Kelet-Magyarország, 1963. április (23. évfolyam, 80-99. szám)
1963-04-30 / 99. szám
A háztáji gazdaság nemcsak a máé Javában vetik a kukoricát, az egyik legkésőbben földbe kerülő növény magvát. Virágba borultak a korai gyümölcsfák, rügyeznek a szőlők. Pár nap múlva véget ér a mezőgazdasági munkák első és igein fontos szakasza: a vetés. A termelőszövetkezeti tagok jóleső érzéssel nyugtázzák: szorgalmuk helyrehozta az időjárás okozta lemaradást Nyírbogát felbolygatott méhkashoz hasonlít ezekben a napokban: tombol a háztáji területeik miatti vihar. Néhány hangadó —- javarészt egyes vezetőségi tagok irányításával — mindenképpen Iá szeretné játszani a háztáji területekre vonatkozó világos és érthető rendelkezést: szeretnék továbbra is az eddigi, áttekinthetetlen, rendszertelen, & néhány tagnak (törvénytelenül) kedvező módszert alkalmazni. Egy másik „eszmei" véglet a tsz-einök részéről: a háztáji gazdaság két-három évig lesz meg még csupán^. A háztáji földterületek rendezése, azok kijelölése és elosztása legtöbb községben az egyik komoly összeütközésd pont: a családfenntartó asszonyok, két tsz-család egyház- tartásban való élése, a közös munkában való részvétel mértéke — és még sok ilyen más rendezése okoz zavart, nem is beszélve az eddig előfordult sok rendetlenségről, jogtalanul használt háztáji területekről. Mindezeket törvényes keretek között szükséges megoldani. Ami a nyírbogáti elnök hangoztatott véleményét illeti: tarthatatlan és igen káros állásponi. A háztáji gazdaság kiegészítője a nagyüzeminek. Feladata: ellátni a családot egész éven át termelvények- kel, a háztáji gazdaságban előállított felesleg nem lebecsülendő részét képezheti és képezi az áruértékesítésnek. Nem a háztáji gazdaság felszámolására, hanem a család szükségleteinek mind bővebb kielégítése érdekében annak megerősítésére van szükség. Nélkülözhetetlen az, hogy a család a hús, tejtermék, zöldségféle stb. szükségleteinek jó részét a háztájiból biztosítsa. — Vitázni az elnöknek a valamikori, ötvenes évek elejéről szedett nézetével nem célszerű, mert általában tudják, hogy ez az álláspont eleve rossz. A háztáji gazdaság létjogosultsága belátható időn belül meglesz. Néhány járás több községében — ahol vannak nagyüzemi táblák kialakítására nem alkalmas, a falu közvetlen közelében lévő területek — a háztáji gazdaságot nem egy esztendőre, hanem 4—5 évre kijelölik a tagoknak. Ez — ha lehetőség van rá — egészséges folyamat: fokozza a tagok háztáji gazdaságba vetett bizalmát, megdönti a nyírbogátihoz hasonló káros nézeteket. Kocsordon például mindig baj volt. a háztájiban előállított szerves trágya hasznosításával. Azáltal, hogy öt évre kijelölték a háztáji területét minden tagnak, az utolsó mázsáig minden trágya a földekre került, s jutott belőle bőven a nagyüzemi táblákra is. Az ilyen megoldások több évre leveszik a tsz- vezetőség válláról a háztájival kapcsolatos gondokat. Ahol pedig ténylegesen csak kisüzemi művelésre alkalmas egy-egy kisebb terület, ott a tagok biztonsággal telepíthetnek gyorsan termő (szamóca, ribizke stb.), és hosszabb életű, gyümölcsöt hozó növényeket. Kialakulhatnak az igazi saját szükségletet, és árut termelő háztáji kertek. De most minden távlati elképzeléstől, a jelenleg kibontakozó rövidebb vagy hosszabb távú elosztási rendszertől függetlenül a legfontosabb: ahol még nem tették meg, a törvényes rendelkezések értelmében • azonnal osz- szák el, jelöljék ki a háztáji területeket, hogy a termelőszövetkezeti tagok mielőbb elvégezhessék a vetési munkákat. S. A. Társulás az öntözés bővítésére Kutak műanyagból — Százhúsz vízforrás az öntözéshez Nagyhódoson megkezdték a fúrást A csengeti járásnak jó adottsága van az öntözéses gazdálkodásra. Nemcsak a Szamos vizének felhasználásával, hanem a talaj adottságánál fogva csőkutak építésével is növelhetik az öntözéses területeket. Az emberek számolgatni, tervezgetni kezdtek. És ebben a számolgatásban mind gyakrabban esett szó az öntözésről. Ezért határoztak úgy: társulatokat hoznak létre, melynek célja, feladata: a járás vízgazdálkodás adta lehetőségeinek kihasználása, így alakult meg a Felső Szamos—1Turközi Vízgazdálkodási Társulat. Percenként 1500 liter vís —1 Terv szerint már márciusban meg kellett volna kezdeni a kutak fúrását — mondja Vigh János műszaki vezető — de sajnos sok tényező hátráltatott bennünket. Legjobban a fúrócsövek hiánya. Ma már a csövek rendelkezésünkre állnak. Megfelelő szakember irányításával elkészültek a fúrófejek is. — Milyenek lesznek ezek a csőkutak? — Általában 25—30 méter mélyek, s 15 centiméter vastagságú műanyagcsövekből fog a víz a felszínre jönni. Egy- egy kútból 800-tól 1500 liter percenkénti vízhozamot szeretnénk elérni- A talajminták és a Vízügyi Kutató Intézet véleménye alapján ennyit várunk. —• A műanyagcső igen jó. Egyrészt élettartalmát tekintve, másrészt aránylag olcsón és korlátlan mennyiségben kapható. Ez pedig nagyon fontos az öntözéses gazdálkodás kiszélesítéséhez. 2000 holddal több öntözött terület Egyszázhúsz kutat akarnak elkészíteni. Ennek megépítésével közel kétezer holddal fog növekedni a járás öntözött területe. De valószínűnek tartjuk — ha kellő tapasztalatot szerzünk — ez a szám még emelkedni fog. — Számításunk szerint — mondja — körülbelül 10 ezer forintba kerül egy kút. De célunk az, hogy még ennél is olcsóbbá tegyük. Erre lehetőségünk van. Egyrészt a kutak építési idejének, másrészt a felvonulási költségeknek a csökkentésével. A termelőszövetkezetekkel már megbeszéltük, hogy az építéshez szükséges felvonulást saját erőből végezzék. A távolabbi tervek — Nagyon gazdaságosak lesznek ezek a csőkutak — mondja határozottan. A kutak egy évi használat után kifizetik a ráfordított építési költséget- Később csak a kutak tisztítása — három—négy évenként egyszer — kerül költségbe, ami csekély összeget tesz ki. A kút élettartama pedig korlátlan. A járási párt és tanács szervek nagy figyelemmel kisérik munkájukat és ahol csak tudnak, segítenek. Igaz, néha anyagi gonddal küzdenek. Több pénz kellene, hogy gyorsabbá tegyék a munkálatokat. — Mikor kezdik meg az első fúrást? — Már kiszállítottuk a fúrótornyot és a szükséges felszerelést. — Nagyhódoson indult meg az első fúrás. Jó szakemberekkel dolgozunk és minden remény meg van arra, hogy a szövetkezetek kívánságainak eleget tegyünk. A kutfúróbrigádnak távolabbi tervei is vannak. Ha a járás területén befejezik, a szomszédos járásban, a fehérgyarmatiban kezdik meg a munkálatokat. Később pedig ott, ahol szükséges. Bálint Lajos Kongresszusi zászlóátadás, élüzem ünnepségek Nyíregyházán (Munkatársunktól.) A Szabolcs-Szatmár megyei Építő- és Szerelő Vállalat él- üzemavató ünnepségen megjelent Endrédi Endre elvtárs az MSZMP megyei bizottságának titkára, Oláh László elvtárs a párt megyei vb. tagja, Murczkó Károly elvtárs az MSZMP nyíregyházi városi bizottságának titkára, Szűcs Lajos az SZMT vezető titkára, Szabó Imre az Építésügyi Minisztérium Szak- igazgatási Főosztályának a képviselője, Nemes Imre a megyei tanács vb. elnökhelyettese, valamint más üzemek és vállalatok küldöttei. Az üzem fejlődéséről, az eredményekről Kanda Pál elvtárs igazgató a megyei párt vb. tagja tartott rövid tájékoztatót. ' A beszámoló után Oláh László elvtárs az MSZMP megyei bizottságának kongresszusi versenyzászlóját adta át, majd többen köszöntötték az új élüzemet, kitüntetéseket osztottak ki a legjobb dolgozók között Másodszor nyerte el az élüzem címet a Vasszerkezeti és Gépipari Vállalat. Szombat este hat órai kezdettel a Szabolcs-étteremben rendezték meg az élüzemavató ünnepséget, amelyen a vállalat hat dolgozóját kiváló jelvénnyel, 16 dolgozót oklevéllel tüntettek ki. Sokan részesültek pénzjutalomban. A „Szocialista brigád” címet a Mohácsi-, a Müller-, a Fucsovics- és a Lippai-brigád nyerte el. A nyíregyházi 1. sz. posta- hivatal nyolcadszor lett él- üzem. A postás művelődési házban szombaton megrendezett ünnepségen két postás nyerte el a „Szakma kiváló dolgozója”, négyen pedig a „Posta kiváló dolgozója” címet. Egy postás vezérigazgatói elismerésben részesült, hárman pedig oklevelet kaptak. Tízezer forinton felüli pénzjutalmat osztottak ki a postahivatal dolgozói között. OLVASÓNK ÍRJA: 600 holddal több esillagfürt vetés A nyírbátori járás termelő- szövetkezetei több munkaterületen előrehaladtak, egyes véleményeknél túl is teljesítették tavaszi vetéstervüket. Pl. csillagfürtből 600, lucernából 200, korai burgonyából 50 holddal vetettek többet a tervezettnél. A kukorica vetését csupán 3—4 tsz-ben nem kezdték még meg. Nyírderzsen befejezték a burgonya, napraforgó vetését. A kukorica magját a tervezett területnek több mint egyharmadán tették földbe. Nyírvasváriban — ahol új vezetőséget választottak — iól halad a tavaszi munka. Ebben a termelőszövetkezetben is több növénynél már túlteljesítették a tavaszi vetéstervet. Lucernából 50, tavaszi takarmánykeverékből 15, csillagfürtből 140. korai burgonyából 18 holddal vetettek többet Raffai Zoltán 22 milliós verseny vállalás Az állami gazdaságok, gépállomások, az erdőgazdaság és a gépjavító vállalaj dolgozói a tavaszi munkákra való felkészülés idején célul tűzték ki a jövedelmezőség, a termelékenység növelését az önköltség csökkentését. A siker érdekében az üzemek dolgozói versenyvállalást tettek. Eddig tizenegy állami gazdaság, nyolc gépállomás, az erdőgazdaság és a gépjavító vállalat dolgozói több mint huszonkétmillió forint értékű versenyvállalást tettek. A Kemecsei Állami Gazdaság dolgozói mintegy ötmillió forinttal akarják ebben az évben növelni tervezett termelési eredményüket Pályázati felhívás A TIT Szabolcs-Szatmár megyei szervezete, a Földművesszö- vetkezetek Szabolcs-Szatmár megyei Szövetsége és a Megyei Tanács VB Mezőgazdasági Osztálya pályázatot hirdet a szövetkezeti mozgalommal, elsősorban a termelőszövetkezeti mozgalommal foglalkozó helytörténeti tanulmányok megírására. A pályázat célja a mezőgazdaság szocialista átalakulása történetének egy átfogó vagy valamely részkérdésének önálló kutatáson alapuló feldolgozása. A pályázatok mutassák be egy termelőszövetkezet, vagy egy község, illetve megye területén kialakult szövetkezetek történetét. fordítottat SZATHMÁRI GÁBOR 72. Nem kevesebb fejtörést okozott a rejtjeles közlemények kiáfrirozása sem. Az Abwehr legjobb rejtjelszak- értői hosszú éjszakákat töprengtek az értelmetlen betű és számrengeteg felett, amelyet sikerült elkapniiok az adásból. De csak egyetlen egyszer tudtak valami egé- zen rövid szövegrészt kihámozni belőle. Aztán új rejtjelkulcsra tért át a leadó, s nem akadt, aki valamennyire is érthető, főleg használható dolgot tudott volna kisütni a furcsa rendszerű számokból. Az Abwehr emberei megfigyelték: a titkos leadó tulajdonosai speciális rejtjelező gépet alkalmaznak, amelynek működési elvéről a német katonai fél- derítőknek mindössze halvány sejtelmeik voltak. Am az az egy megfejtett rádiógram-rész is elegendő volt, hogy az Abwehr tájékozódjon, kivel áll szemben. A közieméssyben ugyanis az archívumokat őrző titkos rejtekhelyről volt szó, s ezt KarMusiteból, vagyis pontosan onnan sugározta az adó, •hol a rejtekhely van!... Ez1963. április 30. után vetette be Upitz a már ismert kombinációját: Otto Lies átdobását, s Herbert Lange szökésének sugalma- zását. Upitz mégegyszer átolvasta a most kapott rejtjeles szöveget. S az ott álló mondatok alapján eloszlott még az a kevés kételye is, ami valahol egészen a tudat alatt élt benne. Most már biztos volt benne, hogy elérte, amit akart. Mert, ha egysaer Karlslusteból Ostburgba költözött át az oroszok leadója, akkor természetes, hogy vele együtt jöttek a rádió gazdái is. Az orosz felderitőket tehát sikerült Ostburgba csalni, vakvágányra vezetni. A Gruppenführer megköny- nyebülten sóhajtott; fel. Aznap este még egy meglepetés várta Upitzot. Az adjutáns egy látogatót vezetett be hozzá. Az az ember volt az illető, akinek a felkutatása és kapcsolatainak megállapítása Upitz mostani legfontosabb feladata volt. — Maga? — Tátogott a Gruppenführer, s a csodálkozástól nem tudott szóhoz jutni. — Amint látja, én vagyok —, mosQiyodott el a vendég'. — Ha megengedi, ledobhatom a kabátomat, ugye? Upitz —, aki még mindig nem ocsúdott fel a meglepetéstől — csak ült a karos- székben, mint aki sóbálvány- nyá változott, s gépiesein bólintott a kérésre. A látogató hanyagul a szék karfájára dobta az átmeneti kabátját, majd rátette a kalapját is, s leült. — Nos —, mondta, bodor cigarettafüstöt eregetve — mi újság, hogy szolgál az egészsége, kedves Upitz? TIZENNYOLCADIK FEJEZET A távok Ostburgból időről időre, rendszeresen megérkeztek a rövid morsejelek. Az adást mindig szorongva várták, s gyorsan áttették a jeleiket szövegre. A szinte művészien rövid, tömör közleményekben Aszker beszámolt a munka menetéről. Moszkvából állandóan igyekeztek segíteni rajta, hogy könnyebben tájékozódjon, különböző speciális információkat sugároztak neki, amelyeket ott Ost- burgban nem tudhatott volna mee. De az utóbbi hetekben megszakadt a kapcsolat. Hiába hívták szüntelenül Aszker állomását az állambiztonsági szervek legjobb rádiósai. Kerimov őrnagy nem felelt. Ld- kov tábornok utasítást adott hogy éjjel-nappal figyeljék az étert. S a vevőberendezések kezelőd most a készülék mellett váltották egymást. Egy pillanatra sem kapcsolták ki a gépet. Ámbár minden hiába volt. Kerimov hallgatott. Likov jól tudta, milyen sokféle technikai oka lehet a kapcsolat időlegés megszakadásának. Előfordulhat az is, hogy Kerimov olyan helyzetbe került, amely lehetetlenné tette az éterben valló megjelenését. Egyszóval minden valószínűség szerint csak az ellenség közötti konspirativ munka szokványos nehézségeiről lehet szó. És Likov mégis nyugtalankodott, aggódott a fejlemények miatt. S ez az aggodalma átragadt az állambiztonsági szerveknek a Kerimov akciójával kapcsolatban álló többi munkatársára is. Likov a telefonkagylóért nyúlt, s a rádiósok számát tárcsázta. Ribint találta a vonal másik végén. Az ezredes napok óta szinte a rádiósszobában élt, még éjszakára sem jött ki onnan, mert ha összeköttetést sikerül megteremteni, neki azonnal beszélnie kell Aszkerral. Speciális rejtjelmondatot kell továbbítania. — Hallgat —, mondta Ritán. — Hallgat — ismételte Likov elgondolkodva. — Ha valami változás lenne, akkor azonnal szóljon... — Természetesen, Szergej Szergejevics —, felelte gyöngéden Ribin, aki tökéletesen megértette a tábornok lelkiállapotát. Likov a helyére tette a kagylót, de látszott rajta: csak gépiesek a mozdulatai, a gondolata másutt jár. — Ejh... — tört fel belőle a sóhajtás. Nehéz napok voltak ezek. Már kétszer rátelefomáltak a felettesei: igyekezni kell az ostburgd akcióval, mert újabb és újabb hírek érkeznek arról, hogy nem csupán a szovjet felderítők érdeklődnek a fasiszta archívumok iránt. Likov megértette, hogy az idő vesztegetése igien súlyos áldozatokkal járhat. De 6 mit tehet másít? Egyes egyedül csak várhat. Várhat és Keri- movban reménykedhet. Ismét megszólalt a telefon. Ezúttal Csisztov ezredes érdeklődött Kerimov felől. Aztán megint a várakozás hosszú, gyötrő órái következtek. A tábornok — fel-alá járva a szobájában — újra és újra átgondolta, mi minden is történhetett Ostburg- ban. Majd akaratának megfeszítésével nyugalmat parancsolt magára, leült az asztalhoz. s azokkal az aktákkal foglalkozott, amelyeket az adjutáns már jó régen behozott. Este hat órakor felállt az asztal mellől, páncélszekrénybe rakta az iratokat, s elhatározta: átmegy a rádiósokhoz. Jól tudta ő, hogy Kerimov felkutatásáért nélküle is megtesznek ott mindent, amit csak lehet. De mégis... Léptek haltattszottak az előszobában. „Ez Ribin lesz” — gondolta a tábornok. Kinyílt az ajtó, s valóban Ribin lépett a szobába. Egy papírlapot lobogtatott nagy boldogan a kezében. Sugárzó arcai újságolta: Kerimov pontosan a korábban szokott időben jelentkezett az éterben. Amiatt szünetelt az adása, mert elromlott a leadó egyik alkatrésze, s'igen nehezen tudta pótolni. Aszker beszámolt a közleményében az Abwehrtelle konspirativ lakásán végrehajtott akcióról, s jelentette, mi volt az igazi szerepe Max Wiesibachrak az egész retjekhely ügyben. (Folytatjuk) A pályaművekben különös figyelmet kell fordítani a mezőgazdaság szocialista átalakulása felé vezető kezdeti lépések, a fö1«*- művesszövetkezetek, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének — a közös gazdálkodás kialakulása történetének — feldolgozására. az egységes paraszti osztá’y kialakulásához vezető út történelmi bemutatására, a szövetkezetek létrehozásáért folytatott politikai harc mellett a szocialista mezőeazriasági nagyüzem kialakulásának történetére, továbbá a földműves- és az egyéb szövetkezeti mozgalom fejlődésével egyidejűleg a falusi lakosság életkörülményeiben, kulturális fejlődésében bekövetkezett változásokra. a szocialista falu kialakulására. Pályázni lehet olyan témával is, amely a szövetkezetek politikai, szociális, kulturális tevékenységével foglalkoznak a felszabadulástól napjainkig, • egyben azt is vizsgálja, hogy a szövetkezetek tevékenysége milyen hatással volt a parasztság életkörülményeinek alakulására. Pályázni lehet a szövetkezett mozgalomra vonatkozó visszaemlékezésekkel. illetve visszaemlékezéseken alapulj tanulmányokkal is. A pályázaton bárki részt vehet. Pályadíjak összege: I. díj 3000 Ft n. díj 2000 Ft in. díj íooo Ft A legsikerültebb tanulmányokat és visszaemlékezéseket önállóan vagy gvűiteményes kötetben meg je1 ént etjük. A pályázatra benyújtott tanulmányok. visszaemlékezések terjedelmét a szerzők szabadon határozhatják meg. A pályázatok beküldésének határideje: 1964. április 4. Beküldendő a TIT Szabolcs- Szatmár megyei szervezetéhez. Nyíregyháza Zrínyi Ilona u. 13. szám. A TIT Szabolcs-Szamár megye! Szervezete Földmű vesszövetkezetok , Szabolcs- Szatmár Megyei Szó? íetsége Szabolcs-Szatmár Megy á Tanács Mezőgazdasági Osztálya
