Kelet-Magyarország, 1963. április (23. évfolyam, 80-99. szám)
1963-04-27 / 97. szám
r * Éljen a kommunizmust építő Szovjetunió! EGYMÁST TISZTELVE Egyik barátom panaszkodott. Kibírhatatlan amit társbérlőjük művel. Felesége ■miatt idegileg kivan, s már alig lehet ép tányért, csészét találni konyhájukban. Arra kért segítsek. Az illetékesek beavatkoztak. Most valószínű fallal választják el ymástól a két családot. ,ím kirívó példa. Az emberek akarva nem akarva, tő- 'ük függetlenül kapcsolatban annak egymással. Az egyik vagy kellemetlen cseleke- e hatással van a másikra, alyásolja gondolkozásában, eményében, dolgok megítélésében, de nem utolsósorban mjinkáiában. Ezért nem lehet közömbös az, hogyan tartja, vagy nem tartja meg valaki a társadalom által kialakított új szokásokat, normákat az együttélés szabályait. De vajon, hol is kezdődik ez? Ott, amikor az egyik ember tekintettel van a másikra, megérti gondját baját, s talán még segít Is azok megoldásában. Manapság sokszor hangsúlyozzuk: szocialista módon gondolkozón és élni. Könnyű ezt mondani, de megtartani! Mert ez azt is jelenti, hogy becsüljék meg egymást az emberek, több türelmet és megértést tanúsítsanak egymással szemben. Az új, szocialista társadalmi viszonyok új emberi kapcsolatokat követetnek meg, s bizony a fejlődés folyamán ■ mindinkább szembetűnőbb lesz, ha valaki az együttélés szabályait megsérti. Az ilyen embert előbb utóbb kiközösítik, megvetik. Célunk az, hogy az emberek között a baráti kapcsolatokat kialakítsuk, s elmélyítsük, mind bensőségesebbé tegyük. Nagyon lényeges, hogy csak annyi jogot követeljünk magunknak, amennyit embertársunknak biztosítunk. Sajnos mégis lépten nyomon észleljük, tapasztaljuk, hogy akadnak emberek, akik azt gondolják magukról, hogy őket több jog illeti meg mint a másikat, s ebben a tudat ban megsértik a másikat. Teszik ezt meggondolatlanságból, pillanatnyi indulat, fel- lcbbanás hatására. Nem, vágj' nehezen tudnak uralkodni magukon. Pedig egymás alap tálán sértegetése idegileg kimeríti a partnereket, az emberek lelkiegyensúlya billen meg, mely természetesen hatással van munkájára. S ezt végsősorban a társadalom érzi meg. Az okokat kutatva rádöbbenünk, hogy nem is olyan égbekiáltó dolgok robbantanak ki nézeteltéréseket em berek között. É. Miklós ro- hodi lakos azért sértődött meg, mert figyelmeztették, hogy sertései kárt tettek mások udvarában. Emiatt illetlenül sértegette embertársait. Megbüntették. H. Zoltánná baktalórántházi asszony a válás bírósági döntése úton is rágalmazott. M. Andrásné olyan szöveget akart kidobol- tatni az urai hivatalsegéddel, amelyben megnevezte ki tulajdonította el libáját, holott erre semmi bizonyítéka nem volt. V. Gyula kocsordl lakos a labdarúgópályán a vita hevében sértette meg embertársát úgy, hogy bírósági ügy lett a dologból. Az emberek kicsinyes okok miatt feledkeznek meg magukról. Ha lassan is, de a társadalom fejlődésével, az emberek között új kapcsolatok érvényesülnek. Egyre inkább az a jellemző, hogy az embereket a közös gondok, aj közös alkotás örömei és gond i jai foglalkoztatják s az ap< róbb nézeteltérések megszűnőben vannak. Farkas Kálmán. TAVASZ A KERTBEN A BRIGÁD: 37 NŐ, 3 FÉRFI — GARANTÁLT MUNKAEGYSÉG A FÉLÓRÁKAT IS KIHASZNÁLJÁK A szürke vasbordákon többségükben fiatal, csinos nők ülnek előrehajolva. Könnyedén, színesen öltözve, mint maga az ébredő tavaszi termeszei:. Gyomlálnak. A