent meg, és így a terme­lőszövetkezetek annak figye­lembevételével készíthették el idei termelési és értékesítési tervüket. De pusztán a terv még nem minden. Az kell hozzá, hogy a szövetkezetek felelős veze­tői. elsősorban a számviteli dolgozók pillanatra 6e feled- kézzenek meg róla. Az előző határozat tapasztalatai alap­ján éljenek vele, szerezzenek érvényt pontjainak. S ha a megyei, járási t&nácsszervek, párt,bízottságok nemcsak fi­gyelemmel kísérik, ellenőrzik a nem kevésbé fontos hatá­rozat érvényesülését, hanem szükség esetén a kellő segít­ségadásról sem feledkeznek meg, Qzabolcs-Szatmár szö­vetkezeti gazdaságai ebben az esztendőben újabb jelentős lé­péssel juthatnak előbbre — fejezte be válaszadását Ne­mes elvtárs. Asztalos Bálint Az olvasó kérdez — illetékes válaszol Miért tisztítanak hónapokig a Patyolatnál? ALEKSZANDR MSZIBOV: fordítottat SZATHMÁRt GÁBOR 65. TIZENHETEDIK FEJEZET Másnap késő este egy nagy csukott gépkocsi gördült ki az Abwehr épületéből. Bohlm Standartenführer és Becker Sturmführer ült benne. Az autó átszelte csaknem az egész várost, s Ostburg keleti ré­szén, egy kis emeleti nyara­lótól vagy kétszáz méterre állt meg. A magányosan álló villaépületet sűrűn benőtt bok­rok, magas fák takarták el az avatatlan szemek elől. Ebben a házban volt a helyi kémelhárító szervek egyik konspirativ lakása. Itt fo­gadták és látták el instruk­ciókkal. az Abwehr legszigo­rúbban titokban tartott ügy­nökeit. Ebben a lakásban kellett ma találkoznia Bohímnek és Beck érnék a ..Zöld" fedőnév­re hallgató ügynökkel. Amint a két tiszt kiszállt a kocsiból, a sofőr azonnal a sarok mögé hajtott, s hosszú várakozásra készült fel. 1963. április S0. A kemelhiritók a ház felé indultak. Átmentek a bozó­tos kerten, s otthonosan mo­zogva léptek fel a veranda lépcsőjére. Becker elővette a zsebéből a kulcsot, g kinyi­totta az ajtót. Előreengedte a főnökét, aztán maga is be­ment az épületbe. Vagy tíz perc múlva meg­jelent a ház előtt egy másik férfi: átmeneti kabátban, fel­hajtott gallérral, szemére hú­zott ellenzés sapkában. Az ajtó nem volt kulcsra zárva. Kinyitotta, s belépett a la­kásba.. Heinz Behlm és Bruno Becker a kis társalgóban ül­tek. Cigarettáztak, hanyagul elvetették magukat a fotelek­ben, s beszélgettek. Becker hallotta meg első­nek, amint nyikordult az aj­tó. — <5 az — mondta Becker. Bohlm bólintott. Léptek hallatszottak az elő­szobából, s egy másodperc múlva már ott állt előttük a férfi. Lehajtotta a kabát gallérját, s levette a sapká­ját. Max Wíesbach hegesztő volt az illető. Wiesbach húsz esztendővel ezelőtt lett a kémelháritók titkos munkatársa. Ravasz és ügyes volt, leleményesen dol­gozott, s ezért igen nagyra tartották a képességeit nem­csak a Abwehr helyi vezetőd, de maga Upitz Gruppenfüh­rer is, aki személyesen ismer­te „Zöldet" és nemegyszer kényszerült a szolgálataira. Wiesbach, aki egy időben Berlinben dolgozott, elsőnek szagolta ki, hogy Röhmnek. a rohamosztagok parancsno­kának környezetében elége­detlenség érlelődik, zendülő kijelentéseket tesznek az em­berek. S könnyen lehet, hogy éppenséggel „Zöld" jelentése adta meg az első lökést, hogy leáldozzon ítöhmnek. ennek a Hitlerhez talán legközelebb álló fasiszta vezetőnek a kar­rierje. Wiesbach a későbbié].; fo­lyamán segített a Gestapo- nak felkutatni és elfogni a Német Kommunista Párt két illegális pártmunkását, akikre már több év óta sikertelenül vadásztak. Ugyancsak ő volt az, aki tulajdonképpen fel­vetette az Abwehrnek a „Himmler-akció" gondolatát: a lengyel katonai egyenru­hákkal, fegyverekkel és iga­zolványokkal való provoká­ciót, amelynek eredményekép­pen a fasisztáknak lehetősé­gük nyílt zajt csapni az állí­P EST I POSTA „Az életért" és társai Vasarnap a Duna 5'ilnuzín- hazban osztják ki a IV. Ma­gyar Rövidfilm Szemle díjait. A zsűri mintegy százötven film közül, válogatta ki a leg­jobbakat. A vetítéseket mű­fajonkénti ankétok követték. Mi a népszerű és tudomá­nyó» kisfilmek új lehetősé­geinek megvitatásán vettünk részt. A kívülről jövő, aki heves összecsapásokra, szenvedélyes vitákra készülve ült be egy ilyen délutánra, — csaló­dott. A vita ugyan megkezdő­dött, s tartott két és fél óra hosszat., mégsem volt igazi vi­ta. Legalábbis nem szó szerinti értelemben. Több volt ennél! Csendes, nyugodt szavakkal megfogalmazott, mély fele­lősségérzetei áthatott egyse* ges állásfoglalás. Ez izzott a szavakon át a filmek eszmei, művészi igényességét tárgyal­va. ,,A mi feladatunk, — mondotta Bánky László ren­dező — a ködoszlatás. Elosz­latni azt a ködöt, amely ma még zavarja az emberek lá­tását. Megmutatni a törvény- szerű összefüggéseket. Meré­szen, formájában népszerűén, tartalmában tudományosan, hitelesen. Nem eladni a tu­dományt, hanem hozzájuttat­ni az embereket új ismere­tekhez, úgy, hogy szívesen és élvezettel fogadják." Erről vallott, ezt foglalta művészi egységbe „Az életért" című kisfilmjében is. Megis­mertetve a nézőt az európai hírű Traumatológiai Intézet­tel, az ott folyó, napról nap­ra megújuló emberfeletti harccal. S mindezt hogyan? Mellőzve hatá&vadászaíot, erőszakoltságot, szavak nél­kül adja tudtul, fogadtatja el a tudományok elválaszt- hatatlanságát; hogy egy-egy emberélet megmentése mö­gött tudósok hadserege, kísér­letek ezrei húzódnak meg. Az alkotók ezen a délutá­non összefoglalták . mindazt, amit filmjeikben szavak nél­kül már elmondtak. Lépést tartani a tudománnyal! „Nya- kőnesípni" azt a pillanatot, amikor a mennyiségi változás minőségbe csap át, megér­tetni: ez a változás előrelé­pés, s megmutatni hogyan hat ki a társadalomra, s azt aho- rrva.n «z emb^-u maid ezzel a jelenséggel, változással talál­kozik-. Ezt példázza Kolláiivi Ágoston „Az ezerarcú anyag*’ című osztatlan sikert aratott kisíilmje az atomfizika terüle­téről. Kellényi a témát tu­datosan bányászta ki a tu­domány óriási tárából. Mű­vészi, világos szemléltető módja nemcsak e.gy adott kör, de mindenki számára, érthető, élvezetes. Nem vé­letlen! Csak az anyagismeret megszerzésén, a film előké­szítésén másfél évig dobo­zott. A megoldás igénye..-. Jó ér­zés volt hallani, feljegyezni, mint töprengenek, vívódnak a legmegfelelőbb kifejezési formán. Rendkívül figyelemre mél­tóak voltak a film és a kö­zönség, kapcsolatáról elhang­zott megjegyzések: hogyan ér­tékelik filmjeiket? Hogyan reagálnak rá? Csak ezek is­meretében tudnak majd előbbre haladni. Az 1962-ben készült nép­szerű és tudományos kisfii­mek színvonala egyenletes, nehéz megkülönböztetni a jót a jobbtól — foglalta ossza előadói beszámolóját .Szluka Emii zsűritag- Igen. ®z_ i§3Z> ezt tanúsítják a zsűrizés al­kalmával levetített filmek, azok amelyekről már szól­tunk és a többi is: Préda Ti­bor—Schüller Imre „Szóról szóra” című íilmkölteménye, Cigány Tamás—Vancsa La­jos a fizika törvényeit tár­gyaló „Törvények a porond felett” című munkája, Tildv Zoltán „Hófehér szárnyak” cí­mű természettudományos film­je, s azok is amelyeket nem soroltunk fel, de találkozni rog velük a nyíregyházi kö­zönség a moz’kban. Mezei Erzsébet. KI FIZETI MEG? A Vas- Műszaki Nagykeres­kedelmi Vállalat az elmúlt héten szerdán délután 5 óra­kor egy pótkocsis teherautó­val árut szállított ki a bakta- lórántházj földművesszövetke­zet vas- műszaki boltja ré­szére. Ez az üzlet csak fél négyig tart nyitva. A vezető, aki mátészalkai lakos, haza is ment, ugyanis az áruszál­lítást a nagykereskedelmi vállalat nem jelezte előre. így nem volt senki, aki az árut átvegye. — A földművssszö- vetkezet kereskedelmi osztá­lya vezetője sem tudta át­venni az árut, mert legalább 5x6 méteres helyiségre lett volna szükség a szállítmány elhelyezésére. Orosz Mihály, az 5. AKÖV árukísérője felhívta telefonon központját, .azt az utasítást kapta, hogy a kocsit kísérő öt dolgozóval együtt aludjon kint, és őrizzék a rakományt. Tekintettel arra, hogy sem megfelelő ruházattal, sem elegendő pénzzel ellátva nem voltak — hiszen mindössze 2—3 órás útra indultak el Nyíregyházától —eaért , a föidm ű vessző vetkeze t osztály­vezetőié sajáF költségén mo- , torkerékpárost küldött Máté­szalkára a bolt vezetőjéért. Tehát az áru átvétele este 8—9 óra között megtörtént, de körültekintőbb intézkedés­sel elkerülhető lett volna a nyolc-tíz embernek okozott kellemetlenség. Kéídés: vajon ki fizeti meg az 5 szállítási dolgozó és a boltvezető túlóradiját, a gé-pkccslállást és a motorke­rékpáros mátészalkai fuvar­díját? A földművesszovetkezet. Hármas KISZ-esküvő Nem mindennapi esemény színhelye volt az elmúlt ,va­sárnap a baktalórántházi já­rási művelődési ház. A fény­árban úszó, virágokkal, sző­nyegekkel díszített nagyte­remben százak szorongt-ik, tó Lagos lengyel agresszió fe­lett és bevetni a „Weias Plant” — vagyis lerohanni Lengyelországot.. A múlt év tavaszán, amikor Upitz azon törte a' fejét, ho­gyan terelje el a szovjet fel- derítők figyelmét az archívu­mokat őrző titkos rejtekhely­ről, a Gruppenführemek hir­telen eszébe jutott Wiesbach. Gyorsan Berlinbe hívták az ügynököt. Upitz felvázolta előtte a helyzetet: most, ezer- kilencszáznegyvennégyre az orosz felderítőszolgálat annyi­val megerősödött és megja­vította a tevékenységét, amennyiben meggyengült a német kémelháritás és titkos- szolgálat. A példákért nem kell messzire menni. Tudnak róla, hogy a titkosszolgálat iratait őrző egyik titkos rej­tekhely környékén szovjet fel- ’deritők dolgoznak, s mégis a rengeteg áldozat és erőfe­szítés ellenére sem sikerült a csoportot kézre keríteni a mai napig sem. A legértéke­sebb német dokumentumokat tehát az a veszély fenyegeti, hogy az oroszok kezébe ke­rülnek. Hogyan hárítsák el ezt az egyre növekvő vesze­delmet? Wiesbach először tanácsta­lanul vállat vont, s azt java­solta, vigyék el onnan az 1 iratokat, helyezzék el őket máshol, az eddiginél nagyobb körültekintéssel. Upitz azt felelte erre, hogy ez lehetetlen. Megmagyarázta Wies bachnak: a szóban forgó archívumok anyaga túlságo­san tetemes mennyiségű ah­hoz, hogy titokban lehessen Lebonyolítani az átszállítást, egy ül helyre. Ha pedig nem lehet biztosítani a teljes kons­pirációt, akkor nincs értelme az egész 'műveletnek. Azon­kívül az ország anyagi esz­közei a legvégsőkig lecsökken­tek. Könnyen lehet, hogy egy­szerűen nincs erő és eszköz árra, hogy ilyen rövid idő alatt felépítsenek valahol egy másik hasonló rejtekhelyek — Hol van ez a rejtekhely? — kérdezte Wiesbach. Upitz kitért a válasz elől. — Szóval nem Ostburgban, ugye? — , Nem, nem Ostburgban, — felelte Upitz. Wiesbach egy kevés gon­dolkozás! időt kért. Néhány nap múlva ismét megjelent a Gruppenführer szobájában, s előadta a tervét. Az elgon­dolás lényege abból állt, hogy félre kell vezetni az orosz fel- derítőket, hamis nyomra kell őket irányítani. így csapdát állíthatnak az oroszoknak, el­foghatják és megsemmisíthe­tik őket. Az archívumok pe­dig biztonságban maradnak. Az Abwehr két legvet üthet­ne így egy csapásra. Upitz szótlanul hallgatta Wiesbach szavait. Nem lát­szott rajta. hogy helyesli, vagy elutasítja a felvázolt gondolatot. A hegesztő foly­tatta: — Minden attól függ majd, kellően el tudjuk-e hitetni az orosz felderítőkkel, hogy az iratok nem ott vannak, ahol ők sejtik, hanem egy másik helyen, mondjuk Ost­burgban. — De hogyan érhetjük ezt el? — Roppant nehezen, de el­érhetjük:.. — Wiesbach el­gondolkozva fejezte be a gondolatot: — Lehetséges, hogy két-három embert fel kell áldoznunk. (Folytatjuk) hogy szemtanúi lehessenek az úttörők sorfala között bevo­nuló Katona Imre építőipari technikus és Bartos Katalin egészségügyi dolgozó, Béres Ferenc villanyhegesztő és Ka­tona Anna egészségügyi dol­gozó, valamint Kalán Ferenc BM. dolgozó és Barát Mária házasságkötésének. A hivatalos aktusok után M. Tóth Pál tanácstitkár kö­szöntötte a fiatalokat, majd Varga Imre járási KISZ tit­kár fejezte ki jókívánságait és adta át a KlSZ-bizott- ság ajándékait. Az úttörők szavalataikkal köszöntötték a fiatal házasokat. A járási mű­velődési ház hangszalagra rög­zítette az ünnepséget, és a felvételről készített másola­tokkal megajándékozta az if­jú párokat. * . Kricsfaluasy Béla tudósító. Tanulni akarunk Gondolom nemcsak ma­gam vagyok _ olyan helyzet­ben, hogy örömmel tanulnék, de munkám, beosztásom foly­tán nincs lehetőségem arra, hogy hetenként két-három estén beüljek az iskolapad­ba. legalább az általános Is­kolai tanulmányaimat szeret­nem befejezni. Nem tudom, van-e erre lehetőség anélkül, hogy a rendszeres kötött is­kolai foglalkozásokon részt vennék? Az anyagi áldozato­kat is szívesen vállalnám, csak tanulhassak. Horváth Béla ’ gépkocsivftető, Nyíregyháza Tanulmányai befejezésé­nek nincs akadálya. Az általános iskola 1—8 osz­tályát nemcsak esti, vagy levelező tagozaton, hanem magánúton is el lebet vé­gezni. Keresse fel szemé­lyesen e Városi Tanács Mű­velődési Osztályát, ott a szükséges tájékoztatásit meg­kapja. 2

Next

/
Thumbnails
Contents