Kelet-Magyarország, 1963. március (23. évfolyam, 50-75. szám)
1963-03-24 / 70. szám
SX ÉVFOLYAM, TO. SZÁM Ara: 6 0 fillér 1*63. MÁRCIUS 84, VASÄRNAP Korunk ésabékés egymás mellett élés A WlSnbtSző társadalmi rend- **■ szerű országok békés egymás mellett élésének politikája annyi idős, amennyi a világ első szocialista állama, a Szovjetunió. Lenin számára világossá vált, hogy a szocialista forradalom nem győz egyszerre több, vagy minden országban, ahogyan azt annak idején Marx és Engels vélte. Lehetséges a forradalom győzelme egyetlen, vagy egynéhány országban is. Ebből az következik, hogy az első szocialista országnak, vagy országoknak egész korszakon át kell kapitalista országok mellett létezniük. A szocializmus építéséhez bélke kell a szocialista országoknak tehát azon kéül tempóik, hogy együtt élésük a kapitalista országokkal békés legyen. A szocialista állam egyébként is, lényegéből folyóan is csak békés kül- pilittkát folytathat, mivel megszünteti a kizsákmányolást és ezzel azokat az osztályokat, amelyek érdekeltek a háborúban, területi hódításban, más népeik leigázásában. A békéért vívott harc különben is megegyezik ?. világ összes népének érdekeivel. Mindezeken kívül pedig: a forradalom nem exportcikk:. Minden nép maga dönti el, hogy milyen társadalmi rendszerben kíván élni. A szocialista országok nem fegyverrel, hanem építőmunkájuk eredményeivel gyakorolnak forradalmasító hatást a világra. A két Világháború között az egész világ megismerte az űj társadalom békepolitikáját. A Szovjetunió kormánya szakadatlanul harcolt azért, hogy minden országgal normális diplomáciai kapcsolatai legyenek, azaz, hogy minden állammal békés viszonyban legyen. Már a két világháború között javaslatot tett a Nép- szövetségben az általános és teljes leszerelésre. Riadót fújt, amikor a német fasizmus háborús veszélybe sodorta az emberiséget és szorgalmazta a népek és a kormányok antifasiszta összefogását a béke védelmében. Nem a Szovjetunión múlott, hogy a német fasizmusnak mégis sikerült kirobbantania a második világháborút. A békás egymás meHett élés ■*"■ politikájának leglényegesebb eleme azonban a két világháború között m világ első szocialista államának, a nemzetközi proletáriátus hatalmas forradalmi bázisának önvédelme volt. A második világháború után néhány évvel jelentősen módosultak és azóta is folytonosan változóban vannak azok a körülmények, amelyek között a világ kommunista és munkáspártjai a békeharcot, a békés egymás mellett élés politikáját folytatják. Az 1940-es évek végére szocialista országok egész sora jön létre és kialakul a szocialista világrendszer. Attól kezdve már nem a Szovjetunió és az összes többi ország békéjéről van szó, hanem a különböző társadalmi rendszerek békés egymás melléit éléséről. Ez az első döntő különbség a békeharc körülményei szempontjából a második világháború előtti és utáni helyzet között. Még inkább megváltozott a helyzet azóta, hogy joggal beszélhetünk a világpolitikai erőviszonyoknak a béke és szocializmus javára történt eltolódásáról. Ma már ugyanis megfelelő politikai, katonai, gazdasági és tömegerő támasztja alá a szocialista országok békepolitikáját. Ez a két korszak között a másik döntő különbség. A szocializmus világrend- szert alkotó országai szövetségesek egész sorával harcolnak együtt a békéért. A gyarmati rendszer széthullása következtében létrejött fiatal, független ázsiai és afrikai országok többsége következetes antiimperialista politikát, békepolitikát folytat és együttműködik a szocialista országokkal a háború és az imperializmus erőivel szemben. A világtörténelem teljesen új jelensége a száz és százmillió embert tömörítő és szinte valamennyi országra, minden