Kelet-Magyarország, 1963. április (23. évfolyam, 80-99. szám)

1963-04-28 / 98. szám

Külpolitikai események sorokban Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke szomba­ton a Kremlben, dolgozó­szobájában fogadta a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság katonai küldöttségét, ame­lyet Bohumir Lornski had- seregtábomok, nemzetvédelmi miniszter vezet. (Moszkva, TASZSZ) De Gaulle vidéki kőrútján pénteken ismét két beszédet mondott. Űjból az ismert szovjetellenes rágalmakkal igyekezett igazolni a francia atomfegyverkezést és a Bon­nal kötött együttműködési egyezményt. (Párizs. MTI) Kennedy elnök pénteken a Pentagonban az amerikai külügyminisztérium épületé­ben rövid beszédet mondott a minisztérium vezető katonai és polgári tisztviselői előtt. A szűkkőrű hallgatóság előtt el­mondott beszéd tartalmáról semmi sem szivárgott ki, Kennedy beszéde alatt a biz­tonsági szolgálat detektívjei őrizték a Pentagon folyosóit és környékét. (Washington, AFP) A nyugat-virginiai Clarks­burg közelében lévő szénbá­nyában, ahol csütörtökön este robbanás történt, megtalálták a 22 áldozat holttestét. Mind a 22-en családos emberek vol­tak, 41 gyermek maradt apa nélkül. (Clarksburg, AP) A Nyuga-Európai Unió ka­tonai bizottsága kétnapos tit­kos megbeszélést folytatott Párizsban. Az értekezleten az unió parlamentjének júniusi ülése számára javaslatot ké­szítettek elő a NATO leendő nukleáris haderejéről. (Párizs, Reuter) A Krilon szovjet gőzös ka­pitánya rádiój elen tésben kö- zöte, hogy a Japán-tengeren a 131471-es számú, amerikai kétmotoros repülőgép körül­repülte a hajót és észak­keleti irányban eltűnt. Ha­sonló zavaró repüléseket vé­geztek más amerikai repülő­gépek is (Moszkva, TASZSZ) Az országgyűlés vendége­ként francia parlamenti kül­döttség érkezett szombaton Budapestre. A küldöttség ve­zetője dr. Hubert Martin, a francia nemzetgyűlés kultu­rális és szociális bizottságának titkára. (MTI) Ismét útrakész állapotban van a Baku szovjet hajó, amely március 27-re virradó éjszaka megsérült az ellen­forradalmárok kalóztámadá­sa következtében kubai vize­ken. A havannai hajógyár munkásai 10 napon át éjjel- nappal dolgoztak a hajó hely­reállításán. (Havanna, TASZSZ) A szovjet békebizottság ren­dezésében Moszkvában érte­kezletet tartottak a szovjet tudósok. Az értekezleten az egybegyűltek felhívással for­dultak h világ egyetemein és tudományos intézeteiben mű­ködő professzorokhoz és ta­nárokhoz. Felszólítják külföldi kollégáikat, vegyenek aktívan részt a békeharcban. (Moszk­va, TASZSZ) A CTK csehszlovák hír- ügynökség közleményt adott ki arról, hogy Buenos Aires­ben letartóztatták Jiri Vite- ket, a csehszlovák diplomáciai misszió kereskedelmi kiren­deltségének vezetőjét és két munkatársát, Miroslav Hodu- bot és Antonin Kobzát. A Csehszlovák Köztársaság Bue­nos Aines-i nagykövetsége tiltakozott az argentin nagy- követségnél és követelte a le­tartóztatottak azonnali szaba­don bocsátását. (Prága, TASZSZ) A skóciai szakszervezetek kongresszusa túlnyomó több­séggel hozott határozattal sür­gette az összes .atomkísérletek beszüntetését. (London, MTI) Az amerikai hadügyminisz­térium pénteken este bejelen­tette, hogy az amerikai lég­védelem átszervezése sorár« négy légvédelmi agyközpontot és húsznál több radar-állomást szüntetnek meg. (Washington, Még a hidegvérnek is... Franco és fasiszta vérbír ái meggyilkolták Julian Gri- maut. Azt hitték, elmúlik az a ’ zonyos három nap, amely eltemet minden szenzációt, s napirendre tér a világ gaz­tettük felett. Nem ez történt. Nem szűnik a felháborodás ereje, sőt erősödik. „Franco erkölcsi hulla!” — kiáltják mindenütt. „Ennek a fenevadnak nincs helye a nap alatt!” Franco a maga „pestises” hajójával szeretett volna be­evezni a nyugati „demokráciák” szélvédettebb kikötőinek valamelyikébe. Ezt azonban a népek felháborodása nem tű­ri. Még a hidegvérű északi országok fiai sem nyugszanak. Koppenhágában, például, amint képeink mutatják, napiren­den vannak a különböző jellegű antifasiszta tüntetések. Plakátokat égetnek el a spanyol követség előtt Hitler, Mussolini és Franco neve szerepel e plakátokon. Mások a kegyelet virágait helyezték el ugyancsak a spanyol követ­ség falainál. Grimau mártírhalála újabb jeladás volt ko­runk valamennyi humanistája számára: „Emberiség vigyázz! Nem nyughatsz addig, amíg fasiszták, imperialista méreg- keverők, nukleáris háborúra készülő politikai banditák lé­teznek a Földön!” És mert az emberiség nem lesz soha kollektív öngyilkos, egészen bizonyos, hogy elkövetkezik a politikai és erkölcsi hullák temetésének napja... 4 SEATO beavatkozása várható Jelentések a laoszi helyzetről Viantíame (ÁFP ■ UPI — DP A) Reuter — na Phouma elnökletével. Ezt követőleg A laoszi nemzetközi ellen­őrző bizottság pénteken újabb látogatást tett a Kőedény- sákságón, s ott mint a Reu­ter iroda jelenti, nyugalmat talált. A péntekre virradó éj­szaka itt, mint ismeretes a semleges csapatok egyes alakulatai, valamint a jobboldaliak megtámadták a hazafias erőket. Souvanna Phouma herceg, miniszterelnök, szombaton egyébként az ellenőrző bizott­ság tagjainak, valamint az angol és a szovjet nagykövet kíséretében Khang Khay vá­rosba utazott. Itt a hazafias erők, valamint a velük szö­vetséges semleges egységek képviselőivel tárgyal. A laoszi koalíciós kormány pénteken ülést tartott Souvan­Souvanna Phouma közle­ményt hozott nyilvános ságra. amelyben cáfolja hogy Laosz területén külföldi — thaiföldi, vágj dél-vietnami — csapatok segítenének egyes politi­kai irányzathoz tartozó laoszi alakulatokat. Souvanna Phouma javasol­ta, hogy a thaiföldi és dél­vietnami csapatok „esetleges” laoszi jelenlétét a nemzetközi ellenőrző bizottság vizsgálja ki­Felt tengernagy, a csendes­óceáni amerikai flotta főpa­rancsnoka befejezte kétnapos bangkoki tanácskozásait és elutazott Thaiföldről. Mint ismeretes, Feli és Young amerikai nagykö­vet Thaiföldön a SEATO esetleges laoszi beavatko­zásáról tárgyalt. Ezt a feltételezést megerősíti a thaiföldi hadügyminiszter pénteki bejelentése, amely szerint az Egyesült Államok 7. flottája Dél-Vietn-m keleti partvidéke mentén készen’é - ben áll beavatkozni a laoszi válságba. Ezt az információt még Felt tengernagy közölte a hadügyminisztertel. A DP A értesülése szerint washingtoni körökben arról beszélnek. h*gy Hat-rimán külügyminisz'er-helyetles, aki jelenleg Moszkvában tartóz­kodik, a jövő héten esetleg személyesen utazik Laoszba. Reuter) 1963. április 28, Fidel Castro a Szovjetunióba érkezett Moszkva, (MTI): Moszkva dolgozói, különösen a fiata­lok, napok óta készülnek Fi­del Castro fogadására. Az egyik hetilap egyszerű moszk­vaiak nyilatkozatát közli. Egy viráglárusnő elmondja, hogy nagy forgalomra számít, mert sok százezer ember árasztja majd el virágesővel Castro kocsiját. A Vörös Proletár üzem munkásai szeretnék gyárukban üdvözölni Fidelt és megmutatni azokat a gé­peket, amelyeket a kubai gyá­rak számára készítenek. Az űrhajósok emlékeznek baráti találkozásaikra Kuba földjén. A szombati Lityeratumaja Gazeta közli Jurij Gagarin cikkét, amelynek címe: „Ba­rátunk, Fidel". Gagarin fel­eleveníti havannai napjait és elmondja, milyen kedves közvetlenséggel kísérte őt Castro a kubai látogatás nap­jaiban, milyen leírhatatlan szeretettel veszi körül Fidelt a kubai nép. Nem kétséges hogy április 28-a emlékezetes ünnepként vonul be a szovjet főváros történetébe. Castróra olyan fogadtatás vár a moszkvai repülőtéren, olyan diadalme­net a moszkvai utcákon, amilyenre eddig csak az űr­hajósok fogadtatásain volt példa. Az utcákon egyébként szombaton reggel már meg­jelentek az első orosz és spa­nyol nyelvű üdvözlő feliratok. A Gorkij utca egyik házán a munkások 25 méter hosszú piros vásznat feszítenek ki. A transzparensen fehér be­tűkkel ez áll: „Testvéri üd­vözlet a szocializmust építő kubai népnek, amely önfel- áldozóan védelmezi hazájá­nak szabadságát és független­ségét az amerikai imperialis­ták agresszív fenyegetései­vel szemben! Síjen a szovjet és a kubai nép örök, meg­bonthatatlan barátsága és együttműködése”! A repülőtérről a városba vezető útvonalat is feldíszí­tették. Fidel Castro, amikor a TU—114-es repülőgép a szov­jet területre ért, az alábbi táviratot küldte Nyikita Hruscsovnak. „Most haladtunk át a szovjet határon. E pillanat mélységes meghatottsággal töltött el valamennyiünket. Teljes mértékben átérezzük azt a mély barátságot és megbonthatatlan testvérisé­get, amely kialakult népeink között. Hosszú volt a gép útja a Szovjetunióba. Azt mond­ják, hogy jelenleg ez a leg­hosszabb leszállásnélküli lé­giót. De a TU—114 ragyo­góan bírta a távolságot. A szovjet mérnökök és munká­sok büszkék lehetnek felül­múlhatatlan tulajdonságaira, á repülőgép személyzete rendkívül szívélyes, gondos­kodó magatartásával érzékel­tette velünk a szovjet nép szerétét hazánk iránt. E felejthetetlen pillanat­ban forró testvéri üdvözle­tünket küldjük önnek és az egész szovjet népnek." Fidel Castro, a Kubai Szo­cialista Forradalmi Egység­párt Országos Vezetőségének első titkára, a Kubai Köz­társaság forradalmi kormá­nyának miniszterelnöke és kísérete Nyikita Hruscsov­nak, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének meg­hívására szombaton baráti látogatásra a Szovjetunióba érkezett. A kedves vendégeket a repülőtéren, ahol a TU— 114-es gépóriás a kora reg­geli órákban földreszállt, Anasztasz Mikojan, az SZKP Központi Bizottsága elnök­ségének tagja, a Miniszterta­nács első elnökhelyettesével az élen hivatalos személyisé­gek fogadták. A repülőtéren díszszázad tisztelgett a kubai kormány­főnek, felhangzott a kubai és a szovjet himnusz. Anasztasz Mikojan és Fi­del Castro kézszorítással és baráti öleléssel üdvözölték egymást és szívélyesen elbe­szélgettek. A vendégek és a fogadta­tásukra megjelent személyi­ségek a repülőtérről külön- vonaton Murmanszkba utaz­tak. Fidel Castro vasárnap április 28-án érkezik Moszk­vába. Ahol sa|á( határozatuk ellen uszítanak a városatyák Fajüldözők tragikomédiája ,,odalent Délen“ Ismét hallatott magáról az amerikai Dél — és sajnos is­mét bebizonyította, hogy a 1 rabszolgatartók unokái félté­kenyen őrzik nagyapáik ret- 1 tenetes örökségét. Georgiában történt a mi­nap, az egyik legjellegzete­sebb déli államban, és annak Albany városában. Itt is, mint a hírhedt Little Rock- | ban, vagy az amerikai Ox­ford városkában, amelyről a bátor néger diák, James Me­redith brutális üldözése kap- ' csán írt annyit a világsajtó, szóval Albanyban is eszten­dők óta kemény harcot vív­nak a színesbőrűek és a de- moratikus érzelmű fehérek a nagyapák súlyos hagyatéka, a pusztító faji gőg ellen. Az Albany Mozgalom néven ismertté vált harcos tömeg­szervezet a fizikai veszélyt, az elbocsátást vállalva küzd azért, hogy érvényt szerez­zen az Amerikai Legfelsőbb Bíróság határozatának, amely szerint a faji megkülönböz­tetés minden formája tilos. Korai öröm A napokban úgy tűnt, hogy Albany ultrareakciós város­atyáinak gyülekezete, az úgy­nevezett Polgárok Tanácsa engedni kénytelen az ameri­kai és a nemzetközi közvé­lemény erkölcsi nyomásának. (Másfajta nyomás ugyanis szinte egyáltalán nem volt: Washington, kevés igyekezetei mutatott, hogy érvépyt sze­rezzen a saját döntésének.) Nos, a Polgárok Tanácsa ösz- szeült és olyan határozatot hozott, amely kimondta: Al­bany város engedelmeskedik a szövetségi, vagyis a köz­ponti hatóságok döntésének. Az Albany Mozgalom tag­jai felújjongtak. Ügy érez­ték, küzdelmük nem volt hiá­bavaló. „Albany most talán megmutatja a világnak, hogy a Dél is megindult az igaz­ságosság útján" — jelentette ki a mozgalom elnöke, dr. W. G. Anderson. 1 Az öröm azonban korainak bizonyult. Kiderült, hogy taktikai húzásról van szó semmi többről. A Polgárok Tanácsa azon a napon, ame­lyen az erkölcsi nyomásnak engedve közzétette a faji meg­különböztetés megszüntetését elfogadó határozatát, közle­ményt jelentetett meg lap­jában, a szélsőjobboldali Al­bany Héráidban. Ebben fel­szólította a város fehér la­kosságát: „maradjon hű a georgiai hagyományokhoz”, mutassa meg, hogy „csak formálisan enged az erőszak­nak, gyakorlatilag azonban nem.” Világos beszéd. Mi ugyebár publikáltuk ezt az átkozott deklarációt, mert közvéle­mény Is van a világon és a washingtoni külügyminiszté­rium hadd közölje büszkén az afrikai diplomatákkal, hogy „ismét megszűnt egy város­ban a faji megkülönböztetés”. Ti azonban lesztek szívesek nem komolyan vermi mindezt és megmutatni, hogy Albany város tisztes polgárai számá­ra a színesbőrűek ugyanúgy tisztátlan niggerek maradnak, mint száz évvel ezelőtt. „Menjenek innen!*1 ...Amikor a következő nap két néger fiatalember be­ment a „csak fehéreknek” feliratú Lee Drug Store ven­déglőbe, hogy boldogan „ki­próbálja" a városi tanács ha­tározatát, az üzletvezető rend­őrt hívott és a két fiút „rend­bontás” címén őrizetbe vet­ték. Ugyanez történt négy más négerrel, akik Howard John­son vendéglőjében kísérletez­tek. Egy színesbőrű „fehér” taxiba akart szállni. A sof- főr válaszát sző szerint idézi a Newsweek című amerikai hetilap' „Négereket ezután sem hurcolgatunk." Négy diáklány jegyet akart venni a város „fehér” mozijába. A filmszínház titkárának vála­sza: „Menjenek innen. Nincs szükségünk a maguk pénzé­re”. És így ment ez az élet minden területén. Kiutasítot­ták a négereket a városi könyvtár olvasóterméből, a nyilvános parkok sétányairól, az üzletek „fehér” osztályai­ról. ...A városi tanács fennkölt döntésének hírére egy északi újságíró utazott Albanyba, hogy a nagyvilág mielőbb ér­tesüljön az újabb amerikai vívmányról. Megkérte többek között Laurie Fritchettet, Albany rendőrfőnökét mond­ja el, mi változott a város­ban a tanács határozata óta. „Semmi, uram, garantálom önnek, De ha esetleg valami változást mégis tapasztalna, kérem, azonnal jelentse ne­kem”. És a rendőrfőnök gúnyos- magabiztosan vigyorgott.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents