Kelet-Magyarország, 1963. március (23. évfolyam, 50-75. szám)

1963-03-24 / 70. szám

Országos legelőtérkép készül Milyen kedvezményeket kaphatnak a termelő- szövetkezetek a legelők felújítására, illetve lecsapolására vagy öntözésére? Gazdasági bizottság nemré­giben tárgyalta a rét- és le­gelőgazdálkodás megalapozá­sával kapcsolatos feladatokat, a legelők felújítását, rendsze­res ápolását, illetve a hozam­növelést célzó gyakorlati in­tézkedések tervét. A Földmű­velésügyi Minisztérium nö­vénytermesztési főigazgatósá­gán adott tájékoztatás szerint a rétek, legelők üzemszerű művelésével oldható meg leggazdaságosabban a szarvasmarha-állomány nyári takarmányozása. Jelenleg ezek a területek ké­pezik a lakarménytermesztés iegfoniosabb tartalékait,. A ré­tek és legelők hozamát külö­nösebb beruházások, ráfordí­tások nélkül legalább 10 szá­zalékkal lehet növelni rövid időn belül. A szakemberek becslése szerint csupán a rendsze­res gyomirtással, a bok­rok, tövisligetek kiirtásá­val, a vakondtúrások el- teregetésével, továbbá a szekérutak. felhajtóutak rendezésével, illetve a delelőhelyek válta- koztatásával az eddig 4—5 má­zsás holdanként! hozamot szé- naértékben számítva 8—9 má­zsára növelhetik, ahol pedig bevezetik a öntözéses legelő- gazdálkodást. felújítják a le­romlott gyepterületeket, a ta­lajukat megjavítják, három— négyszeres hozamnövekedést is elérhetnek. Az ország valamennyi ter­melőszövetkezete igénybe ve­heti a 3004/5-ös kormányhatá­rozat alapján rendelkezésre bocsátott középlejáratú hitele­ket a legelők ápolására, illet­ve felújítására. A rendelet végrehajtási utasítása kimond­ja többek között, hogy a ré­tek és legeik ápolására 720, a legelők felül vetésére 1500, feltörés és újravetés esetében 3500 forintos középlejáratú hitelt kap­hatnak a közös gazdaságok a rét-, illetve a 1 erdőterü­let egy-egy holdja után. A nagyobb arányú beruhá­zások közé tartozik a 90 mil­lió forintos állami támogatás, amelyet a megyék még az idén kiosztanak azok között a. termelőszövetkezetek között, amelyek vízrendezésre szoruló legelőterületeik megjavítására vállalkoznak. A csatornák, ár­kok készítésénél kiemelt föld minden köbmétere után 10 fo­rintot térít meg az állam. A rét- és legelőgazdálkodás kialakítása érdekében feltér­képezik az egész ország lege­lőterületét fekvés, talajminő­ség, termőerő és gondozottság szempontjából. Egy-egv kikül­dött szakember 10—12 község határában vizsgálja felül a legelőket és május 20-ig jelen­tést tesz a Földművelésügyi Minisztériumnak. Oktasson mindenki ALEKSZAPTOR NASZIBOV: 1200 úf társadalmi munkás Dézsi István megyei tanács vb osztályvezető nyilatkozata Városaink és falvaink szer- koztatják az építési hatóságo- t.eágazó építési, közlekedési kát arról, a magántervezők, és vízügyi teendőinek jobb el- építők, kisipari szövetkezetek látására ezekben a napokban hogyan segítik a lakosság ellá- állandó bizottságokat alakíta- tását. nak Szabolcs-Sztmár megyé- — Hasonló jellegű íelada- ben is. Megkérdeztük Dézsi tokkal kell megküzdeniük Istvánt, a megyei tanács vb. közlekedési és vízügyi vonat­osztályvezetőjét, ismertesse e kozásban is. bizottságok gyakorlati jelentő- Megyénkben — az aktívákkal ségét. együtt — 1200 szakember kap­— Főleg az utóbbi években ja meg hamarosan az Építés­tapasztalhatjuk — kaptuk a ügyi Minisztérium megbízúle- v áj ászt, — hogy a nagyará- veiét, amely arra jogosít, hogy