Kelet-Magyarország, 1963. április (23. évfolyam, 80-99. szám)

1963-04-09 / 82. szám

Az elmúlt évben a váró: Ipari termelése — beleszá «ítva a nyíregyházi központ­tal rendelkező termelő é: communális vállalatokat i: — az előbbi évihez viszonyít /a 17,2 százalékkal növeke- tót. A tervhez viszonyítva négyszázalékos az emelke­dés. Terven felül 6,3 száza­kkal emelkedett az égj munkásra eső termelési ér- ■ ék és több mint egy száza­lékkal csökkent a termelés: költség. A statisztika így, összessé­gében elfogadható képet mu­tat, de vajon mit mutat,nah a számok részleteire bont- »a? A jó szervezés legyőzte a rossz időt Legnagyobb mértékben nö- relte a termelést az elmúlt ívben az építőipar, ahol a íelfutás meghaladta a 26 szá­zalékot. Hasonló emelkedés volt a Városgazdálkodási-, Cipőipari-, Vízműépítő és Kútkarbantartó vállalatoknál is. Nem érte el a terv sze­rint meghatározott szintet a Malomipar, a Gépjavító, a Kertészeti Vállalat és a. építőiparon belül az EM. Sza­bolcs megyei Állami Építő­ipari Vállalat Több üzemben objektív •kai vannak a tervlemara- áésnak. Az Állami Építőipari Vállalatnál Is előszeretettel hivatkoznak a rossz Időjárás­ra és a tervdokumentációk késésére — alaptalanul. Ha­sonló körülmények fékezték a munkát 9 még olyan adott­ságokkal sem rendelkező Közúti Üzemi Vállalatnál és ez Építő-Szerelő Vállalatnál Is. Ott mégis tervtúlteljesí­tésről beszélhetnek. Ha fi­gyelembe vesszük az építő­ipari vállalat gépesítési fo­kát, a nagyblokkos építkezé­seket és az új építési „mód­szerek alkalmazási lehetősé­geit, akkor önmagától, adó- óik a következtetés- az - fcerS^ lemaradás elsősorban szerve­zetlenségre vall! Nőtt az átlagkereset és a nyereségrészesedés A szervezetlenségből adódé tervlemaradás természetsze­rűleg magával hozta a terme­lékenység csökkenését Is. Az Állami Építőipari Vállalatnál az elmúlt évben, az előző évi­hez viszonyítva 2,7 százalék­kal csökkent az egy főre esf termelési érték és a tervbe» viszonyítva is több mint fél- százalékos visszaeséstől ad­hatnak számot. Ugyanakkor az Építő-Szerelő és a Közúti Üzemi vállalatoknál a ter­vezetten tóval felül teliesf­lesitese nem tart lépést a kö­vetelményekkel. Még mindig akadnak olyan üzemek, ahol egyáltalán, vagy nem megfe­lelően foglalkoznak vele. A Patyolatnál és a Villanysze­relő Vállalatnál például ké­szítettek ugyan újítási fel­adatterveket, de azzal már kevésbé törődtek, hogy eze­ket a dolgozókkal ismertes­sék. Ennek következtében ezeknél a vállalatoknál az el­múlt évben egyetlen újítási javaslatot sem adtak be a dolgozók. Nagyobb gondot a munkavédelemre A nyíregyházi üzemek el­múlt évi baleseti statisztikád jót nézve, kevés az olyan jelentés, ahol arról adnak ízá- mot. hogy az előző évihez ké­pest csökkent volna a bal­esetek S’í-na. A jók között vezet a Kör­úti Üzemi Vállalat, ahol a felénél is kevesebb volt a baleset és a kiesett munka­napok száma is majdnem egyötödére csökkent. A Hús­ipari Vállalatnál is jelentős a javulás. A számok nem csak ténye­ket rögzítenek, hanem egy­ben figyelmeztetnek is: Még nagyobb gondot kell fordíta­ni a munkavédelemre, a bal­esetvédelmi oktatásokra és a vezetőknek következetesen meg kell követelni az óvó­rendszabályok betartását. Tóth Árpád a szo- kiala­Elvégzem a munkámat, se többet se kevesebbet, mint amennyit kell, utána haza­megyek, olvasok, nézem a t,v-t, a többi nem érdekel — így szólt Ismerősöm. Az eset nem