széles hollandi ágyásokat két oldalról veszik közre. Kezük serényen jár a tolakodó gyomok ellen. Mikor szakasznyi helyen végeznek, egymás után mennek arrébb. Lejjebb a kövér, puszta földön négyen csinálnak újabb ágyásokat. Tucatnyian harminc-negyven méterre járnak a vízgyűjtőhöz vedrekkel. Hordják a vizet, locsolnak. Némelyik már kendőt sem tart a fején, s hajukat a napfényűzte szellő játékosan cirógatja. Egy-egy lobogó tincs megcsiklandozza homlokukat, nyakukat, amitől kedvesebb a beszéd, messzibbre csengőbb a nevetés. — Nincs egyetlen férfi sem? — szólítom meg a gyomláló- kat, — A Sóvári Lajos bácsi. A vezetőnk..: — mondja egy kedves hangú szőke, és feláll. Előre mutat. Ültetni való paprika A kertész két jókora tál mellett guggol. Kezével puhán keveri a csírás paprika magvakat. Majd egy piros pulóverrel — nyilván valamelyik nőé — visszatakarja a tálakat. — Van már nekünk szinte ültetni való paprika, meg paradicsom, karfiol, káposzta, Nem okoz tüdőrákot a cigaretta Legveszélyesebb a szivar —- Legegészségesebb a pipa Sok szó esik napjainkban a dohányzásról, annak káros hatásairól. Egyesek szerint tüdőrákot okoz, időmap előtt megöregíti az embert, étvágytalanságot okoz. Felkerestük dr. Kemény Lajosit, a megyei tbc gondozóintézet igazgató főorvosát. Mi a véleménye a ttidöszak- orvosnak a dohányzásról? — A dohányzás szenvedély. Ha valaki megszokta, csak nagyon nehezen tud lemondani róla. Ha okosain élnek ezzel a szenvedéllyel, akkora tüdőgyógyász szemével nem káros. Csak akkor tiltjuk, ha a tüdőben valamilyen betegség van. A papírban lévő kátrány ugyanis ingerli a hörgőket, a füst miatt kevesebb levegő jut a tüdőbe és köhögésre készteti a beteget. — Igaz-e ez az állítás, hogy a tüdőrákot elsősorban a dohányos emberek kapják meg7 — Nem igaz. Számtalan olyan ember kapott már tüdőrákot, aki még soha életében nem vett cigarettát á szájába. Viszont az is általános jelenség, hogy az erős dohányosok nem kapnak tüdőrákot. Az viszont már tudományosan bizonyított, hogy a "Tarettázás káros hatással van érrendszerre. — Különösen a nők körézen elterjedt az a felfogás. hogy a dohányzás fogyaszt. Van, aki éppen ezért szokik rá a cigarettára. — Ennék is megvan a magyarázata. A dohányos emberek ugyanis nem kívánják az ételt. Kevesebbet esznek, leromlik a kondíciójuk. 'Természetesen általánosítani itt sem lehet. Van, aki 60—70 darab cigarettát szív el naponta és mégis kövér. Hogy a cigaret- tázás közvetlenül fogyaszt, nem igaz. — Szép számmal akadnak, akik szivaroznak. Azt állítják, hogy egészségesebbek a cigarettánál, mert a füstöt nem szívják le. — A szivarozás a dohányzás legkárosabb módja. Igaz ugyan, hogy a szlvárosok többsége nem síívja le a füstöt, de ennél sokkal károsabb dolgot művel: rágja a szivart. így sok nikotin jut; a gyomorba, ami nem közömbös a szervezetre. Jóllehet a tüdőre ártalmatlan, de étvágytalanságot okoz. Viszont ha szipkából dohányzunk, akkor a szipka megszünteti a közvetlen érintkezést a nyállal és a füsttel. A papírban lévő kátrány és a nikotin lerakódik és lényegesen kevesebb jut a szervezetbe. — Ezek szerint legelőnyösebb helyzetben a pipázók vannak? — Különösen akik hosszú számi pipából pöfékelnék. Itt ugyánis a pipaszár felfogja a káros anyagokat. Ennek ellenére azt ajánlom, hogy aki még nem szokott rá a dohányzásra, az ne is igyekezzen vele. Különösen vigyázni kell a fiatalokra, akiknek szervezete még kevésbé