Kelet-Magyarország, 1963. április (23. évfolyam, 80-99. szám)
1963-04-20 / 91. szám
Éljen népünk vezető ereje, a magyar munkásosztály!-»»———-—-— —m—.—_——,—_— -------------------------—,—í........................................................................................................................... ...........................- - -..............................Fock Jenő látogatása Veszprémben Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese péntekien Szundi Istvánnak, az MSZMP Központi Bi~ eetteága osztályvezetőjének társaságában Vessprém megye* be látogatott. A megyeszékhelyen a pártbizottság vezetőivel találkozott, majd Ajkára utazott, ahol a város vezetőivel a fiatal ipari település fejlő’* déBéröl tanácskozott, majd megtekintett« a helyi nehézipari üzemeket. Nyíregyháza — idegen szemmel Messze a nagyfqlu jellegtől — Összehasonlítás Miskolocal Túlzottan szerények vagyunk? — érdekes javaslótok — Sóstó híre Tizennégy évvel ezelőtt — a Debreceni Csokonai Szín» ház tagjaként — találkozott először Nyíregyházával ggá- vay Lajos, aki jelenleg a Déryné Színház művész#. Evek óta járja az országot — ha összeadnánk a megtett ki» lométereket, talán hosszabb volna az Egyenlítőnél is —* városokat lát, s vissza-v issza- . tér Nyíregyházára. Amikor az újságíró kérdi, mint 'idegen milyennek látja városunkat, kedélyesen tiltakozik: ö nem Az első negyedé then ~* többek között — 1000 darab takar* jnányfüllesstö készült-a nyír«gyháai gépjavító vállalatnál, Az elszállításnál saját szerkesztésű, traktorra sí ereit daru könnyíti a rakodást, (Hammel József felvétele.» teljesen idegen, hösezabb-rö- videbb itt tartózkodások idején a* övé is NyíregyházaSzép a varos kapuja ™ Bennszülött nyíregyház ziaknak talán fel sem tűnik az a hatalmas változás, amely a városban megfigyelhető. Nem tudok úgy Nyíregyházára érkezni, hogy ne lássak valami újat. Hol van mái* a város a negyvenkilences ütött» kopott épületektől, a nagyfalu jellegtől! Ezért és még sok másért — ne véljék hízelgő Udvariasságnak — szere'e-n az önök Városét. n Kollegái mondják! szén ve» délycsen rója az utakat, korén kél, mindent látni akar. Dicséri a „városkaput“’, az állomás tért építkezéseket, a színházat, a szabadtéri színpadot, melyekhez hasonlót nehezen találni az országban. Gazdagodott p múzeum, egy- re rendezet tebbek a parkok és változatlanul Hízták az utak. (Lám, az idegen elégedett, s mi hányszor türelmetlenkedünk emiatt!) Szávay Lajos sain művésznek tetszik az is, hogy a vezetők meggondoltan alakítják át a város arculatát, az új építkezéseken látni a távlati elkép- zeféseket. Miskűlccal hasonlít Össze bennünket: ott ágv tűnik, egymás hegyére hátára zsúfolják a házakat, Nyíregyház« levegösebb. — Nemrég olvastam a helyt lapban, hogy jó néhány nyíregyházi bosszankodik a feltúrt utak, a csatornázás miatt Kedves városiak, an* nak örüljenek, ha minder)hol állványt, malterkeverő gépet ’átrak: szép ritmusa ez a fejlődésnek, előbb utóbb - az egyéni ember boldogságát adja. Gyors váltás után máris ar* rói ezól, összességében kellemes emberek lakják a várost. Nem rohannak, n«n idege* »k, egy kiebit „franciásan könnyedejt'1, nem bántóan modernizált, hanem tiszta csengésű dialógusban beszélnek. Valami azért mégis feltűnt előtte: — Nem eléggé patrióták a nyíregyháziak. Másutt a legkisebb sikerrel, eredménnyel iß reprezentálnak; itt nem tudnak büszkék lenni az emberek arra. «miért megdolgoztak. ami a hírüket — a jelenleginél nagyobb hírük«1 — adná. Szembetűnő apróságok Arra gondol, ha Nyiregy» házára, az „alma fővárosába” érkezik egy idegen, vagy külföldi, nincs alkalma találkozni' 3 v’lághirg jonatánnal: ha rábíznák, berendezne egy kis vásárosamokszerű kiálli- tóísi helyiséget, ahol a fejlődést is illusztrálhatnák, hadd lássák az ide érkezők. El he» hetne itt helyezni a legnagyobb dohánylevéltől az ój-iáskrumpliig a megye termékeinek