egyedülálló, valamennyien találkozhatunk hasonlóval. Azt mondhatják erre egyesek, miért nem ele­gendő, ha valaki elvégzi a munkáját, hiszen ez hasznos. Mit akarnak még tőle, telje­síti a kötelességét, mi több a szocializmust építi. De hát akkor mégis miért háborgók? Mert a régi baráttól teljesen idegen mentalitású ember lett, aki előtt a cél 0 jólla­kottság, vágyai a szamárlétra fokaihoz tapadnak, s akinek a hivatás, az ügy csupán fik­ció. Mindezek ellenére — bízva benne — mégsem hiszem, hogy elveszett volna szá­munkra. Hiszen a javíthatat­lan emberek száma csekély, s ha őt a kispolgári mentali­tás hínárja öleli is magához, még elszakadhat tőle. mint ahogy volt idő, amikor nem volt még rabja ennek a má- konynak. Azért bízom benne, mert senkire sem lehet hatástalan az a teremtő, alkotó légkör, amely nálunk ma uralkodó­s amely a közöny össég, a renyheség, a vélt séb-nyalo- gatás békaperspektívájának látásmódjában szenvedők tá­borából nap, mint nap sok­sok embert elhódít. Végtére is lemondhat-e akár egyetlen társadalom is arról a pluszról, amely a szűk értelemben vett kötelesség és a célok mielőbbi megvalósí­tása irányában ható alkotó A TAVASZ GYORS OTEMET DIKTÁL A KONZERVGYÁR ÉPÍTŐINEK Losonczy Annához írta a hí­res Júlia-verseket, melyek ma Is irodalmunk gyöngyszemei. Ismeretes, hogy később Ba­lassi szakított Annával s Vár- dal Mihály özvegyével, Dobó Krisztinával akart házasságra Í5pmi. Losonczy Anna úgy állít bosszút, szerelme, Balassi Bá­lint felett, hogy a mártoni bir­tokból kitúrta a Várdai-csalá- dot. Hoesza» per kezdődött, melynek során a nagy magyar költő Kisvárdán is.megfordult. — A már restaurált kisvár- dal vár mellett milyen jelen­tőséget tulajdonít a tiszaszent- mártoninak? — Egyrészt azért lehet érté­kes az Időközben föld alá ke­rült építmény, mert az ása­tásak nyomán kiegészíthetnénk első költőnk, Balassi életmű­véről eddig szerzett tudomá­sunkat. Másrészt építészeti 'Szempontból is érdekes meg­figyelésre tehetnénk szert. — Miből gondolja? — A napokban ellátogattam a helyszínre. Jelenleg már csak egy domb magasodik aa egykori várkastély helyén. Le­mértem néhány föld alól elő­került téglát s megállapítot­tam, a XIII., a XV. és a XVI században égették. De ebből a korból származó kályhacsenv pe is előkerült már. Alapo­sabb ásatás nyomán sok ér­tékes anyag kerülhetne fel­színre. — Mi ennek az akadálya? — Eddig egyetlen írls sem jelent meg a szakirodalomban erről a várkastélyról. Tudo­másom szerint a közeli vasúti töltés megerősítése véget; az idén fel akarják tölteni a nyúlgátat Tiszaszen; márton keleti részén: az épülő gát éppen a várkastély területér Vezetne át. Ez azt jelenti, hogj a gépek felforgatják a terüle­tet, s lehetetlenné teszik í tudományos kutatást. Tudom népgazdasági szempon ból na gyón fon os a gátépítés. Mégis úgy vélem: ha a Történelmi Múzeum Adat ára az Orszá­gos Műemléki Felügyelőséggé, közösen minél hamarabb hoz­zálátnak az ása áshoz, meg menthetnénk az utókornak i mártoni várkastély anyagát A MÁV Vasúttervező Vállalai már elkészült terveit mind­össze 50 mé ernyi ré szen kel­lene módosítani, hogy később a teljes anyagot feltárhassák (a. sj TÜL A KÖTELESSÉGEN munkálkodás többlete között van? Úgy vélem, a válasz egyértelmű: erről egyetlen társadalom sem mondhat le. E plusz nélkül ugyanis nincs fejlődés, nincs haladás. Erre a pluszra minden társada­lom igényt tartott és igényt tart, éppen ezért tudatosan odahat, hogy megkapja. Kér­dés azonban, hogyan? S ez az, ami az emberiség számá­ra nem mindegy, hogy a2 éhség, a munkátlánság fe­gyelmező korbácsával, avagy az erkölcsi és az anyagi ér­dekeltség megteremtésével éri el. Az emberek — nagyon he­lyesen — mindig többet vár­nak, mindig jobban akarnak élni. Ma nemcsak elvi állás­pont, hanem eleven gyakor­lat, hogy a szocializmus épí­tésének együtt kell járnia az életviszonyok javulásával. Voltaképpen azonban csak azt lehet elosztani, amit a kö­zösség, a társadalom megter­mel. Márpedig ha nincs több­let, nem lehet többet elosz­tani. Egyesek szívesen meg­feledkeznek arról, hogy ezért a többletért keményen meg kell dolgozni, kinek-kinek a maga posztján, legyen az föld, vagy tervező-asztal. Nem engedhetem el a fü­lem mellett azt az odavetett megjegyzést, hogy a mai mun­kának nincs . romantikája Kétségtelen, hogy fejlődé­sünknek volt olyan időszaka, amikor gyorsabban érhettek ei sikereket, törhettek élre, ha úgy tetszik, hamarabb születtek hősök. Miért ne lenne a mának romantikája? 15 év alatt egy­millió lakást építünk s min­den családnak saját otthona lesz. A második . ötéves terv végére 600 ezer kh-t Öntö­zünk, 200 ezer holdon telepí­tünk szőlőt és gyümölcsöst. Ha ezek nem romantikus fel­adatok, akkor mi az? A ma is hősi korszak. Csak éppen más a hősiesség tar­talma, a szocialista építomun- ka, ami ugyan nem mindig látványos, ami szívós, szor­galmas. mindennapos megfe­szített tetteket, sok-sok tanu­lást igényel. A szocializmus teljes felépítésének munkás hétköznapjain is van hősies­ség. Ma a földön, a gyárban, a laboratóriumban végzett termelő munka a front. A ma hősei a gazdaságos ter­melésért, a nép boldogabb jö­vőjéért folytatott csatában születnek. E hősök előtt is hatalmas célok lebegnek; az iparban a világszínvonal el­érése, a mezőgazdaságnak az ipar színvonalára emelése, ami mindezek szerves kiegé­szítője, éltető eleme, a szo­cialista típusú ember kiala­kítása. Egy év a város iparában Wl a termelés, csökkeni a költség — Nagy a kiaknázatlan tartalék tették az egy munkásra eső termelési értéket... Örvendetes Tény, hogy a termelésben dolgozó nyíregy­házi munkások átlagkeresete az 1961-es 1359 forintról az elmúlt évben már 1430 fo­rintra emelkedett. Ez meg­felel a tervezett háromszá­zalékos növekedésnek. Ez évben a város ipari üze­meinek dolgozói között négy­millió 812 ezer forintot fi­zetnek ki nyereségrészesedés umén, vagyis közel kétszáz­ezer forinttal többet, mint 1961-ben. Mégis majdnem két- nspi fizetésnek megfelelő összeggel kap átlagosan ke­vesebbet egy dolgozó. A ma­gyarázat egyszerű: a te vtel- jesítést, a termelékenységi mutatók javítását több he­lyér azzal akarták fokozni, hogy emelték a létszámot. Igaz, az össztermelési érték több mini 17 száza' íkkal eme'kedett, de ugyanakkora létszám is majdnem 13 szá­zalékkal. A költségek csök­kentésével megtakarított nyereség kiosztásra kerülő összegét tehát több ember kö­zött kellett elosztani. Nem használják ki a gépeket A költségcsökkentések fon­tos tényezői voltak az el- mú’t évben az egész évre szó­ló munkaverseny-felaiáolások. A város ipari üzemeiben és szövetkezeteiben a dolgozók több mint 20 millió torint értékű terven felüli vállalást tettek tervtúlteljesítésre és' önköltségcsökkentésre. Az eredmény majdnem 30 millió forint. 1962-ben főleg az irányító szervek ösztönzésére, elké­szültek a műszaki intézkedési tervek. Ezek nem csak új gé­pek beszerzését, de a nagy­üzemi g.v ártás technológiájá­nak kialakítását is előirányoz­ták. Sajnos, a meglévő gépek, bérénÖezéSek kihasználási fo­ka még mindig alacsony. A törvényes munkanapokra ve­tített és tervezhető kapaci­tás kihasználás a legjobb esetben is csak 25—30 szá­zalékos, de ettől sokkal rosz- szabb is előfordul. Az Álla­mi Építőipari Vállalatnál az elmúlt évben a gépkihaszná­lás — három műszakot véve számításba — 12 százalékos, de egy műszak alatt is több mint fele időt álltak. A tapasztalat az, hogy a több rrfűsz&k bevezetését — kevés üzem kivételével — a gazdasági vezetők nem is ta­nulmányozzák! Egy év alatt a város üze­meiben 479 újítást nyújtottak be elbírálásra. Bár számuk A megyei tanács mezőgaz­dasági osztályának egyik leg­fontosabb határozata volt! /a közös gazdaságok éllajtáHO; mány át telel tetősének ■■■ meg­szervezése : takarmányfelelősöb kijelölése, nagyfokú takaré­kosság, fokozott gondosság s jószág gondozásánál. E tenni­való megszervezésének ét végrehajtásának az ellenőr­zését a megyei tanács a járá­si mezőgazdasági osztályokra bízta. A népi ellenőrzés helyi csoportjai — a NECS-ek — s termelőszövetkezetek egyhar- madárnál és a járási tanácsok­nál megvizsgálták: mikért hajtották végre az utasítást Az kedvező volt, hogy a tsz ek többségében beállították t takarmányfelelőst, s ezek el is látják feladatukat. Dí mégis van pótolnivaló. Sok helyen nem kielégítő a ta­karmányértékesítés szempont- . jából, fontos takarmánykeve- réS;lli^ako(i¥jliffi‘<’'tíógy a hízó állatokkal, csöves kukoricát ■' éíétnékí'^Á ' takáriéáWyt nem naponként, hanem hetenként adják ki, így figyelmen kí­vül hagyják a közben bekö­vetkező változásokat. A vizsgált termelőszövet­kezetek között a nyírbátori járás legtöbb tsz-ében voltak kondicionál!», takarmányozá­si és almozási hiányosságok. A járási mezőgazdasági osz­tályok ellenőrző tevékenysége nem járt a várt eredmény­nyel. Több esetben egy-egy körlevéllel intézték el a szer­vezést, az ellenőrzés általá­ban csak az állattenyésztési felelősökre hárult. A nyírbá­tori járási tanácson „elve­szett" a megyei utasítás, ezért nem intézkedtek, nem ellenőriztek — állapította meg a NECS jelentése. A népi ellenőrök nyomán Hibákat fedtek fel a közös állatállományok átteleltetésénél Egyedüli lelet Tiszaszentmártonban Balassi Bálint szerelmének várkastélyára bukkant egy nyíregyházi művészettörténész Sokszor és sok helyütt 6zc esik arról, Szabolcs-Szatsmái megye gazdag történelmi an lékkel rendelkezik. Sajnos, aj is tudott, hogy — különösei a felszabadulás előtt — nem fordítottak gondot az emlékei ápolására. Éppen ezért örülhe tünk annak, hogy az utóbb években jelentős anyagi áldo­zattal restaurálják a műernlé keket“» ér ásatások nyomár gazdagodik a Jósa András mú­zeum. Koroknay Gyula nyíregy házi művészettörténész hossza: kutatás eredményeként egy fe ledésbe merült, történeim fontosságú várkastélyra hívj: fel a figyelmet. — Levéltári dokumentumod igazolják, hogy Tiszaszentmár ton község keleti oldalán : XVI. században immár 400 évi állt a volt temesvári főkapi tány, Losonczy várkastélya 1584-ben ezt a hat községe magába foglaló birtokot Lo sonczy Anna fele részben bir­tokolta a kiskorú Várdai Ka­tával. Irodalomtörténetünkbő tudjuk, az első magyar költő Balassi Bálint az egykori te­mesvári főkapitány lányához. 3 1963. április 9.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents