Kelet-Magyarország, 1963. április (23. évfolyam, 80-99. szám)
1963-04-10 / 83. szám
„Ti hogy csináljátok?" Baráti találkozás a határ mentén Messziről és mégis közelről érkezeit vendégek keres téli tel B2 elmúlt napokban a vása- rosnamenyi járás néhány üzemét. Ha azt mondjuk: Kár- Pát-Ukajna, az messze van, da Tiszaújlak a beregdaró- ciaknak a szomszédban. Háta nmén ti község mindkettő. Jó szemű ember ellát innen odáig. Jurij Hanak, a beregszászi járási pártbizottság titkára, Biró Andor tanár, a tiszaúj- laki Határőr kolhoz elnöke voltak látogatóban Beregda- rócon, hegy megismerkedjenek a község életével, a Haladás Tsz eredményeivel. A barábkozás, az ismerkedés nem akozott gondot sem a vendégeknek, sem a vendéglátóknak, mert gyorsan megtalálták a közös témát: „Ti hogy csináljátok?’1 „Nálatok miként mennek a dolgok?*’ Vérbeli szakemberek szeretik látni azt, amiről beszélnek, hallanak, s ha adni és kapád akarnak, csakis úgy az igazi, hogyha a gyakorlatban teszik. Ezért alakult úgy, hogy a vendégek idejük jó részét nem az irodában, hanem a gazdaságban töltötték, így szövődték a szavak, jöttek elő az ötletek, javaslatok. Biró Andort, a kolhoz elnökét különösen a sertéshizlalás, baromfi nevelés eredményei érdekelték. — Megmondom őszintén — nyilatkozott az elnök, — hogy magam ba- romfiellenes voltam, de a be- regdaróci eredmények meggyőzlek; lehet jól, gazdaságosan foglalkozni a csibékkel. S hogy maradandó legyen a meggyőződése, özvegy Izsók Józsefné és Kántor Bertalanná gondozók megajándékozták két csomag baromfitáppal: kísérletezzen vele a háztáji gazdaságában. MEGLEPŐDNEK A DARÓCIAK Szarka Sándor, a beregda- róci tsz elnöke a sertések be-, mutatásakor szóvá tette, hógy jó a hibrid kukorica, de ezen a vidéken későn érik, így a Még lehet péfszerződést leütni egyes növényféleség vetőmagvakra Fontos szerepe van a mezőgazdasági tartnelés fejlődésében a Vetőmag termel tető és Ellátó Vállalatnak. —■ Két évvel ezelőtt csupán 14 nővényféletágét termeltet- tünk magfogásra, s a szerződött terület 37 ezer hold volt — tájékoztat Ferkó Sándor főkönyvelő. Az idén már 35 féle növény — szántóföldi, konyhakerti és virágmagvak — termeltetése tartozik a vállalat profiljába. A terület pedig, amit eddig szerződéssel biztosítottak minőségi vetömagter- melésre, meghaladja a 44 ezer holdat megyénkben, — A ml slágerünk körülbelül így hangzik: fajta- és étkezési borsó, csillagfürt, olajlen, idrágmagvak, salátafélék... Ezekből növelő,zik idén a területünk. „Nehéz’* termény viszont a kender, és némileg a rizs Is. A kender termelésének hagyománya van Szabolcs-Szatm árban, de a végleges ármegállapítás késése (március 23-ám jelent meg), befolyásolta a szerz»5dé- sek kötését. Most már végleges, hogy az állam 1600 forintot fizet a kendermag mázsájáért, A termelésihez szükséges fémzárolt, első osztályú vetőmagvakat a vállalat biztosítja. A főkönyvelő erről a. kérdésről így nyilatkozik: — A korai vetésnek magjait már január végén megkezdtük kiszállítani a helyszínre. A folyamat nem állt meg. Jelenleg a vetőmagszál- htás 96 százalékánál tart és az eddigi igénynek megfelelően. pár nap múlva be is fejeződik. A minőségi vetőbur- gony'a