Kelet-Magyarország, 1963. április (23. évfolyam, 80-99. szám)

1963-04-27 / 97. szám

Munkatársunk felkereste Juha Istvánt, a Tsz Beruhá­zási Iroda főmérnökét, aki az alábbiakban tájékoztatta la­punkat az iroda ez évi mun­kájáról: A tsz-ek belterjes gazdálko­dásának fejlesztése érdekében az 1963-as évben megyénk te­rületén mintegy 1700 darab létesítmény (1333 dohány pajta, 22 szarvasmarha-istálló 20 magtár, 13 szolgálati lakás és több más üzemi épület) épül fel. Harmincöt tsz-majorban villamosítunk, huszonegy ma­jorban a vízellátásit és 6900 katasztrális hold öntözését biz­tosítjuk. A létesítményekhez szüksé­ges tervdokumentációkat a Szabolcs-Szatmár megye Tsz Beruházási Iroda készítette el gyorsított ütemben, azért, hogy az építkezések megvalósítása zavartalan legyen. A három­millió forint értékű tervezési munkát irodánk dolgozói vál­lalták és végezték el díjtala­nul, hogy tsz-eink építési költ­ségeit csökkentsék ezzel is. A Mintegy 200 gyermek egyen­ruhában a művészet boldog arató ünnepére gyűlt össze a járási művelődési ház színpa­dán. Hat évvel ezelőtt kezd­ték az I. osztályos tanulók ze­nei nevelését. Fokozatosan év­ről évre megvalósították a Kodály-i élvet, „A zene min­denkié’1. A fáradhatatlan nevélőgár- da. Kisvárda zeneszerető kö­zönsége összefogásának tük­röződése volt az április 20-i első iskolai hangverseny. Ezen a hangversenyen az iskola első osztályától a VI. osztályig csoportok, duókra, triókra, kvartettekre írt darabokat ad­tak elő. E hangverseny fényes bizonyítéka volt az osztályról- osztályra kivirult kóruskultú­ra és hangszeres muzsika meg­alapozásának. Gazdag, színes, változatos műsor az ének-zenetanárok jó ízlését, igényességét bizonyí­totta. A különböző korok él­mény és érzósvilága vált újra s újra éhnénysizerűvé a nagy­mesterek gyermekeik, részére írt. műveken keresztül a nagy­számú közönséghez. Bájos természeti képek a preklasszikus madrigál költé­tervdokumentációfc már 1962. december 31-én készen voltak. Problémák a kivitelezésnél A kivitelezésnél azonban sok olyan probléma jelentkezik, amely gátolja, hogy a tsz-ek időben birtokukba vehessék az egyes létesítményeket. így például nyolc tekénistálló és öt 15 000 férőhelyes csibe­nevelő építését a kivitelező IlM SzaboLcs-Szaitmár megyei Állami Építőipar] Vállalat csak 1964-es befejezési határ­idővel vállalta, holott a tsz-ek- nek már ez év őszén szüksé­gesek az üzemi épületek, nem beszélve arról, hogy az ezek építésére nyújtott állami hi­telt a következő évre átvinni nem lehet, s ezért jövőre új hitelkeretet kell kérni. Az Építésügyi Minisztériumban folytatott megbeszélés során sikerült elérnünk, hogy a fenti létesítmények közül négyet ez év december 31-ig a vállalat szetbol elragadó előadásban szólaltak meg. Merenzió: Al­kony, Rauch: Reggel című művei. Klasszikus alkotásokban a kis művészek törekedték több­kevesebb sikerrel Haydn, Mo­zart, Beethoven művelnek jó bemutatására. A Mozart Ábé­cédé, Bűvös csengettyű na­gyon széfjén szólt. Dinamikai- lag jól kidolgozott. Különösen kiemelkedtek a kórusrn űvek közül is a Ko­dály—Bartók, Pödör darabok. Démut József kisvárda i zene­tanár Aranyfelhő című kórus­műve elismerést érdemel. Kedves dallama vidám, gyer­mekek szívéhez közel álló mondanivaló jellemezte az új