Kelet-Magyarország, 1963. március (23. évfolyam, 50-75. szám)
1963-03-27 / 72. szám
Befejeződött az országgyűlés ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) — Pártunk VIII. kongresz- *zusa végleg szakított azzal a szemdéderttel, hogy gazdasági életünk tej 16dósét saját korábbi színvonalunkhoz kell métái. A szocialista és a kapitalista világrendszer közötti békés verseny gazdasági szektorában reánk eső feladatok megkövetelik, bogy az Iparnak mindazokban az ágazataiban, amelyekben termelési lehetőségeink, tapasztalataink, tradícióink ezt lehetővé teszik, a lehető legrövidebb idő alatt érjük el a világszínvonalat. A technikai világszínvonal természetesen nem statikus valami és rohamos fejlődése többek között éppen azokban az ágazatokban: híradástechnikában, a műszeriparban tapasztalható, amelyekben a világszínvonal elérését és tyl- haladáeát reálisnak és szükségesnek tartjuk. — A világszínvonal eűérése ezeknek ez ágazatoknak rendkívüli gyors fejlődése miatt — még inkább szükségessé teszi azt, hogy a műszaki fejlesztésre rendelkezésre álló erőforrásainkat a legfontosabb területekre koncentráljuk. El kell kerülni az 1950—1860-as évek között a kutató munkát jellemző reprodukáló tevé- kunyuéeet, vagyis - a máshol már élért eredményeknek nagy költséggel és sok idővel járó hazai kutatásokkal való „elérését" Ehelyett arra kell törekednünk, hogy a baráti országoktól a KOST keretében kapott dokumentációk révén, vagy licencia vásárlások útján bevezetésre készen veheasük át ezeket az eredményeket. — A kutatási és fejlesztési tevékenységét a KGST keretében is koncentráljuk és szakosítjuk, a ezáltal a munkák együttes hatékonysága is növekszik. Ez az együttműködés azonban nemcsak segít, hanem kötelez is: nemcsak részesülhetünk a közös kutatási, fejlesztési tevékenységből, hanem a reánk eső területeiken nagymértékben hozzá is kell járulnunk ahhoz. Az előadó a továbbiakban arról szólott, hogy egész népgazdaságunk és iparunk szakemberellátását hosszabb távlatokra kell megalapoznunk. Ezt a munkát fejlesztési tevékenységünkkel összhangban kell végeznünk. Ma már a legnagyobb beruházás is megvalósul 4—5 év alatt, azt a szakembert azonban, uki az ilyen létesítményben középszintű műszaki munkakört tölt be, már 15 évvel előbb be kell íratni az egyetemre ahhoz, hogy ne csaik diplomával, hanem kellő gyakorlattal is rendelkezzék és helyt áUhaason a munkában. Helyes az a törekvés, hogy most a távlati népgazdasági terv kialakításával összhangban a szakemberképzés távlati terve is tudományos megalapozottsággal elkészül. Az anyagi ösztönzés támogassa a műszaki fejlesztést A képviselő ezután hangoztatta, hogy anyagi ösztönzési rendszerünk nem támogatja a műszaki fejlesztést. Előfordul, hogy szakmájuk, vállalatuk fejlődéséért lelkesen dolgozó igazgatók, főmérnökök és mérnök-kollektívák — saját anyagi érdekeik ellenére — szakmai szeretetből végzik a fejlesztési tevékenységet, amely prémium, vagy egyéb tekintetben hátrányos helyzetbe hozza őket. A továbbiakban arról beszólt, hogy a túlságosan az önköltségre alapított, a használhatóságot, a termékek hasznos tulajdonságait nem súlyuknak megfelelően mérlegelő árrendszerünk súlyos összeütközésekét hoz létre gyártók és felhasználók között, csökkenti az új, fejlettebb termék iránti igényeket, sérti a gazdaságos sorozatgyártás előnyeit. A Pénzügyminisztérium igán helyesen az elmúlt évben részletes vizsgálatot végzett és annak tanulságait már az idei költségvetés összeállításánál is figyelembe lehetett venni. Természetesen a feltárt hiányosságok kiküszöbölése nem megy egyik napról a másikra, hanem rendszeres, szervezett munkát igényel. Rendszeresen vizsgálni kell gazdasági, irányítóéi, pénzügyi, tervezési, ár- és bérrendszerünknek a műszaki' fejlesztésre gyakox'olt hatását Fel kell tárni az e területen jelentkező ellentmondásokat és a fejlődést akadályozó. ma már idejétmúlt intézkedés eltet és azokat olyanokkal kell felváltanunk, amelyek elősegítik a haladást, a műszaki fejlődést — A költségvetés a rendelkezésre álló erőforrásokat az ipar fejlődése szempontjából legfontosabb kulcsterületekre összpontosítja. Ezért a maga eszközeivel elősegíti a műszaki fejlődést. A képviselő a költségvetést elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Dr. Donhaffer Szilárd Baranya megyei képviselő többek között elmondotta: megváltozott hazánkban a politikai légkör és megváltoznak az emberek. A helyes politika a magyar történelemben példa nélkül álló széles népi egységnek vetette meg alapját. Számszerűen Is —< teljesen jelentéktelen kivételektől eltekintve ma mindenki ebben a társadalmi rendben, a szocializmus teljes felépítésében keresi a maga és esaládja jövőjét. A képviselő a költségvetést elfogadta. Dapsi Károly budapesti képviselő hozzászólásában ipar- politikánk egyik fontos kérdésével, a vállalatok átszervezésével foglalkozott, Beszámolt arról, hogy a termelőerők koncentrálása, a vállalatok összevonása a Ganz-MÁ- VAG gyár kollektívájának tapasztalatai szerint eredményes útja • a termelés növelésének, a műszaki színvonal emelésének. A költségvetést elfogadta. Katona Sándor Csongrád megyei képviselő elöljáróban arról beszélt, hogy a beterjesztett költségvetés szocialista társadalmunk magasrendű humanizmusát tükrözi. A társadalombiztosításra, s az egyéb szociális, illetve egészségügyi kiadásokra szánt ösz- saegek hatásos bizonyítékai: hogyan gondoskodnak nálunk a dolgozókról — mondotta többek között, majd örömmel üdvözölte, hogy a költségvetési törvényjavaslatban nyolc és fél milliárdos összeggel szerepel a mezőgazdaság. Kérte, hogy az Országos Tervhivatal, valamint az egyéb Illető' kés szervek az eddiginél Is jobban vegyék figyelembe a megyék sajátosságait, tájjellegzetességeit. Katona Sándor ezután bejelentette: a Csongrád megyei képviselőcsoport csatlakozik Gosztonyi János Vas megyei képviselő hétfőn előterjesztett javaslatához, hogy az ország- gyűlés eev későbbi ülésszakán, alapos előkészítés után. tárgyalják meg a vidéki ipar- telepítés helyzetét. Az 1963. évi költségvetésre vonatkozó törvényjavaslatot mind a maga, mind a Csongrád megvei képviselő', sonort nevében elfogadta és elfogadásra ajánlotta. Az elnöklő Pólyák János ezután szünetet rendelt elA becslések szerint az idén várható 200 millió forint értékű társadalmi munkát lényegesen növelni lehetne, ha Komáromban és az ország többi megyéjében is igénybe vennék a társadalom önvád Mihály Szabolcs-Szat- már megyei képviselő arról beszélt, hogyan könr.yíthet- nénk meg a tanyai és a falusi gyermekek továbbtanulását. — A VIII. pártkongresszus — mondotta többek között— döntő változást jelentett iskolapolitikánkban. Kimondotta, hogy az egyetemi felvételeknél eltörlik a származás szerinti megkülönböztetést. Ez nagyon helyes, s ennek szívből örülünk. Ugyanakkor azonban gondoskodnunk kell arról, hogy azok a tanyai és falusi gyerekek se maradjanak hátrányos . helyzetben, akik ma még nagy nehézségek árán, hosszú utazásokkal juthatnak csak el a középiskolába vagy más oktatási intézményekbe— Úgy gondolom, hogy addig is, amíg eltűnnek a tanyák, amíg Űjfehértón is, Csengéiben is és a többi mezővárosban is kitűnő gimnáziumaink lesznek, nekünk segítenünk kell ezeket a pa- rasztgyermekekeí abban, hogy majd az egyetemi felvételi vizsgákon fel tudják venni a versenyt társaikkal. Meg kellene nézni: nem lehetne-e nagyobb összegeket fordítani arra, hogy amíg ez az átmenet végbemegy szervezzünk, tanyai kollégiumokat olyan mezővárosok gimnáziumai mellett, ahol a tehetséges tanyasi gyerekeket taníttathatnánk, korrepetáltathatnánk, s előkészíthetnénk arra, hogy kitünően érettségizzenekIlyen intézményeket a Szovjetunióban már élet- reliívtak, s a kormány nálunk is megtette az első lépéseket. Űjfehértón és több más községben, illetve kisvárosban már vannak olyan kollégiumok, amelyekben tanyai gyerekek laknak és bentlakásos oktatásban részesülnek. Társadalmi kezdeményezéssel is találkozhatunk a nagyróded termelőszövetkezet például elhatározta, hogy saját költségén hoz létre ilyen kollégiumokat, s oda küldi a legtehetségesebb