ellenálló. De ha mégis cigarettázásra adják a fejüket, inkább válasszák a szabad levegőt, mint a rossz levegőjű helyiségeket. B. F. Az ország szigetelőszalag igényét kielégíti a nyíregyházi I j gumiüzem. Képen: a csomagolok. karalábé, zeller palántánk, korai termésre. Karalábét már ültettünk is ki. Ez a paprika kései fajta. De csírá- san vetjük, hogy mielőbb keljen — magyarázza. Egyébként tanulságos életútja van Sóvári Lajosnak, amit negyvennyolc éves korára meg kellett tennie. Kilencen voltak testvérek. A kertészkedést apjától tanulta, akit mindig űzött a sors, s vele együtt a családot. Hevesből Kisújszállásra, onnan Debrecenbe, Üjfehértóra, Ke- mecsére, vissza Fehértóra. majd Érpatakra kerültek. Így nősült Nyíregyházára. 1951-óta tagja a Ságvári Termelőszövetkezetnek, ötödik éve vezeti a kertészetet. Mórusban kétezerre számítanak — Beteljesült a vágyam — mondja kis szünetet tartva.— 62 hold van a kezemen. 22 hold öntözéses. — Csak nők dolgoznak a kertészetben ? — Harminchét a nő, három férfi. A másik két férfi most nincs itt A nők fele lány, fele fiatalasszony. Mondhatom, Öröm velük dolgozni... Az asszonyoknak hetenként, ha akarják, egy szabadnap jár. Szót váltok az egyik asz- szonnyal. Jaczkó Józsefnének hívják. — Az elmúlt hónapban átlag 900 forintot kaptunk. Előlegül. Most is annyiformán lesz. Hanem május, az erős hónap. Akkor kétezer forint körül számítunk. Mert nálunk garantált normateljesít- mény utáni fizetés van. A teljesített munkanorma hetven százalékára kapunk készpénz előleget, a többit év végén számoljuk el. Reggel hét órakor kezdtek. De ez nem sablon. Ha úgy hozza a közös tennivaló, hajnali három órakor is felkelnek. 62 holdról egymillió forint — Az eredmény bizonyít — jegyzi meg Sóvári Lajos. — Idén a 62 hold kertészet után kerek egymillió forint bevételt akarunk. Hat év óta nálunk nem csorbult a terv! Inkább teszünk hozzá, mint elmaradjon belőle. A héten már szállítunk 30 ezer csomag idei hagymát. A gyomlálók, öntözők végeztek. Az idő fél tizenkettő. De nem azzal veszik körül a vezetőt, hogy úgy is mindjárt dél, hát ők mennek haza ebédelni. Két fiatal lány a szószóló: — Lajos bácsi, ahogy tegnapeste tetszett mondani: mi most megyünk a földiepret kapálni. Pár perc múlva , mindnek kapa kerül a vállára, a fészerben pihenő kerékpárok mellől. Asztalos Bálint. Korányi emlék ünnepség Nagykállóban Május 13-án lesz 50 éve, hogy dr. Korányi Frigyes, az európai hírű orvosprofesszor, megyénk szülötte meghalt. Halálának évfordulója alkalmából május. Il-én nagyszabású emlékűn népségét rendeznek Korányi szülőfalujában. Nagykállóban. Az ünnepséget dr. Moskovits Károly, a megyei tanács vb. egészségügyi osztályának vezetője, megyei főorvos nyitja meg. Dr. Kiss Lajos, a nagykál- lói tbc gondozóintézet főorvosa méltatja dr. Korányi Frigyes munkásságát. Dr. Ke- mény Lajos, a megyei tbc gondozóintézet igazgató főorvosa „A tuberkulózis helyzete megyénkben” címmel előadást tart. Végül koszorúzást ünnepséget rendeznek dr. Korányi Frigyes szülőházánál. A nyíregyházi cipőgyárban Fenyvesi Mihály a szegélyező gépnél. Hammel József felvétele Milyen kínzó érzés, ha az ember már sírni sem tud. Pedig de jól esne, ha néha, néha Kerekesné kisírhatná magát, s nem emésztené belül a lelketszaggató fájdalom. Hiszen olyan jó minden. Az emberek, ha néha elégedetlenkednek is, ö mindennel elégedett. Körülötte minden olyan szép és minden olyan