Kelet-Magyarország, 1963. március (23. évfolyam, 50-75. szám)

1963-03-24 / 70. szám

mőaranqűzó ^flleuijhárt Hogy a nevek, akár a csil-- tagok most is éppúgy szület­nek, halnak, mint egykor, ar­ra Harangozó Szabó Menyhárt az élő tanú. Menyhárt fejében akkor ci­kázott végig vallami, amikor az öreg Bereczkit, az örökös harangozót három évvel ez­előtt elvitte az influenza. Ek­kor kezdte mustrálgatni a templom boltíveit, s kezdett. felfedezni magában bizonyos vallásos hajlamot. Amikor pe­dig a nagytiszteletű úr szőlő­jében nem akadt takaró em­ber, Menyhárt maga ajánlot­ta: majd ő betakarja azt a néhány sor olaszrizlinget. Szé­gyenszemre ne maradjon ta- karatlan. E tájon lepték el a falut a „táskás” emberek. Menyhárt­hoz is béjárogrltott két agitáló. Addig nem volt baj, amíg tar­tott a kis csobolyóból, ám egy szomorú napon kiadta lelkét az utolsó lopóig. Menyhárt eleinte az istállóban keresett menedé­ket, de utánamentek. Máskor a padlás szénaágyában talál­tak rá. Menyhárt hallotta, hogy egyik másik gazda a szőlőbe jár ki az jó három ki­lométerre van a falutól, oda talán nem ér el a lábuk ezek­nek az agitátoroknak. Hogy mégse arrafelé fordította az apostolok lovát, azért történt *pert közbejött valami, azaz alaki. Menyhárt elvállalta az ideiglenes harangozóságot, a tiszteletes személyesen kereste fel egy este. Még ekkor nem gondolta, hogy olyan lehet az a harangkötél, mint vízbefú- lónak a szalmaszál. De az el­ső harangozáskor kezdett ér­lelődni benne: jó lenne ezt véglegesen elvállalni. Olyan forrongó odalent a világ, any- nyi mindent beszél a falu. A toronyból úgy nézett le, mint­ha egy egészen más, a lentiek számára elérhetetlen világba csöppent volna.- Ide nem ér fel a szó, nem jönnek utána az agitálok sem. Menyhárt olyan szakértelem­mel kezelte a harangkötelet, mintha világéletében a haran­gozás tudományában gyakorol­ta volna magát. Minden csepp keservét dacát bel&iarangozta a nagyvilágba. A hat hold föl­det, amivel kívűlmaradt, gon­dosan szemmel tartotta, taka­rosán oda látott a Felső-m,e- zőre a torony déli ablakából. Ki nem ment a mezőre, az az asszonyra maradt, meg az agglegény sógorra. Néha tar­tott csak helyszíni szemlét, kora hajnalban, kitapogatva a mezsgyekarót, nem torgatta-e ki a traktor a helyéről. Menyhárt a legtöbb idejét a templomban töltötte, való­sággal második otthonává vált. *Nagy buzgalommal tö- rölgette a port a szószék aranyszegélyéről, órákhosszat böngészte a karzat fájára vé­sett fiú és lány neveket, ame­lyek úgy váltakoztak ott, mint más közönséges fába vésett monogramok. Harc a szalamandrákkal — Színpadon Menyhárt napjait nem tom­pította az egyhangúság. Alig akadt ideje csodálkozni azon. milyen bűvös erő szorította e vastaig falak közé, mi cserélte közömbösre szívét, amely mindig a földért dobogott, mindig a holdakért, a töb­bért. Akkor érezte a kitörni készülő vulkánt ott belül, amikor a tsz-beliek egyre hosszabbodó csatornáját pil­lantotta meg a magasból. De még ez sem rendítette meg nagyon, az aszály, a leper­zselt határ se keltette fel fi­gyelmét. Na, legalább a. kö­zösé is megég, nemcsak az övé. Menyhárt igazában a templomi padsorokból, az ülésrendből értesült a kinti változásokról. Emberemléke­zet óta a szószék előtti első sorban a körszéken a nagy- gazdalányok foglaltak helyet, a férfiakéban az első hely a Balogoké, Bereczéké, Suhaj- dáéké. a hatosszék az • iparo­soké, A bérelt hely, a kispár­na olyan természetes volt Nyírvárad templomában is, mint a legtöbb faluhelyen. S ezt a természetes rendet vélte megbomlani Menyhárt a máso­dik esztendőben. A körszéken megrökönyödésére néhány al- végesi leányzót is felfedezett.' Máskor az első gazdák között olyan arcokat látott, mint a vékony Kaliba, meg Eszenyi, ’akik azelőtt a hátsó sorokban ültek, közvetlen a közép-gaz­dák sora után. Menyhárt ek­kor kezdett el gondolkozni. Lassanként megbékélt, min­dennel. S talán élete végéig húzta volna a nyírváradi re­formátus templom harangját, ha egy láthatatlan kéz el nem téríti onnan. Néhány hete ugyanis megtudta, a nagytisz­teletű úr üres óráiban isten- bocsáss, a tsz-ben agronómus- kodik, mivel kertészeti főis­kolát végzett, s mivel jelenleg nincs agronómus a-tsz-nek. — Nahát ha így van, a pap jó agronómusnak, akkor a ha­rangozó ' is megfelel valamire — mondta csöndesen és a pa­rókia asztalára ejtette a templom rézveretes kulcsát. Páll Géza Jelenet a „Harc a szalamandrákkal’1 előadásról. (CTK foto.) Nagy érdeklődés előzte meg Karel Capek „Harc a sza­lamandrákkal" című regényének színpadra alkalmazását, melyet a Csehszlovák Hadsereg Színház számára Pavel Ko- hout drámaíró készített el. Kohout dramatizáltjában Ca­pek művét úgy alakította át, hogy a történetet napjainkig vezette s ehhez egyéni megoldást, az úgynevezett „musical- xnystery”-t választotta. Munkájában, mely új háborús ve­szélybe akar figyelmeztetni, kitűnő munkatársra talált Ja- poelav Dudek rendező személyében. A „Harc a szalamandrákkal ’ című Capek művet kül­földön adták ki, többek között az USA-hsn, Japánban, Franciaországiban, Spanyolországban A könyvet, háromszor fordították le magyar nyelvre — a harmadik fordítás 43 000 példányban jelent még. Újból kiadják a Kultúra világa könyvsorozatot Ismét kiadják a Kultúra készült modern ismerettár világa tudományos és művé- első, - kötete. — A világmdai- szeti ismeretterjesztő könyv- denség és az élő világ — sorozatot. Az első kiadvány márciusban került a könyves- 1959—GO-ban megjelent öt boltokba. A további kötetek kötete a nagy példányszám két-három . hónaponként je- eilenére napok alatt elfő- len,nek meg 1964 év végélg_ gyott. A második kiadást tíz kö­tetben, 8600 oldalon 30 000 példányban jelenteti meg a közgazdasági és jogi könyv­kiadó. Az olvasóközönség, va­lamint a tudományos és mű­vészeti körök véleményét figyelembe véve átdolgozták a sorozatot s kiegészítették a legújabb ismeretekkel, eredményekkel. Ezenfelül a hiányok pó'lására több új kö­tet is megjelenik. Ezek a tu­dományágak, illetve témakö­rök: a magyar nép története — magyar irodalom — ma­tematika — fizika — kémia — a világ népei -— a tánc — sport és testkultúra. A legjobb tudósok és szak­emberek közreműködésével | Március 2l-ér> volt 44 éve, hogy megalakult a Magyar Tanácsköz­társaság. Az évforduló emlékére egyik proletár írónk verséből idé­zünk két sort' a vlzsz. 3 és a függ. 26. sorokban. „Idesanyám, ne tartóik kend vissza, Én se vagyok rosszabb,, mint a Pista Vízszintes: 1. Csont, latirul, 3. Az idézet első sora 13. .Vissza: ital, 14. Por­celán löld, 15. Építőanyag, 16. Folyó a Szovjetunióban, 17. Tér- képsorozat. IS. Kérdönévmás, 19 Zokog, kisebbik fele, 2». Az egyik kártya lap, 21. A szocialista szovjet köztársaság egyik orszá­ga, £2. Hangtalan bus! 23. Hajó része, 24. Vissza; orosz férfinév. 25. Horváth Jenő,- 26. HEZI. 28. Angol pénzegység. 29. Amerikai író, 30. Nem szórakoztat, 31. Ün­nepi öltözet, díszruha, 32. Hiányos liszt, 33. Nyíregyháza szülötte a Tanácsköztársaság egyik kiemelke­dő alakja, utónevek kezdőbe­tűjével, 35. Álarc, 36. Jókedvű 37. Kártyajáték, 38. Égéstermék, 39. Személyes névmás, 40. Hír köz­ismert idegen szóval, 42. Folya­dék 43. ZT. 44. Kínai hangszer, 45. Női becenév, 47. Kerti szer­szám, 48. Város Lengyelországban az Odera mentén. 50. Férfinév 51. Kék, vörös, sárga, 52. Térsé­ge, rövidebben, 54. Ugyancsak lengyelországi város. 56. Sóvár Megjelenik az első magyar kertészeti lexikon A kertészeti szakemberek, főiskolád kertészhallgatók és a virágkedvelő nagyközönség mind nagyobb érdeklődése ön­álló kertészeti lexikon össze­állítását tette szükségessé. A mezőgazdasági könyvkiadó tájékoztatása szerint a készü­lő lexikon címszógyűjtését 1959 őszén kezdték meg. A munká­ban a kertészeti és szőlészeti főiskola tanárai, kutatóintéze­tek munkatársai és a legki­válóbb gyakorlati szakembe­rek — mintegy háromszázan vettek részt. 25 000 címszót gyűjtöttek össze, amelyek az alaptudományokon — biológia, botanika, kémia meteorológia stb. — a kertészet minden ágá*. felölelik. Az érdekes, min­den igényt kielégítő kertészet! lexikont hetven színes képpel illusztrálják. A lexikon meg­jelenése ez év őszére várható. Utcai „művészek“ A nyugat-berlini festőmű­vész növendékeknek a ható­ságok „jó indulatúan” lehető* 1 vé tették, az utcai kéregetést. Azóta mind többen az ifjú festőművészek közül krétára}« zokat készítenek a kövezetre és az „alkotások” mellé egy „tandíjra” feliratú dobozt he­lyeznek el, hogy a járókelők abba dobják adományaikat. Egyik kép az adománydobozt örökíti meg, a másik munka­közben az ifjú alkotót, aki szürrealista képén dolgozik. BORY ZSOLT: Európai könyvkiadók kongresszusa Mint minden esztendőiben 13 európai könyvkiadó vál­lalat vezetője az idén is ér­tekezleten vitaija meg, hogy kinek ítéljék oda az un. For­men tor-díjat, amellyel az eu­rópai kiadók az év legjobb szépirodalmi művöt szokták jutalmazni. A napokban el­döntötték, hogy a sok éves hagyománnyal ellentétben az idén nem a spanyolországi Mallorca szigetén, hanem a görög Korfu szigetén gyűl­nek össze. A határozat oka, hogy a spanyol hatóságok a haladószeliemu olasz Eina- udi könyvkiadótól egyszer s mindenkorra megtagadták a spanyol beutazási engedélyt, miután az olasz kiadónál megjelent az „Énekek a spa­nyol ellenállási mozgalom­ról" c. kötet. Szerettem én a mélyhegedűt mindig, Bár nem volt még a kezemben soha. Oly jólesően simogatja arcom Hangjának finom, nehéz bársonya. A prímhegedű sikolt a gyönyörtől, Repítik húrjai a dallamot. Nem játszik szólót a viola alta, Mégis, mégis meg kell őt hallanod. A melódiát tanítja röpülni, Hangjával érik remekké a mű. Ugyanazok a kínok fájnál: benne, Tud-e erről a többi hegedű? Mert sokan születnek mélyhegedűnek, Sorsuk az egyik szólam, nem egyéb. De tőlük kapja ez a zengő bolygó Minden báját és minden melegét. Harsogj, zenélj csak, csodálatos élet. Nem bánom, hogy mélyhegedű vagyok, A halálig tartó harmóniába, Kísérőhangszer, beleolvadok. K EB ESZTRE J.T VÉNY közepe, 57. Értéke, felcserélt éke­zettel, 58. Évszak, 60. Község Má- ramarosban 62. Megnyirbált haj! Függőleges: 1. Szabolcs megyei község, 2. Sérülés, 4. Irodalmi munkát vé­gez, 5. A Kommunista Párt egyik vezetője, 6. Asztali félköszöntő, idegen szóval, 7. Nem felső, 8. KIZ. 9. Helyhatározó rag, 10. Félrevezető, hitegető, 11. Méz na­gyobbik fele, 12. Kártyalap ék hiány, 17. Névelő, 18. Dátum, 20. Gabona kazal. 21. Nagy folyó a Szovjetunióban, 22. Gépkocsi üzemanyag, 24. Futballnál ezt jó adni, 25. Cipelj, 26. Az idézet má­sodik sora, 27. Már latinul, 28. Magyar író, 29. PSSU. 30/a. Ki­ránduláson-e? 31. GLMA. 32. Ezüst- szállal átszőtt kelme, 34. EOMG. 35. Afrikai köztársaság, 40. Szál­ka tlanított halszelet, 41. Lencse- fajta, (optika), 43. Lárma, 44. A mohamedánok szent könyve, 45. Nóta, 46. A Kommunista Párt egy' másik vezetője, 47.- Esőben álló, 49. Dél-Amerikai állam 53. Retteg, 55. ZHZ. 58. Mássalhang­zó kiejtve, 59. Francia névelő, 61. Csecsemő sírás. A megfejtéseket legkésőbb áp­rilis l-ig kell beküldeni. A borítékra kérjük ráírni „ke­resztrejtvény.’* A helyes megfejtők között 10 db értékes könyvet ■ sorsolunk ki. Március 10-i. rejtvény pályázatunk nyertesei: Megfejtés: A szocialista szovjet irodalom és a szocialista realiz­mus megteremtője. A kispolgárok. Makszim Gorkij. Nyertesek: Nyoltízas József, dr. Petrikovits Tibor és Soós Valéria nyíregyházi, Rcbák Sándorné bak- talórántházi, Nagy Anna balká- nyi, Bányai Imréné csengeri,, Roz- gonyi Győző géberjéni. Magyar Miklós •> mátészalkai, Halász Júlia nyírbogdányi, Gellért Irma ökö- ritófülpösi kedves rejtvény fej­tőink. A könyveket a nyerteseknek postán küldjük el. MÉLYHEGEDŰ Heg jelent a Világosság márciusi száma tétikai éraelmek viszonyával foglalkozik, Hermann István írása az Oedipusz király fel­újítása kapcsán a dráma és a mithosz néhány kérdését tag­lalja. Bellér Béla „A Tanács- köztársaság a világi iskolá­kért" című tanulmánya, Kéri Elemér „Régi eszmék” mo­dern köpenyben” című kriti­kai cikke. Gazdag külpoliti­kai szemleanyag, szépiroda­lom és könyvismertetés egé­szíti ki a Világosság e havi számát. 1 A .Világosság márciusi szá­ma közli T. M. Jaroszewski lengyel filozófus „A skolsztl- ka reneszánsza?“ című cikkét, Somogyi Zoltán „Materialista történetfelfogás és humaniz­mus” című. tanulmányának második részét. Az örök anyag címen Fényes Imre és Szabó Gábor taglalják az anyag­energia, impulzus megmara­dásának fizikai tényeit és a belőlük levont világnézeti kö­vetkeztetéseket. Halász László „Alkotás és vallásosság” című í tanulmánya a vallási és esz-

Next

/
Thumbnails
Contents