Kelet-Magyarország, 1963. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-13 / 36. szám
Ml, őszinte politikájával — s ■nem, utolsósorban azzal az eltökéltséggel, hogy a személyi kultusz keresű időszakái soha nem engedi többé vissza — megnyerte népűnk bizalmát. Ez magyarázza az összefüggést a két dokumentum, az irányelvek és a törvénysértő perek lezárásáról szóló határozat között. A tény, hogy „megszilárdult a törvényesség, a szocialista rend”. A Magyar Népköztársaság minden törvényt tisztelő polgára nyugodtan élhet és dolgozhat szo- cialita hazánkhan” — adja meg az alkotó vágy, a lelkes munka légkörét. Vonzó feladatok, már látható nagyszerű eél, szabad, nyugodt légkör — ugyan mi lelkesíthetné jobban egész népünket tettekre, az örömteli, közeli jövő építésére? Fábián Ferenc Harc a zaj ellen Szellemesen átalakított fúróberendezést mutattak be a napokban Londonban, a Westminster közelében. A fúrót különleges „muffal” vették körül és a mérések azt bizonyítják, hogy ez a zajt az eddiginek ötödére csökkenti. A képen: mérik a „muffal” elátott fúró zörejét Érdekes képét mutat a tai- vakat ellátó földművesszövetkezeti kereskedelem árustatisztikája a falusi lakosság igényeinek, s ezzel szoros összefüggésben életmódjának a változásáról Legközvetlenebbül érzékelhető a változás a ruházkodásnál. Szembetűnő, hogy a hagyományos falusi cikkek — mint a például a berliner-kendő, vagy a keményszárú csizmák — az utóbbi években szinte teljesen kimentek a divatból. Az ilyen cikkek kereslete elenyészően kicsi. A falusi üzletekben ott vannak, s vevőre találnak ugyanazok a mo- demvonalú ruhák, cipők, amelyeket a városokban hoznak forgalomba. A felszabadulás előtt a gyerekeknek eleve olyan ruhát igyekeztek venni, amelybe „majd belenőnek”. Jellemző, hogy 1958-ban már a 12 nagyságban árusított komfékszövetség új fejezethez érkezett A mezőgazdaság szocialista átszervezéséhez adott politikai és anyagi segítségével a munkásosztály megteremtette a paraszti munka forradalmasításához, a falu élete, a falusi életforma gyökeres átalakításához szükséges, egyedül alkalmas keretet. S ennek eredményeként napjainkban magában a parasztságban végbemenő társadalmi átalakulásnak vagyunk tanúi. Az a tény, hogy a parasztok beléptek a szövetkezetbe, az átalakulásnak csak kezdő indítéka volt. De az, hogv a korábban széttagolt parasztság, az évszázadokon át élesen szembeszálló felvég és alvég meg is találta a helyét a szövetkezetben, hogy kölcsönös megértésben, egy életre szóló szövetkezésben együttesen keresik a felvázolt közös jövőhöz vezető legrövidebb, legzökkenőmentosebb xitat — ez jelenti igazán a falun végbement forradalom kibontakozását. Sok küzdelem, csalódás, sőt vereség volt az ára, amíg a lenini önkéntesség egyedül célravezető útján eltakarítható tunk minden akadályt, hogy a parasztság idáig eljusson. S ezek az akadályok nemcsak a munkás—paraszt szövetség erősödését gátolták. De visz- szavetettek más tényezőket is, amelyek ha nem is eny- nvire alapvetően, de mégis jelentősen hátráltatták, hogy kibontakozzék hazánkban az egységes szocialista társadalom kialakulásának folyamata. A személyi kultusz, az önkény. a bizalmatlanság időszakának az egész társadalmat sújtó kihatásaira gondolunk. s ha ma egész néoünk alkotó vágyának vagyunk tanúi, annak, hogy az Iránvel- vek feladataira tettekkel készül válaszolni, ez arról tanúskodik, hogy a párt c~ utóbbi évek következetes rírRózsa mama és az emberi sorsok Három elhagyott gyermek — Tenni kell: ez fiatalít A srörú ködből hirtelen tűnik elő a tanya házai fölé emelkedő, négy lábon álló fúrótorony. Alatta emberek mozognak, odébb bámészkodó gyerekek. Még távolabb türelmetlenkedve tipegő libahad várja, hogy megkezdődjön a kompresszorozás s a zubogó víz újra megjelenjen a mosafógödörben. Megszokott téli csend borul a házakra, kihalt a tanya egyetlen utcája. Csak a fúrótorony acélcsövei között, a furat körül koppannak keményen a fagyos földre sújtó csákányütések. A hetven és fél méter mély kút már elkészült s a földből kiálló cső körül ássa a szerelőaknát Rákóczi Ferenc fúrómester veze- tésével a brigád. Addig szünetel a kompresszorozás. A csákányütések nyomán szanaszét pattogzik a keményre fagyott föld. Feri bácsi odébb küldi a kíváncsiskodó gyerekeket, nehogy baja essék valamelyiknek. — Hatvan-hetven centis fa- gvot kell áttörnünk, hogy elérjük a fagymentes földet — mondja. — Aztán már szaporábban megy. Még ma kiássuk a gödröt és elhelyezzük a betongyűrűket, aztán folytatjuk a kompresszorozást. Nagyon várják itt a tanyán a vizet, hiszen két kilométerről hordják. Nem panaszkodhatnak majd, jó kutat hagyunk itt. Percenként 600 litert ad. A deszlcákből összetákolt melegedőben gyengén melegít a rögtönzött kályha. Nincs is szükség rá, az ajtó is nyitva. Aid heteken át fagyoskodott 20—27 fokos hidegben, annak mér meg se kottyan az a hat-nyolc fok a nulla alatt. Rákóczi Ferenc négytagú brigádja a legnagyobb hidegben, január közepén költözött ki Nyíregyházáról a tanyára. Még az utat is nehezen találták meg, ahol megközelíthették a települést. — Még ebédidő alatt sem álltunk le, nehogy megfagyjon a csövekben a víz. Felváltva ebédeltünk. Amíg fúrószárat cseréltünk, a mosófejre . gázolajos rongyot tettünk és méggyújtottuk, hogy bele ne fagyjon a víz. Ha látta volna milyen sorbanál- lás volt itt a vízért amikor már nekünk is volt Még rendszert is kellett bevezetnünk. Reggel munkakezdés előtt és este a munka befejezése után adtunk vizet. Ilyenkor kalapáccsal megkongattuk a fúrótorony acélcsövét és jöttek az emberek, asszonyok, sőt a gyerekek is. A négytagú brigád rekordidővel, öt nap alatt fúrta a több mint hetvsnméteres kutat. Ruhájuk megfagyott a szerte fröccsenő víztől, kezüket a kesztyűn keresztül is perzselte a hideg. A brigád vezető a tenyerét mutatja. Olyan, mintha tüzes kályhához nyomta volna, az égés nyomai látszanak rajta. — Pedig nem a melegtől, hanem a hideg vastól van. A többieké — Potor Istváné, Nagy Lászlóé és Bedécs Gáboré — is .ilyen. Mert a csavarokkal nem lehet kesztyűs kézzel bánni! I Abba kell hagyni a munkát a gödörásásnál. Rádi Andrá- sék a1 kompresszormotomál a fogyasztást akarják megmérni. Csak terheléssel lehet, kipróbálni. A levegővezetéket újra leeresztik a béléscsőbe, s nemsokára felbúg a 80 lóerős Csepel. A vastag cső karvastagságú sugárban köpködi az átlátszó, tiszta vizet a mosatógödörbe, aztán kicsordul és patakként ömlik tovább a rét felé. A gépdohogás átrobban a ködön és eléri a -tanya utolsó házát is. Mintha csak jeladás lenne. Sorra nyílnak a kapuk, s vedérrel, kupával — néhol tejeskannával is felszerelve — megindulnak az ássuk a gödröt és elhelyezzük kkal' nem lehet' kesztyűs a betongyűrűket, aztan foly- bánni, 'Ä» ÄÄ A«» ■«g ■ — a vizet, hiszen két kilomé- a godorasasnal. Radi Andrf- terről hordják. Nem panasz- « kompres.zornotornal a íródhatnak majd, jó kutat ha- fogyasztást akar ák ™gmérn>. Csak terheléssel lehet, kipróbálni. A levegővezetéket újAki heteken át' fagyoskodott a^tícs^TIs patakként ömlik tovább a rét felé. A gépdohogás átrobban a Bihari lehajtott fejjel üldögélt a Szabolcsban. A nyakigláb ember annyira összeroskadt, hogy alig emelkedett az asztallap szintje fölé. Csak hosszas unszolásra adott életjelt. — Nem tudom, mit csináljuk. .. Nem tudom mitévő legyek — kesergett, — ötvenkét éves vagyok... Ha százszor nem, egyszer se határoztam el, hogy változtatok, hogy másmilyen leszek. Hogy nem hagyok magammal akárhogy beszélni, kibabrálni. .. Újból magábaroskadt, — Dehát, mi történt, az istenért? — könyörgött barátja, Temesi. — A Pipimé nem fogadta a köszönésem!... A Pipiénél — Na és, ne köszönj neki. — Ez a baj. Én nem tudok nem köszönni, ha ismerek valakit. Tudod ki ez a Pipicné?.,. Nem tudod. Honnan tudnád? Egy olyan senki, amely nullával is osztható. És még ez se fogadja __ És az osztályvezetőm, az IsiásZ' Ordít, go- rombáskodik! Megengedi magának, hogy az legyen, mert én csak tapintatos és udvarias tudok lenni! Temesi megrázta Bihari vállát: „Drága öreg barátom, segítek én rajtad. Elárulom neked a nagy titkot, hogyan változtathatsz önmagadon és a sorsodon”. Bihari felemelte elkínzott arcát, s reménykedve, sürgetve közbeszólt: „Na, mondd de nehogy, valami t'i'ly- nie- leny-n". 9 cfllémjeg illés — Dehogyis, figyeli csak — szólt Temesi. — Pofon- egyszerű. Szépen, pontról pontra, mindent megfontolva átdolgozod az eddigi életed. Érted? Mintha életrajzot írnál. Ugye a te apád napszámos volt? — Igen — bólintott Bihari —, szegény, nyomorgó zsellér. — Na., látod — emelte fel oktatóan ujját Temesi. — Itt van a hibák gyökere. Már az indulás rossz. Túl szerény. Szépen leírod, hogy apád nagyfuvaros volt. Tehát leírtad, hogy nagyfuvaros, hozzáírod, hogy nagy- akaratú, lobbanékony, robosztus férfiú volt, aki nyolc bérházat fuvaroskodott ösz- sze. Te Magad nem esztétának, hanem futball középcsatárnak készültél, azonban rendkívül erős fizikumod, durva és fékezhetetlen modorod következtében hivatásos kidobó ember lettél éjjeli mulatóhelyeken és kéteshírű szállodákban. Nyolc esetben voltál büntetve erőszakos szerelmi közeledésért, tizenkétszer idegen emberek nyolc napon túl gyógyuló ütlegeléséért, Érted? Biha- rikám? Bihari szomorúan bólintott, hogy nem érti. — Ej, de nehézfejü ember vagy! Arról van szó, hogy átköltöd az életedet, kívülről betanulod a szöveget, s amíg át nem lényegülsz, ki sem mégy az utcára. Bihari kivette évi szabadságát és átlényegült. Hivatalba menet előtt bement meginni a szokásos dupláját, de nem úgy szólt, mint azelőtt, hogy „legyen olyan kedves.. ”, hanem ridegen, tömören, parancso- ióan: „Feketét!" Kitűnő kávét kapott, jobbat, mint valaha. A folyosón a kétméteres hústcrony és gorombaságáról híres osztályvezetőjével, Isiásszal találkozott, aki meglepetésére nemcsak barátságosan üdvözölte őt, hanem kezet is nyújtott és udvariasan kérte, hogv majd jöjjön be hozzá egy kis beszélgetésre. — Mi kell már megint?! — ordított rá Bihari, mire a főnöke alázatosan részletezte, hogy szeretné vele megbeszélni a számlázásba kerülő új kolléga beosztását. — Majd, ha ráérek és kedvem is lesz, bejövök magához apuskám! — mondta Bihari, $ búcsú nélkül szobájába indult.. Nem sokkal később Isiász osztályvezető bátortalanul mosolyogva szobájába lépett és madárhangon igy szólt: „Drága Bihari kartárs, miért jöjjön ön hozzám, mikor jöhetek én is magához, igaz? Hehe,” — mondta és nézte a Bihari asztala melletti széket. Bihari azonban nem kínálta hellyel. Magában jót nevetett, vajh hová tűnt főnökének bika hangja, s végtelen hálával gondolt Temesi tanácsára, íme már az első órákban élvezi annak minden gyümölcsét. — Nem érdekel az új kolléga! — kiáltott a megszeppent osztályvezetőre. — Külföldi kiküldetés érdekel, de az nagyon! Végeztem! Az osztályi>ezetö hétrétgörnyedve kikotródott. Bihari egész napja kitünően Sikerült. Másnap reggel azonban felmondólevelet kapott. Idézet az indoklásból: „Bár általános munkája iránt különösebb kifogás nincs, de az emberi együttélésnek vannak Íratlan szabályai, durva hangú, goromba emberrel nem dolgozhatunk együtt,” A szerencsétlen Bihari csak hónapokkal később tudta meg, hogy főnöke. Isiász vele egy időben ugyancsak szabadságon volt. Azért volt, mert felülről érkező bírálatok hatására elhatározta, hogy változtat magatartásán. Jó barátja tanácsára ö is átdolgozta életrajzát. Es az erőszakos han- goskodóból szerény, halk- szavú, különlegesen mély lelki életet élő emberré lényegült át. Ordas Nándor 1963 február 13. Ki ne látná világosan, hogy a pártiézisek eme megállapítása mögött: ..befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását”, egy nehéz időszak sok munkája, sok erőfeszítése húzódik. Éppen így a most következő időszakban a szocializmus teljes felépítése is csak újabb munkás időszak, csak további erőfeszítések eredményeként képzelhető el. A tézisek azt a perspektívát vázolják reálisan, amit két kezünk munkájával már a legközelebbi években, megvalósíthatunk. Ezért érzi népünk egésze az irányelveket sajátjának s ezért kész az abban meghatározott feladatokért, — mint sajátjáért mindent megtenni, amit erejéből és képességéből telik. A cselekedni akarás, a tett- vágy egyre több helyen — üzemben és fcsz-ben, hivatalban és tudományos intézetben — örvendetesen megnyitja az őszinte, bátor bírálat zsilipjeit. S mind gyakoribb az olyan tettkészség, amikor a sikeresebb "munka a gyorsabb előrehaladás gátját nemcsak a másik szerv, a másik üzem munkájában ismerik fel, de világosan látják, milyen akadályokat kell sürgősen elhárítani saját munkájukban. Népünk egészének mind jobban megnyilvánuló tettvágya nemcsak az egyes emberek tudata .fejlődésének eredménye, hanem annak az átalakulásnak is. amely magában a társadalomban megy végbe. A szocializmus alapjai lerakásának időszakában a munkásosztály vezetésével megteremtődött népi-nemzeti összefogás jelentett nagy erőforrást. Az új korszakban a szocializmus télies felépítésének korszakában a felépítéséhez szükséges erőt és akaratot a kialakuló egységes, szocialista társadalom teremti meg. F folyamat fontosabb tényezője a munkás—paraszt rldőszert! kérdelek. A megvalósítás kulcsa: a tett ció ruhák sem elégítették ki az igényeket, s még must is sokszor távozik a vásárló elégedetlenül az üzletből, noha az áruk még több méretben állnak rendelkezésre. A jól szabott, „testhezálló” ruha igényével magyarázható, hogy az utóbbi négy évben a falvakban nagymértékben emelkedett a finom gyapjúszövetek forgalma, s vevőkre találnak azok a drágább konfekció áruk is, amelyek legfeljebb 50 darabos szériákban készülnek. 1958-ban a földmúvesszö- vetkezeti boltok még csak 162 millió forint értékű bútort és lakberendezési cikket adtaik eL 1962-ben csupán a falusi, földmúvesszövetkezieti boltokban — 330 millió forint értékű bútor és lakberendezési cikk talált vevőre. A függönyök, szőnyegek, e egyéb lakásdíszítési cikkek forgalma kétszeresére-háromszorosára emelkedett. Nagy sikere van a falvakban a különböző háztartási gépeknek. Mosógépből 1958- ban 27 500-at, 1962-ben pedig már csaknem 50 000-et adtak el. Porszívóból háromszor annyit vásároltak. A motor- kerékpárok forgalma 10 százalékkal nőtt, kerékpárból pedig 81 000-et adtak el a négy évvel korábbi 68 000 helyett. A falusi boltok azelőtt nem voltak elképzelhetők petróleumlámpa nélkül. Ezt ma legfeljebb istállókba, a kocsikra vásárolják. Építőanyagokból — 1953— 1962 között — 78 százalékkal emelkedett a forgalom. Ebben a vonatkozásban is szembetűnő a korszerű cikkek — például a nagy, többszámyas ablakok — térhódítása. Mozaiklapokból, csempéből, fürdőszoba-berendezésből. bár a készletek évről évre emelkedtek, még ma sem igen tudják kielégíteni az igényeket. A földmű vessző vetkezeti kereskedelem igyekezett lépést tartani ezzel a gyors és nagymérvű fejlődéssel. Nagymértékben nőtt — az 1958. évi 2450 millió forint helyett 1962- ben már 3150 millió forint (értékű volt — a falusi boltok járukészlete. Sok tekintetben a városokat is megelőzve kor- szenisödtek a boltok: az ország területén jelenleg már több mint 2000 modem berendezésű önkiszolgáló és önkiválasztó falusi üzlet működik. Városi igényű a falu kereskedelme Kevés a fürdőszoba-berendezés — Százmi iió könyvekre társadalmi tevékenység nélkül. Ha abbahagynám, nemcsak a közösség szempontjából érezném magam halottnak..., szóval, tenni kell... A2 ilyesmi fiatalít — jegyzi meg tréfásan. — Kinézek ón hatvankét évesnek...? Rózsa mamának a lakása mindig, mindenki előtt nyitva áll, mert hogy is tudna, tudott volna ő minden gondot- bajt a fogadóórákon elintézni. Járási tanácstag volt, de szinte minden községi tanácsülésen is részt vett, Kisvárdán. _— Egyik alkalommal a községi tanácson voltaim Az elnöknél. Bejött egy megtört asszony, három gyerekkel. „Elnök elvtárs — mondja —, itt a három gyerekem, csináljon velük amit akar” — s otthagyta őket. — Mit tehettem? Mondja, mit tehettem? Rendbe szedtük, felöltöztettük őke:, s Nyíregyházára kerültek. A gyerekek apja iszákos volt, verte a családját: az asszonyt is, a gyerekeket is. — Az előbb említettem — folytatja —, hogy szeretek az embereken segíteni. Megfenném én ezt nem hivatalból is. Mégis jólesett, hogy újra jelöltele És a körzetem munkásnegyed Kisvárdán. Mondták: nagymama kell nekünk — mármint én — nyugdíjas, többet tud velünk foglalkozni. Rózsa Gyuláné évek óta ülnök a járásbíróságon, s ez a tevékenysége igen hasznosan párosult tanácstagi munkájával. Ülnöki teendői sok esetben nem érnek véget egy-egy ügy tárgyalásával, mert Rózsa mamát nagyon érdeklik az emberi sorsok. Szóba kerül a választás. Rózsa Gyuláné büszkén említi, hogy családon belül lesz aki folytatja majd az ő társadalmi tevékenységét: dr. Kovács Magdát — egyik veje testvéri — országgyűlési képviselőnek jelölték. — Megmondtam neki, Magdám, ha oda kerülsz, egyetlen szót, egyetlen gondolatot se felej s el, hogy nekem elmondhasd, és nézz jól körül az Országházban, mert én, amikor Pesten éltem, nem láthattam belülről^. Elhallgat Nyílik az ajtó, belep az egyik ügyész. — Rózsa mama, tessék jönni. Kezdünk— Samu András Kisvárda, bíróság. Szelíd ane, fehér hajkoszorúval. Rózsa Gyuláné a kis- várdai járás tízes választó- körzetének tanácstagjelöltje Az elmúlt négy esztendőben is járási tanácstag volt az egészségügyi állandó, bizottság titkára. Korán magára maradt kél leányával, akiknek a későbbiek során diplomát adott s kezükbe. Egyikük gyógypedagógiai tanár. Rózsáné I960- ban cserélte fel a leánygim- rrtz'-m gondnoki állását — a ny!""’íjjal. — Pihenés a sok munka után? Tudja, kedves, nem birom elképzelni az életeme emberek a kút felé, hogy felfogják a fagyos föld ajándékát. Ibrány, Jalapár tanya. 1963. február. Tóth Árpád Rekordidő a 1 er 8 t a fagyban Enged a föld, ömlik a tíz Kútfúrók a tanyán 3