nyű építkezési program vég- túl a tervezésen az építkezé- rehajtása közben sok helyütt sek közben is ellenőrizhessék eltekintenek a távlati tervek- az új létesítményeket, tői, olyan telkekre képeznek (a. s.) ki lakásokat, amelyek az ál­talános város- és községren­dezések során lebontásra ke­rülnek. Elszaporodott az en­gedély nélküli építés, átalakí­tás, bontás. A rossz, szaksze­rűtlen tervezések következté­ben olyan lakóházakat építet­tek meg, amelyekben rövid idő alatt feltört a talajvíz, ve­szélyeztetve az építményt és a benne lakók egészgégét. Tizenöt éves lakásfejlesztési tervünk — amely megyénkre 40 ezer magánerős ház építé­sét jelöli meg — indokolttá ‘eszi, hogy a jelentkező sza­bálytalanságoknak. szakszerűt- tanségeknek gátját álljuk Ed­dig az volt a gyakorlat., hogy az építkezési, közlekedési és vízügyi problémákat mellék- íeladatként egy személy — általában az elnök, vagy a tiktár — végezte a községi ta­nácsoknál. Megtörtént, hogy az építkezőknek sokszor a já­rás- vagy a megyeszékhely­re kellett beutazniuk szakta­nács szerzésre. —■ A tanácsaink első mun­kaülésén megalakítandó ál­landó bizottságok nemcsak megkönnyítik az építkezők gondjait, de menet közben is ellenőrizhetik a munkák mi­nőségét. Véleményt nyilvánítanak a bizottságok tagjai a város és községrendezési tervek kidol­gozásában, az új házhelyek ki­jelölésénél gondoskodnak a műemléket- megóvásáról fel­kutatták —r engedélv nétkalí területfél használásokat s tájé­A madárvilág legnagyobb is legkisebb tojása a strucc és a kolibri tojás is megtalálható Agárdi Ede pécsváradi orni­tológus ötezer darabból álló g, űjteményében. Foto: Bereth Ferenc 1963. március 24. rordította: SZATHMÁR! GÁBOR .vadasz.aitaságnaK. de írni és olvasni nem tud. Ki hinné, hogy számtalan vizsgák, — amelyeket le kellett tennie, — ■ gyikén sem derült ki. hogy ő analfabéta. Karmacsi Fe­renc harmincegy éves. értel­mes ember. Mindig úgy vizsgázott, hogy a tananyagot felolvasták neki és megje­gyezte. Tehát igen gyorsan megtanulhatna írni. olvasni is. Csak. csak éppen fel kellene ébreszteni benne és annyi más embrióén ennek szükségességét! Éppen azért ma nem leliet olyan szerv, amelyik ne foglalkozna és konkrétan ne tevékenykedne az analfabétizmus felszámolá­sáért. Sok községben működik analfabéta tanfolyam. Például a fehérgyarmati járásban hat ilyen község van. Százhúsz részt vevő azonban elég ke­vés, ha azt vesszük, hogy a járásiban kétezerhélszázhat- vannégy írástudatlan él. A következtetés egyértelmű: sürgősen tenni kell és sokkal hatékonyabban,- mint bármi­kor. A fiatalabbakat, ha más­képp nem, hát a munka fel­adatain keresztül rá kell bír­ni arra, hogy rövid időn be­lül megtanuljanak írni-olvas- ni. Az idősebbeket pedig meg kell győzni . a betűk erejéfőL És ebben van a különböző társadalmi szervek nélkülöz­hetetlen szerepe. Például Ti- szakóródon Máté Ferencné, a nőtanács elnöke egyedül ti­zennégy analfabétát tanít, akik közül jelenleg öten vizs­gára készen állnak. Máténé példája, aki ilyen nagy részt vállalt e fontos tevékenység­ből, mindenki számára köve­tendő lehet. Közeleg az iskolaév vége. A nyári vakáció fő ideje le­het az analfabétizmus felszá­molásának. Pedagógusok középiskolások és még a fel­sős ál‘alános iskolások is va­lamennyien részt vehetnének óz.'-. • enziv.it r '.hatnának a iádat lanság ellen. Amellett, hogy ez a társa­dalom minden tagjának er­kölcsi kötelessége, államunk mégis egy-egy analfabéta megtanítását 300 forinttal ho­norálja. Ha arra gondolunk, hogy nekünk valamikor a tan­könyvek árát a cséplőgépnél és a kőművesek mellet vég­zett munkával kellett megke­resni, akkor a mai diákok igen jó körülmények között juthatnak ily módon teteme« zsebpénzhez. „Oktasson mindenki” — ez a Kubában közhasználatos jelszó, legfőbb ideje, hogy valamennyi Szabolcs-Szatmár megyei faluban is visszhangra találjon. Vincze György rohamáról beszélünk, akaor szinte furcsa az analfabéta kérdést szóba hozni, hiszen hihetetlennek ‘űnik. hogy .Íven is létezik. Pedig léte­zik! Megyénkben is több ezer olyan ember él, aki nem tud írni, • olvasni. Gyakorlatiig ez azt jelenti, hogy nem gyö­nyörködhet szépirodalmi köny­vekben, nem élvezheti a fel­iratos filmet, nem sajátíthat­ja el az agrotechnikát és nem olvashatja szeretteinek levélét, s hogy nem válaszolhat azok­ra. Lám, ha az analfabétát jel­ző kereszt mögött u ‘■■ok közül e néhányat említjük, már nem is olyan egyszerű a je­lentése az analfabéta szónak. Ellenkezőleg: nagyon is ko­moly és gyakorta tragikus. Amíg nem ismerték fel az em­berek a szépet, pl. amíg nem hallottak verset, addig az igény sem fogamzo't meg. De amikor valamilyen oknál fog­va ráébredtek arra, hogy ők az írás-olvasás hiányában nem teljes értékű emberek, akkor nyugtalanná váltak. Kö­vetkezésképpen el kezdtek ta­nulni, hogy a betű megisme­résével ők is meghódítsák mindazt, ami mások számára természetes, mindennapi. De vajdai általános-e már ez a felismerés? Vajon min­den analfabéta tudja-e. hogy ő nagyon elmaradt a fejlődés­ben és főleg tudja-e azt, hogy az akarva, vagy önhibáján kí­vül elkövetett mulasztást sür­gősen pótolni kell? Sajnos nem! Igen sokam vannak, akik még nem látják, hogy nekik gyorsan el kell sajátítaniok az ábécét. Viszont, akik felis­merik a betűvetés szükségét, azokat segíteni kell szándé­kuk megvalósításában. Akik pedig nem akarják felismerni ezt, azokkal meg kell értet­ni a kor követelményét. A fő probléma ez, hogy nincs elég vállalkozó, aki az írástudatüanojc mellé állma és tanítaná azokat. Emiatt az utóbbi években, évi átlagban csak nyolc-kilencszáz analfa­bétát tanítottunk meg írni, olvasni. (Az előző időkben sokkal kevesebbet.) Pedig évenként legalább 2500 em­bert kell megtamkanunk az alapismeretékre. Továbbá az is szükséges, hogy ezután ne legyen egyetlen gyermek, aki elkerüli az iskolát. Mert az igazság az, hogy a felszaba­dulás óta is — bár csak elvét­ve — lettek analfabéták. Ezért mindnyájan felelősek va­gyunk! Példaként idekívánko­zik megemlíteni ifjú Karma­csi Ferenc Üjkóród-tanyai fiatalembert, aki traktor-, mo­torkerékpár jogosítvánnyal rendelkezik, továbbá tagja a A tanulás egyre több em­bert hódít meg. Mind többen ismerik fel mai életünk egyik fő kívánalmát: a magasabb műveltséget. Azt ■ is lehetne monda- a tanulás :■ vénnyé l\. Nem tori vénnyé, hanem sokkal szigo­rúbb törvény ez: a szocialista társadalom objektív törvénye. A szüntelenül növekvő tech­nika, a magasabb kultúrájú mezőgazdaság igényei követe­lik az állandó tanulást. A régi világban — mond­juk századunk első felét ala­pul véve — a megszerzett ismereteket még fixnek, olyan valaminek tekinthették az emberek, mint az álló ké­pet. Aki elvégzett valamilyen iskolát, vagy megszerzett egy bizonyos szakmai műveltséget, az azzal többé-kevésbé let. hette az életét hyszen a fell' • dés lassú volt. Azonban ma az a bizonyos, állókép meg­mozdult és filmként pereg. A fejlődés szüntelenül újai. szüntelenül többet követel. Így érthető, hogy a tegnapi nyolc általános ma már ke­vés, s hogy a mai gimnázium holnapra már nem lasz ‘ele­gendő és így ‘ovább. Amikor a fejlődésnek ilyen OLVflSÓHK ÍRJA: j Ifjúsági brigád ! Ki sl étán A . kislétai tsz a nyírbátori I járás egyik legjobb szövetke­zete. A fiatalok szívesen dol­goznak a tsz-ben. A község, a tsz vezetősége, látva a fia­talok eredményes munkáját, javaslatot lett ifjúsági brigád létrehozására. A fiatalság örömmel fogadta a javaslat- tót; s az ifjúsági brigádnak jelenleg 45 tagja van, A fia­talok elsősorban a gyümölcs- termesz'ésben. de összesen hétszáz hold területen akar­nak tevékenykedni. A szövetkezet vezetősége tudja, hogy a fiatalok o h n- tartása, munkaifedve — a kul­turális és sportolási lehetőség megteremtésén túlmenően — a rendszeres anyagi jut;áfás­sal fokozható. Ezért határoz- . tak úgy, hogy az ifjúsági bri­gád tagjai részén a szerzett ■ munkaegység értékének hét- . ven százalékát -r munkaégy- : ségenként harminfe forintdt — . rendszeres előlegként havonta : biztosítják. A tsz vezetősége olyan irányban is döntött, hogy az ifjúsági brigád tag­jainak egységes munkaruhát biztosít. Somlyai János — Ez az egész készlet, — mondta. — Az egyenruhát pe­dig gyorsan vesse le és dugja a dívány alá. Ha visszajöttünk megsemmisítjük. 45. Otto és Bertha elment. Asz­ker sietve átöltözött, s a tü­körhöz lépett. Egy vi-seltes, ruhájú, fáradt, megtört ar­cú férfi nézett rá onnan, akin rendkívül esetlenül állt a bő, lötyögős ruha. — Jó ez, — mondta ma­gában.- Átrakta a zakó és a nadrág zsebeibe az igazolvá­nyait. a pisztolyát, a ciga­rettát, a gyufát, s kiment. Staleckerék már az utca vé­gén jártak. Aszker a látótá­volságban követte őket. Meigkönnyeb ültén lélegzett iesl, amikor látta, hogy Bert­ha és Otto betér Lange házá­ba.' Az ellenőrzés sikeres volt. Staleckerék senkivel sem be­széltek az úton. nem men­tek oda az útközben elhagyott megannyi telefonfülke közül egyetlen egyhez sem. Amikor Staleckerék eltűn­tek Lange házának kapuja mögött. Aszker visszaindult. Nem sietett, alaposan , szem- ügyre vett mindent, amit az utcán látott. Helyesen tette-e, hogy Ostburban maradt? Her­bert halála után úgy látszott, minder) oka meg van már. hogy átmenjen a szomszéd városba, arra. az ottani cím­re, amely a végszükségre szólt. Ám. ha elutazik, magát ugyan megmenti, de a feladat telje­sítése elhúzódik. I‘t pedig még volt egv utolsó remény... prvív ,Cí T-,vv-.*i? > _ érnie a legfontosabbat: kap­csolatot talált S'”’-- hírrel. (Folytatjuk) maga előtt. Tudnia kell, hogy amilyen kockázatra vállalkozik, r — Tudom, mivel járhat... De c bocsásson meg, hol volt teg- a nap este? Hol töltötte az éj- r szakát? — Valami ház romjai kö­ütt... ! — És természetesen egy fa- 1 latot sem evett, gondolom. i Aszker nem válaszolt. < Stalecker felállt. 1 — Menjünk. 5 Kimentek az utcára, s ha- , marosan a virágoskerttel kö- I rülvett ismerős kis házat pil- 1 lantotta meg Aszker. Stalec- : kér kinyitotta az ajtót, s előre 1 engedte Aszkert. Bertha már jött is elébök. Stalecker be- mutatta neki a vendéget. — Bertha — mondta Stalec­ker a feleségének —, .most ve- ; led, kettesben elmegyünk Li- 1 zelhez. A rendégünk addig itt ; marad. ‘ — Először talán meg. kelle- ' ne ebédelni, nem? Bizonyosan ‘ a vendég is megéhezett már. — Nem. — Stalecker pillan­tást váltott Aszkerral. — Majd . utána ebédelünk. Míg el nem , felejtem, hozz magaddal egy • nagyobb táskát Valamit ve- j ezünk útközben , Bertha indult öltözködni. 1 "■a’; tizeinek. — szólt ! Aszker — semmit sem sz-ib'd 1 rrrő! .a rádióadóról. I ■'■tera.,. De magának át ’ kell öltöznie. Ahogy nézem, a r ünk egyforma, csak én i ‘•-"ivei testesebb vagypk. 1 Mindjárt hozok valamit. Stalecker kiment, s csakha- 1 mar egy barna öltönnyel és ’ egy inggel jött vissza. Aztán « megint, elment, s használt ci- ( pót hozott. — Miben segíthetek magá­nak? — mondta kis szünet után. — Mindenekelőtt el kell mennie Lange házába. Én ma­gam nem mehetek... — Akkor tehát tegnap óla maga nem is volt ott? — Nem lehet oda mennem, v- Aszker megértette, hogy teljesen őszintének kell lennie Staleckerhez. — Nem lehet. Stalecker elvtárs, mert ebben az ütközetben Lange... való­ban nyomtalanul eltűnt. S most, amikor már halott, félő, hogy sok minden nagyon ha­mar napvilágra kerül. — Attól tartok, hogy vala­mit máris szimatolnak, — mondta alig hallhatóan, szin­te csak maga elé a műszerész. — Miből gondolja? — Ott volt a rendőrség. Az tán valami katonafélék. Ige. különös módon viselkedtek... — Stalecker nem folytatta to­vább, másról kezdett beszél­ni: — Igen . Mire van szük­sége Herbert lakásán? Aszker elmondta, hogy a konyhában elrejtettek egy do­bozt. — A dobozban rádióleadő van. Ezt nem hallgathatom el Aszker beszédtársára nezett, s határozottan bólintott. — Nem puszta kíváncsiság­ból tettem fel ezt a kérdést — mondta Stalecker — A hely­zet úgv áli, hogy Herbert Lán­géról az a hír jött: elesett. Hősi halált halt, most meg váratlanul megjelent. — Amint látja, a jelentés hibás volt. — Aszker legyin­tett: — Hiszen tudja, megesik az ilyesmi. — Csakhogy ez nem jelen­tésben volt, — ingatta a fejét Stalecker. — Az egyik katona írta ezt nekem, abból az ez­redből, amelyikhez Herbert is tartozott. Ö maga látta, amint a szovjet tankok betörtek Lan­ge zászlóaljának állásaiba. Onnan kevesen kerültek ki élve. S Herbert nem volt kö­zöttük... Aszker nem felelt. Néhány pillanatig mozdulatlanul ült a helyén, a söröskorsó fölé ha­talva, majd kie<v~r>esedett, és "talecker szeméi- nézett. — Kommunist: agyok, — mondta halkan. — S ez az összes, amit most közölhetek magamról. Stalecker gondolataiba mé- lyedt. 44. — Egyszerűen. Tudtam, hol dolgozik, megvártam a gyár előtt. Befejeződött a műszak, az emberek szállingózni kezd­tek kifelé. Odamentem az egyik munkáshoz, s megkér­deztem, hogyan találhatnám meg Stalecker műszerészt. És magára mutattak. Én pedig, ismétlem, nagyon sokat tudok magáról. Herbert mindent el­mondott nekem: hogyan talál­kozott vele először a hambur­gi kikötőben azon az éjszakai gyűlésen, amikor Berlinben égett a Reichstag, s hogyan leckéztette meg utána egy kórsó sör mellett ülve... Tudok a testvéréről, akit a nácik gyilkoltak meg, sőt a felesé­géről is, aki szintén volt a ke­zük között. — Az ördögbe! — szaladt ki Stalecker száján önkéntelenül. — De ez még nem minden. Nekünk egyenesen magukhoz kellett volna mennünk. Azon a reggelen azonban egy kato­nai autó állt. a házuk előtt. És mi nem kockáztattunk,.. — ön azt mondja, hogy kommunista? — kérdezte hir­telen Stalecker. — Igen. —> Német kommunista?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents