Kelet-Magyarország, 1963. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-02 / 27. szám

Szervezeti úlítőRiezgalom a lermelcszövetkezetekbeH Iparunk különböző terüle­tein tizenöt esztendővel eze­lőtt kezdte bontogatni első hajtásait az újítók mozgalma. Az alkotó embereknek ez a nagyszerű megmozdulása az évek sorén hatalmas, gazdag gyümölcshozó fává terebélye­sedett. Csak az elmúlt esz­tendőben a dolgozók több mint 270 OOO újítási javaslatot nyúj­tottak be, amelyből a megva­lósított csaknem 100 000 újítás több mint kétmilliárd forint megtakarítást eredményezett népgazdaságunknak s ugyan­akkor az újítók 140 millió fo­rint újítási díjban részesültek. Az újítómozgalom híveiben felmerült a kérdés, hogy va­jon nem lehetne-e a termelő­szövetkezetekben is — az ipa­réhoz hasonló — újítómozgal­mat kialakítani? A kérdés jo­gos volt, annál is inkább, mert jelenleg a 3720 termelőszö­vetkezetünkben több mint 1200 000 ember dolgozik. A tsz-ekben tevékenykedő em­berek, nincsenek híjával az alkotó gondolatoknak, újító kezdeményezéseknek. A pél­dák sorát említhetnénk, ame­lyekkel mind azt igazolhatjuk, hogy már a tsz-ekben mind nagyobb számban kezdenek jelentkezni az újítók. Ezek a jelenségek arra ösztönözték a Hazafias Népfront Országos Központját, az Országos Talál­mányi Hivatalt, az Újítók Lap­ja szerkesztőségét, a Termelő­szövetkezeti Tanácsot, a MEDOSFT és más állami és társadalmi szervekét, kezdje­nek hozzá a tsz-ek szervezett újítómozgalmának kialakításá­hoz. A múlt esztendő derekán az említettek figyelembe vételével a Hazafias Népfront és az OTH égisze alatt meg is ala­kult az az országos akció bi­zottság, amelynek feladata, hogy tisztázza a termelőszö­vetkezetek szervezett újító­mozgalmával kapcsolatos problémákat, segítse elő a megmozdulás széles körű ki­bontakozását. A bizottság tag­jai már eddig is hasznos mun­kát végeztek. Szakemberek bevonásával igyekeztek felis­merni mind azokat a szerve­zeti, jogi. pénzügyi problémá­kat, amelyek a mozgalommal kapcsolatban felmerülhetnek. Az akcióbizottság tag’ai — miután számos szakemberrel konzultáltak és meglátogatlak több termelőszövetkezetet — megállapították, hogy a ter­melőszövetkezetekben nincs Olyan áthidalhatatlan akadály, amely lehetetlenné tenné a tsz-ek szervezett újítómozgal­mának kialakítását. Sőt ellen­kezőleg. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a tsz-ek dol­gozói mindenhol a legnagyobb érdeklődéssel fogadják ezt a kérdést. Honnan ez az érdek­lődés? A feltett kérdésre né­hány tsz elnökének szavaival válaszolunk: Susán János, a nagykőrösi Petőfi Tsz elnöke úgy véleke­dett, hogy a tsz-ekben a szer­vezett újítómozgalom elősegí­ti a tsz-ek közötti tapasztalat- cseré széles körű kibontako­zását is és a dolgozókat anya­gilag még jobban érdekeltté teszi az új módszerek meg­honosításában. Hasonlóképpen nyilatkozott Hodek József, a Kisbérbattyán Pusztai Virág­zó Élet Tsz Kossuth-díjas el­nöke is. Hoáek József azt is meglátta, hogy a tsz-ek szer­vezett újítómozgalma nem­csak nagy gazdasági kihatás­sal lesz a szövetkezetekre, hanem ezen túlmenően igen jó pedagógiai eszköznek is bizonyul majd. Az elnök arra gondolt, hogy — miként az iparban is számos újító éppen az újító tevékenységből nyer­te az Ösztönzést a továbbtanu­lásra, a szakmai ismereteinek bővítésére — úgy ez a hatás a tsz-ek dolgozóinál is jelent­kezni fog. A Hazafias Népfront orszá­gos újítási akció bizottsága az Újítók Lapjában széleskö­rű vitát kezdeményezett a tsz-ek szervezett újítómozgal­mának kérdéséről. A vita — azon túlmenően, hogy már ed­dig is számos probléma tisz­tázására' vezetett — sok olyan konkrét újításra irányította rá a figyelmet, amelyeknek szé­les körű elterjesztése orszá­gos viszonylatban is kívána­tos. Csak néhány példát em­lítsünk a sok közül. A boldoe gi Béke Tsz-ben például id. Csordás István újítása alap­ján néhány százforintos költ­séggel olyan kutakat tudnak telepíteni, amelyek percenként több mint ezer liter vizet ad­nak. Ugyanebben a tsz-ben a közismert MIA motorok fel- használásával olyan munka és erőgépeket „magán járókat” szerkeztettek, amelyekkel a tsz-ek anyagmozgatási kérdé­seket oldottak meg. Az emlí­tett nagykőrösi Petőfi Ter­melőszövetkezetben Papp Gyula szabadalmat nyert ta­lálmánya pedig az öntözéses gazdálkodás megvalósításánál jelent nagy eredményt. Az em­lített tsz-ben Papp találmá­nyával a múlt esztendőben több mint egymillió szőlőolt­ványt mentettek meg a pusz­tulástól. Felmerült a kérdés: — va­jon Szabolcs-3zatmár megyé­ben miiyen talaja, milyen le­hetősége van a tsz-ek szer­vezett újítómozgalma megte­remtésének? Úgy gondoljuk, hogy a kérdésre csak a me­gye szakemberei, a megye tsz-einek dolgozói válaszolhat­nának. A Hazafias Népfront akció bizottságának tagjai nagy érdeklődéssel várják ezt a választ. Tokár Péter ■ér A festi cikket a lapunk 1963. február 1-én megje­lent újítómozgalomról szó­ló íráshoz vita, illetve ki­egészítő cikkt'Ht jelentet­jük meg. ETETÉS ■tt ■EHK Kanyó László kiváló termelőszövetkezeti tag, a hermán- szegi Béke Tsz-ben 31 anyakocát gondoz. Hozzáértő, jó munkájának is jelentős része van abban, hogy a szövetke­zet 8 hónapos korban 100 kilós súlyon felül tudja értéke­síteni a hízókat. Kanyó László Is megtalálja számítását. Év végéig 407 munkaegysége gyűlt össze. (Hammel József felvétele.) Legyen nagyobb vacárnau a Kelet-Magyarország — Nyír- 1 övőiek a Májusi fatry-ról — Szép gesztus Máriapócson Rászorulnak-e a borravalóra? Messze a világtól Két község négy &ve sában. így még többen meg­kedvelik majd szőkébb ha­zánk, Szabolcs krónikását, a Kelet-Magyarországot. Kovács Ferenc Nyíregyháza Bocskai u. bérház. ★ Szerkesztőségünk egyetért Kovács Ferenc javaslatával, s maga is azon fáradozik, hogy a kérést mielőbb kielé­gítse. Reméljük, eredményes lesz ez a fáradozás s hama­rosan nagyobb terjedelemben jelenhet meg a vasárnapi Kelet-M agyarország. Néhány hónapja minden reggel lesem a postást, mi­kor hozza a megyei lapot: a korábbinál jóval több érde- des és tanulságos cikket ol­vashatok benne s választ ka­pok jó néhány olyan kérdésre, amely naponta foglalkoztat bennünket. Éppen ezért írom ide: vala­mennyi előfizető azt kívánja, hogy egyre gazdagabb tarta­lommal kapjuk kézbe a Ke­let-Magyarországot. Szenve­délyes, régi újságolvasó va­gyok s kifogásolom megyei lapunk szűk terjedelmét. Kü­lönösen érezhető ez a vasár­napi számoknál. Nem nehéz megállapítani, hogy sajnos, sokszor nem lehet sok igé­nyes, érdekes írást találni a vasárnapi nyolc oldalon. Pe­dig vasárnap több ideje van az embernek olvasásra, mű­velődésre s betekintésre a vi­lág eseményeibe. Én járok más megyében is, és látom, hogy ott már 12 oldalas va­sárnapi szám is van Miért nem lehet éppen nálunk? Na­gyon szeretem a novellákat, elbeszéléseket, más a külpoli­Négy cv eredményei Most az új tanácsválasztás eflőtt nem 'érdektelen Vissza­pillantani, hogy a legutóbbi választás óta eltelt négy év alatt, milyen eredményeket ért el a tanács községünk fejlesztésében. 400 személyt befogadó kul­túrházat építettünk községfej­lesztésből. Itt helyeztük el a könyvtárat is amelyet függet­lenített könyvtáros vezet. Zongorát, keskenyfi lm-vetítő­gépet. is vásároltunk a kul- túrház részére, hogy süemíél- tetőbbé tegyük az ismeretter­jesztő előadásokat. Teljesen újjáalakítottuk, korszerűsítettük a község mo­ziját is. Ezenkívül egy új gyógyszertárat is kapott köz­ségünk. A község területén az ósző­lő utcában több mint egy ki­lométer villanyhálózat bőví­tés történt, folyamatban vaij. a Hunyadi utca és az Ady te­lep villanyhálózatának építé­se, valamint, az Űjdombrád tanyaközpont teljes villamosí­tása. Albert István Dombrád Vitára bocsátják szerkesztőségnek) hogy ml « véleményük a filmről? Papp Margit KISZ-titikáf Nyírlövő Baráti segítség 240 mázsa szenet kapott patronálóitól — a Belkereske­delmi Minisztériumtól a máriapócsi „Zöld Mezó” Ter­melőszövetkezet. Az egész mennyiséget — szociális jutta­tásként — a termelőszövetke­zet idős tagjai között osztot­ták ki, akik közül többen me- 1 ■> szavakkal köszönték meg ezt a gondoskodást. Ezúton is szeretnénk továbbítani a kö­szönetét patronáló elvtársa­inknak. Tokár Mihály Máriapóc» Az elismerés hangján. 5/gér Imre fordítása ARAIN YRÖG Gears! Seleszl elbeszélése egy Isoncenlráciái laborról m. Golubev keresgélt a gele- bében és előhúzta a mintegy félfont mahorkát Mi nevet­tünk, s kiöntöttük a mahorkát a közös dohányzacskóba. A burkolópapírt Gengyel ponto­san hat részre vágja. Mi egész cigarettát gyűrünk. Dúsén ov előveszi a kis pipát. Amikor van dohányunk, ő mindig eb­ből a íéketefából készült, sik­kes kis füstszűrös pipából pi- pázgat — Te vagy a rögeszméje, most nem hagy békén, — mondja Dusenov. Golubev int a kezével. — Békén hagy. Én mondok majd neki olyat, amitől ész­hez tér. Megtelál'a, hogy kit kell a titkosszolgálatba beszer­vezni. Hát miért ítéltek el engem? Azért, mert a klub­ban véletlenül Sztálin mell­szobrát elejtettem. Ö még egy takonypóc, én pedig bűnös va­gyok. A speciális kollégium­ban elkezdtem beszélni, az elnök pedig magyarázni: „ön fel tudja fogni az elkövetett bűntény politikai jelentősé­gét?!” — Ha egyszer nékik nem volt lelkiismeretűk, akkor minek legyen most nekem? Tizenöt évet akasztottak a nyakamba. Mi újból dolgozunk. Sokáig és unalmasan vágtuk a fa­gyos földet, és hirtelen... Hir­telen Gengyel, aki lapátolta a rögöket, váratlanul megállt tartotta a lapátot, a rögöket nem dobta le arról. — Elvtársak• A lapát vala­hogyan igen nehéz. Gengyel szemei tágranyíltak és vörösessárga szemöldökeit a homloka közepére ráncolta. — Nyugalom! nyugalom Gengyel, — mondta Dusenov. Elvette tőle a lapátot és a mo­sólébe dobta. Ez volt a mi első aranyrögünk. Egy darab­ja a fémnek, amelyik valami­lyen földöntúli erővel bír. Ve­szélyes kis semmiség. Golubev siránkozni kezdett: — Nézd és nekünk meg­adatott. Sehol semmi és most ime rátalálsz. Bárcsak szeren­csét hozzon... — Hogy hogy, azonnal fogd be a szád! Amíg a lángész fog hatalmaskodni, addig min­ket csak átkozni fognak, — mondja Gengyel. Az aranyrög egy kék ron­gyon feküdi, csillogva szabály­talan széleivel. Dusenov meg- vakargatta a körmével és az aranyrögön szürke fényfoitok verődtek vissza. ■— Másfél kilogramm köröl! Mit fogunk csinálni ezután? Beadni? — kérdezte Dusenov. Elgondolkodtunk. Mit is le­het csinálni ezzel az arany­röggel? Beszolgáltatni, vagy eldugni? Mi úgy el tudjuk dugni, hogy maga a sátán sem találja meg, azután na­ponként leadnánk belőle a normát Felcsillant a kenyér. A mahorka. sőt még a tea is elérhető, Újság — háromhó­na pos távolságból, szappan. A munkán meg csak húzni az időt. Mindez nagyon csábító. Ha mindezt ésszel csináljuk, lehet könnyebben élni. — Mit hallgattok?' — kér­dezte Dusenov, és halkan folytatja. — Lehetséges, a ti vélemén vetekkel homlokegye­nest gondolkodom, de szerin­tem az aranyrögöt be kell szolgáltatni! Be keH adni! És íme az: is, megmondom, hogy miért. Kommunista vagyok, ti szintén. Az igazi leninisták pe­dig kommunistaként gondol­kodnak. Iljics mondotta: a marxistának tanulmányozni kell az eleven életet, a való­ság pontos tényeit. Emlékez­zetek, mit jelent ez? Tanulmá­nyozni a valóság pontos té­nyeit: Ott folyik a háború. Valakinek a rosszakaratából minket elítélték, bemocskol tak és eldugtak ide aranyrögöket keresni De ott háború van. Segíteni kell. Akármi történt is velünk, mi kommunisták vagyunk. Ebben van a mi éle­tünk. A kis máglya égett A tűz rózsaszín lángjai lobogtak, fel­falva a száraz erdei és luc­fenyőt, amelyik sercegett és sziporkázott. Meghozták az ebédet. Duse­nov és Golubev elmentek a létyóért meg a kásáért. Meg­ebédeltünk. Az aranyrög ott hevert a kék rongyon, de igyekeztünk tekintetünkkel kikerülni. Elsőnek Golubev kezdett el filozofálni. — Mintha kő lenne, pedig nézd, milyen erősen csillog. Gengyel összeráncolta a homlokát — Én azt mondom — be­szolgáltatni. A háború miatt, és semmi másért! Ha hábo­rú nem volna, én is ellene lennék. Gyerünk vigyétek az ördöghöz. — Hát ti? kérdezett Duse­nov engem és Golubevet. — Beszolgáltatni, — mond­tam én, Golubev pedig meg­toldotta: — Hadd fulladozzon tőle Hitler. Aranyrög nélkül is él­tünk és ezután is élni fogunk. Vigyétek! (Folytat juk.) Nem megalázó?... rek számára? Mert, ha sokan még adják is a borravalót hiszen ez „így szokás”, mért kell azt elfogadni? Bodnár Erika pedagógus Beregsurány » Már az autóbuszon is... Szinte életünk elkerülhetetlen tartozékává vált a borravaló. S, hogy eddig fajult a dolog, véleményem szerint nemcsak az a hibás, aki elfogadja. En­nek bizonyítására szeretnék msgfmi egy eset-* amelynek szemtanúin voltam. A távolsági autóbuszon tör­tért. Egy fiatalember húsz- forintossal fizetett, és ami­kor a kalauz vissza akarta adni az aprót — körülbelül nyolc forintról vo’t szó — a Eiatalember nagyvonalúan viss-autrsította. így aztán nem lehet csodál­kozni, hogy a fodrásznál, presszó' ban, éttermekben előbb kiszolgálják azokat a vendégeket, akik már bizony­ságát adták bőkezűségüknek. Berencsi Erzsébet Kisvárda tika iránt érdeklődik, s van­nak akik a sportért rajonga­nak, Ha vasárnaponként csak két oldallal több volna a Ke- let-Magyarország, mindany- nyian megtalálhatnánk ben­ne a kedvelt témáinkat. A terjedelem bővítésével talán megnőnének a költsé­gek, s a lap ára is. Fillérek­ről lehet szó csupán de állí­tom, valamennyi olvasó kész volna erre a minimális anya­gi áldozatra. Kérem, járjanak el javas­latom mielőbbi mesvalósítá­' Legyen nagyobb a Kelct-Magyarország vasárnapi száma! A legutóbbi klubfoglalko­záson vitát rendeztünk a „Má­jusi fagy” című magyar film­ről. Valamennyien helytelení­tettük a két fiatal filmhős viselkedését, mégis nagy vé­leménykülönbség alakult ki’ a történet befejezésekor. Egyik csoport véleménye szerint a történtek ellenére a két fia­tal mégis csak egymásra ta­lál, a másik csoport szerint jóvátehetetlen hibát követtek e-1, ezért életútjuk végleg el­vált egymástól. Nem tudtuk eldönteni me­lyik csoportnak . van igaza ezért a klubfoglalkozást ve­zető nevelő tanácsára vitára bocsátjuk a kérdést. Szeret­nénk, ha megyénk KISZ szer­vezeteinek fiataljai elmonda­nák, (illetve megírnák a költséggel egy 50 férőhelyet óvodát és hasonló összegű be­ruházással egy négytanlsrmes iskolát. A járás SZTK épü­lete 1 millió 200 ezer forint­ba került. 800 méter kövesút, több ki­lométer hosszú járda. 10 km. villanyhálózat épült. Közkút- ra, parkosításra, könyvtárak fejlesztésére komoly összege­ket fordított a tanács köze ségfejlesztési alapból. Bíró János Nagykálló A tanácstagi jelölőgyÜlése­ken községünk lakói elisme­réssel beszélnek a régi tanács- topok munkájáról és elmond­jak problémáikat is, amelyek megoldását az új tanácstól illetve a tanácstagoktól vár­ják. Bíznak abban, hogy az előlegzett bizalom nem tesz hiábavaló, hiszen jól látják mennyit fejlődött községünk 1958 óta is. 1 millió 100 ezer forintos költséggel építettük fel a tisz­tasági melefürdőt. Félmilliós jobban figyelemmel tudnák kísérni a mindennapi esemé­nyeket, nem volnának úgy elszigetelve a világtól. Tyúkodhoz tartozik Szalma- város-tanya Is. kisebb telepü­lés mint a miénk, mégis van kézbesítője. Mi az oka annak, hogy a mi tanyánk, ahol 400 lakos él, nem kaphat postai kézbesítőt. Már küldtünk le­velet ezzel kapcsolatban a Debreceni Postaigazgatóság­hoz, de választ nem kaptunk. Tóth János Tyúkod Zsíros-tanya Tanyánk a hat kilométer távolságra eső Tyúkodhoz tar­tozik. Postahivatal csak a tözségben Van, kézbesítőnk >edig nincs. Emiatt a levele­det, újságokat akadqzva, nagy Késéssel kapjuk meg. Az éf- ékkiildeményeteet (pénz, cso­mag) csak személyesen lehet átvenni, mert a postamester­ré sem megbízólevéllel, sem személyi igazolvánnyal más személynek ki nem adja. A sajtó előfizetőinek száma s jelentősen növekedne, ha idejében kapnánk meg a la­pokat. Erre nagy szüksége lenne tanyánk lakóinak, mert Miért nem válaszol a postaigazgatóság? Társadalmunkban mindenki megkapja munkájáért a fize­tést, és nincsenek rászorulva mások pár forintos kisegítésé­re, szívességére. Leginkább azok nem, akik a lporravaiót kapják általában. Leginkább a fodrászüzle­tekben gyakopi manapság, sőt elkerülhetetlen egy törzsven­dégnek. Az emberek azt hi­szik, ha borravalót csúsztat­nak a fodrász zsebébe, szebb lesz a frizurájuk. Sajnos sok esetben nem is alaptalanul. Pedig éppen olyan kötelessé­ge a fodrásznak, hogy minden­ki haján egyenlő gondossággal dolgozzon, mint á pedagó­gusnak, hogy tanítványaival egyenlő lelkiismerettességgel foglalkozzon. Ezért mi nem is várunk külön anyagi ellen­szolgáltatást, csak annyi em­beri szeretefet, amennyit mi adunk. Mindenki megboteán- ko~na, sőt az állásunkba is kerü're, ha borravalót fogad­nánk el a szülőktől. De ez így iS van rendjén! Miért nem lehet így, a „borravalós” foglalkozásoknál is? Nem megalázó ez az embe­C^töafyariwszág 2

Next

/
Thumbnails
Contents