egész skáláját, Al- mabsrrá is át lehetne alakítani egy presszót, 'Wtv „dühöngő- , ahol b fi; k kulturáltan és szísszmbn lesen *zó- rakoahatrián a k. — Apróságok eaek, de h így jók el. ilyen „semmisé* sek“’ jót tennének a város hírének, Ide sorolja #z antikvárból- tot js, meg az idegenforgalmi irodát: ..más városokban ezeken már rés túl varmák. Nyíregyháza nélkülözi. Pedig modem várost már nem lehet elképzelni idegenforgalmi intézmény nélkül, amely az élet sok területén gyorsítja az étet vérkeringését, megmozgatja, felhozza a kereskedelmet, a vendőfflátói part. — Sóátó híre már túljutott az ország határain. Éppen ezért egv kicsit gyorsabban kellene fejleszteni. Tudom, pénzkérdés ez 1», mint minden, de nincs kellő propagandája sem. Gondot kell fordítani erre is, hiszen az igazi, európai értelemben is várossá váló Nyíregyházának végső soron No*tó ad fürdő-, ..ríviera" jeleget. S ez nagy dolog, kevés város dicsekedhet hasonlóval. Örömmel látja, itt is jobban élnek az emberek, telik ruhára, szórakozásra, s egyre több a kocGi. A vendéglátásról — különösen az utóbbi hónapokban — felsőfokban beszél, az áruellálást is megfelelőnek tartja, hiányolja viszont a parkírozó helyeket. Jó 'dolog, hogy korszerű autószerviz állomás épül, de megállóhelyről is gór,őrködni kell. Angyal Sándor Játék a becsülettel Vannak emberek, akik úgy játszanék becsületükkel, mint mások a kártyával. Arra számítanak, ha jó a lapjárás nem érheti őket különösebb baj és még nyernek is. Ha rossz, játszmát veszítenek, s legfeljebb alacsonyabb munkakörbe helyezik őket. Azután reménykednek. Türelmetlenül várják büntetési idejük letöltését, s uíéna újra kezdik a. hazárdjátékai. Súlyos bűn ez, még akkor is, ha azzal a csekély vigasszal ámítják magukat, hogy a becsületen esett folt lemosható. Ezzel saját lelkiísmeretükat akarják nyugtatni. írd«n§p-e becstelenül szerzett aprópénz- ért, pillanatnyi örömökért, vagy akár százezrekért is évtizedek becsületei munkáját, az elismerést és a tiszteletet kockára lenni? Nem. Sajnos erre már csak akkor döbbennek rá, amikor megszédültek, fí. Bálint negyedszázada autóbuszkalauz. Az 5-ös sz. Autóközlekedési Vállalat e tisztes jubileum alkalmából jutalmaz!« becsületes , munkájáért, de ugyanekkor a korábban elkövetett jegycsalgs«.! miatt álacsonyabb munkakörbe helyezte. Szépséghiba? Több. Egy ember becsületén esett csorba, tragédia, mely talán egy életen ét leiküs- meretfurdalágt okoz részére. Talán már ezerszer megbánta, s ha • ideiglenesen is, mégis becsületvesztés, A i apróbb bűntettekért. ballépésekért járó alacsonyabb munkakörbe való helyezéseknek sok előnye van. A megbotlott embernek lehetőséget ad arra, hogy bizonyítson, vezekeljen, javítson. De.,. S ez a megfontolandó, Lehet-e eljátszani, aztán visszaszerezni. S ólból elveszteni a becsületet? Ennek az embernek az értéke alaposait csökken, szavahihetőségében. kételkednek, ngv- szer végleg elveszti' az 'Irán* ta érzett bizalmat. Bár két* ségtejen, a könnyelműbbik úgy vélik, újabb játszmát kezdhetnek bacsói létükkel. Olcsó pénzért bocsátják árt** ba, hegy később visszaszerezzék, kiváltsák, mint v,>lain i zálogházi holmit. íme úgy levél, melyet j, Béla írt osztályvezetőjének; „Kedves Pali bácsi. Ne tessék haragudni, de szóban nem tudom elmondani, amit most írok. Azt szerelném mondani, hogyha még nem késő, akkor tessék nekem megbocsátani eddigi esínytevéseimet, és majd akkor meg tetszik látni. Most (fásban adom Ígéretemet, tessék eltenni, d® ne tessék mutatni senkinek Jó? 1083. dezembet 13-tól kezdve semmiféle panasz nem lesz rám". J, Bélének már többször megbocsátottak. Időt biztosi* tettek részére, hogy bizonyít* gon, szerezze vissz« becsületét így cselekedtek ez esetben is. Majoros Pál. a vállalat osztályvezetője megőrizte a levelet, s várt. J. Béla nem állta szavát, megszegte ígéretét. Egymás után érkeztek róla a panaszok, tizen- hatszor hiánnyal számolt eh Társadalmi bíróság éli került az ügye. Alacsonyabb beosztásba. rakodónak minöst- tettóft. Szemrebbenés nélkül' (szinte alig érezve bünbéna* tot) fogadta ej. Lassan tetelik a büntetése. S akkor? Talán újra előbbi beosztásába helyesli®. Üjre kéz* di, ígérget? Megjavul, megembereli magát? Ki tudja. S ha újabb baklövésekkel csór* bítja becsületét, ezt meddig csinálja? Mert egyszer végképp lejár a váltó, » az ülte és újra tisztára mosott becsű* letkarton végleg a sárba kerül. A becsülettel nem lehet Játszanifarka« Kálmán, fflegsfcün# az ár* és belvízveszély Repülőgéppel a Tisza felett Gyönyörű napsütésben startol az Országot Vízügyi igazgatóság Super Aero típu&u repülőgépe. Egy tiszteletkor Nyíregyháza felett, s néhány perc múlva feltűnik a Ló- nyaj-csatoma. A felnő tusa vidéki Vízügyi Igazgatóság mér* nőkéi azt vizsgálják, hogyan alakult „felülről" az ár- és bel vízhelyzet, milyen állapotban vannak a tárolók. A Tisza a medrében van, közepes a vízállása. Árterületén ititefxtt még vizek csillognak, ez azonban olyan csekély mennyiségű, hogy nem jelent komoly veszélyt. A bei- vizhelyzet. is normalizálódott. Szórványos belvizek vannak, összterületük alig néhány száz hold. A VÍZ elpárolog tatása folytatjuk ugyebár, arra is gondolhatunk, hogy itt — Mába pinaérek! az öntudatnak még nincs meg «8 a magas hőfoka, mint ami már hál' isten, a kereskedelmi elet más területein felfedezhető. Itt még nem harcolnak eléggé a polgárság ideológiai maradványai ellen, (Na persze az is lehetséges, hogy itt udvariasak a dolgozók.) Biztos, hogy a patikában, a« Anyikboltjában ' sem úgy kezdődött, hogy a dolgozók, sutba vágták a köszönés lehetőségét, hanem nyilván jöttek, mentek ió magyarok, akik teljesen feleslegesnek gondolták folytatni azt a jó ősi szokást: ha bejösz valahova, üdvözöld az ottaniakat. Nem. 4 kölcsönösség elve alapján ítéltetett halálra a köszönés. De ue legyen béke a porain! Fark«« Pál. itt már csak az időjárásra vmn btzva. A szakemberek azonban már a nyárra gondolnak. Egymillió köbméter vizet tárol a vajai tároló. Amikor beköszönt a száraz időjárás, innen látják el vízzel a környező termelőszövetkezetek szomjazó földjeit. Azonban egy tároló kevés. Már tervezik a vajai mintára a rohad! tárolót Több, mint egymillió köbméter vizet tudnak majd benne tartalékolni. .ősszel megkezdik a munkát és jövőre már vízzel látja el a Szamos és Kraszna közötti területeket, ön tózőfü rt-rendszer kiépítését tervezik Tunyogmatoins mellett. A Nyírségben ugyanis .kevés a vízfelület, kevés a talajvíz is. a csőfaltas öntözésnek ezen a területen nincs jövője. Tárolók építésére talán sehol nincsenek olyan kedvező természeti feltételek, mint Szabolcsban. Egy köbméter tároló térfogat, építése 10 fillérbe kerül. Ezzel szemben az ország egyes részeiben a 10 forintot is eléri. Vásárosnamény mellett érdekes látvány fogadja a repülőgép utasait. A Tisza egy része kék színű, s egy éles határvonalon túl „szőke", g ezt a szőkeséget a Szamos adja meg neki sajátos színű vizével A repülőgép visszatér álje- máahajyére. a szakemberek pedig értékes tapasztalatokkal gazdagodva igyekeznek feh használni a látottakat. (bogári 1963. április 20. „ÖmL&k, tioqy. Hé! év ufán felmondólevél Akták, vagy emberek? — A tanulság d — Nemrég volt itthon a férjem, Ügy beszéltük me*, hogy ő is haza jön, Debra, periben, az orvosi műszer- gyárban próbál elhelyezkedni, Ez a szakmája. Onnan mindennap hazajárhat majd... Nyílik az ajtó, megérkezik az igazgató, Üzemi problémákra terelődik a szó. Az igazgató és beosztott jól megértik egymást. Pedig csak néhány hét telt el azóta, hogy TomaBovszky'né az igazgató aláírásával kézhez kapta a felmondólevelet,.. A tanulság azonban: jobban kall ismerni az emberek problémáit. Tóth Árpád. csökkenté« és nem tudunk arról, hogy úgy is el akar menni, eszijnkbe sem jutott val* na, hogy felmondjunk neltt. Nem kiváló dolgozó, .de a munkájával meg vagyunk elégedve, különösen a minőséggel. — Mégis, miért nem vet* lék mindjárt Vissza, amikor megtúdták, hogy pem költöznek él ás tovább akar dolgozni? Elgondolkodik, aztán hosszan magyaráz: —* Nehéz az aktákat megállítani. Ha már elindul, ki kell várni a végét. Meg aztán egy igazgatói dön Lássál sem lehet csak úgy labdázni Nem lehet egyszer fekete, aztán fehér. A TEB döntött, mi visszavettük és dolgozhat nyugodtan, mintha semmisem történt volna. — Valóban? Az ajtóhoz lép és kiszól; •á Küldjék már le Toma- sovszkynétl „A férjem is hazajönu Amikor az asszony belép, az igazgató magunkra hagy bennünket. Faggatom, hogy érzi magát újra az üzemben, — Nagyon örülök, hogy .visszavettek. Hét év alatt megszöktem, megszerettem ezt a munkát. Ü.ir# vasalok. Csalj pár hétig nem dolgoztam, de erre az időre is megkaptam n munkabért. Persze, voltak, akik azt mondták, hogy «« kérjem, mert csak rossz szemmel néznek rám. ®n kértem és nem történt semmi. Sőt most emelték az órabéremet. Több mint száz forinttal keresek többet havonta, — Már nincs számításuk Pestre költözni? Amikor a felmondólevelet megkapta, a szíve összes zm jrult* Nézte, forgatta, 8 belülről valami forrós ág futott át rajta, Régebben megbeszélték tsz igazgatóval, hogy otthagyja a vállalatot és megy a férje után, aki Budapesten dolgozik. Az új munkahelye is meg volt már. A lakáscsere nsm sikerült és most.,. Mitévő legyen? Bement az igazgatóhoz. Valkovics István meghallgatta, de tehetetlenül tárta szét « karját: — Nézze Tomasovsskyné! A létszámot csökkenteni kellett. Kilenc embert kellett elbocsátani, Maga azt mondta, hogy úgy is elmegy, azért esett bele, de ha akkor szól... Nehéz ügy. Üjra felmondani valakinek és magát felvenni helyette. Mit szólnának? Mindenkinek szüksége van a keresetre.;. Tomasovszky Andrásnénak is kellett a pénz. Férje Pesten, albérlet, utazás, három gyerek közül a kisebbik itt tanul Nyíregyházán, * hét lány sem ment még férjhez. Ü3 q? Hét éve dolgozott már a Patyolatnál, 51 éves, rövidesen nyugdíjba menne ha ... A vállalati egyeztető bizottsághoz fordult, de ott nem helyezték hatályon kívül az igazgató döntését Fellebe- tatt A? ügy a Területi Egyeztető Bizottsághoz került es Tomasovszkyné újra odaáll- hatott a vasalóasztal mellé..■ Mintha semmi sem történt volna Két hónap telt el azóta. Az igazgatói irodában az eseményt idézzük— Igen, így történt -» trondja Valkovies István. — Ha nem jön ez a létszámNE TEMESSÜK ILI szövésre nem reflektálnak. Persze a kedves vevő még sok másfelé is mehet -— nem akarunk igazságtalanok lenni — találkozik hasonló jelenséggel. Eme helyeken és más sokfelé szép Nyíregyházánkon nyilván teljes mértékben ma, gántigynen tekintik a köszönést, esetleg elavult módszernek. s történelem szemétdombjára hajított tókés társadalom elítélendő maradványának. Egyszóval: kispolgári csőkévé nynek. Van ennek fordítottja is. Például a Szabolcs (way neveztük magunk között Koronának!) étteremben a dolgozók nem sajnálják u fáradtságot és üdvözlik a kedves vendégeket, itt pedig a kedve» vendégek egyrésze arra sem méltatta est az üdvözlést, hogy válaszoljon rá. Ha az előbbi gondolatot bemegy a kedves vevő a Dózsa György utcai patikába és derűsen, illedelmesen — sőt szabatosan köszön: jó napot kívánok — a* ö polgártársainak, akik kg- rillal vagy antineuralgikavat enyhítik kínzó kobakfájását, vagy esetleg más testi üzemzavarát reparálják majd megfelelő balzsammal. Köszönését azonban nem fogadjak. Nem fogdája a különben kedves és udvarias pénztáros sem, nem fogadják a kedves és udvarias gyégyszerészlányok sem. Egységes a gyógyszertár; köszönést' nem fogad. Nyilván van okuk rá, talán rapgyíllés keretében döntöttek ez irányban. De bemehet a kedves vevő az Anyikboltjába is lánykn- bueyogót, vagy női kardigánt vásárolni, szívesen és udvariasan kiszolgálják, de a kö3