termelésére szerződött tsz-eknék, tszcs-knek 160 vagon vetőburgonyát szállítottunk részben az FM-akció keretében, részben a szerződéses termeltetéshez. Egyes növényféleségekre (kendermag, olajlen stb.) még tudunk pótszerződést kötni a termelőkkel, (a. b.) termés sokszor nem teljes értékű. — Mi a kárpáti jófogú fajtát termeljük igen eredményesen — említette meg a kolhoz elnöke. — Korán érik, jól terem. Hektáronként megadja a hatvan mázsát. — Ilyen adottság! Nem kis dolog ez Mindjárt törték is a fejüket: valahogy megoldják. hogy a daróciak is vethessenek ebből a fajtából. — Különbet még kevesebbre csökkenthetnénk a sertéshizlalás idejét — folytatta az előbbi gondolatát Szarka Sán- dór. — Most, süidőztetés nélkül, nyolc hónap alatt érünk el 110 kilós hízott sertés át- lagsúlyt. Simon András, és Bahur Jáno6 sertéshizlaló telepén, és a malacnevelésnél szintén érdeméé volt szétnézni. A malacok a keecesekból szabadon kijárhatnak a kifutóba, s a hízók olyanok, hogy ha. nem látná valaki, el sem hinné, hogy milyen fiatalok. — Ezt is megcsináljuk Otthon — mondta Biró Andor a •járási pártitkárnak. A határb&n keresték az előkészített dohányföldet, s nem találták. Most ők adtak okot szavaikkal a meglepődésre. — Mi már április közepén kiültetjük a dohányt. Hosszabb így a tenyészidéje, hagyóbb a termés, korán, még az őszi fagyok előtt betakaríthatjuk. A daróci tsz az idén nagyobb területen akar zöldségfélékkel foglalkozni. E téren Is kaptak a vendégektől egy jó tanácsot. ’ FONTOS A PREMIZÁLÁS Elmesélték a vásónosnamé- nyi Vörös Csillag Tsz-ben szerzett tapasztalataikat is. Elismerték a tsz eredményeit, de helytelenítették, hogy a Vörös Csillagban nem alkalmaznak megfejelő, vonzó premizálást az állattartásban. — A sok szemlélődés után, jóleső fáradtsággal ültek le a vendégek a község vezetőivel: elemezni a látottakat, s megbeszélni, hogy a jövőben az ilyen találkozásokat még rendszeresebbé kel] tenni, mert mindkét fél számára hasznosak. Samu András Megfelelőbb csomagolást - Jutalom egymilliós könyvvásárért Zsákbamacska Azzal a szándékkal menteni be a mátészalkai 67-es számú kötöttáru boltba, bogy egy pár férfi zoknit vásároljak. Elém tettek egy papír- tasakot, s mert nem látszott át a papír, felbontottam Akartam látni a zokni színét és nagyságát. Erre a három el- arusítónó igen sértő módon kioktatott, hogy csak vásárlás után van Jogom felbontani tt tasakot. Eddig úgy tudtam, hogy a pénzemért azt vásárolok, ami nekem tetszik és jogom van meggyőződni vásárlás előtt az áru minőségéről, színéről stb. De, ha vannak kivételes esetek — mint a szóban forgó originált csomagolású zokni — ezt udvariasabb hangon is tudomásomra hozhatták volna. Zom bor Lászlóné Mátészalka, Saljai Imre u. 13. Mégy Jegyzésünk : A legegyszerűbb megoldás mégis az lenne, ha a kereskedelem kizárólag áttetsző csomagolású árut venne át a gyáraktól. Befejezték a permetezést Kisarban még soha nem kezdtek olyan lendülettel a mezőgazdasági munkákhoz, mint az idén. A legnagyobb hidegben is végezték a talajerő-utánpótlásit: hetvenezer mázsa istálló trágyát szállítottak ki a földekre. Tavasznyíláskor a munka még tovább fokozódott. Befejezték a gyümölcsös metszését, első permetezését, élők énr.í tették r talajt az új telepítéshez. A szántóról dön 180 holdon készítették elő a talajt a tavaszi vetésű növények alá. Tizenegy traktoros dolgozik a szövetkezet földjein. A viszonylag hideg, nehéz talajon elvetették a borsót, kezdik a burgonya, naprafogó, cukorrépa vetését. Kiss Pál tanácselnök. könyvterjesztő pedagógusok 1961 decemberében a Művelődésügyi Minisztérium, a SZÓ VOSZ és a Pedagógusok Szakszervezete felhívta a falusi pedagógusoíkat, vegyenek rését, a könyvterjesztésben. A felhívás után megyénkben 230 pedagógus kapcsolódott be a könyvterjesztő munkába. 1962- ben több mint 1 millió forint értékű könyvet adták el a községekben. Munkájukat a megyei tanács vb. művelődési osztálya, Bevált a premizálás Teljes ütemben megindult a tavaszi mezőgazdasági munka a nyírbogé ti Rákóczi Termelőszövetkezetben . A tagságra ösztönzőleg hatott az új premizálási rendszer. nagy kedvvel fogtak a tennivalókhoz. Húsz erőgéppel és 60 lófó- gattal indultak, hogy a 6000 hold termőterületen megkezdjék a tavaszi munkáltat. 1200 hold őszi kalászos fej trágyázását már befejezték, és 280 holdon a csiüiagfürt vetésével is végérték. Megkezdték a csíráztatott gülbaba burgonya ültetését. Több mint 4000 méter dohánymelegágyban kelnek a magvak. 250 hold csáHagíü rtot zöld- takarmány céljára vetnek. Bevezetik a Vámosi-féle szárazlevegős szén ászán tási módszert, mellyel a széna fehérjetartalmát 30—40 százalékkal növelik. A gy ümökskertészetben 385 hold területen megkezdték a permetezési Fügedl Imre Nyírbogát. a pedagógusok megyei szak. szervezete és a MÉSZÖV igazgatósága értékelte, és a legjobb eredményt elért pedagógusoknak átadták a felhívásban kitűzött díjakat. Az első helyezést Szűcs Gyula nagyvarsányi pedagógus érte cl, eaért 1000 forint, a második Gyuris Jáno6 tu- zsér} pedagógus, aki 800 forint, a harmadik legjbbfc terjesztőnek Újvárosi Béla nyírtass! pedagógus bizonyult, ezért 400 forint pénzjutalmat és elismerő oklevelet kapott. A MÉSZÖV igazgatósága köszönetét fejezi ki mindazoknak a pedagógusoiknak, akik az elmúlt évben segítették megyénkben a községi könyvterjesztő munkát és ezzel növelték az olvasók táborát Kiss Lajos Háztulajdonosok figyelmébe Saabolcs-Szatmár megye Tanácsa VB I. Pénzügyi Osztálya értesíti a lakosságot, hogy a • házadóról szóló rendelet alapján az 1983. évi házadó ALEKSZANDR MSZIBOV: fordította: SZATHMÁRI GÁBOR 57. — Nem fogja elhinni, igazgató úr, de azt kell letelnem a kérdésre: éppen ma jubilálok. Méghozzá kétszeresen. Huszonnyolc éves lettem és pontosan tíz esztendővel ezelőtt kaptam meg a gépkocsivezetői Igazolványomat. Aszker benyúlt a zsebébe, kivette az igazolványát, s odanyújtotta Khümetznek. Az igazgató afféle jó-embernek, demokratikus érzelműnek tartotta magát. S ezenkívül jól emlékezetébe véste á Führer szavait, amelyeket az egyik müncheni pártnapon mondott: erősíteni kell a germán nemzet, a világot meghódító és uraló faj egységét. Éppen ezért, — miután belelapozott és minden tekintetben rendbenlévőnek találta az igazolványt, — így szólt sofőrjéhez: — Ezt a kettős jubileumot akkor meg kell ünnepelni. Ott, nem messze látom, van egy kis tisztás, néhány fával. Megpihenünk valamelyest. Különben :s éppen ideje már, hogy megreggelizzünk. Khümetz a sofőrre nézet, s elégedetten állapította meg: 1963. április 19. zavar és meghatottság latszik az arcán. — Németek vagyunk, Gu- be! Németek, és ezzel mindent megmond: un-k. Khü- metz leereszkedően megveregette Aszker vállát. Jó félórát töltöttek a tisztáson. Aszker szétterített a füvön egy újságot, s telerakta ennivalóval. Khümetz bőven hózott az útra. Az igazgató elővet a zsebéből egy lapos, bedugaszolt kulacsot. — Szesz — felelte Aszker kérdő pillantására. — Ez a szesz, Gube orvosság. Gyógyír minden bajra és bánatra. Khümetz töltött egy útipohárba az üvegből, felhajtotta, s utána odanyújtotta Asz- kernek is, dé az a féjét rázta. — Nem lehet — mondta. — Amikor a volán mellett ülök. éníelőlem ez folyhat valamennyi patakban, akkor sem kell. Az igazgató helyeslőén bólintott. Csak ellenőrizni akarta az új sófőrt, nem iszákos-e, tudja-e a kötelességét. Khümetz Ismét ivott egy pohárral, aztán még kettővel. Sovány nyaka és petyhüdt arca egészen kipirult, s szeme csillogni kezdett. Hosszú, vékony ujjaival időnkint el-U egv-egy darabot a kira- kot hideg disznósültből, s nagy falatokban a szájába gyűrte. Hangosan csámcsogva evett, miközben folyton hunyorgott apró szemeivel. Khümetz sokáig és mohón evett. Amikor végzett a reggelivel, visszacsavarta a kulacs kupakját, füléhez emelte, megrázta, s elégedetlenkedve csóválta a fejét. Aztán felállt, s lépett néhányat a füvön, hogy megmozgassa egy kicsit az üléstől elzsibbadt lábait Aszker összegyűjtötte a reggeli maradékait, s a kocsiba tette. — Akkor folytassuk az utat — mondta Khümetz, miközben rágyújtott és beült az autóba. A szesz nemsokára hatni kezdett. Az igazgató a kocsi oldalának dőlt. időnkint mosolygott magában, s valami dalt dúdolt. — Meg sem kérdezi, Gube, miféle nyavalya miatt kell ebbe az Auschwitzba mennem? — szólalt meg hirtelen, ravaszul pislogva Aszker- ra. , Aszker vállat Vont. / — Gondoltam, nem ram tartozik, igazgató úr. — Jól gondolta. — Khümetz ki akart egyenesedni, s megtántorodott. — De maga jó sofőr, és én beavatom a dolgomba Emberekért megyünk. Üj munkásokért a gyárnak. — De hiszen már így is elég sok fogoly dolgozik nálunk. — Most pedig... még több lesz! Khümetz mondatai szaggatottak, összefüggéstelenek kezdtek tenni. Az egyik szó felénél váratlanul abbahagyta, aztán hirtelen egyszuszra elhadarta az egész mondatot. Hol kiabálva, hol meg egészen halkan, szinte suttogva beszélt, úgy hogy Aszker jóformán semmit sem értett me? belőle. Azt azonban ki tudta hámozni az összefüggéstelen szavakból Is, hogy miért igyekezett az igazgató annyira az utazással. Megtudta: Ostbuíg katonai parancsnoksága értesítette Khü- metzt, hogy egy hét múlva a Gans-Behmer gyár német munkásainak újabb csoportját hívják be a Wehrmacht- ba. Azért szóltak neki, hogy legyen ideje foglyokkal helyettesíteni őket — És miért megyünk ilyen messzire? **■— Eli! — legyintett; az igazgató. — Javasolták nekem, hogy a szomszédos lágerekből hozzak embereket. „Vigye, Herr Khümetz, amelyik tetszik!" — Khümetz ismét legyintett, s haragosan ösz- szevonta