gyerekeket. Úgy gondolom, hogy ez a kezdeményezés mozgalommá nőhetne, — mondotta ezután a képviselő, majd javasolta: — Vizsgálják meg, hogy a társadalmi ösztöndíjakat, amelyeket a termelőszövetkezetek és az üzemek az egyetemisták számára folyósítanak, nem lehetne-e már gimnáziumi tanulmányok Idejére kiterjeszteni? Hasznos lenne, ha ezeket a kérdéseket a Művelődésügyi Minisztérium, a KISZ Központi Bizottsága és a* egyéb társadalmi szervek alaposan megvizsgálnák., s további hasznos javaslatokat dolgoznának ki. Dr. Kulcsár Gyula Komárom megyei képviselő, a sok tapasztalattal rendelkező ipari szakember nyelvén szólott a költségvetés tervezetéhez, Elmondotta: az elmúlt években tanácsadóként, vagy szakértőként több, mint tíz alkalommal járt külföldön mint a magyar ipar követe. Ifelyen- kint azt látta, hogy eléggé nehézkes a magyar külkereskedelem szervezete. — Előfordult, — mondotta többek között —, hogy külföldi cégek - felfigyeltek újdonságainkra, s részletesebb információkat kértek, lehetőleg gyorsan, általában nyolc napon belül. Külkereskedelmi dolgozóink nagy része azonban elsősorban kereskedő és nem műszaki' szakember, tehát itthonról kérték felvilágosításokat. A levélváltás hosszú ideig tartott, bizony arra is akadt példa, hogy két vagy hárem hónap múlva tudtak csak- válaszolni az érdeklődésre. A késedelem pedic nem egyszer a megrendelés elvesztését jelentette, kínálatunk komolytalannak tűnt. Dr. Kulcsár Gyula a továbbiakban. a szivattyúgyártás problémáival foglalkozott és szóvátette, hogy hiányzik néhány olygn mérőberendezés, amely nélkülözhetetlen az iparban, majd az fejtegette, milyen termékekkel lehetünk versenyképesek. — Csak olyan berendezésekkel törhetünk be a világpiacra, amelyek alapelveikben és megoldásaikban újat hoznak, amelyekre éppen abban az Időpontban szükség van. Gondolnunk kell arra is, hogy a külföldi eégek üzem közben is látni akarják újdonságainkat. Nálunk pedig gyakran az a helyzet, hogy itthon egyetlen mintapéldányt sem szerelünk feL Arra a kérdésre: hol működik a berendezés, nem egyszer azt kell válaszolnunk, hogy Olaszországban, vagy éppenséggel Dél-Amerikában. Véleményem szerint olyan fe. lelős műszaki szervet kellene életre hívni, amely döntene arról, hogy egy-egy ipari újdonságunkat idehaza hol helyezzék üzembe. Úgy gondolom, általában bőségesen megtérülne ez a befektetés — mondotta többek között a képviselő, majd bejelentette, hogy a törvényjavaslatot elfogadja. Dr. Bélák Sándor Veszprém megyei képviselő elmondotta, hogy a kemény tél, s a kései kitavaszodás ellenére jó munkaszervezéssel teljesíthetjük a mezőgazdaság Idei termelési előirányzatait. A tervek teljesítéséhez nagyban hozzájárulhat a gyengén dolgozó termelőszövetkezetek megerősítése. Meg kell szilárdítani a közös gazdaságok vezetését. A Izómri coin ctÁstÓ tottft liAtít? A délutáni felszólalások Az országgyűlés délután Vass Istvánné elnökletével folytatta munkáját. Az első felszólaló dr. Baskay Tóth Bertalan Pest megyei képviselő a mezőgazdasági szakemberképzéssel foglalkozott. Államunk — mondotta — minden lehetőséget felhasználva igyekszik enyhíteni a szakemberhiányt. Az ország 21 mezőgazdasági szakmunkásképző iskolájában csaknem tizenegyezren, a felnőttek tanfolyamain több mint hetvenöt- ezren tanulnak. Ebben az évben mintegy húszezer termelőszövetkezeti tag. állami gazdasági dolgozó és mezőgazda- sági gépész tesz szakmunkás vizsgát A 40 mezőgazdasági jellegű technikumban több mint 23 ílOü-ren tanulnak, a húsz felsőfokú technikumnak pedig több mint 4300 hallgatója van. At agráregyetemek és főiskolák diákjainak száma meghaladja a etoo-at. Ily módon a szakemberhiány — ha nem is oldódik meg máról-holnapra — rövidesen enyhülni fog. A képviselő javasolta, hogy a jól működő, szervezett állami formákon kívül használják fel a társadalmi összefogásod alapuló lehetőségeket is a mezőgazdasági szakemberek továbbképzésére. Erre nézete szerint kitünően alkalmas a Magyar Agrártudományi Egyesület, amely megfelelő anyagi támogatással sokat tehet a