Kelet-Magyarország, 1963. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-02 / 27. szám

Sok a selejt az áj lakásoknál Egyívű több új lakás falai között hangzik el: végre, hogy ezt is elértem... Aztán jön a hideg, a fűtés, az ablak kinyílik a széltől, füstöl a kályha, puposodik a parkett, pattogzik a vakolat. Se vége, se hossza Kezdődik a kálvária. A laikó panaszt tesz a KIK-néi, az továbbítsa a beruházóhoz. Onnan bizottság száll ki, meg­állapítja a hiba okát és dönt; ki köteles megjavítani. Ha építési hibából adódik akikor a kivitelező vállalat, ha letelt a garancia, akkor a hiba mi­nőségétől függően — egyéves szavatossági időn belül — a bérlő, vagy a KIK. Ha nem lennének általánosak ezek a panaszok, talán szót sem ér­demelnének. A garanciális ja­vítások viszont aránytalanul szaporodnak! — A szoba ablakzárai rosz- «ak, a havat behordja ászéi, a cserépkályha egyik oldala nem melegszik, füstöl — pa­naszkodik Bodnár László, a Kölcsey utcán épült OTP-ház lakója. Baksa Gézáné — ugyancsak ebben a házban lalaik — többekkel együtt azt kifogá­solja, hogy az erkélyajtót nem lehet kinyitni, mert felpupo- eodott a parkett, a vakolat is pattogzik. Az íncédi sor 5 első emelet 3. szám alatt lakó Ko­vács Istvánnál a kéményből jön vissza a füst. Nincsen egyetlen újonnan átadott lakás sem Nyíregyhá­zán, ahol ne tenne valami pa­nasz! Vajon mi az oka? Baj van a minőséggel — Sajnos, ezek a hibák elég gyakoriak — mondja Drobni József, a megyei tanács vb. tervosztályának műszaki el­lenőre. A panaszok többsége jogos, de a hibák gyökere több­nyire szerteágazó. Itt van például az ablakzáró szerke­zetek problémája. Már levél­ben közöltük az Építésügyi Minisztériummal, hogy a je­lenleg használt oldalrúg zárak nem jók, helyettük használja­nak a régebben is jól bevált nyelves zárakat.. Azt válaszol­ták, hogy az ablakok típusterv szerint készülnek, jelenleg ezek vannak forgalomban. A kivitelező tehát csak ezeket a zárakat tudja hdni és felsze­relni a nyílászáró szerkeze­tekre. Az ablakok, ajtók zárható­ságát azonban befolyásolhatja az impregnál ás nélküli nyers­anyag, a szállítás és tárolás alatt előforduló deformálódás js. Hiba, hogy a nyílászáró szerkezeteket utólag rakják be a rendeltetési helyére és így nem tudják kellően rögzí­Tovább fejlődnek községeink A tanácsok az egész me­gyében megvitatták és elfo­gadták az idei községfejlesz- tési terveket, amelyek a köz­lekedés, a kultúra, az egész­ségügy és a szolgáltatások to­vábbfejlesztését szolgálják. A községiéi lesztésben to­vábbra is a kommunális be­ruházások foglalják el a fő helyet, az idén azonban már az eddiginél nagyobb mér­tékben előtérbe kerültek a kulturális és szociális beruhá­zások is. Szinte valamennyi járásban épülnek új iskolák, óvodák, orvosi rendelők. A termelőszövetkezeti köz­ségiek közlekedésének kultu­ráltságát is tovább javítják. A községfejlesztési alapból sok kilómé.emyi szilárd bur­kolatú út és járda épül. A lakosság vízellátásának javítására újabb két törpevíz- művet létesítenek, ame­lyek percenként 100—1000 li­ter vizet szolgáltatnak, 10 ar­tézikutat fúrnak. 'attogzik a vakolat — Hol a garancia? — A hibák gyökere teni. Számtalan lakásban la­zulnak ki ezért beköltözés után az ajtók, ablalwk, ugyan­akkor bizonytalanná válik a zárszerkezet működése is. Sok bajt okoz a rossz mi­nőségű tégla, methlahilap, fa- jenc burkolócsempe, az egyen­lőtlenül csiszolt és abnormális méretű mozaiklap is. Általá­nos probléma, hogy a szinte­ket elválasztó vasbeton kész­árukra a típusterv nem ír elő hőszigetelést és így a belső felületen páralecsapódás, ned­vesség keletkezik. Nagyobb felelősséget! A Bocskai utcán és az In- cédi soron nemrégiben átadott 84 állami és szövetkezeti la­kásnál általánosan jelent­kező probléma a vakolat le- pattogzása. Ennek az az oka, hogy a beoltott meszel nem pihentetik, a megyei építőipa­ri vállalat nem gondoskodik megfelelő kapacitású tároló- helyről. Kevés idő marad ar­ra, hogy az oltott m észben még megmaradó oltatlan ré­szecskék is feloldódjanak. Előfordulnak hibák hanyag­ságból, nemtörődömségből is. A Kölcsey utcai OTP lakásnál átadás és beköltözés után pa­naszkodott az egyik lakó, hogy nem tud fűteni. Kiderült, hogy a földszint és az emelet közötti kéményszakasz mint­egy méter hosszan el volt tö- mődve. Az egész íalrészt meg kellett bontani. A szocialista munkaerkölcs alapvető szabályait sérti meg a dolgozó, ha nem törődik az­zal, hogy az a munka —> ame­lyet elvégzett és bért is kap érbe — hasznára váljon a tár­sadalomnak és egyénnek egyaránt Természetesen fele­lős ilyen esetben a művezető is, mert a munka elvégzését nem ellenőrizte rendszeresen. A minőségi munkát és fegyel­met megkövetelő műveze.ő munkahelyén nem fordulhat elő ilyen eset — A Toldi utcai építkezé­sen történt — emlékszik visz- sza egy esetre a műszaki el­lenőr, hogy részegen talál­tam az egyik munkást. Ami­kor figyelmeztettem eiTe a művezetőjét az a vállát Hú­zogatva mondta: „Hiába kül­döm, nem hajlandó elhagyni a munkahelyet.” Végül is a2 én utasításomra hagyta abba a munkáit Meg lehet előzni a bajt A megyei tanács vb. terv­osztályára szinte naponta fut­nak be panaszok. Ezeket so> ra megvizsgálják, s ha jogos a sérelem, orvosolják. A garanciális javítások el­szaporodása azonban arra fi­gyelmeztet, hogy az építőipar­nak a szavatossági hibák gyors kijavítása mellett elsősorban a megelőzésre, az utólagos reklamációk elkerülésére kell nagyobb gondot fordítani. A szállítóktól meg kell követel­ni, hogy megfelelő minőségű építő anyagipari termékeket küldjenek, ugyanakkor köte­lezni kell ezeket a vállalato­kat a szállítási határidők pon­tos betartására is. Különösen fontos, hogy a nyílászáró szer­kezetek idejében érkezzenek meg a beépítéshez. Fokozottabban érvényesíteni kell a kivitelezőknek a szak- irányítást, ésszerű munkaszer­vezést és ellenőrzést az épít kezés területén. Sem a la só­nak, sem a kivitelezőnek nem üdvös dolog az, ha lakásban hibát kell javítani. A lakó­nak azért, mert felfordul a lakás rendje, a kiviielezőnes pedig azért, mert ezt a mun­kát már dijmeates-m kell el­végezni és egy másik munkahelyről kell oda­irányítani szakembereit és ez az új munka rovására megy. Vitathatatlan, hogy az ilyen irányú intezkedések után is előfordulnak még a lukasok­ban szavatossági hibák. Ép­pen ezért — különösen egy olyan nagy egységnél, mint a megyei építőipari vái'alatnál is — feltétlen indokolt lenre tgy különböző szakmabeliek­ből álló komplex javít-brigád Piegalakítása. Ugyanakkor az eddiginél is fokozottabb mér­tekben felelősségre kell vonni a hanyag dolgozót és műveze­tőjét, súlyosabb esetekben pe­dig kártérítésre is kötelezni kell a vétkeseket! Tóth Árpád A tiborszállásiak Somost Olga tanárnőt (balról) jelölték a járási tanács tagjainak sorába. — A tanárnő a Mukari-csa­ládnál, egyik tanítványánál. A Vízügyi Igazgatóság nyíregyházi új székháza. (Hammel József felv.) Megszűnt a mérleghiány a Fehérgyarmati Vegyesipari Vállalatnál (Tudósítónktól.) Az igazgató jogos elégedett­séggel tekinthet vissza az el­röppent hónapokra. Am kor a múlt év elején a Fehér- gyarmati Vegyesipari Válla­lathoz helyezték, félmillió fo­rintos mérleghiányról adott számot a vállalat főkönyve­lője. És most? Több, mint százezer forint nyereséggel fordultak az új esztendőbe. A múlt évi 4 és fél millió forintos tervüket is teljesítet­ték. Sőt rövidesen — a ve­gyesipari vállalat 3 éves mű­ködése éta első alkalommal — nyereségrészesedést is fizet­hetnek a dolgozóknak. N~mcsak rendezték a mér­leghiányt és pótolták az el­maradást, hanem megalapoz­ták az első negyedév sikerét is. Csaknem másfél millió fo­rint értékű megrendelésit kap­tak mentőcsónakok és kom­pok készítésére, illetve felújí­tására. Ami pedig a holnap megnő- vekedett feladatait illeti: meg­teremtették már a jobb mun­ka feltételét is. Űj, tágas mű­helycsarnokba költözött a la­katosrészleg. Van már közös ebédlőjük és kultúrtermük, ahol esténként szórakozhat­nak a dolgozók. Ami viszont még nincs, de nagyon elkel­ne: egy gépkocsi, hogy a ja- vítórészlegeK dolgozói gyor­sabban tudják kielégíteni a fehérgyarmati járás szé‘szórt falvaiban a lakosság Ígér,veit. (GP) Ki a felelős? Nemcsak magasabb pél­dányszámban jutnak el me­gyénk olvasóihoz a Kossuth Könyvkiadó Írásos anyagai, hanem egyre többen etöfi- zetőivé és rendszeres olva­sóivá válnak a pártkiad­ványoknak. Helyenként azonban mégis előfordul, hogy hónapokig porosodnak az anyagok ki hontalanul, így van ez az Űjfehértói Állami Gazdaság pártszerve­zetében is. Az Űjfehértói Állami Gaz­daság pártszervezetében a közelmúltban titkárcsere volt Lehet hogy a leváltott titkár vagy a régebbi párt- vezetőség hibájából marad­tak olvasatlanul a párt el­méleti és politikai folyóira­tai. Az is előfordulhat, hogy az új pártvezetőség „tarto­zásmentesen” szeretne mun­kához látni, s szabadulni akarnak a rájuk maradt po­litikai Irodalomtól. Bármi­lyen indokok is vezették azonban a mostani pártve­zetőséget, amikor felbontat­lanul visszaküldték 89 da­rab különböző folyóiratot — köztük több Pártéletet, Tár­sadalmi Szemlét, Nemzet­közi Szemlét, Világesemé­nyeket — helytelenül csele­kedtek, mert a pártirodalom terjesztése és olvasása állan­dó és folyamatos feladata a pártszervezetnek. S ezt a munkát nem öncélúan, ön­magáért a terjesztésért kell végezni, hanem azért hogy az olvasott kiadványok se­gítőjévé váljanak a politi­kai, gazdasági és kulturális munka hatékonyságának nö­veléséhez. (NT.) Nem síirhinassáq már a „ne szólj ssám9 nem fáj fejem66 Kritika, intrika — Szocialista módon élni, gondolkodni A bírósági tapasztalatok azt mutatják,- hagy az emberek lelki nyugalmit, önérzetet sokkal jobban bántja, ha be­csületében megsértik, alapta­lanul • rágalmazzák, mintha valamilyen ingóságát, vagy pénzét lopnák el. 50 százalék magánvádas ügy Az MSZMP VIII. komgresz- szusa továbbra is feladatul jelöli meg: tanuljunk meg szocialista módon élni, dol­gozni és gondolkodni. A hár­mas feladat szorosan össze­függ. A lét határozza meg ugyanis a tudatot, gondolko­dásunkat. Létünk alapja vi- szon a munka, amely szebbé, gazdagabbá teszi életünket, formálja jellemünket. Vajon, az állampolgárok mennyiben tartják be a szo­cialista együttélés szabályait, kellően tiszteletben tartják-e egymás személyi jogait? A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a helyzet még nem kielégítő. A bíróságok elé ke­rült bűnügyeknek körülbelül felét teszik ki az úgynevezett magánvádas ügyek. Becsület­sértés, rágalmazás, könnyű testi sértés stb. Ezek a ada­tok már önmagukban is sokat mondanak. A magánvádas ügyek zömét a megromlott családi viszony, rokoni, szom­szédi, társbérleti, vagy közös udvarhasználati viszony szüli. Sok esetben a mértéktelen szeszesital-fogyasztással függ­nek össze. Gyakoriak a gyer­mekek miatti vitatkozásból származó sértegetések, vesze­kedések, verekedések. „Annyi tiszteletet adj...** Sokszor egészen jelentékte­len, vagy kicsinyes okok miatt feledkeznek meg magukról az emberek ég sértik meg dol­gozó társuk méltóságát. A sa­ját becsületére általában min­denki kényes, de azt sokan megbocsátják maguknak, ha a másokéba belegázolnak. Legalább annyi tiszteletet ad­junk meg embertársainknak, amennyit saját magunknak megkívánunk. A mindennapi életben ilyen egyensúlyt kell kialakítani. A puszta tapintatlanság, neveletlenség még nem bün­tetendő cselekmény, bár a Mikor a megállóhoz ér a villamos, a várakozók igyek­szenek felszállni. Két közép­korú férfi azonban hevesen invitálta egymást. Mintha ép­pen tüntetnének előzékeny­ségükkel, hogy így kell azt, tessék megnézni a modern, humánus ember viselkedését. — Parancsoljon, kérem — így az egyik, legalább már ötödször. Jobb karját előre járja, akárha megakar­ná ölélni a másikat. — Tessék, csak tessék! Ha jól láttam, ön jött előbb — szabadkozik rendületlenül a másik. Csenget a villamos. Elől a vezető gyakorlott mozdulat­tal rántja meg az indító fo­gantyút. A két férfiú pillanat alatt, de egyszerre ugrik a lépcsőre A szűk ajtón egymást lökdös- ve, iparkodnak mielőbb a kocsi belsejébe. Váratlanul az előbb karját tárogató mérges — sziszegve dünnyögi: Udvariasság marha! A másik is motyog valamit Az áldástól nagyon elkanyarodott. Mindennek tanúja lévén, Önkénytelen is eszmbe jut egy jó húsz esztendővél ezelőtti eset. Közel laktunk a falusi ma­lom gépészéhez. Jó lakatcsmes- ter volt az öreg, malmi gé­pészkedése mellett csikó­spórokat, vaskerítéseket, ré­padarálókat is csinált, s vál­lalt még egyéb vasszerkeze­tű eszközök javítását. Mindig volt vállalása, munkája. Hogy bírjon velük, általában két segédet és egy inast tar­tott. A segédek javadalmazá­sába kosztolásukat is bekalku­lálta. Szabálya volt, hogy az étkezési idők el érkezésekor felesége mindig külön terí­tett a segéd uraknak. Az öreg mester nagyon szeretett ilyenkor beszélni az udva­riasságról, tiszteletadásról. Egyik alkalommal a mester- né a tyúkhúsleves után, a megfőzött madárjószág egy combját és egyik szárnyát telte tányéron akkori segé­dük elé. Áz egy ideig vágya­kozva, sóvár tekintet ei néztek a tányérra. A mester nagy belső örömmel leste: na mi lesz? Végre az egyik segéd minden teketória nélkül el­vette a szép sárgabőrös, hús­sal tömött combot. A másik erre elfordította a fejét, ne lássák borult arcát. Majd kelletlen nyúlt a cson­tos szárny után. Mielőtt be­leharapott volna, szándékosan is a mesterre apellálva meg­jegyezte: — Nem vagy udvarias, mondhatom. — Mert... ha az lennél, fi­gyelmesebb volnál. Társaság­ban, ha úgy jön, előnyben kell részesíteni másokat. Evés közben is. Mivel te nyúltál előbb a tányérba, a szárnyat kellett volna venned. — És ha te vettél volna előbb? — kérdezte emez fi­nom gúnnyal mosolyogva. — Akkor én — figyelemmel rád, — természetesen a szán- nyat vettem volna. — Nos, éppen ,az van a kezedben így is, úgy is. Ak­kor mit akarsz? Hát nem egyre jár? Az idős mester ezt hallva hangos, jóízű nevetésbe kez­dett. Felesége is csatlakozott hozzá. Hanem a két segéd napo­kig nem szólt egymáshoz. Az kezdte a haragot, aki­nek a főtt tyúk szárnya ju­tott Asztalos Bálint kulturált smberi maga tortán szempontjából helytelen, sérti a jóérzést és a szocialista er­kölcsöt. Helyes, ha a környe­zet felfigyel az ilyen sértege­tésekre, és szóvá teszi azt mégpedig olyan formában, amelyben a nevelés, a meg­győződés eszközeit a leghaté­konyabban érvényre tudja juttatni Jelentősen megnőtt a be- csületvédeleim jelentősége. A szocializmus alapjainak lera­kása után az embereket mindinkább egységbe ková­csolja a közös érdek, a kö­zös cél. Az egymás kapcsola­taiban jelentkező súrlódáso­kat, ellentéteket mindinkább feloldja a közös munka ered­ményeinek öröme. És mind­inkább megbotránkoztató lesz a szocialista együttélés erköl­cseit, jogait sértő magator. ás. Bírálat —- önkritika A „ne szólj szám, nem fáj fejem” megszűnt sarkigazság lenni a szocializmus viszo­nyai között Az egyénnek jo­ga, s egyban kötelessége is, hogy ügyeljen a szocialista társadalmi érintkezésre, az intézményeink tisztaságára* működésük helyességére és célszerűségére. Ez leggyak­rabban a bírálatban ölt testet. A legszélesebb körű társadal­mi bírálat a szocialista épí­tésnek, a hibák kiküszöbölé­sének, a megismé tlések elke­rülésének egyik legfontosabb felié ele. Az elvet viszont be kell tartani. Nem az era #ir, hanem a hibák ellen Harco­lunk Itt találkozik a becsü- letvédeiem a bírálat intézmé­nyével. Államunk a szocialista törvényesség alapján műkö­dik. Biztosítja mindkét in­tézmény fejlődését úgy az állami, mint a társadalmi éle ben. Nem szenvedhet csor­bát sem a becsület védelme, sem a kritika szabadsága, tót egyra tartalmasabban jut ér­vényre. Dr. Kovács Pál, a megyei bíróság elnök­helyettese. 1963. február í. 3

Next

/
Thumbnails
Contents