kontinensre kiterjedő népi békemozgalom, l^zefaet a nagy fontosságú ■“''körülményeket vette figyelembe az SZKP XX. kongresszusa, a kommunista és munkáspártok 1957-es és 1960- as moszkvai értekezlete, majd utóbb a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa, amikor megállapította és többször is megerősítette, hogy korunkban nem végzetszerűen elkerülhetetlenek többé a háborúk. A nemzetközi élet tényei ezt azóta gyakorlatilag is többször igazolták. Igaz, hogy van még imperializmus, folyik az imperialisták által a világra erőszakolt fegyverkezési hajsza, és le nem becsülhető háborús veszéllyel állunk szemben. Igaz azonban az is, hogy az összes rendelkezésre álló erők tömörítésével, az összes eszközök felhasználásával meg lehet akadályozni, hogy az imperialisták világháborút robbantsanak ki. Azelőtt csak az lehetett az álláspont, hogy amíg létezik az imperializmus, a háborúk is elkerülhetetlenek, a békeharc eredménye tehát legfeljebb egy tar- tósabb, de mindenképpen csak átmeneti béke lehet Az erőviszonyok most lehetővé teszik, hogy a háborút elkerüljük, noha még létezik Imperializmus, melynek természete magától értetődően nem változott Az imperializmusnak nem a természete, hanem helyzete változott meg. Ez történelmileg új, döntő fontosságú körülmény. A békés egymás mellet élés politikáját most már nemcsak azért folytatjuk, hogy elkerüljük a világháborút, hanem azért is, sőt, elsősorban azért, hogy megteremtsük a két társadalmi rend békés versenyének feltételeit, azaz hogy rákényszerítsük a kapitalista világra a békés versenyt. Válaszolni kell ezzel kapcsolatban néhány kérdésre: vajon nem ringatjuk-e magunkat illúziókban az imperializmus terveit és szándékait illetően; nem hosszabbítjuk-e meg feleslegesen a kapitalizmusban élők kizsákmányolását; nem lasftjuk-e a gyarmati népek felszabadulását? Nem ringatjuk-e a háború elkerülhetőségének gondolatával az örök béke csalóka illúzióiban a népeket? A helyzet az, hogy a Szovjetunió a békepolitika, a fá- radhatdilanúl kezdeményező diplomácia mellett nem feledkezett meg az agresszorok elrettentésére alkalmas fegyverzet megteremtéséről sem, és rendkívül éberen, szemmel tartja a lehete^es imperialista támadókat. A Szovjetunióé a világ legkorszerűbben felszerelt, legerősebb hadserege. A gyarmati rendszer széthullása azt bizonyltja, hogy a megváltozott erőviszonyok megteremtették a lehetőséget a leigázott népek felszabadulására. Az erőviszonyok tudatában, azok árnyékában, a Szovjetunióra és a többi 'szocialista országra számítva, azokban bízva fognak fegyvert a gyarmati népek. A legfőbb kérdés az, ho- gyan hozza közelebb a békés verseny a szocializmus világméretű győzelmét. Mindenek előtt azonban le keli szögezni: abból, hogy az erőviszonyok a béke és a szocializmus javára változtak meg, nem következik, hogy a szocialista országok feladják eddigi békepolitikájukat A kommunista párti* politikája elvi politika és nem változik. Az erőviszonyok eltolódása megnöveli e békepolitika sikerének esélyeit A kommunisták nem félnek a békétől, mert tudják, hogy a békés versenyben is övék a győzelem. Amig nem létezett a Szovjetunió, a munkásnak annyi volt a bére, — ahogyan a költő mondja — „amennyit maga kicsikart.** A munkások jogai, életkörülményei attól függtek, milyen volt szervezettségük, öntudatuk, harcuk. Amióta van Szovjetunió, a tőkések ezt nem hagyhatják többé figyélmen kívül és a munkások is ennek tudatában harcolnak. Amióta van szocialista világrendszer, a tőkések még jobban félnek, és úgy is védelmezik a kapitalista társadalmi rendet, hogy a forradalomtól félve, több engedményt tesznek a munkásosztálynak, mint tennének akkor, ha nem lenne szocializmus a világon. Minden marxtóia száméra teljesen világos, hogy a békés egymás mellett élés politikája által biztosított béke teremti meg az építéfe, a gyors politikai, gazdasági és kulturális fejlődés lehetőségiéit a szocialista országok számára. £s minél tovább tart a béke, annál világosabban bontakozik ki a szocializmusnak a kapitalizmussal szembeni fölénye. Minél inkább lesz ez így, annál rokonszenvesebb lesz a szocializmus a népek szemében. A kommunizmus eredményeivel forradalmasítja a világ népeit, ¥lyen fetelemben tehát a békés egymás meülstt élés politikája, a békés verseny, a kapitalizmus feletti világméretű győzelem fő eszköze. Emellett, mint békepolitika, természetesen a világ valamennyi népének legsajátosabb érdekeit szolgálja. Ügy is mondhatjuk, hogy noha egy pillanatra sem mondunk le katonai erőink fejlesztéséről és semmiféle engedményt nem teszünk az imperializmusnak, ma mindenekelőtt a békés egymás mellett élés és a békés verseny politikájának segítségével, alkalmazásával vívjuk a nemzetközi méretű osztály harcot. Már ma is bízhatunk abban. hogy el tudjuk kerülni a háborút. Ha pedig a szocialista világrendszer a termelés abszolút volumenében is túlszárnyalja a kapitalista világot, ha tovább nő az imperializmustól független poétikát folytató országok száma, ha tovább nő a tömegek öntudata, akkor végleg átbillen a mérleg nyelve és az emberiség egyszer s mindenkorra megszabadul a háború veszélyétől. Darvasi István Vetik a csillagfürtöt a Nyírségben Szabolcs-Szatmár megye legsivárabb homokbuckás vidékén a bak talóránházi járásban március 23-án megkezdték a csillagfűrt vetését. Elsőnek a petnéházi Űj Barázda Termelőszövetkezet látott munkához. Nagy teljesítményű gépekkel 26 holdon vetették el a magot. A traktorosokat nem gátolta a munkában a zord idő sem. Ezen a napon ugyanis kora hajnaltól a déli órákig kavarta a havat ‘a márciusi szél. A petneházd közös gazdaság az idén 150 hold földön alkalmazza a csillagfürtös zöldtrágyázást, hogy homokbuckáit termékenyebbé tegye. A baktalórántházi járás többi termelőszövetkezeteinek ez a legjelentősebb talajjavító növénye. A termelőszövetkezetek ezért hétezerháromszáz holdat vetnek be csdllagfürt- tel. Ez a terület az összszántónak több mint 18 százaléka, Elsőfokú belvíz• védelmi készültség * Édes és mostoha Kikapottá Honvéd A gimnázium bölcsője Há Szendvics-politika Tanya, távol a kövesúttól A német és a francia nép baráísii^a a békén alapulhat R Francia és a Réme! Kommunista Párt képviselőinek tanácskozásáról Bérűn, <TASZS2)e 1 A Francia Kommunista Párt és a Német Kommunista Párt képviselői tanácskozásának befejezése után kiadott közös nyilatkozat hangsúlyozza: minden dolgozónak és demokratikus erőnek együttesen harcolnia kell Adenauer és De Gaulle veAdenauer és De Gaulle szerződése minden vonatkozásban, — katonailag, politikailag, tár. sadalmilag egyaránt — népeink létérdekei ellen irányul —. hangsúlyozza a nyilatkozat. s— Háború szövetsége ex a béke ellen, a reakció szövetsége a haladás ellen, a monopóliumok szövetsége a népek ellen. De Gaulle és Adenaoer azt állítja, hogy szerződésük előmozdítja népeink megbékélését és barátságát. Ez szemen- szedett hazugság. A német és a francia nép barátsága nem alapulhat a fegyverkezési hajszán, a monopóliumok és a militaristák szövetségén, az európai szocialista országok ellen irányuló katonai szövetségen. A két párt a közös nyilatkozatban megállapítja, hogy az európai béke megteremtéséhez szükség van a német békeszerződés megkötésére, Nyu. gat-Berlin demilitarizátt szabad várossá változtatására, a két német állam és Jelenlegi német határok elismerésére. A NATO és a Varsói Szerződés között megnemtámadási szerződés előmozdítaná a béke megszilárdulását. Ráo de Janeiro, (TASZSZ): Pavel Popovács és Andri- jan Nyikalajev, szovjet űrhajósok pénteken megérkeztek Sao Pautóba. A szovjet űrtestvéreket megérkezésükkor a város több ezer lakosa köszöntötte. Még aznap fogadta őket Sao Paulo állam kormányzója. Popovics és Nyikalajev egy hetet tölt ott, megismerkednek többek között a repülési és űrhajózási kiállítással isi Mielőtt Sao Paulába indultak volna, az űrtestvérek Rio de Janói róban sajtóértekezletet tartottak, találkoztak cs beszélgettek Goul art elnökkel. Magyarországi tiltakozások a madridi terrorper ellen Franco spanyol diktátor “í3** «oportja eiten indított különleges katonai törvény- tenrorpesrt. Az emben BEsa- «séfloe a spanyed hazafiak badsá©f>t lábbal tipró intézkedés ellen a magyar szervezetek is felemelik tattafeoeó szavukat A Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsa több minit két és fél millió szervezett dolgozó nevében tiltakozik Pedro ArdSaca Marti-nak, a Spanyol Kommunista Párt Politikád Bizottsága tagjának és társainak bebörtönzése ellen, s követeää az ártatlanul elhurcoltak azonnali szabadon bocsátását. A világ békéje effleni tettnek tekintjük, hogy a Franco — rendszer a béke igazi és következetes spanyol híveit és elszánt harcosait bíróság élé állítatta — hangzik a Magyar Országos Bé- fcetanácsmak a madridi katonai törvényszék elnökéhez íni tézett táwiraÉa. i . L_. szedelmes paktuma ellen, a bélkén, demokrácián és társadalmi haladáson alapuló jövőért. A francia és a nyugatnémet kommunisták fokozott erővel törekszenek a legszélesebb akcióegységre, hogy ily módon meghiúsítsák a béke ellen irányuló összeesküvést Hetvenőteser hajléktalan Báli szigetén Az Affung -vulkán áldozatai fcámhamű. A fák koromfeketék. Egy maroknyi fű sem maradt meg. Megdöbbentő kép — írja a helyszínről egy újságíró — hegy néhá- nyan akik megmaradtak, elhordják a szikladarabokat kertjeikből, s felássák a vulkáni hamu borította földjüket. Ezek még remélnék. Sukarno elnök Báli szigetét veszélyes övezetté nyilvánította. A szociális ügyek minisztere rövidesen Bálira utazik, hogy személyesen irányítsa a mentési munkálatokat. U Tbant, az ENSZ főtitkára, táviratban ajánlott fel az indonéz kormánynak segítséget a világszervezet részéről. Debpasar, ŐMTI): A Báli szigetén működő Agung vulkán hivatalos jelentés szerint 1264 halálesetet okozott A. sziget északkeleti részében lévő Karan- gasem városát a lávafolyam teljesen elszakította a külvilágtól. itt állítólag már nincs semmi éteürniszer. Az ötezres települést az éhhalál réme fenyegeti. Jáva sziget keleti részéből heüikoptsre- ket indítottak ebbe a körzetbe, hogy kísérletet tegyenek az elszigetelt terület lakosságának elszállítására. A sziget kormányzója közölte az AP tudósítójával, hogy hetvenezer ember elvesztette otthonát és minden vagyonát. Hatvanötezer paraszt ideiglenesen hajléktalan. Több ezer ember örökre el fogja hagyni szülőföldjét. Az egyetlen megoldás — maradottá — elszállítani a hajléktalanokat más indonéz szigetekre. Az Agung tűzhányóhoz közeleső területeken az egykor oly dúson termő rizsi tildékét vastagon lepi be a vuiA két szovjet űrhajós brazíliai tartózkodásának kedves c epizódja a következő eset: 1 pénteken kora reggel a Na- j ciama!-szállóban, lakóhelyű- j kön megjelent egy brazil család és mint a portással kö- * zölLte, Nyitodajevval kívánt 1 beszélni. ( „KI keresi?** kérdezte ] a portás. „A druszája, Andrijan Nyi- ; koÜajev’* — válaszolta a férj. , ... öt hónappal ezelőtt < ugyanis, amikor a házaspár- 1 nak fia született, a szülőik a : szovjet űrhajósok nagyszerű : tettétől felbuzdulva gyeirme- i küket Andrijan Nyiikolajev- i nek nevezték d, 1 NyikoJajev és Popovics Sao Panlólia érkezett
