Kelet-Magyarország, 1963. április (23. évfolyam, 80-99. szám)

1963-04-10 / 83. szám

Iskoláink rendszeres egészségügyi ellenőrzést, a betegségek megelőzésére 'Időben védőoltásokat kapnak. A tclvétel Terem községben készült. (Hammel József.) EMBEREK A VAROS ALATT Tizenegyen Levelekről — Ha kisüt a Nap A mókamester — Egy kíváncsi régész Épül a csatorna, ■— Recsegett a fagerenda, meghajoltak a vaslemezek, egyikőnk kiáltott: vigyázza­tok! Gyorsan kihúztuk Hege­dűst meg Fodor Pétert Sipol­ya lélegeztünk az izgalomtól. Sem tudtunk szólni. Rágyúj­tottunk. Néhány méterrel odébb, a nyíregyházi korzón könnyű, tavaszi ruhákban séltáltak az emberek, láthatóan élvezték a melegítő napfényt. Nem is gondoltak arra, hogy csepp híján emberéletet követelt az úttest alatt megcsuszamlott Eöld. Takács Isván, a ..föld atattt emberek” Irányítója le­gyint: hiszen nincs ebben semmi különleges, a csator­naépítőnek számolnia kell az ilyen meglepetésekkel. *Helyszíni közvetítés“ a mélybe Dunaújváros, Partik*, Mis­kolc, Ujhely után most Nyír­egyháza szivében szál) le a föld alá a Takács brigád 11 tagja, hogy utat vágjon, szé­les, mély járatot a közmű­nek, a várost várossá tevő csa- torrjarendszgrnek. Itt lenn, 8 méterrel a föld alatt tompább a motorok zú­gása, a város megszokott mo­raja, csak az ásó, lapát koc- eenása-csengése hajlik tisz­tén; Friss, jó a levegő is. — Csak ilyenkor, amikor felhők mögé íbújt a Nap. Máskor különösen déltájt, fül Jászt ó a levegő, jót tesz egy kis víkend a felszínen. $ ha sürgős a munka — itt, az utak találkozásánál, a Szabolcs szálló előtt pedig na­gyon fontos — nincs idő meg­ái fásra: ilyenkor az örök jó­kedvű Czidor József, a bri­gád mókamestere „helyszíni közvetítést” ad a lentieknek. Valahogy így: „Ebben a pil­lanatban ért oda » lovag, kézfogás, te.refere, most ka­rolják meg egymást, kopog a tűsarok.;..” Szikrázó csákányok — Nem gyerekjáték ez. Ha öt méter mélyen járunk, sok­szor kevés a három karnyi emelés is: nézze, valóságos homokhegyet lapátoltunk elő. Egyszer, a Fecske utcán ki­próbálták, mennyit bír kila­pátolni egy ember. A rekord 11 köbméter volt nyolc óra alatt. De ide április elsején érkeztek, akkor még méter mélyen is fagyos volt a föld, szikrázott 8 csákányok hegye! De a Takács brigád tagjai — mind a 11-en levelekiek, egy Utcából valók — nem hagy­ták, hogy kifogjon rajtuk a természet. Négy-öt köbmétert Itt is megforgatnak naponta Pedig vonattal járnak, haj­nalban kelnek, kilométereket gyalogolnak az állomásra, s most a kereset is elmarad a jobb talajú munkáké mögött. Mégis, volt valami megtisz­telő abban, hogy őket szemel­ték ki erre a területre, ahol ráteszik a koronát a városi csatornarendszer építésére. Csodálkozol:, bosszankoáők Olykor nagy közönségük van a járókelőkből, akik nem győznek csodálkozni: hogy tudtak lejutni ilyen keskeny sávon akkora melységre? Ta­kács mondja; „Egy régész, vagy talán múzeumi ember rendszeresen megáll a csator­na szélén, lesi, nem kerül-e elő valami a föld alól. Ed­dig csak egy fazékra buk­kantunk, de az sem volt ér­tékes.” ■— Ez a régész elsősor­ban arra kiváncsi, kiássák-e majd azt a mély vizesárkot, »mely akkor vette körül • települést, amikor még keríté­se, kapuja volt Nyíregyházá­nak. Aztán a csatornaépítők örök keservét említik: vannak, akik méltatlankodnak, azt mond­ják, jobb szórakozást is ta­lálhatnának az utcák felfor­gatása helyett. (A Fecske ut­cán egy asszony majdnem megütötte az építésvezetőt emiatt.) — Egy ideig bosszantott bennünket, most már meg­szoktuk. Tudjuk, amikor majd élvezik a városiak * csatorna előnyeit, kedveseb­ben beszélnek rólunk. Vagy akkorra - már elfelejtenek bennünket..? Angyal Sándor. A Csigéjék kútgemjére gó­lya készül leszátlani. Lóból néhányat a szárnyával, s va­lósággal ráugrik a gémoszlop végére, a rozoga tavalyi fé­szekre, Ide-oda kap, innen gally-, meg szalmaesomót húz ki és rakja óda, ahol ritkAs a fészek alja. Oldala. A Csigéjék portája mögött, Zsupposék udvarán, virágba borult barackfa mosolyog vissza a felhőtlen égre, r Egy kis szöszke lány a kert Végébe szalad, ott megálla­podik a Csigéjék kerítésénél, a nagy bodzabokor tövében és ütemesen kiabál a kútgém félé: — Gólya-gólya vaslapát, hozzál nékem kisbabát. .Sles kis hangjával felveri a környéket,- már a harma­dik, a negyedik szomszédban is felhangzik a versike: — Gólya-gólya vaslapét, hozzál nékem kisbabát. Az utcán porfelhő száll az égnek, nyomában motorzúgás, dudálás, ami éppen a kiska­Egységesítették a kis családi házak adóztatását Jelentős kedvezmények, a tulajdonosoknak A Minisztertanács a közel­múltban rendeletet fogadott föl a házak adóztatásának szabá­lyozásáról. A kormányrende­let — amelynek végrehajtási utasítása a napokban jelent meg a Magyar Közlönyben — a kis családi házak tulajdono­sainak egységes adóztatására vonatkozik. Megalkotását az indokolta, hogy az eddigi házadórend­szernek akadt néhány árnyol­dala: Ezek közé tartozott pél­dául az, hogy előírásai a lai­kusok, de néha a szakértők számára is meglehetősen bo­nyolultak. nehezen áttekint­hetők voltak, s elég tág tere volt a becslésen alapuló adó­magállapításnak. Ezzé] óha­tatlanul együtt jártak a fél­reértések és az olyan esetek Is, hogy azonos feltételek mel­lett — más-más adózási köte­lezettségek hárultak a kis csa­ládi házak tulajdonosaira. Az új kormányrendelet lé­nyegesen egyszerűsíti a ház­adéval kapcsolatos előíráso­kat, egyszersmind világos, könnyen érthető alapra he­lyezi az adómegáll apítás t. A rendelet ezenkívül ifib­bek között kimondja, bogy az állami tulajdon mel­lett 1963-tól kezdve a Szövetkezeti tulajdonban lévő épületek is adómen­tességet élveznek, függet­lenül attól, hogy gazda­sági, Irodai vagy egyéb célra használják. Ez változást jelent a korábbi gyakorlattal szemben, mert eddig csupán a szövetkezeti épületek egy része mentesült az adófizetési kötelezettség «Jói. Fontos új vonás« a házak adóztatását szabályozó rende­letnek, hogy a személyi tu­lajdonban levő családi házak adóját városokban és koasé- gefcben egyaránt a lakószo­bák számától függő évi áta­lányösszegben, arányosan ha­tározza meg. Eddig ugyanis az adóátalány csak a tízezer lakosnál kisebb községekből volt érvényben, léhyföges változás az az élő. írás te, hogy a kis családi há­zak tMlajdonosednak terhére az adót — átalány alapján — attól függetlenül keü megái, lapítani, hogy az épületet sa­ját maga használja-e a tulaj­donos, vagy bérbe adja. Uz valójában azt jelenti, hogy a tulajdonos n ed­digi gyakorlattal ellentét­ben _ mm körül hátrá­nyosabb helyzetbe, ha egész épületét, vagy épü­letének felesleges lakré­szeit bérbe adja. A rendelkezések egyébként lehetővé teszik, hogy a pénz­ügyminiszter a házadó-átalá- nyokat indokolt esetben mér­sékelje. Erre főként a váro­sokhoz csatolt külső települé­seken lévő családi házak adó­jának megállapításánál és szo­ciális okokból kerülhet majd sor. Az új jogszabály további kedvezményeket is biztosít. Az újonnan épülő több­szintes társas- és lakás­szövetkezeti házak után például 25 évre szóló teljes házadó mentességet nyújt. Továbbra is fenntartja a magánerőből épülő csa­ládi házak utáni 15 éves, az OTP útján értékesí­tett családi házak eseté­ben pedig az ötéves teljes liázadómentességet. A személyi tulajdonban levő családi házak folyamatos ta­tarozását, felújítását azzal kí­vánja előmozdítani a kor­mányrendelet, hogy felújítás, átalakítás és tatarozás esetén további adókedvezményt biz­tosít. — A háztulajdonosoknak, öröklakás- tu La j dánosok na); az 1963. évi házadó megállapítá­sához a bejelen test április 30-ig kell a lakóhely szerint illetékes tanács pénzügyi cso­portjához beadni. A bevallás­hoz szükséges nyomtatványt díjmentesen ugyancsak ott szerezhetik be az érdekeitek. Megyei hírek Kétezer életmentő Ez évben megyénk 23 köz­ségében rendeztek véradóna- po' A véradás megszervezésé­ben jó munkát végeztek a helybeli pedagógusok és a nőtanács tagjai. A 23 község­ben 2123 fő adott vért, ö$z- szesen 645 litert. Kitüntetés A napokban adta át a Vö­röskereszt megyei elnöke, dr. Moskovíts Károly, a megyei tanács vb. egészségügyi osz­tályának vezetője, megyei fő­orvos a v,Magyar Vöröske­reszt kiváló dolgozója” ki­tüntetést dr. Romhányí Gyu­lának, a nyíregyházi járási tbc főorvosának, dr. Veres Endrének, a vásérosnaményj járás főorvosának, Vincze Lajosnénak, a tiszakerecse- nyi Vöröskereszt alapszerve- zetí titkárának és Tóth Illés­nek, a nyíregyházi járási ta­nács művelődési osztálya dol­gozójának, Tízéves a nyíregyházi VAGÉP X civódáslól a kongresszusi verseny zászlóig Személyi torzsalkodás, cí- vódás, italozás, két vidéki üzem, két vidéki részleg és és 12 munkahely a városban szanaszét. Nem csoda, ha drágán termeltek és alig akadt már megrendelőjük. A korszerűtlen műhelyek és be­rendezések szinte melegágyai voltak a bajoknak. Ez jelle­mezte 11 évvel ezelőtt az ak­kori Finommechanikai és Gép­javító Vállalatot. Nem volt könnyű dolga Markovié« Gyulának, amikor megbízták a vállalat vezeté­sével. Az I960 január elsején történt névváltoztatás még csak a rosszhírt emlékek ei- feledtetését szolgálta, de kez­detét jelentette már annak az útnak is, amelyen el akar­tak indulni. Minden kezdet nehéz Első és legfontosabb ten­nivaló volt a vállalati gaz­dasági vezetés összehangolá­sa a párt- és szakszervezet munkájával. Ennek eredmé­nyeképpen már az első évben olyan politikai tömegmunka kezdődött, amilyenhez fogha­tó még nem volt a vállalat történetében; A társadalmi munkára való mozgósítás egyik szép példája volt, ami­kor a transzportőrök készíté­sénél még az irodai dolgozók ií beálltak csiszolni és feste­ni. Csak így tudtak határ­időre eleget termi a szállítás} kötelezettségnek. Közben új telephelyet ka­pott a vállalat Egy pár ócs­ka épület, vizenyős rét a Rá­kóczi út 100. szám alatt, de terület, ahol lehet és még mindig lehet terjeszkedni. A fettöjtést * dolgozók végzik el társadalmi munkában, utak, virágágyak készülnek. Megszűnik a két vidéki rész­leg, egy fedél alá kerül a vá­rosban lévő munkahelyek zö­me. A termelési érték hatszo­rosára növekedik, s a létszám háromszorosára. Megrendelők jelentkeztek Ghánából, Kai­róból és KievbőL., Az alig pár éve épült mű­helyben hosszú sort állnak a még új szint viselő eszterga- padok és egyéb szerszámgé­pek, Ez év elején vették bir­tokba az egymillió forint költ­séggel épült új, tágas szere­lőcsarnokot; fürdőt, öltözőt kaptak a dolgozók. Kollektív bölcsesség Versenyvállalások között lapozgatunk, írásos bizonyíté­kai annak, hogy mennyire szervezetten folyik itt a mun­kaverseny. Április 4 tisztele­tére például —- az éves ver­senyvállalásokon felül — 13 brigád tett újabb felajánlást, vagyis a dolgozók 80—90 szá­zaléka. A vállalatnál nyolc brigád versenyez a szocialista cím elnyeréséért. Nemsokára be­telik az egy év és a május elsejei értékelésen dönt a kol­lektíva, hogy kik méltók a kitüntetésre. Mert, a kollek­tív bölcsességnek nagy sze­repe van az üzem életének irányításában. Valamikor vállalati pénzen senki sem mehetett üdülni, most évente öten, hatan is utaznak. Többen már külföl­dön is jártak. Hate#?r /> rintért kabint béreltek Sóstón és 500 forintot költöttek mo­zijegyekre. Bizalomra bizalom. Inner* is, onnan is. A VAGÉP-nél nemcsak a név változott, ha­nem az emberek is, A nyíregyháza munkaver- seny értékelő bizottság javas­lata alapján a napokban ad­ták át a városi pártbizottság, a szakmaközi bizottság és a KISZOV által alapított há­rom kongresszusi verseny­zászlók egyikét a vállalat dol­gozóinak. Jutalmul a jubiláns tizedik évben végzett kiváló munkáért; Tóth Árpád.' 'DttttyUg, megfőttek púnál elhallgat- Zsuppos Já­nos kezében megáll az ásó. A kiskapu felé figyel A lé­legzete is eláll. 6 az. Meg­jött. Ugrik a bodzabokorhoz, ölbekapja a kis szöszkét és szalad vele, A kiskapu ki­nyink és megjelenik benne egy sápadt arcú fíatalasz- szony, karján pólyával, mö­götte két egyenruhás mentős. — Édesanyám, hát megjöt­tél? — szalad a kis szöszke anyjához. — Hát mi lett? —- kérdi a férfi kíváncsi türelmetlenség­gel. Vm Fiái — szól az asszony­ka, férje szemébe nézve, az­zal a halk, suttogó hangjá­val, amit akkor szokott hasz­nálni, ha a másiknak örömet akar szerezni. Féktelen zsivaj szűrődik be az utcáról: —■ Gólya- gólya vas lapát, hozzál nékem kisbabát. A kis szöszke kiszabadítja magát anyja karjaiból. Legalább kél utca gyerekei ott ugrálnák, kiabálnak a kislcapu előtt, az ő kéményük­re mutogatva, Mert most már az ő kéményükön rendezgeti fészkét egy gólya. Fent az égen, a kémény feleit, másik kering kiterí­tett szárnyakkal. Lustán, szin­te nyomasztó csendesen írja a köröket. A kelepelésre mind lejjebb ereszkedik, majd né­hány szárnycsapással párja mellett terem a kéményen. ■ Nemsokára valahány gyer­mekes ház van az utcában, mindnek kivágód-ik. a kiska­puja és sivító gyermekhang viszi haza a hírt; — Édesanyám! Édesapám! Zsupposékhoz most már tény­leg megjöttek a gólyák!! Dénes Géza Társadalmi ösztöndíjasok Judit, Ildikó, Piroska és a jövendő gondok Judit magyar szakos, Ildikó kedvence a biológia. Piroska pedig a matematikának je­gyezte el magát. Társadalmi ösztöndíjasok. Megyénk há­rom községéből jöttek, hogy tudással visszatérjenek a Nyíregyházi Tanárképző Fő­iskoláról falujukba. Három tanárjelölt, egy kö­zös céllal: belopni magukat a gyerekek és a felnőtt embe­rek szívébe. Tanítani. Ibrőny- ban, Tiszadobon, Szatmár- ököritón, vagy más község­ben, ha kell. S e munkára készülés köz­ben mennyi mindenre gon­dolnak a fiatífl tanárjelöltek! — Az a legkisebb követel­mény, hogy a szaktárgyak anyagát elsajátítsuk —mond­ják — hiszen ez természe­tes;, de emellett annyi a probléma még... — Mert képzeljétek, mi lesz , például, ha az iskolá­ban egy akváriumot kell fel­szerelni? — teszi fel a kér­dést Ildikó, s már válaszol is; — természetes, hogy a fiatal biológusnak kell segít­ségül sietxue. Pedig nem tan­anyag. De ugyanez a helyzet egy villanybiztosíték, vagy egy csengő megjavításánál. Bárhol szükség lehet rá, eh­hez is érteni kell. Judit az Új írás januári számát teszi az. asztalra. — Nagyon elgondolkoztatott az egyik elbeszélés. Vidéki tanárról szól­— Bizony, a vidéki tanári munka a falun, nem ielent egyet a méhészkedéssel, sem a kártyával, Sőt még a sze­retemmel sem. Nekünk dol­gozni, tanítani, művelni és művelődni kell, ünnepségek, ismeretterjesztő előadások szervezése vár ránk. Ezt a munkát csak kitartó, szen­vedélyes hivatásszeretettel te­het eredményesen végezni. Közben elmondják, a főis­kolán jó alapot kapnak mind­ehhez. Most alakul az irodal­mi színpad, mezőgazdasági szakkör, matematikai kör. Piroska, csendes, fekete ha­jú, törékeny termetű. Matema­tika szakos, és imádja a ko­moly zenét, Legszívesebben minden színházi előadáson is ott lenne. Amint a tanári munka szépségeire, nehézsé­geire terelődik a szó, felcsil­lan a szeme. — 'Már kisgyerek korom­ban is tanár akartam lenni Mégis most, amikor mindé? elérhető közelségbe került alig tudom elképzelni az eke tanítási órámat. — Nagyot sokszor felépítettem már ma gamfaan ezt az első órát, de még mindig tudok tenni hoz­zá valamit. Egy matematik* órán nemcsak matematikái kell tanítani, hanem Vigyáz­ni a tanulók minden lépé­sére, * legtöbbet és a legjob­bat kell adni nekik. A társadalmi ösztöndíja­sok: Szász Judit. Erdélyi Il­dikó, Kiss Piroska szavai nyo­mán kibontakozik, a holnap A jövő tanár:*' tudják, mire vállalkoztak, s a Vállalt fel­adatra felelősségteljesen ké­szülnek­1963. április 10. 3

Next

/
Thumbnails
Contents