szakképzés színvonalának emeléséért, a legújabb mező- gazdasági ismeretek, módszer rek elterjesztéséértA költségvetést az ország- gyűlés mezőgazdasági bizottsága, a Pest megyei képviselőcsoport és a maga részéről elfogadta és elfogadásra ajánlotta, Mpkri Pál Komárom megyei képviselő egyebek között a lakásépítkezéseknél tapasztalható hibákat, fogyatékosságokat tette szóvá, Hangsúlyozta, hogy a korábbi esztendőkhöz képest, tavaly már javult az átadott lakások minősége, csökkent az új otthonokba költözők panaszainak száma, a szakipari munka hibái miatt azonban még mindig sok a iosos kifogás. Nem ritka, hogy az új lakásokban 'a beköltözés után néhány nappal már rosszak a vízcsapok, elromlanák a villanykapcsolók hibásak a zárak. A jövőben az ilyesféle szerelőmunkákra az eddiginél gondosabban kell üeyelni, hiszen egyre kulturáltabb. jobban felszerelt lakások épülnek, s nő a szakipari munkák jelentősége. A képviselő az említett hibáik megszün te'ésére indítványozta, hogy a tanácsi szak- igazgatási szervek fokozottan kísérjék figyelemmel a munkák minőségét, s az ille.ékesek keressék meg a módját a vállalatokon belülj ellenőri hálózat létrehozásának, — Már az év elején gondoskodni kell arról, hogy a lakás- és egyéb építkezéseknél ne kerüljön majd sor az év végi hajrára. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a legtöbb bosszúság azoknak a lakásoknak a tulajdonosait éri, amelyek karácsony vagy szilveszter táján kerülnek tető alá. A kapkodás, a sietség, a szervezetlenség sok kárt okoz a minőségben. — A beruházók ugyan 'büntetőkamatot kiróhatnak a minőségileg rosszul dolgozó kivitelezőkre, de érdemes lenne megfontolni: nsm lenne-e hatásosabb. ha a beruházók némi beleszólást kaphatnának a premizálásba, a kivitelezők jutalmazásába. Motkri Pál felhívta a figyelmet orca is, hogy sok helyütt nem használják ki megfelelően a társadalmi munkások segítő készségét. a gyenge szövetkezetekbe« helyenként túl gyakran változtatják a vezetőket, az irányító megyei és járási szervek türelmetlenek, holott nagyobb bizalommal, tapintattal köny- nyen átsegíthetik az elnököket, agronómusokat a kezdeti nehézségeken. Dr- Bélák Sándor javasolta: fordítsanak nagyobb gondot a? agrár szakemberek helyes elosztására, ne forduljon elő, hogy mezőgazdasági mérnököket olyan munkakörben foglalkozatnak, amelyeket egy technikus is el tud látni. A továbbiakban kérte: \ a népgazdaság erőforrásainak megfelelően a jövőben biztosítsanak nagyobb összegeket a mezőgazdasági szakoktatásra. Javasolta adjon a kormányzat nagyobb hangsúlyt a közgazdaság! munkának, a szakigazgatási szervek tudományos módszerekkel vizsgálják a mezőgazdasági üzemek termelésének alakulását, a beruházások hatékonyságát és megfelelő, a tudományos elemzésen alapuló javaslatokkal segítsék a munka megjavítását. A költségvetést elfogadta. Több képviselő nem telent- kezett hozzászólásra, ezért az elnöklő Vass Istvánná lezárta a vitát, s megadta a szót Tímár Mátyás pénzügyminiszternek. A pénzügyminiszter részletesen válaszolt a hozzászólásokra, s hangsúlyozta a képviselők észrevételeit, indítványait a Pénzügyminisztérium szakemberei és az illetékes főhatóságok gondosan tanulmányozzák, s figyelembe veszik a költségvetés végrehajtásakor. Ezután határozathozatal következett. Az országgyűlés az 1963. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben az eredetileg beterjesztett összegekkel egyhangúlag elfogadta. Ezután az elnök az ülésszakot bezárta. SZOVJET OLAJ A KGST keretében Magyarország és Csehszlovákia a Barátság kőolaj vezet éken nagy mennyiségű olajat kap a baráti Szovjetuniótól. Felvételünk a Bratislava közelében lévő Slovnaft vegyi üzemet mutatja, amelyhez eljutnak a csővezetékek. A lepárló tornyok 580 hektár területen fekszenek a vegyi üzemmel és a Barátság csővezetékével együtt, MTI Külföldi Képszolgálat. Szervezzünk több tanyai kollégiumot képtes segítségét a beruházások gyorsabb megvalósításához, A képviselő elfogadta fe az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta a költségvotest.