nagyszerű, hogy a mesében sem különb. Csak, csak a boldogság hűtlen mégis. Kerekesné, amikor kiváló dolgozó lett, és a ktsz-ben mindenki gratulált neki, akkor érezte igazán, hogy menynyire boldogtalan. Bent az üzemben még elviselhető, de otthon, amikor két kislánya ostromolja hangtalan jelbeszéddel, az a kínzó. Sokszor annyira megszédíti a fájdalom, hogy le kell dőlni megpihennie Ilyenkor ébren álmodik. Elképzeli, hogy egyszer majd csoda történik, felszakad füleiben a némaság. Akkor úgy magához szorítja majd a gyermekeit, ahogyan még soha. Aztán utána akár meg .is halhat. Csak egyszer, legalább egyszer hallhassa őket, S ne kelljen csak a szájmozgásuk szerint érteni, amit mondanak. Kerekesné így született. Sírása is, kacagása is mindig néma volt. Megértette ezt, de beletörődni soha sem tudott. Amikor az anyakönyvvezetö előtt állt férjével, ott sem mondhatott hangosan igent, csak fejével biccentett, hogy együtt hkar élni azzal a férfivel, aki mellette áll. Az évek teltek, minden változott, csak a mellészegődött csend nem engedett. Valahányszor, ha az újságban hallókészülékről írtak, felderült benne a remény. Még tavaly nyáron történt. Férje ruháját kefélte, s az egyik zsebből újságdarab eseti ki. Kerekesné kezébe- vette, hogy tűzbe dobja, előbb azonban átfutotta a nagybetűket. Köztük találkozott egy hírrel, ami azt adta tudtul. hogy külföldön forgalomba hoztak olyan hallókészüléket, amellyel a süketnémák rendesen hallanak, s az ára magyar pénzben harmincezer forint. — ö. ha lenne rá harmincezer! — gondolta magában. — Vagy csak egyetlen egyszer kölcsönadna valaki egy ilyen készüléket... Aztán ahogy megörült a gondolatnak, oly gyorsan szerte is foszlott. — Harmincezer... És talán humbuk az egész. Titokban a szertefoszlott remény darabkái azért még sokáig éltek Kerekesnében. De a hónapok mullásával azok is semmivé koptak. Bent az üzemben és otthon a szüntelen munka mindent feledésbe vitt. A hosszú tél már elmúlt, húsvét közelgett. Aztán a tavasz első napját is túlhaladta az idő. Április 3-án munkaidő után a ktsz klubtermében gyülekeztek az emberek házi ünnepségre. Mint minden évben inost is jutalmakat, ajándékokat osztottak szét. Kerekesné a negyedik széksorban ült. Mellette barátnője. Sorra mentek a színpadhoz férfiak, nők. Egy váza, egy boríték, egy cigaretta- tárca. Aki átvette a jutalmat, azt megtapsolták. A ktsz elnöke ismét nevet mondott. Kerekesné figyelt. Senki sem állt fel székéről. A2 elnök Kerekesné felé beszélt aztán meglökte őt barátnője és mutatta: — Téged szólítanak, menj! Kerekesné kilépkedett a színpadig. A ktsz elnöke, kicsiny do* bozt nyújtott feléje. Kerekesné átvette és fejével köszönést intett. Jönni ákart vissza a helyére, de az elnök nem engedte. — Nyisd ki! — mutatta Kerekesnének. Az asszony zavarban volt és ügyetlenül akarta felnyitni a dobozkát. Az elnök ugyancsak izgult, s átvette tőle, a dobozt és kinyitotta. Mogyorónyi fényes műszerfélét emelt ki belőle. Kerekes- néhez nyújtotta és mutatta: — Helyezd a füledbe. Kerekesné megrökönyödve állt és idegesen tolta félre a fülét takaró hajcsokrot. Aztán egyszerre mintha szoborrá vált volna, arcának színe gyorsabban változott, mint a színházi reflektorok fényei. Taps csattant fel. Kerekesné minden porc ikáját remegés fogta el. Megtámaszkodott a drapériás osz-c tál szélében. Halottá a tapsot! Arcán könnyek gurultak le. Ismét tudott sírni. Vincze György.