a szemöldökét. — Vigye!.., Dehat mit találhatnék én még ott, amikor mér régen kimustráltam az egész társaságot? És a többi gyár igazgatója sem alszik. — Természetesen, — erősítette meg Aszker. — És váratta,mil segítségül jött a gondviselés Gube. Egy régi barátom képében jelent .meg. Szolgálati ügyekben került Ostburgba, egészen véletlenül. Óh, az én barátom magas tisztséget visel! Azonnal megtalálta a módját, hogyan segítsen rajtam. Két ötperces telefonbeszélgetés Berlinnel, és már meg is kaptam az engedélyt, hogy szétnézhetek Ausehwi tzfben. — Mégis, mehetett volna közelebbi helyre Is, igazgató úr. Hallottam, hogy van egy nagy tábor Weimar környékén is. Az jóval közelebb esik. — Buchenwald. Khümetz nyerítve felnevetett. — Bravó, Gube! — kiáltotta. — Maga egyre jobban tetszik nékem. Csakhogy én már voltam abban a lágerben. Voltam, érti? Még a tavasszal elmentem oda, fiacskám! Oh, nekem jó kapcsolataim vannak, és Buchenwald miatt nem vettem volna igénybe protekciót. A láger-parancsnok helyettese az unokaöcsém. Érti: az unokaöcsém! És mégsem boldogulhatok Buchenwaldban. Az Krupp és Heinkel embereinek a vadászterülete. Utánuk pedig vajmi kevés használható munkaerő marad... TIZENÖTÖDIK FEJEZET Heinz Upitz Gruppenführer elgondolkozva járt fel- atá ostburgi ideiglenes rezidenciájának kabinetjében. Időközönként megállt, az asztalon fekvő iratok fölé hajolt, aztán újra sétálni kezdett. Hosszú, nyugtalan lépésekkel rótta a szobát. A hír ugyanis, amelyet az imént kapott Berlinből — motoros külcnfu- tár hozta — alaposan mellbe- vágte. Meglepetésszerűen érte, noha bizonyos értesülésekből tudott nemcsak a Hitler személye étien készülő merénylet terveiről, hanem arról a puccsról is, amelynek a Führer megsemmisítése után kellett volna bekövetkeznie. (Folytatjuk) kivetéséhez 1963. április hó 30-ig, házadó bevallást tartozik adni minden természetes és jogi személy — az állam, szövetkezetek és társadalmi szervezetek tulajdonában álló épületek kivételével minden házadó alá eső épületről, tehát az állandó, vagy határozott időre szóló adómentességiben (adókedvezményben) részesülő épületeké ról is. Azok a személyek, akik bevallásukat a rendelet megjelenése előtt régi nyomtatványon tették meg, az új nyomtatványon megismételni tartoznak. Az adóbevallás céljaira szolgáló nyomtatványok vidéken a községi tanácsok adócsoportjainál, városban a városi tanács pénzügyi osztályánál díjmentesen szerezhetők be, s ott felvilágosítást kaphatnak a bevallások ld töltésére vonatkozóan. Figyelmezteti a megyed tanács vb. pénzügyi osztálya a lakosságot a fenti határidő pontos betartására, mert akik bevallási kötelezettségüknek határidőben nem tesznek eleget, azok terhére a házadóval együtt 5, 26, 50 százalékos bírságot kell megállapítani. Aki a házadé fizetési kötelezettségének megállapítása szempontjából jelente* tényt elhallgat, vagy valótlanul ad elő. az adócsalás bűntettét követi el. Szabolcs-Szatmár megyei Tanács VB Pénzügyi Osztálya Ott Gépészmérnököt és vasiparban jártas technikást felvételre keres a NFIREGVHAZI VAS- ÉS FÉMIPARI KTSi Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés: Mvlregvháza, Vasvári Pál u. 6. um 2