művet. Elismerést érdemel a 180 tagú nagykórus teljesítménye. Kodály: Gergely járás, Gar­bócz: Kell a játék című két nagykórusra írt művek bemu­tatása viharos tapsot váltott ki a közönségből, méltó befe­jező száma volt a nagyszerű hangversenynek. Fekete Ferenc főelőadó. elkészítsen. Örvendetes és szép dolog volna az építőipari vállalattól, ha a többi négy istállót és a csibenevelőket is legalább e határidővel készí­tené el! Gyorsítani kell a szállítást! Nehéz feladatot jelent az 1333 dohánypajta tetőfedésé­nek biztosítása is. Ugyanis a pajták lefedéséhez 3 000 000 kéve nád lenne szükséges, s a Földművelésügyi Miniszté­rium mindössze 1 400 000 ké­vét tudott csak kiutalni, amely­ből eddig körülbelül 270 000-et szállított le. A központilag biztosított fedőanyag tehát igen lassú ütemben érkezik rendeltetési helyére. A szállí­tások gyorsításában a MÁV, illetve a Közlekedés- és Pos- taügyi Minisztérium tudna se­gíteni. — A nád a paj­ták 50 százalékának lefedésé­hez elegendő, a hiányzó meny- nyiséget helyileg kell pótolni szalmával A dohánypajták építése mel­lett a legnagyobb gondot az öntözési program megvaló­sítása jelenti. Az említett 6900 holdból mintegy 1500 kataszt­rális hold öntözését csöku- takból kívánjuk biztosítaná. A csőkutak építése azonban nehézségekbe ütközik, mert a Felsőtdszavidéki Vízügyi Igaz­gatóság. amelynek feladata lett volna a kutak tervezése és kivitelezése, egyetlen cső­kutat sem készített el. Ezért megállapodást kötöttünk a Be­regi Vízgazdálkodási Társu­lattal, amely vállalta, hogy 1963. július 30-ig elkészít har­minc esőkutat. (Más társulat is végez kútfúrót.) Negyvenmilliót már beruháztunk Az említett nehézségek, problémák ellenére is szépen halad megyénkben atsz-beru- házási program megvalósítása. A 242 000 000 forintos összbe- ruházásból mintegy 40 000 000 forint értékű beruházás már megvalósult. A továbbiakban azonban szeretném felhívni vállalataink, építési brigád­jaink figyelmét arra, hogy a dohánypajták építéjsének üte­mét gyorsítsák meg, — ez évi feladataink közül ez a legfontosabb mind a népgaz­daság, mind pedig a tsz-ek szempontjából — fejezte be tájékoztatóját Juha István. R. J. ALEKSZAiVDR NASHB0V: fordítottat SZATHMÁR 70­A telefonbeszélgetés rövid volt, de annál szélesebb derű áradt szét Wiesbach sugárzó arcán. Visszatette helyére a kagylót, de még mindig nem akarta elhinni, hogy ekkora szerencse érte. „Valóban csodálatos nap ez a mai” — gondolta, miközben elővette a zsebkendőjét, hogy megtörölje izzadó homlokát. Wiesbach visszaindult. Gu- be háttal ült a kijáratnak, s élvezettel kortyolta a sörét. Az látszott rajta, hogy most nem létezik számára semmi és senki, csak a sör. Wiesbach mosolyogva, örömtől telve ál­lapította ezt meg. Helyreiga­zította a félrecsúszott inggal­lérját, s visszaindult az asz­talhoz. Aszker, amikor ezt a kom­binációt kitervelte, így számí­tott, ha Wiesbach a kémelhá­rító ügynöke, akkor a „Ho- mannal” folytatott beszélge­tés után feltétlenül azonnal igyekszik kapcsolatot terem­teni gazdáival, hogy közöljön 1963. április 27. egy olyan fontos hirt, miíit Homann Ostburgba érkezése. Késedelem nélkül indulni fog, hiszen a találkozót reggelre be­szélték meg, s az idő már nagyon előrehaladott. Ezt a jelzést kétféle módon teheti meg Wiesbach: telefonon, vagy úgy, hogy személyesen találkozik a kémelháritó va­lamelyik emberével. Ha Wiesbach telefonált volna, a ruhatáros meghallja minden szavát. De nem tele­fonált. Aszker egy óvatlan pillanatba kinézett Dietrichre, s az a fejét rázta: nem. Ma­radt tehát a második lehető­ség. Mindebből az következik, hogy ki kell lesni Wiesbachot, merre, hová megy a mulató­ból. Wiesbach üldögélt egy ke­veset az asztalnál. Aszker látta rajta,' hogy már türel­metlen, nyugtalan. Korántsem olyan beszédes, mint az előbb. Fel is állt nemsokára, s bo­csánatot kért: telefonáltak a «várból, valami fontos munka van, mennie kell. Aszker nem tartóztatta. Wiesbach után Aszker is azonnal elhagyta a mulatót. Schubert és Stálecker kint várta. Mind a hárman Wies­bach nyomába szegődtek. így „vezette” el őket a hegesztő a kémelhárító magányosan ál­ló villájába. — Ö itt lakik? — kérdezte Aszker, amikor Wiesbach be­ment a kapun, s eltűnt az épületben­— Nem, nem itt lakik, — felelte Stalecker.. — Az 6 la­kása egészen más irányban van. — Dehát akkor kihez jött? Megálljunk csak! — Aszker telefonvezetéket vett észre, amely a kerítés egyik oszlo­pától a villáig vezetett. Fel­mászott az oszlopra, elvágta a drótot. Szemerkélni kezdett az eső. Schubert felhajtotta a ka­bátja gallérját, s még jobban a homlokára húzta a kalapot. — Otto, — suttogta Schu­bert — járja körül a házat. Stalecker és Aszker elin­dult, hogy körülnézzen a kör­nyéken. — Mi ez? — szólt halkan Stalecker, aiki valami na­gyobb mozdulatlan tárgyat vett észre a sötét mellékutcá­ban. — Gépkocsi, — felelte Asz­ker. — Menjünk, nézzük meg közelebbről. — Horch típusú — szólalt meg Stalecker, amint mellé értek­Aszker bólintott, jelt adott A Mezőgazdasági Gépkísér­leti Intézet Bertalan Lajos úti laboratóriumában új típusú Ze- tor 4011 Major elnevezésű négyhengeres traktor érke­zett. Az intézet munkatársai megvizsgálják a traktor telje­sítőképességét, majd tartós- sági próbának vetik alá. Amennyiben a traktor jól vizsgázik, rendelnek belőle a mezőgazdaság részére. A ké­pen: Madarász András cso­portvezető és Baracskai Lász­ló szakmunkás az új traktor működését vizsgálják. Fehérváry Ferenc felv. Tavaszi vásár nyomában A leértékelt áruk tavaszi vásárát Nyíregyházán is nagy érdeklődéssel fogadták. Sétát tettünk az üzletekben, hogy közelről is lássuk mát jelent városunk kereskedelmi életé­ben egy árleszállítás. Szemre is láthattuk, hogy a tavaszi vásár forgalom tekin­tetében nem közelíti meg a tél végi vásárt. Ez érthető is. A téli vásár zárszámadáskor volt, amikor termelősaövetke­zetednk dolgozói megkapták egész évi munkájuk eredmé­nyét. A tavaszi vásár forgalmá­ban egyedül a női konfekció 13-as üzlete érte el, illetve haladta túl a tavalyi forgal­mat. Ennek is megvan a ma­gyarázata. A legnagyobb leér­tékelés a női konfekció áruk­ban történt. Kartonblúzok, ballonkabátok, szövetruhák és' sok más női divatcikk került leértékelésre. Vasárnapok villany nélkül Sokunknak okoz nem kis bosszúságot, hogy elég gyak­ran, éppen vasárnap nincs áramszolgáltatás a Guszev- lakótelepen. Sok dolgozó ara­szon y vasárnap végez nagy- mosást, nagytakarítást, s mi­vel nem egyszer csak délben van víz, így a munkát csak késő délután tudják befejezni. Külön lehet beszélni arról, hogy milyen bonyodalmat okoz az áramszünet az ebéd elkészítésében. Ezenkívül a gyerekek va­sárnapi szórakozását is lehe­tetlenné teszi ez az állapot. A televízió nagyobb szabású gyermekműsorait is vasárnap Megjegyzésünk: Több olvasó fordult már hasonló panasszal szerkesz­tőségünkhöz. Sajnos, elke­rülhetetlen, hogy egy-egy körzetet munkaszüneti na­pokon kikapcsolnak az áramszolgáltatásból a szük­séges hálózati és egyéb ja­vítási, felújítási, ellenőrzési munkák elvégzéséhez. Az üzemek folyamatos termelé­séhez az energiaszolgáltatást biztosítani kell a TITÁSZ- nak, ezért az említett mun­kákat csak vasárnap végez­hetik. A féri Ikonl'ekci ó már nem dicsekedhet ilyen eredmény­nyel, mert leértékelt árukban sincs olyan nagy választék, mint a női konfekcióban. A cipaboitokban az árle­szállítások nem érintettek na­gyobb mennyiségű árut. Meglátásunk szerint orszá­gos viszonylatban a nagyke­reskedelemnek jobban kelle­ne felkészülni a tavaszi vá­sárokra. Feltételezzük, hogy egy-két városban sokkal na­gyobb olyan készletek van­nak, amelyek leértékelésre kerülnek, mint Nyíregyházáin. Érdemes megemlíteni, hogy a tavaszi vásár reklámjaiban a központilag leküldött hirdeté­sekben. a földművesraövetke- zeti boltokban olyan cikkeket is hirdettek leértékelt árunak, ami csak Budapesten volt kapható. Nem volna-e lehet­séges, hogy a tavaszi vásárok megindulása előtt felmérése­ket végeznének, hogy egy- egy megyében milyen készle­tek kerülhetnek leértékelésre. Helyes áruelosztással feltétle­nül növelni lehetne a tavaszi vásárok forgalmát. F. P. Köszönet a segítségért délelőtt sugározzák, természe­tes, hogy ezeket ők nézni sze­retnék. Kérjük az illetékeseket, ke­ressenek valami megoldást e vasárnapi kellemetlenség meg­szüntetésére. Antal József Nyíregyháza. Ottónak, s még közelebb fér­kőztek a kocsihoz. Stálecker megrántotta Aszker kezét. — Az Abwehr kocsija! — Biztos? — Egészen bizonyos! Két színűre festett Horch egész Ositburgiban csak egy van. — Minden világos —, mondta Aszker elgondolkoz­va és kisvártatva hozzátette: — Az a ház konspirativ la­kás! — Igen —, felelte Staliec- ker. — Most mit teszünk? — Mindenekelőtt ártalmat­lanná kell tenni a gépkocsi- vezetőt. Utána én majd be­megyek a házba. — Menjen —, intett Sta- lecker. — Menjen, és küldje ide Schubertét. Mi... majd ketten. Aszker visszament a villa elé, ott váltott néhány szót Schuberttól, aki utána nyom­ban Stálecker segítségére sietett. Zuhogni kezdett. A nagy kövér esőcseppek hangosan kopogtak a fák lombjain, a háztetőn, a földön. Az eső monoton sustorgásával telt meg a környék. Aszker felmászott az épü­let egyik ablakához. Be volt függónyözve, csak a redőny egy keskeny nyilasán lehetett valamelyest belátni. Aszker megkapaszkodott a faiban, s több helyen is megpróbált benézni, mi történik odabent. De semmit sem látott. Visszajött Schubert és Sta- lecker. Fejbólintással jelezték Aszkemek; minden rendben van. Kerimov előkészítette a pisztolyát, felment a tornác lépcsőjén, kinyitotta az aj­tót, s eltűnt a házban. Ostburgot valósággal felka­varta az esemény. Mi, a kótaji általános is­kola politechnikai oktatásba részesülő tanulói többször fordultunk kéréssel a külön­böző vállalatok vezetőihez és a helyi Űj Erő Termelőszö­vetkezet elnökéhez, hogy le­gyenek segítségünkre, támo­Kézröl-kézre járt az újság, amelynek első oldalán közöl­ték a hírt, az Abwehrsteile két tisztjének és egy giépko- csi vezetőjének tragikus halá­láról. Az éjszaka folyamán — ír­ta a cikk — szolgálati út köz­ben hirtelen elromlott a gép­kocsi kormányszerkezete, s az autó, amelyben hárman ül­tek, a meredek folyópartról beüérohant az Elbába. „Úgy haltak meg, mint a hősök: őrhelyükön” — írta az Ostburger Zeitung, s gyász- keretben közölte a kémel- hárítók fényképeit. Az Abwehr emberei ter­mészetesen jól tudták, hogy a valóságban mi okozta a kém­elhárítok halálát Upitz egy percig sem hitte, hogy autó­szerencsétlenségről lenne szó. S amikor kiemelték a folyó­ból a holttesteket, mindenről megbizonyosodhattak. Az or­vosi boncolás megállapította, hogy Becker Sturmführemél és a gépkocsivezetőnél a halál már jóval a vízbezuhanás előtt beállt. Becker hasfalán friss lövés nyomát észlelték. Upitz tábornok filozofiku­san fogta fel az Abwehr munkatársadnak halálhírót: háború van, a háború pedig áldozatokat követel. Más nyugtalanította őt. Az a rej­tély, hogy vajon ki lehetett ennek a mesteri pontosság­gal és vakmerőséggel végre­hajtott akciónak a szervező­je. S hosszú töprengés után Upitz arra a következtetésre jutott, hogy azoknak az orosz felderítőknek a keze van a dologban, akiket ő végül is átjátszott, s arra késztette, hogy Karlslusteból Ostburg­ba tegyék át működésük köz­pontját. (Folytatjuk) gassanak bennünket politech­nikai kertünk, műhelyünk létrehozásában. Részünkre új, de nem szo­katlan e tanulási módszer. Hiszen mi falusi gyerekek hozzászoktunk a mezőgazda­sági munkákhoz. Örömmel is végezzük „munkával tanuló" feladatainkat. Erre tanúbi­zonyság gondosan ápolt ker­tünk és gazdagodó, korsze­rűsödő műhelyeink. De mind­ezeket nem egyedül magunk teremtettük. Ezért szeret­nénk a Kelet-Magyarország- ban is köszönetét mondani a Terményforgalmi Vállalat, a Megyei Építőipari Vállalat, valamint a Húsipari Válla­lat igazgatóinak és dolgozói­nak önzetlen segítségükért. Termelőszövetkezetünk el­nökének és helyettes agronó- musának mondott köszöne- tünk mellé ígéretünket is csatolnánk. Mi is örömmel se­gítünk az alma és a szőlő szüreten — társadalmi mun­kában, ahogy ők is tették. A kótaii politechnikás tanulók és Szabó János nevelő. Válaszol az illetékes ,J\. jegyzőkönyvek nem V lágítanak” címmel január 2< számunkban foglalkoztunk ti borszállási kultúrház ügyé vei. Az épületet még az el­múlt év augusztus 20-án átad­ták. de villanyvilágítás ja­nuárban sem volt. A napokban értesítést kap­tunk a községi tanács végre­hajtó bizottságától, hogy a villanyhálózat bekötése meg­történt. A kultúrházban egy klubszobát bocsátottak a köz­ség fiataljai rendelkezésére, akik társadalmi munkával ki­takarították és be is rendez­ték már a helyiséget. Ebben a szobában helyezték elaKISZ- szervezet rádióját és lemez­játszóját, így a fiatalok fes­tőnként szívesen betérnek pi­henni, szórakozni. Ugyancsak a község fiatal­jai tették rendbe a könyvtár- szobát is, ahol most 821 könyv várja a falu lakóit. Hárommilliós segítség a tsz-ekoek A pajtatetőfedés megszervezése — Mi lesz a csőkutakkal? Az első önálló hangverseny Hatéves a kisvárdai ének—zene tagozatú általános iskola

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents